EGYHÁZKÖZSÉGI APOSTOL

5/17 (2006. április 23.)

Jézusom, bízom Benned!

Az irgalmas Jézus képét látomás alapján Szent Fausztina nővér 1931-ben festette meg. Erről írta Naplójában: „Este, amikor a cellámban voltam, megpillantottam az Úr Jézust fehér ruhában. Egyik kezét áldásra emelte, a másikkal megérintette mellén a ruháját. Melléből a ruha nyílásán két hatalmas sugár tört elő, egy piros és egy halvány… Kis idő múlva azt mondta Jézus: Fess egy képet annak alapján, amit látsz, ezzel az aláírással: Jézusom, bízom Benned!” (N 47). A feltámadt Üdvözítőt ábrázolja a kép. A vér és a víz sugarai, Jézus megnyitott szívéből törnek elő, és tökéletesen fejezik ki Isten szeretetét az emberek iránt. Krisztus a következőket mondta: „A halvány sugár a vizet jelenti, ami a lelket tisztítja meg; a piros a vért, amely a lélek élete. Boldog, aki ezek árnyékában él” (N 299). „Azt kívánom, hogy a képet… húsvét után az első vasárnapon ünnepélyesen áldják meg. Ez a vasárnap legyen az Irgalmasság ünnepe!” (N 49). 2000. április 30-án II. János Pál pápa az egész világra kihirdette az Isteni Irgalmasság ünnepét. János evangéliuma elbeszéli, miként jelent meg a feltámadt Jézus az utolsó vacsora termében tartózkodó apostoloknak (Jn 20, 19-29). A „békesség nektek” köszöntéssel jelzi, hogy a kereszthalál és föltámadás meghozta a kiengesztelődést. A Szentlélek lehelésével együtt történik a bűnbocsánat szentségének megalapítása, amely a keresztséggel és az Eukarisztiával együtt kimondottan húsvéti szentség. Jézus ezzel állandósítja az Isteni irgalmat a világ végéig és lehetőséget ad, mint Tamásnak, hogy újra kezdhessük életünket. „Jézus ezzel kihirdette a legutolsó, a legnagyobb boldogságot: Boldogok, akik nem láttak, és mégis hisznek! Mert bármit mondanak is azok, akik a hullákban turkálnak, a valóságtól független értékű igazságok csak azok, amelyeket testi szem nem lát, és amelyeket testi kezek nem tapinthatnak soha. Ezek az igazságok a magasból jönnek, és közvetlenül hatolnak a lélekbe” (G. Papini). Megigazulást nyer minden lélek, amíg szeretettel viszonozza Jézus szeretetét (1Jn 5,1-6). Az apostolok igehirdetését jelek és csodák kísérték. Ilyen jelnek számított a szeretet gyakorlása is (ApCsel 4,32-35). Beteljesedett Jézus kérése: A hívő sokaság egy szív és egy lélek volt. Az irgalmassághoz Jézus ígéreteket fűzött: örök üdvösséget, a keresztény élet útján nagy előrehaladást, a boldog halál kegyelmét és minden más kegyelmet, amit az emberek bizalommal kérnek.

 

Darvas-Kozma József

 

 

 

„Az az Isten iránti szeretet, hogy megtartjuk parancsait.” (1Jn 5,1–6)

 

kis illemtan a templomban sem árt

A szemtelenség tudomásom szerint nem olyasmi, amit erénynek nevezünk. Nem tartozik a jó modorhoz. Pedig ez éppen egy ugyancsak... szemtelen „illemtan”. Idegesíti majd az érzékeny bőrű embereket. Csakhogy itt a szemtelenség egyszerűen csak ürügy, baráti kihívás, ösztönzés, vagy úgy is mondhatjuk, egy csipetnyi fekete bors, hogy ízesebbé tegyük az olvasmányt.
Ez az induló rovat a te tudatlan közreműködésednek köszönheti megjelenését. Ott voltál a templomban, lencsevégre kerültél, klikk, egy újabb pillanatkép gazdagította ezt a családi album félét. Reméljük, elég jól sikerültek, mert alapjában véve már az is szép eredmény, ha halljuk beismerésüket: „Nézz oda! Ki hitte volna? Pedig ez tényleg én vagyok, múlt vasárnap a misén... és egyáltalán nem olyan rokonszenvesen, ahogy képzeltem...”
Ez az „illemtan” a hagyományosoktól némileg különböző. Nem jobb, csak más. Nem azt célozza, hogy átfogja a társadalmi illendőség egész széles területét, nem áll meg az előírások és tilalmak felsorolásánál, hanem igyekszik a mélyére hatolni például a súrlódásra vezető okok némelyikének, amelyek megrontják a viszonyt a testvérekkel, éppen akkor, amikor Atyánk házában tartózkodunk.
Igen fontosnak látjuk e rovatot. Kétségtelenül boldogok az Úr házába és az asztalához meghívottak, akik elfogadják a meghívást, de még boldogabbak, ha az őszinte hit mellett magukkal viszik a jólneveltséget és finom érzékenységet, amely jellemzőjük a mindennapi életben.
Szeretnénk, hogy otthon legyünk a templomban. „Otthon lenni” kifejezés alatt azt értem, hogy sajátomnak érzem a helyet, ahol vagyok, felelősnek érzem magamat iránta, vigyázok rá, ha valamelyik családtag valami rosszat tett, szó nélkül helyreigazítom a mulasztást, vagy szeretettel figyelmeztetem, kérem, hogy máskor ne forduljon elő ez vagy az a hiba, mulasztás; jó példámmal segítem. Azt is jelenti a kifejezés „otthon vagyok valahol”, hogy ismerem a ház működésének legfőbb feltételeit, ismerem a helyreigazítás eszközeit, módját és ismerem azt is, akire az úgy tartozik, vagyis tudok segíteni, ha valami hiba történik. Ezt a fajta otthonosságot érezni a templomunkban is, erre szeretnénk kölcsönösen segíteni egymást. No meg arra is, hogy nem azzal a lelkülettel vagyok itt, bármi történik is, hogy nem az én dolgom, vegye észre az, akinek a feladata, csinálja meg az, akire tartozik. Előfordulhat bármi, ami zavarhatja a szertartás áhítatát, a nyugodt jelenlétet, a zavartalan imádságot. A kérésem az, hogy az otthonosság jó érzésével siessen segítségünkre az, aki a hiányosságot felfedezte.
Az otthonunkat szeretjük és igyekezünk mind szebbé és megfelelőbbé alakítani. Legyen szeretett és féltve őrzött otthonunk az Isten háza, az egyházközség kincse.

László Rezső

 

 

 ...találkozás az Élettel

Emmausziak. Mennek a városból hazafele. Csüggedtek. Útitárs csatlakozik hozzájuk. Nem tudják ki az. Amikor házuk elé érnek, akkor egy csodálatos mondatot fogalmaznak meg: „Maradj velünk, mert esteledik!” Még nincs vége a napnak, de már közel van az este.
Mindnyájan, halálra szánt emberek, megérzünk valamit ebből a mulandóságból. És mindnyájan szeretnénk, hogyha élet lenne bennünk. Oly nagyszerű ránézni a csillogó vízre, oly nagyszerű ránézni az újra kivirágzó fákra, amikor az ember újra kezdetet tapasztal meg maga körül. Tudunk-e újra kezdeni? Van-e bennünk erő ahhoz, hogy újjá alakuljon az életünk? Magunktól nem. De Jézus bennünket is megszólít, be akar térni hozzánk is, bennünket is bátorít: „Én vagyok, ne féljetek!”
Ő magát értünk adta. Minket is felszólít: „Ezt tegyétek az én emlékezetemre.” Másokért élni: ez ad értelmet az életnek, ez nyit távlatokat, ez ad új kezdetet. De a magunk erejéből? A magunk erejéből csak a kő nehézségét látjuk. Mégis: vannak az ember életében pillantok, talán órák, amikor „…magától szűnik a vihar, /Akkor magától, minden elcsitul. /Akkor magától éled a remény. /Álomfáidnak minden aranyágán /csak úgy, magától friss gyümölcs terem. /Ez magától: ez a Kegyelem” Reményik S. A kegyelem, nem más, mint találkozás az Élettel.
 

Keresztes Zoltán

 

 

A hét szentje: Szent György

Április 24-én van Szent György vértanú napja. György a konstantini fordulat beköszöntése előtt halt vértanúhalált a palesztinai Lyddában. Tiszteletére Konstantinápolyban maga Nagy Konstantin építtetett templomot. A nagy katonaszentek közé tartozik, és teljes katonai díszben ábrázolják. Tiszteletének rendkívüli elterjedtségével magyarázható, hogy vértanúsága körülményeit oly sok legendás elemmel tarkították. A legeredetibb passió-változatot a szent szolgája, Paszikratész mint szemtanú írta meg. Eszerint Dadianosz perzsa király volt az, aki szentünket üldözte. György Kappadókiából származó zászlótartó katonatiszt volt. Anyja hatására keresztény hitre tért, és szembeszállt a pogánysággal. A király börtönében 7 éven át borzalmas kínzatásokat kellett elszenvednie. Háromszor úgy látták, hogy meghalt, s utána mégis életre kelt, s minden megpróbáltatáson diadalmaskodott. A legenda kiemeli, hogy az Isten oltalma alatt álló ember életének nem tudnak ártani. A tudósítások másik típusában Diocletianus császár játsza a kegyetlen szerepét. György itt is sokat szenved, de csak egyszer hal meg. Ez a változat nyugaton terjedt el. A sárkányölő motívum, mely elsősorban a költészetet és az ikonográfiát ihlette meg, később született a György-legenda nyugati hagyományában. A sárkányviadal motívuma kifejezi azt a keresztény meggyőződést, hogy a hit megszünteti a démonok uralmát, és a gonoszt minden alakjában legyőzi. Rómában már az 5. századtól volt saját temploma. Tisztelete a középkorban volt a legerősebb: a zarándokok és a lovagok védőszentje. Nagy volt György tekintélye a középkori Angliában. 1222. évi oxfordi nemzeti zsinaton az angol királyság oltalmazójává nyilvánították. Az angol hadsereg csatakiáltása: ,,Szent Györggyel Angliáért!'' Az anglikán egyház megőrizte György iránti szeretetét. Szent György a nemesi és lovagi rend mellett a zsoldos katonák, a puskaművesek, a páncélkovácsok mellett védőszentje a parasztoknak, lovaiknak és állatállományuknak. A naptárban elfoglalt helye miatt Szent György ünnepe után kezdték a fölművelést. Közbenjárását és segítségét, olyan emberi bajokban is kérték, amilyen a kígyómarás, a pestis és a lepra.

„Istenünk, hatalmadat magasztaljuk, és alázattal kérünk, add, hogy Szent György olyan készséggel támogasson minket gyöngeségeinkben, amilyen készséges szívvel Fiadat követte szenvedése útján!”

Sárig Tünde

a gyertya


Az Üdvözítő meghalt, hogy minket megváltson. Mindez Nagypénteken megtörtént, d

e az Egyház nem reked meg itt, hanem tovább megy, és élő hittel hirdeti, hogy Krisztus feltámadt.

Ezt ünnepeljük a Nagyszombati liturgiában: „Áldott éj, mert ekkor hoztad ki az ősatyákat,

Izrael fiait Egyiptomból, száraz lábbal a Vörös-tengeren átvitted őket”. Az égő húsvéti gyertya Krisztust szimbolizálja.

A gyertya miközben fényt ad megsemmisül. Tündöklő fényével a bűn árnyát szétoszlatja.

Isten Fia dicséretét hirdeti a húsvéti gyertya, mely égi tűzről gyulladt lángra.

A láng szétosztása, semmiféle kárt nem okoz, mert olvadó viasz táplálja, amit a szorgalmas méhek készítettek.

Ennek a húsvéti gyertyának a fénye világítsa be életünket, és mint Krisztus jelképe űzzön el tőlünk minden sötétséget.

Mihály Zoltán

 

Szeretetháló

Barabási Albert-Lászlónak

 

Naponta kétszer

üzenettel szól a toronyóra

háromnegyed háromkor.

A torony áll,

s az óra jár.

 

Hajnali vagy délutáni

háromnegyed háromkor

legalább egyszer

szíved érzi-e, hogy

a skálafüggetlen háló

hierarchiáján

feléd tárja kezét

a Szeretet?

 

Csíkszereda, 2006. január 10.

Darvas-Kozma József:

 

Feladvány:

1. Mire emlékeztetnek minket a barka ágak?

2. Mit jelent a hozsanna?

3. Melyik nap végezzük a lábmosás szertartását?

4. Melyik nap emlékezünk Urunk kínszenvedésére és halálára?

5. Mikor ünnepeljük Jézus feltámadását?

6. Mit jelképez a pálma?

 

VISSZA