MAGYAR RÁDIÓZÁS SZAKMAI KOLLÉGIUMA
EGYESÜLET
ALAPSZABÁLYA
2004. március 01.
ALAPSZABÁLY
amely abból a célból készült, hogy az alapítók a Magyar Köztársaság Alkotmányában biztosított alapvető jogok, valamint az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvényre, a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvényre tekintettel egyesületet hozzanak létre
1. §
(1) Az Egyesület neve: Magyar Rádiózás Szakmai Kollégiuma
Az Egyesület rövidített neve: MagyaRáz
(2) Székhelye és címe: 1143 Budapest, Jurisich Miklós utca 12. sz. I. emelet
(3) A Magyar Rádiózás Szakmai Kollégiuma (továbbiakban Egyesület) olyan önkormányzattal rendelkező társadalmi szervezet, amely meghatározott céllal, tagjainak önkéntes társulásával jött létre, és demokratikusan elfogadott alapszabály szerint működik.
(4) Az Egyesület célja:
a) a hazai közszolgálati, a helyi, a vallási, a kereskedelmi, a nemzetiségi, a határon túli, valamint a nagyvilágban működő magyar rádiók, rádiós szerkesztőségek, rádiós munkatársak - civil kezdeményezésként működő - szakmai fórumává válni. Éppen ezért a rádiós szakmában dolgozó műszaki, zenei, szerkesztői, riporteri, rendezői, dramaturgi, szervezési, irányítói, elemzői munkát végző szakemberek - egyénenként vállalt és választott - munkaközösségeként szerveződik.
b) serkenteni kívánja a rádiós szakma tudományos kutatását, meg kívánja teremteni a szakpublikálások fórumait, periodikáját. Rádióélet címen ki kívánja adni a szakma folyóiratát. Kétévente szakmai találkozóra hívja a Kárpát-mednece magyar rádiósait, a köztes esztendőben szakkonferenciára, illetve nemzetközi tanácskozásra hívja a helyi, a határon túli és a szórványban működő magyar nyelvű rádiók munkatársait.
c) ápolni kívánja a rádiós újságírás és a rádiós hivatás hagyományait, támogatni kívánja a szakmai fölkészültség és a szakszerűség megbecsülését, a színvonalas rádiós megszólalást, a rádiózás hitelességét. A tömegessé és éppen ezért rendkívül változó színvonalúvá vált rádiós képzés elemzése a szakma önvédelme szempontjából elkerülhetetlen.
d) azokat a folyamatokat kívánja támogatni, amelyek a rádiózás értékközvetítő szerepének megtartását erősítik. A háttérbe szorult klasszikus rádiós műfajok: a riport, a dokumentumműsor, a hangjáték, a minőségi irodalom helyzetét minden eszközzel erősítenünk kell. Ugyanígy ki kell állni klasszikus zenei műfajok igényesebb, átgondoltabb jelenléte, érdekérvényesítése mellett is. A szakmai szempontok és nyílt eszmecserék során a közszolgálati rádiók művészeti műhelyeinek esélyeit javítani kell.
e) igyekszik kiépíteni az - állami szervezeten kívüli - nemzetközi kapcsolatait a hasonló civil, illetve rádiós szakmai szervezetekkel.
f) Az Egyesület a szerzői jogvédelem nemzetközi átalakulása és hazai újjászületése nyomán védetté kívánja tenni a rádiós címeket, ötleteket, a műsorelképzeléseket, leírásokat, a forgatókönyveket, a szellemi alkotói teljesítményeket.
Az Egyesület a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény 26. §. c./3., 4., 5. és 13. pontjai szerinti tevékenységek gyakorlása útján valósítja meg a jelen pontban meghatározott egyesületi célokat és feladatokat. Ennek keretében különösen a tudományos tevékenység, kutatás, ismeretterjesztés, kulturális tevékenység és a határon túli magyarsággal kapcsolatos tevékenység a kiemelt cél és feladat.Az Egyesület biztosítja, hogy a közhasznú szolgáltatásaiból a tagjain kívül bárki részesülhessen.
(5) Az Egyesület jogi személy.
(6) Az Egyesület működésének időtartama: határozatlan.
(7) Az Egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt.
/Az Egyesület pártoktól támogatást nem kapott, nem kap és a jövőben sem fogadhat el, országgyűlési képviselő jelöltet nem állított, nem állít és nem is fog állítani és országgyűlési képviselőt nem támogatott, nem támogat és a jövőben sem támogathat./
2. §
Az Egyesület céljait megvalósító
feladatok és eszközök
(1) Az Egyesület fölméri, adatai alapján nyilvántartásba veszi a világban működő magyar (nyelvű) rádiós műhelyeket. Az összegyűjtött adatok alapján helyreállítja, illetve megszervezi a rendszeres szakmai kapcsolatokat a különböző területek rádiósai között.
(2) A magyar rádiózás története megíratlan, töredékes, kézikönyvei elavultak, szakszerű kutatása nem folyik. A szakma klasszikusairól, jelentős személyiségeiről nem készültek monográfiák. Az elkészült műsorok rendszerezése kizárólag az archiválás szakszempontjait követi, a kutatások e tárgyban is esetlegesek. Csak alkalmanként jelentek meg tematikus, személyes, vagy szakbibliográfiák. A műsorokat kísérő kiadványok, műsorújságok története egészében földolgozatlan, jelen helyzetük áttekinthetetlen. Ezen szakterületek hiányosságait az Egyesület szerény lehetőségei szerint igyekszik pótolni.
(3) A rádiózás piacosodásával, illetve a helyi és a rétegrádiózás virágzásával átalakult a magyar rádiózás. Ennek következményeit, az ebből fakadó szakmai feladatokat - ha megkésve is - föl kell mérni. A rövidtávú következtetések mellett az Egyesület a rádiózás stratégiai elképzeléseihez, a rádiózás szakmai kérdéseihez is igyekszik hozzátenni a tagság véleményét.
(4) A szakmai fejlődés érdekében elemezni szükséges a számítógépes rendszerek és a digitalizálás térnyerésének hatásait a rádiózásra és az archiválásra. A helyi, a határon túli és a nagyvilágban szétszórt rádiók archívumai ma még csak részben rendszerezettek kutatottak, föltártak. Az új hordozók és az új országos és nemzetközi elképzelések, a kiszámíthatatlan privatizálások nagyban befolyásolják a rádiós szakma esélyeit. Ezen ügyekben az Egyesület hallatni kívánja hangját.
(5) Ismeretterjesztő előadások, rendezvények megrendezése.
(6) Külföldi testvérszervezetekkel, hasonló célú egyesületekkel való kapcsolatfelvétel és partnerkapcsolat kialakítása.
(7) Az Egyesület céljai megvalósítása érdekében szolgáltatásainak egy részét költségtérítés ellenében, illetve vállalkozói tevékenység keretében kizárólag céljai megvalósítása érdekében végzi, amely vállalkozói tevékenység nem lehet az Egyesület elsődleges célja, céljait nem veszélyeztetheti.
(8) Az Egyesület biztosítja, hogy a közhasznú szolgáltatásaiból a tagjain kívül bárki részesülhessen.
3. §
(1) Az Egyesület tagsága rendes és tiszteletbeli tagokból áll.
(2) Az Egyesület tagja lehet minden kizárólag természetes személy, aki az Egyesület tevékenységének elősegítését, támogatását, működési feltételeik biztosítását fontosnak érzi, s célul tűzi ki, egyben olyan szakmai érdeklődéssel és felelősséggel bíró szakember, aki a magyar rádiózás területén dolgozik, vagy dolgozott, a rádiózás elméleti háttere, története, bármely vonatkozása iránt elmélyült érdekélődést mutat.
(3) Az Egyesület rendes tagjává az válik, aki kinyilvánítja csatlakozási szándékát, kitöltött belépési nyilatkozatban magára nézve kötelezőnek elfogadja az Alapszabályt, fizeti a Közgyűlés által meghatározott tagdíjat, valamint az Alapszabályban meghatározott célkitűzések megvalósításában tevékeny részt vállal.
(4) Tiszteletbeli tagok azok a bel- és külföldi természetes- és jogi személyek lehetnek, akik bár formálisan nem csatlakoztak az Egyesülethez, de szakértelmükkel, tudományos munkájukkal vagy egyéb tevékenységükkel segítik az Egyesület céljainak megvalósítását.
(5) Pártoló tagja lehet minden természetes és jogi személy, aki, amely az Egyesület működéséhez erkölcsi vagy anyagi támogatással hozzájárul.
4. §
(1) Az Egyesületi tagsági viszony keletkezhet:
a) az Egyesület alapításával
b) belépéssel (a „rendes” tag felvételéről elsőfokon az Elnökség dönt)
c) tiszteletbeli tag cím adományozásával
(2) Az Egyesületbe belépni szándékozók írásos belépési nyilatkozatot tesznek. A Belépési nyilatkozatról az Elnökség legközelebbi ülésén dönt az illető felvételéről.
(3) A tiszteletbeli tagság a jelölt egyetértésével, az Elnökség javaslatára, a Közgyűlés döntésével adományozható.
5. §
A TAGSÁGI VISZONY MEGSZŰNÉSE
(1) A tagsági viszony megszűnik:
a) a kilépésnek az Elnökséghez történő írásbeli bejelentésével
b) kizárással
c) a tiszteletbeli cím visszavonásával
d) az Egyesület megszűnésével, illetve feloszlásával
e) a tag halálával.
(2) Az Egyesület tagja indoklás nélkül kiléphet a szervezetből.
(3) Kizárható az a tag, aki az Elnökség ismételt figyelmeztetése ellenére az Alapszabály előírásait megsérti vagy súlyosan vét a törvények ellen, vagy a tagdíjat egy éven keresztül nem fizeti. Tagdíj nemfizetés esetén a tagot az Elnökség határozott időpont kitűzésével szólítja fel a teljesítésre, amelynek eredménytelen eltelte után lehet a tagot kizárni.
(4) A kizárt tag a kizárástól számított három éven belül nem létesíthet tagsági viszonyt az Egyesülettel. A kizárásról az Elnökség határoz.
(5) A tiszteletbeli tag cím visszavonásáról – a kizárásnak az 5§ (3) bekezdésében megjelölt okai miatt – az Elnökség előterjesztése alapján az Egyesület Közgyűlése dönt.
6. §
AZ EGYESÜLETI TAGOK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI
(1) Valamennyi tag joga, hogy:
a) részt vegyen az Egyesület tevékenységében, az alapszabály célkitűzéseinek megvalósításában, ezek érdekében megfelelő tájékoztatást kapjon, véleményét, javaslatát szóban vagy írásban megtegye, és azokra választ kapjon. Ha álláspontja kisebbségben marad, joga van véleményének fenntartására és különvéleményként való megjelentetésére,
b) az Egyesület egészének és szerveinek működésével, célkitűzésének, terveinek megvalósításával és anyagi, pénzügyi helyzetével összefüggésben az Egyesület szerveihez, tisztségviselőihez kérdéseket intézzen, és azokra érdemi választ kapjon,
c) igénybe vegye az Egyesület szolgáltatásait és eszközeit.
(2) A rendes tag szavazati joggal rendelkezik, az Egyesület minden vezető testületébe és tisztségére jelölhető és választható.
(3) A tiszteletbeli tag tanácskozási és javaslattételi joggal rendelkezik.
(4) A rendes tag köteles:
a) Az Alapszabály rendelkezéseit betartani, az Egyesület vezető szerve határozatának végrehajtását elősegíteni, részt venni az Egyesületcéljainak megvalósításában
b) az Egyesület Közgyűlése által meghatározott tagdíjat fizetni.
c.) Az Egyesület vagyonát gondosan kezelni és védeni.
(5) A tiszteletbeli tag köteles az Alapszabály rendelkezéseit megtartani.
(6) A tag az Egyesületnek okozott károkért a polgári jog szabályai szerint felel.
7. §
(1) Az Egyesület szervei:
a) Közgyűlés
b) Elnökség
(2) Az Egyesület szervei a demokratikus önkormányzat, a nyilvánosság és a szolidaritás elvének tiszteletben tartásával működnek.
(3) A vezető szerv határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója (Ptk. 685.§ b)pont), élettársa (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján:
- kötelezettség, vagy felelősség alól mentesül, vagy
- bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.
Nem minősül előnynek az Egyesület cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve a társadalmi szervezet által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás.
(4) A közhasznú szervezet megszűntét követő két évig nem lehet az Egyesület vezető tisztségviselője az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be - annak megszűntét megelőző két évben legalább egy évig - vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki.
(5) A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett társadalmi szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más társadalmi szervezetnél is betölt.
8. §
KÖZGYŰLÉS
(1) Az Egyesület legfőbb szerve a Közgyűlés, amely a tagok összességéből áll.
(2) A Közgyűlést szükség szerint, de legalább évente egyszer össze kell hívni. A Közgyűlést akkor is össze kell hívni (rendkívüli közgyűlés), ha a rendes tagok egyharmada – az ok és a cél megjelölésével – kezdeményezi, vagy a tisztségviselők bármelyike azt szükségesnek tartja, illetve ha azt a bíróság elrendeli.
(3) A Közgyűlést az Egyesület elnöke hívja össze írásban a napirend egyidejű közlésével. A közgyűlési meghívónak legalább az ülést megelőzően 15 nappal meg kell a tagokhoz érkeznie.
(4) Ezt követően az Egyesület titkára gondoskodik a Közgyűlés időpontjának, helyének és a napirendi pontoknak a meghirdetéséről, a megfelelő területeken, illetőleg az Egyesület székhelyén lévő hirdetőtábláján.
(5) A Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:
- az Alapszabály megállapítása és módosítása
- az Egyesület évi költségvetésének meghatározása és a pénzügyi terv jóváhagyása
- az Egyesület feloszlásának kimondása, más társadalmi szervezettel való egyesülés, illetve kilépés elhatározása, továbbá más szövetséghez való csatlakozás, illetve kilépés kezdeményezése.
- az éves beszámoló jóváhagyása és az azzal egyidejűleg elkészített közhasznúsági jelentés elfogadása,
- az Egyesület Elnökségének, Felügyelő Bizottságának megválasztása, illetve visszahívása
- a tagsági díj(ak) megállapítása
- az egyesületi tagok és az Egyesület szervei, tisztségviselői között keletkezett viták és fellebbezések elbírálása,
- tiszteletbeli tag cím adományozása és visszavonása
- döntés a hatáskörébe vont egyéb ügyekben.
(6) A Közgyűlés a tagokra kötelező hatályú döntését határozatba foglalja. Megsemmisíti vagy megváltoztatja az Elnökség Alapszabályt sértő határozatát.
A határozathozatalban nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója (Ptk. 685.§ b)pont), élettársa (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján:
- kötelezettség, vagy felelősség alól mentesül, vagy
- bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.
Nem minősül előnynek az Egyesület cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás (Kht. 8. §. (1) bek.).
(7) A Közgyűlés határozatképes, ha a szavazásra jogosult tagok legalább 50%+1 fő jelen van. Amennyiben a határozatképtelenség miatt a Közgyűlést el kell halasztani, az újra összehívott Közgyűlés – az eredeti napirendben szereplő kérdésekben – a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes, ha erről a tagokat a meghívóban tájékoztatták. A megismételt közgyűlést a határozatképtelen közgyűlést követő maximum 30 napon belüli időpontra kell összehívni.
(8) A Közgyűlés határozatait – eltérő rendelkezés hiányában – egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. Szavazategyenlőség esetén a levezető Elnök szavazata dönt. Az Alapszabály módosításához, tag kizárásához és az Egyesület feloszlásának kimondásához a tagok összessége kétharmadának szavazata szükséges.
(9) A Közgyűlésről jegyzőkönyvet kell vezetni és abban rögzíteni kell a közgyűlés részletes eseményeit és a meghozott határozatokat. A jegyzőkönyv minden oldalát az elnök, a jegyzőkönyvvezető és két hitelesítő tag írja alá. A jegyzőkönyv kötelező melléklete a jelenléti ív.
(10) A Közgyűlés ülései nyilvánosak, azokon bárki részt vehet.
9. §
(1) Az Egyesület ügyintéző szerve az Elnökség, mely három főből áll: elnök, elnökhelyettes, titkár.
Az Elnökség tagjai:
Elnök: ………………..
anyja neve:
születési idő:
lakcím:
Elnökhelyettes: ………………..
anyja neve:
születési idő:
lakcím:
Titkár: ………………….
anyja neve:
születési idő:
lakcím:
(2) Az Elnökséget a Közgyűlés négy évre választja. A két választás között megüresedő helyet pótválasztással kell betölteni. A póttag mandátuma az eredeti Elnökség megbízatásáig szól.
(3) Az Elnökség elnökét, elnökhelyettesét, valamint titkárát az Egyesület rendes tagjai titkos szavazással választják. Az Elnökségbe csak azok a rendes Egyesületi tagok választhatóak, akik büntetlen előéletűek.
(4) Az Elnökség szükség szerint, de legalább évente négyszer ülésezik. Az Elnökség üléseit az elnök, akadályoztatása esetén az elnökhelyettes hívja össze, az ülést megelőzően legalább három nappal, a napirend egyidejű közlésével.
(5) Az Elnökség hatásköre:
a) A Közgyűlések között irányítja az Egyesület munkáját, az Egyesület működésével kapcsolatos minden olyan feladatot ellát, amely nem tartozik más szerv hatáskörébe.
b) Javaslatokat készít az Egyesület tevékenységét, gazdálkodását meghatározó kérdésekben és ezeket jóváhagyásra a Közgyűlés elé terjeszti.
c) Kezeli az Egyesület működése során felhalmozódott vagyont.
d) Az Egyesülettel kapcsolatos mindennemű szerződés, kötelezettségvállalás, hitelfelvétel előzetes jóváhagyása.
e) Intézi a tagsági viszony keletkezésével és megszűnésével kapcsolatos ügyeket, a tagokról nyilvántartást vezet, dönt a – tiszteletbeli tag kivételével – a tag kizárásáról.
f) Előzetes hozzájárulási jogot gyakorol az Egyesülettel munkaviszony létesítésére.
g) Véleményt és javaslatot alakít ki az Egyesületi tagokat érintő szakmai kérdésekben, képviseli és védi ezek érdekeit
h) Írásban összehívja a Közgyűlést minimum tizenöt nappal a Közgyűlés időpontja előtt és javaslatot tesz napirendjére, évente beszámol tevékenységéről a Közgyűlésnek
i) Végrehajtja azokat a feladatokat, amelyekkel a Közgyűlés megbízza, és dönt mindazokban a kérdésekben, amelyek nem tartoznak a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe. Az Elnökség a döntéseiről, intézkedéseiről a következő Közgyűlésen köteles beszámolni.
(6) Az Elnökség jogosult az Egyesületet terhelő kötelezettségek (pl.: szerződések) és illető jogok vállalásáról – beszámolási kötelezettség mellett – dönteni.
(7) Az Elnökség szükséghez képest – de évente legalább négyszer – tart ülést, melyet az Elnök hív össze. Az Elnökség ülésére minden tagot a napirend közlésével kell meghívni úgy, hogy a meghívók elküldése és az ülés napja között legalább 10 nap időköznek kell lennie. Az Elnökség ülései nyilvánosak, azokon bárki részt vehet illetve bármely döntésben érdekelt egyéb személyt, szervet az ülésre lehetőség szerint külön is meg kell hívni.
(8) Az Elnökség üléseiről jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvben az ülésről elhangzottakat lényegileg, a határozatokat szó szerint kell rögzíteni. A jegyzőkönyvet az Elnökség valamennyi tagja aláírja és az esetleges ellenvéleményét csatolja. A tagokra is kötelező érvényű döntését határozatba foglalja. Az Elnökség határozatait egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. Az Elnökség ülése határozatképes, ha azon mindhárom tagja jelen van.
(9) A határozathozatalban nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója (Ptk. 685.§ b)pont), élettársa (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján:
- kötelezettség, vagy felelősség alól mentesül, vagy
- bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.
Nem minősül előnynek az Egyesület cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás (Kht. 8. §. (1) bek.).
(10) Az Elnökség az ügyrendjét maga határozza meg. Az Elnökség döntéseire a jelen Alapszabályban rögzített közlés, nyilvánosságrahozatal módja, irtokba való betekintés rendje szabályait értelemszerűen alkalmazni kell.
(11) Az Elnök a Közgyűlés és az Elnökség a döntéseiről - jegyzőkönyvek útján - nyilvántartást vezet, melyekből megállapítható a döntések tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya és személye.
(12) Nem lehet az Elnökség tagja az, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be, annak megszűntét megelőző 2 évben legalább 1 évig vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki (Kht. 9. §. (1) bek.).
Az Elnökség tagja köteles valamennyi érintett szervezetet tájékoztatni arról, hogy vezető tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt (Kht. 9. §. (2) bek.).
(13) Az Egyesületet az elnök, annak akadályoztatása esetén az elnökhelyettes és a titkár képviseli. Az elnök önálló képviseleti joggal rendelkezik, míg az elnökhelyettes és a titkár – egymással – együttes aláírási joggal bírnak.
10. §
(1) Az Egyesület tisztségviselői:
a) elnök
b) elnökhelyettes
c) titkár
(2) A tisztségviselőket a Közgyűlés titkos szavazással választja meg. A tisztségviselők a feladataikat társadalmi megbízatásként látják el. Részükre a Közgyűlés tiszteletdíjat állapíthat meg.
(3) Az Egyesület tevékenységét a Közgyűlés, és az Elnökség hatáskörébe tartozó kérdések kivételével, az elnök irányítja, és gyakorolja az Egyesületnél munkaviszonyt létesítőkkel kapcsolatos munkáltatói jogokat.
(4) Az Egyesület nevében az elnök, akadályoztatás esetén az elnökhelyettes és a titkár együttesen járhat el.
(5) A tisztségviselők megbízatása megszűnik:
a) a tagsági viszony megszűnésével,
b) lemondással,
c) visszahívással.
11. §
AZ EGYESÜLET DÖNTÉSEINEK KÖZLÉSE, NYILVÁNOSSÁGRA HOZATALÁNAK MÓDJA, BETEKINTÉSI JOG
(1) Mind a Közgyűlés, mind az Elnökség minden döntését jegyzőkönyvben rögzíti. A jegyzőkönyvet aláírja az Elnökség jelenlévő minden tagja, Közgyűlés esetén a levezető elnök és a Közgyűlés által erre kijelölt két hitelesítő tag.
(2) A Közgyűlés elnöke a Közgyűlés által hozott határozatokat köteles haladéktalanul bejegyezni a Határozatok Könyvébe, a bejegyzést a jegyzőkönyvet hitelesítő egyik tag hitelesíti. A határozat csak ezt követően válik érvényessé.
(3) Az Elnökség elnöke köteles a Közgyűlés és az Elnökség által hozott döntések nyilvántartását naprakészen vezetni, amely nyilvántartásból megállapítható a a döntés tartalma, időpontja és hatálya, a döntést támogatók és ellenzők számaránya és személye.
(4) A Közgyűlés és az Elnökség fenti módon megszövegezett döntéseit az Egyesület székhelyén elhelyezett hirdető táblán az ülést követő napon ki kell függeszteni, illetve a határozat által érintett személyekkel írásban közölni kell.
(5) A jegyzőkönyveket lefűzve nyilván kell tartani és 10 évig megőrizni.
(6) Az Egyesület közhasznú szolgáltatásaiban bárki részesülhet, az Egyesület céljaival összhangban. A közhasznú szolgáltatások iránti igények írásban juttatandók el az Elnökség részére, mind az egyének, mind a csoportok részéről. A közhasznú működés és szolgáltatás igénybevételi módját, valamint az Egyesület szervezeti-, munka-, pénzügyi-gazdasági beszámolóit az Egyesület székhelyén elhelyezett hirdető táblán kell kifüggeszteni, olymódon, nyilvánosan, hogy azt minden érdeklődő megtekinthesse.
(7) Az éves beszámoló elfogadásával egyidejűleg - legkésőbb a naptári év december 31-ét követő év május 31-ig - közhasznúsági jelentést készít az Egyesület. A közhasznúsági jelentés elfogadása a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik.
A közhasznúsági jelentésnek tartalmaznia kell:
a) a számviteli beszámolót;
b) a költségvetési támogatás felhasználását;
c) a vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatást;
d) a cél szerinti juttatások kimutatását;
e) a központi költségvetési szervtől, az elkülönített állami pénzalaptól, a helyi önkormányzattól, a kisebbségi települési önkormányzattól, a települési önkormányzatok társulásától, az egészségbiztosítási önkormányzattól és mindezek szerveitől kapott támogatás mértékét;
f) a közhasznú szervezet vezető tisztségviselőinek nyújtott juttatások értékét, illetve összegét;
g) a közhasznú tevékenységről szóló rövid tartalmi beszámolót.
Az Egyesület éves közhasznúsági jelentésébe - az Egyesület székhelyén - bárki betekinthet, abból saját költségén másolatot készíthet. Az Egyesület jelen Alapszabály szerinti tevékenységének és gazdálkodásának legfontosabb adatait, az általa végzett szolgáltatás igénybevételének módját országos sajtó útján (Népszabadság) is nyilvánosságra hozza.
(8) Az Egyesület működésével, szolgáltatási igénybevétele módjával, beszámolói közlésével kapcsolatosan a nyilvánosságot biztosítja, egyrészt a jogszabályokban meghatározott módon (közzétételi kötelezettség), másrészt az Alapszabályban szabályozott iratbetekintési és felvilágosításadási jog rögzítésével. Amennyiben ezen szabályokkal sem valósulna meg a nyilvánosság biztosítása, úgy az Egyesület vállalja, hogy a jogszabályban rögzített körben sajtó útján megjelentett közleményben teszi közzé ezen adatokat.
(9) Az Egyesület elnöke köteles gondoskodni a közhasznú szervezet működésével kapcsolatosan
keletkezett iratokba való betekintésről, illetve azokról felvilágosítást adni.
Az iratokba való betekintés iránti igényt (kérelmet) írásban kell az Elnök részére megküldeni.
Az Elnök köteles bármely jogszabály által felhatalmazott szerv vagy személy által kért iratbetekintést haladéktalanul; egyéb esetekben az iratbetekintést kérővel történt megállapodás szerinti határidőben, illetve jogszabály vagy hatósági határozat által előírt határidőben teljesíteni.
Az Elnök köteles az iratbetekintésről külön nyilvántartást vezetni, melyből megállapítható a kérelmező neve, a kért irat megnevezése, a kérelem és teljesítésének ideje.
12.§.
(1) Az Egyesület vagyona a befizetett tagdíjakból, a jogi személyek, gazdálkodó szervezetek hozzájárulásaiból, valamint a szakmai szervezetek számára kiírt pályázatokból és egyéb forrásokból keletkezik. A tagoknak minden hónap 15-ig tagdíjat kell fizetni az egyesület pénztárába, melynek mértékét az elnökség határozza meg. Az Egyesület vagyona oszthatatlan. Az egyesületi tagság bármilyen módon történő megszűnése esetén a tagot az Egyesület vagyonából semmilyen térítés nem illeti meg.
(2) Az Egyesület szakmai pályázatokat készít. A pályázatokon nyert összegekből szakmai kiadványait gondozza, a feltételek szerint működésének egyéb költséget fedezi. Az Egyesület magánszemélyektől, gazdálkodó szervezetektől, illetve költségvetési intézményektől a megfelelő morális és szakmai feltételek mellett támogatást fogadhat el.
(3) Az Egyesület tartozásaiért teljes vagyonával felel. A tagok – a tagdíj megfizetésén túl – az Egyesület tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek.
(4) Az Egyesület befektetési tevékenységet nem végez, működése során nyereségre nem törekszik. Az Egyesület vállakozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez.
(5) Az Egyesület működéséről a külön jogszabályok előírásai szerinti üzleti könyveket kell vezetni és azokat az üzletév végén le kell zárni. Az üzletév végével a képviselő az Egyesület gazdálkodásáról a Közgyűlés számára mérleget, a gazdálkodás eredményéről vagyonkimutatást készít.
Az Egyesület köteles a cél szerinti tevékenységéből, illetve vállakozási tevékenységéből származó bevételeit és ráfordításait elkülönítetten nyilvántartani, egyebekben a reá irányadó könyvvezetési szabályokat kell alkalmazni.
A Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik annak eldöntése, hogy a keletkezett nyereséget, illetve annak mely részét hogyan használja fel figyelemmel arra, hogy az Egyesület tevékenységéből származó nyereség nem osztható fel, az csak a jelen alapszabályban rögzített tevékenységre fordítható. Az Egyesület évente dönt a céljai között felsorolt feladatok végrehajtásához felhasználható pénzeszközök mértékéről, felosztásuk módjáról, egyéb támogatás nyújtásáról. Az Egyesület által meghirdetett képzések, tanfolyamok, egyéb tájékoztatók prospektusai - az Egyesület székhelyén - bárki részére rendelkezésre állnak.
(6) Az Egyesület bankszámlája felett - a Ptk. 29. § (3) bekezdésének megfelelően - az elnök és az elnökhelyettes együttesen jogosult rendelkezni.
(7) Az Egyesület céljának megvalósítása érdekében támogatókat keres, az elfogadott támogatást a lehető leghatékonyabban és legrövidebb időn belül az elérni kívánt cél támogatására, elősegítésére fordítja, az esetleges maradvány összegeket hasonló célok támogatására fordítja.
(8) Az Egyesület megszűnése esetén vagyonáról – az egyesületi cél szem előtt tartásával – az Elnökség rendelkezik. Amennyiben a vagyon hovafordításáról az Elnökség nem rendelkezik, továbbá ha az Egyesület feloszlatással szűnik meg, vagyona a hitelezők kielégítése után állami tulajdonba kerül, és azt közérdekű célra kell fordítani.
13.§
(1) Az Egyesület gazdálkodása ellenőrzésére három tagú Felügyelő Bizottságot választ.
A Felügyelő Bizottság tagjai:
Név: ………………………..
anyja neve:
születési idő:
lakcím:
Név: ………………………..
anyja neve:
születési idő:
lakcím:
Név: ………………………..
anyja neve:
születési idő:
lakcím:
(2)A felügyelő bizottsági taggá megválasztott személy az új tisztsége elfogadásától számított tizenöt napon belül azokat a gazdasági társaságokat, amelyeknél már felügyelő bizottsági tag, írásban tájékoztatni köteles.
(3)A Felügyelő Bizottság tevékenységét a hatályos jogszabályok szerint végzi, ügyrendjét maga állapítja meg.
(4) A Felügyelő Bizottság feladat- és hatásköre különösen:
- Összehívja az Egyesület legfőbb szervének rendkívüli ülését, és javaslatot tesz annak napirendjére, ha megítélése szerint a tisztségviselők (Elnökség) tevékenysége jogszabályba, az alapszabályba, illetve a legfőbb szervének határozataiba ütközik, vagy egyébként sérti az Egyesület vagy a tagok érdekeit.
- Köteles megvizsgálni a legfőbb szerv ülésének napirendjén szereplő valamennyi lényeges üzletpolitikai jelentést, valamint minden olyan előterjesztést, amely a legfőbb szerv kizárólagos hatáskörébe tartozó ügyre vonatkozik.
- Írásbeli jelentést készít a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: számviteli törvény) szerinti beszámolóról és az adózott eredmény felhasználásáról a legfőbb szerv részére.
- Ellenőrzi az Egyesület működését és gazdálkodását.
- Ellenőrzi a vagyonmérleg-tervezeteket és a vagyonleltár-tervezeteket.
- Jelentést kérhet a vezető tisztségviselőktől, illetve tájékoztatást vagy felvilágosítást az Egyesület munkavállalóitól.
- Megvizsgálhatja ill. betekinthet az Egyesület könyveibe és irataiba.
(5) A felügyelő bizottság köteles az intézkedésre jogosult vezető szervet tájékoztatni és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy
a) az Egyesület működése során olyan jogszabálysértés vagy az Egyesület érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre jogosult vezető szerv döntését teszi szükségessé;
b) a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merült fel.
(6)Ha a felügyelő bizottság indítványára - annak megtételétől számított harminc napon belül - nem hívták össze közgyűlést, a határidő eredménytelen eltelte esetén erre a felügyelő bizottság is jogosult. Haladéktalanul értesíteni a törvényességi felügyeletet ellátó szervet, ha az arra jogosult szerv a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg.
(7) A felügyelő bizottság egyes ellenőrzési feladatok elvégzésével bármely tagját megbízhatja, illetve az ellenőrzést állandó jelleggel is megoszthatja tagjai között. Az ellenőrzés megosztása nem érinti a felügyelő bizottsági tag felelősségét, sem azt a jogát, hogy az ellenőrzést más, a felügyelő bizottság ellenőrzési feladatkörébe tartozó tevékenységre is kiterjessze.
(8) A felügyelő bizottság működése:
- A felügyelő bizottság testületként jár el. A felügyelő bizottság tagjai sorából elnököt választ. A felügyelő bizottság határozatképes, ha minden tag jelen van; határozatát egyszerű szótöbbséggel hozza.A felügyelő bizottság tagjai személyesen kötelesek eljárni, képviseletnek nincs helye. A felügyelő bizottság tagját e minőségében az Egyesület tagjai, illetve munkáltatója nem utasíthatja.
- A felügyelő bizottság üléseit az elnök hívja össze és vezeti. Az ülés összehívását - az ok és a cél megjelölésével - a felügyelő bizottság bármely tagja írásban kérheti az elnöktől, aki a kérelem kézhezvételétől számított nyolc napon belül köteles intézkedni a felügyelő bizottság ülésének harminc napon belüli időpontra történő összehívásáról. Ha az elnök a kérelemnek nem tesz eleget, a tag maga jogosult az ülés összehívására.
- A felügyelő bizottság egyebekben az ügyrendjét maga állapítja meg, amelyet a közgyűlés hagy jóvá. Tanácskozási joggal részt vesznek a legfőbb szervek ülésein.
(9)Ha a felügyelő bizottság tagjainak száma az alapszabályban meghatározott létszám alá csökken, vagy nincs aki az ülését összehívja, az Egyesület elnöke a felügyelő bizottság rendeltetésszerű működésének helyreállítása érdekében köteles összehívni a legfőbb szervet. Ha a felügyelő bizottság a közhasznú tevékenység folytatásának feltételeiről kötött szerződés megszegését észleli, köteles haladéktalanul összehívni a közgyűlést.
14. §
AZ EGYESÜLET MEGSZŰNÉSE
Az Egyesület megszűnik:
– ha feloszlását a Közgyűlés határozatával elrendeli,
– más egyesülettel történő egyesüléssel,
– feloszlatását jogszabály vagy az illetékes hatóság határozatával elrendeli .
– a bíróság a megszünését megállapítja
15. §
AZ EGYESÜLET KÁRTÉRÍTÉSI FELELŐSSÉGE
(1) Az Egyesület a Ptk.-nak az alkalmazott által okozott kárért való felelősségi szabályai szerint felel minden kárért, amelyet a vele szerződéses viszonyban álló szakemberei szerződésben foglalt tevékenységükkel kapcsolatban harmadik személynek okoznak.
16.§
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
(1) Az Egyesület működésével kapcsolatosan keletkezett iratokról bárki tájékoztatást kérhet, azokba betekinthet, azonban ennek során tekintettel kell lenni a személyi adatok védelméről szóló jogszabályok rendelkezéseire is.
(2) Az Alapszabályban nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyv és az Egyesületekre vonatkozó egyéb jogszabályok megfelelő rendelkezéseit kell alkalmazni.
Jelen módosított és egységes szerkezetbe foglalt Alapszabályt a Magyar Rádiózás Szakmai Kollégiuma Alakuló Közgyűlése 2004. március 01-én elfogadta.
Budapest, 2004. március 01.