a Magyar Rádió reprezentatív szakszervezeti képviselőinek és újságíróinak 2005.szeptember 28-i találkozójáról és
Meghívó
a 2005.október 26-i találkozóra
Jelen voltak az ÜT, az MRDSZ, a RÁMÜSZ és az RDT képviselői, továbbá Lázár András, a PHDSZSZ meghívott elnökeként. (A FRÁSZ képviselői – az ismert okok miatt - nem.)
Elsőként Lázár Andrásnak adtuk meg a szót.
Lázár András elmondta, hogy a különböző közszolgálati médiumok közös fórumot hoztak létre, melynek célja, egy új médiatörvény megalkotása és elfogadtatása. Amúgy ők speciális kérdésekkel is foglalkoznak, ilyen például a rádiónál és a közszolgálati televízióknál is a jogos problémák megjelenítése, illetve a társadalom előtti képviselete. Legutóbbi összejövetelükön a médiumok szereplői elhatározták, hogy közös bizottságot hoznak létre, ami első lépés a tiltakozás formalizálása felé. A cél az, hogy a hasonló problémákra, kérdésekre közös erővel keressük a választ. Egy médiajogász segítségével most egy közös állásfoglalás megfogalmazásán dolgoznak. A jelenlegi helyzet kusza. Némileg másként jelennek meg a problémák a rádióban, másként az MTV-ben és megint másként a Duna Televízióban, ami nem teszi könnyűvé a helyzetet. Nem lehet majd kizárni akár egy közös akcióbizottság, esetleg egy sztrájkbizottság létrehozását sem. Makro szinten is utakat keresnek, hogy a politika felé nagyobb súllyal lépjenek fel. Ún. párbeszéd-bizottság már van, amely a kormányzat az ágazatban lévő munkáltatók és munkavállalók fóruma. A Hírközlési Párbeszéd Bizottság úgymond „üthetné” a munkáltatókat. Ha ez a fajta legitim út jó, addig nincs szükség a sztrájkbizottságra.
A jelenlevők ezek után vették elő a Szakmai Konzultatív Tanács ügyrendjének, illetve Működési és Eljárási Szabályzatának azt a változatát, amelynek kidolgozásával Gecse Gézát bízták meg.
Gecse Géza elmondta, hogy az etikai bizottság eljárási és működési szabályzatát vette alapul, amikor a tervezetet elkészítette. Menet közben jött rá, hogy nagyon fontos kérdések, mint például az eljárás nyilvánossága, a kétlépcsős eljárás, a fellebbezés mikéntje, a testület létszáma számára is gondot jelentenek, mint például az elnevezése is, vagyis hogy testületnek vagy tanácsnak nevezzük-e azt.
Nyakas Szilárd szerint érdemes jogászt megkérdezni, van-e különbség a kétfajta elnevezés között.
Ezzel Kisfalvi Mária egyetértett, szerinte a tanács elnevezés jobban kifejezi a lényeget.
Nyakas Szilárd szerint igen fontos, hogy ezt a tanácsot mire hozzuk létre, szükséges a definíció.
Mezei Károly elmondta, hogy kiindulási alapnak a tervezet nem rossz, de át kell dolgozni. Ne vonjunk semmi esetre még véletlenül sem párhuzamot az etikai bizottsággal. Teljes mértékben egyetért azzal, hogy a legfontosabb az, hogy a testület létrejöjjön.
Csiky Dénes megjegyezte: az első pont a meghatározás legyen: mire való az SZKT, illetve hogy mire nem.
Mezei Károly elmondta, a legfontosabb, hogy a Tanács a rádióban a minőségi munka egyfajta garantálója legyen, amelyhez mind a munkáltatói jogú vezető, mind pedig a munkavállaló egyformán bizalommal fordulhat. Mint ötletet javasolta, hogy az eljáró tanács kiindulásként három nagytekintélyű idősebb kollégából álljon, amelyet kiegészíthetnének a téma szakértői. Ötven fős testülettel működésképtelen egy ilyen intézmény. Kérdés, hogy adjunk-e benne képviseletet a munkáltatónak.
Kisfalvi Mária szerint a munkáltatónak van fóruma, neki ilyenre nincs szüksége. Szerencsésebbnek tartja, ha az SZKT a munkavállalók fórumaként alakul meg.
Gecse Géza továbbra is működés finanszírozásának oldaláról közelítette meg a kérdést, mondván, hogy meg kell nézni, hogy a munkáltató hogy áll az ügyhöz és ha elutasító, akkor meg kell találni azt a forrást, amely a tanács működését lehetővé teszi, mert az SZKT-nak várhatóan nem annyi feladata lesz, mint az etikai bizottságnak, ahol igen-nem kérdéseket kell eldönteni, hanem sokkal több. Azt pedig nem várhatjuk az eljáró tanács, vagy az eljáró tanácsok tagjaitól, hogy szabad idejüket erre áldozva ingyen dolgozzanak, mert ebben az esetben nem találunk embert arra, aki ezt a feladatot elvállalná.
Kisfalvi Mária szerint tudatosan kerülni kellene még a hivatkozást is az etikai bizottságra, mert annak létrehozását törvény írja elő. Itt egy másfajta szervezetről van szó. A Gecse-féle tervezetben lévőhöz képest lényegesen egyszerűbb ügymenetet javasol, egyetért Mezeinek azzal a javaslatával, hogy a szakszervezetek, vagy azok elnöksége delegálással válasszon háromnál nem több eljáró tanácsot, összesen 10-12 főből. Nem tartja szerencsésnek Gecsének azt a javaslatát, hogy a finanszírozás oldaláról közelítsünk a kérdéshez, mert az SZKT puszta megalakításához nincs szükség pénzre. A szakértők díjazását viszont mindenképpen meg kell oldani, míg a felkért munkatársak azért, hogy működjön a tanács, kezdetben csinálhatnák társadalmi munkában.
Az elvi részbe a Magyar Rádió műsorainak színvonala feletti őrködésnek kell bekerülnie, annak, hogy a munkavállalók szakmai kérdésekben el akarják mondani a véleményüket.
Csiky Dénes igen fontosnak tartotta, hogy az SZKT döntését a menedzsmentnek valamilyen formában figyelembe kell vennie, nagyon fontos, hogy a munkavállalók nagyobb csoportját érinti.
Mezei Károly szerint nem a karakterszám szerinti díjazás a szerencsés. Az SZKT nem jogi fórum.
Kisfalvi Mária szerint ezért nem szükséges, hogy az eljárás kétfokozatú, vagyis olyan legyen, ahol fellebbezésre lehetőség van. Teljesen elegendő, ha csupán egy döntés születik.
Kis Erzsébet úgy fogalmazott, hogy a Gecse-tervezet ebben a formájában igen bonyolult. Szerinte is egylépcsős eljárásra van szükség, hisz az eljáró tanácsnak nem vizsgálóbizottságnak kell lennie.
Szilvay Balázs szerint gondot jelent az, hogyan tud majd a tanács döntéseinek érvényt szerezni, vagyis mit tud tenni abban az esetben, ha a munkáltató tartósan nem veszi figyelembe állásfoglalásait. Azon kell gondolkodni, hogyan lehet elérni azt, hogy ezeknek igazi súlyuk legyen.
Dér István az SZKT fő feladatát abban látja, hogy felhívja a figyelmet egy-egy problémára. Legfőbb ez a nem formalizált következménye és ugyanolyan eszközei lesznek, mint az etikai bizottságnak, vagyis testületi állásfoglalások nyilvánosságának biztosításával lesz befolyása.
Szerinte a „szerény díjazást” érdemes kihúzni az SZKT-tervezetekből. A külső szakértők díjazása belefér, kérdés, hogy a munkáltató képviseletében érdemes-e az eljáró tanácsba egy embert bevenni?
A munkáltató arra fog ugyanis hivatkozni, hogy nincs rá pénz. A segélykeret 10 millió forint, tehát szembe lehet fordítani a dolgozók többségét a kezdeményezéssel.
A jelenlévők megállapodtak abban, hogy az eljárási és működési szabályzaton kívül igen fontos a céltételezés. Az eljárási és működési szabályzaton a találkozón megfogalmazottak szellemében kell továbbdolgozni. A honlapon ne szerepeljen a kritizált tervezet. Az SZKT-ba delegálás alapján küldjenek a szakszervezetek embert. A legközelebbi alkalommal a formális megalakulás a fő cél, ezért az arra készülő jegyzőkönyv-tervezet korlátozódjon a megalakulás tényére, felhatalmazva az ÜT-t és a szakszervezetek képviselőit a menedzsmenttel való tárgyalásra. Az egybegyűltek a tervezet előkészítésével Gecse Gézát bízták meg, megkérve arra, hogy a szöveget az érintettekkel egyeztetve a legközelebbi alkalomra előfogadásra készítse elő.
Megállapodtunk arról is, hogy 2005.október 26-án, szerdán 14.00-kor, az Üzemi Tanács termében találkozunk a legközelebb (Magyar Rádió, Olasz épület 123-as szoba), ahol Rád is számítunk!
Csiky Dénes
Dér István
Gecse Géza
Kisfalvi Mária
Mezei Károly
Nyakas Szilárd
Szilvay Balázs
A jegyzőkönyv tervezetét elkészítettem. Ma a szervezeti és működési szabályzatok elkészítésében járatos jogásszal beszéltem arról, hogy eddig hová jutottunk és abban állapodtunk meg, hogy szerdáig elkészít egy újabb tervezetet. Szerdán, vagyis 2005.október 26-án egy órával a tervezett találkozó előtt már a helyszínen lesz, ahol közületek bárki tehet fel neki kérdéseket.
A jegyzőkönyv aláírásánál még itt lesz, és jelezni fogja, hogy melyek azok a tartalmi kérdések, amelyeket el kell döntenünk. Ezért fontos, hogy az aláírók legkésőbb délután 2-kor ott legyenek.
Budapest, 2005.október 21.
Gecse Géza