AZ ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET PANASZBIZOTTSÁGÁNAK
ÜGYRENDJE ÉS AZ EGYES ÜGYEKBEN ELJÁRÓ TANÁCSOK ELJÁRÁSI
RENDJE
S Z A B Á L Y Z A T
Az Országos Rádió és Televízió Testület (a továbbiakban: Testület) a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (a továbbiakban: Rttv.) 48. §-ának (2) bekezdése alapján az alábbiak szerint határozza meg a Panaszbizottság Ügyrendjét és a Panaszbizottság egyes ügyekben eljáró tanácsainak eljárási rendjét (az ügyrend és az eljárási rend a továbbiakban együtt: Szabályzat):
1. §
(1) A Panaszbizottság feladata az Rttv. 4. § (1) bekezdésének megsértése következtében indult, valamint a műsorszolgáltatók tevékenységével kapcsolatos egyéb panaszok elbírálása.
(2) Panasz az a kifogás, amelyet a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményének megsértése miatt az Rttv. 49. § (1) bekezdése szerint terjesztettek elő.
(3) Egyéb panasz mindaz a kifogás, amelyet nem a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményének megsértése miatt nyújtottak be. Ide tartoznak a törvényi alapelveket, illetve a törvényben nem rögzített, de a műsorszolgáltató tevékenységét érintő kifogások. Az egyéb panaszok elbírálása az Rttv. 48. § (3) bekezdés alapján az Ügyrend 15. §-a szerint megállapított eljárási rendben történik.
A Panaszbizottság hatásköre
2. §
(1) A Panaszbizottság hatásköre az Rttv. 2. § 24. pontja szerinti magyarországi műsorszolgáltatók műsoraira és a nemzeti hírügynökség (MTI Rt.) által kiadott hírekre, tudósításokra vonatkozó panaszokra terjed ki.
(2) A Panaszbizottság a feladatait – ideértve az Rttv. 50. § (3) bekezdése szerinti bírság kiszabásának kezdeményezésére vonatkozó jog gyakorlását is – a Panaszbizottság tagjaiból (a továbbiakban: Tag) álló eljáró tanácsok (a továbbiakban: Tanács) útján látja el.
(3) A Panaszbizottság működésével összefüggő fontosabb kérdésekben a Panaszbizottság teljes ülése (a továbbiakban: teljes ülés) foglal állást, amennyiben jogszabály vagy jelen Szabályzat másként nem rendelkezik.
A Panaszbizottság Tagjai
3. §
(1) A Panaszbizottság összetételére, a tagság feltételeire, megszűnésére és felfüggesztésére vonatkozó alapvető szabályokat az Rttv. 47. §-a, valamint a Testület Ügyrendjének 13. §-a és a jelen Szabályzat határozza meg.
(2) Megszűnik a panaszbizottsági tagság
a) a Tag halálával,
b) a Tag lemondásával,
c) a megbízásnak a Testület általi visszavonásával, ha a Taggal szemben összeférhetetlenség állapítható meg, illetve, ha a bíróság a Panaszbizottság Tagját szándékos bűncselekmény miatt jogerősen szabadságvesztésre ítélte,
d) a megbízatási idő lejártával,
e) ha a Tag cselekvőképességét elveszíti.
(3) A Tag tagságáról a Testülethez intézett írásbeli nyilatkozattal mondhat le.
(4) A Tag az összeférhetetlenségéről köteles – a soros elnök egyidejű tájékoztatásával – haladéktalanul írásban tájékoztatni a Testületet. A Testület határozatban megállapítja, hogy a Tag panaszbizottsági tagsága megszűnt. A Tag az összeférhetetlenséget megállapító határozat meghozatalának időpontjától a tisztségéből eredő jogokat nem gyakorolhatja.
(5) A Tagok egyenlő jogokkal és kötelezettségekkel rendelkeznek. A Tagok jogosultak betekinteni a Panaszbizottság valamennyi ügyének irataiba és az ezekkel kapcsolatos testületi döntésekbe, valamint az eljáró Tanácsok összeállításáról, az ügyek kiosztásáról, valamint a Panaszbizottság teljes üléséről készített jegyzőkönyvekbe.
A Panaszbizottság teljes ülése
4. §
(1) A Panaszbizottság szükség szerint, de legalább három havonta, a soros elnök mandátumának lejártát megelőző tizennégy napon belül tartja teljes ülését. A teljes ülés nem nyilvános.
(2) A teljes ülést a soros elnök helyettese hívja össze. A soros elnök köteles tíz napon belül összehívni a teljes ülést, ha ezt a Tagok legalább egynegyede írásban, a napirend egyidejű megjelölésével kéri. Az ülésre szóló meghívót legalább egy héttel az ülés előtt kell kiküldeni.
(3) A teljes ülés elsősorban tanácskozó testület, amely csak kivételes esetekben hoz határozatokat, az Ügyrend 15. §-ában meghatározott esetekben azonban elvi nyilatkozatot adhat ki. A teljes ülés csak akkor határozatképes, ha a Tagoknak legalább a fele jelen van. A teljes ülés határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza.
(4) A teljes ülés levezető elnöke a soros elnök helyettese. Az elnökhelyettes akadályoztatása esetén, vagy ha az elnökhelyettes a (2) bekezdésben megjelölt Tagok közé tartozik, a teljes ülés választ levezető elnököt. A levezető elnök megválasztására a napirend elfogadása előtt kerül sor.
(5) A teljes ülés dönt a napirend elfogadásáról, majd megtárgyalja az egyes napirendi pontokat. A levezető elnök korlátozhatja a hozzászólások időtartamát.
A Panaszbizottság soros elnöke
5. §
(1) A Panaszbizottságot a soros elnök vezeti, feladatait e Szabályzat rendelkezései határozzák meg. A Panaszbizottság soros elnöki tisztségét a Tagok nevük ABC rendje szerinti sorrendben, 3-3 hónapig látják el.
(2) A soros elnök helyettesítését a leköszönt soros elnök látja el. A helyettes soros elnök egy hónapot meghaladó akadályoztatása esetén a helyettesítést az ABC sorrendnek megfelelő következő soros elnök veszi át.
(3) A soros elnök feladatai:
a) a 4. § (2) bekezdésében meghatározott esetben összehívja a teljes ülést,
b) összehívja a tanácselnökök ülését,
c) a mandátumának lejártát megelőző teljes ülésen tájékoztatást ad soros elnöki idejének tapasztalatairól,
d) összeállítja az eljáró tanácsokat és kiosztja közöttük az ügyeket,
e) gyakorolja a 9. §-ban meghatározott döntési jogköröket,
f) dönt a felek által kezdeményezett elfogultsági kifogásról,
g) kapcsolatot tart a Panaszbizottság tagjaival,
h) sajtónyilatkozatot ad ki a Panaszbizottság munkájáról, és a panaszbizottsági eljárás lezárulásakor a Panaszbizottság nevében,
i) kapcsolatot tart a Testülettel és a Testület Irodájával,
j) soros elnöki jogkörében eljár minden olyan egyéb esetben, amelyet jogszabály vagy jelen Szabályzat hatáskörébe utal.
(4) A soros elnök feladatait a Panasziroda segítségével látja el.
A tanácselnökök ülése
6. §
(1) A Panaszbizottság eljáró tanácsainak elnökei három havonta ülést tartanak, amelyet a soros elnök – a Panaszbizottság teljes ülését két héttel megelőzően, a teljes ülésére vonatkozó szabályok alkalmazásával – hív össze.
(2) A tanácselnökök ülése megvitatja az adott negyedévben azonos tényállás alapján hozott, egymással ellentétes döntést tartalmazó panaszbizottsági állásfoglalásokat, és közös álláspontot alakít ki a tárgyalt ügyekről. E körbe kizárólag az Rttv. 4. § (1) bekezdésének sérelmét kifogásoló panaszügyek tartoznak.
(3) Az ülésen született közös álláspontról, esetleg annak hiányáról a soros elnök tájékoztatja a Panaszbizottság teljes ülését és a Testületet.
(4) A tanácselnökök ülése értékeli az adott negyedévben született azon állásfoglalásokat is, amelyeket a Testület – a jogorvoslati kérelmek folytán – hatályon kívül helyezett, vagy megváltoztatott.
(5) A tanácselnökök ülése elemzi továbbá a panaszügyekben hozott jogerős bírósági ítéleteket.
A Panasziroda
(1) Az Rttv. 48. § (4) bekezdésében foglaltaknak megfelelően a Panaszbizottság működésével kapcsolatos, az ügyek érdemét nem érintő hivatali feladatokat – ideértve a 8. §-ban említett soros elnöki döntések előkészítését is – a Testület Irodája a Panasziroda közreműködésével látja el.
Az írásbeli nyilatkozatok érkeztetése,
intézkedések az írásbeli panaszok alapján
8. §
(1) A Panaszbizottsághoz benyújtott írásbeli panaszokat a Testület Irodája iktatja, és haladéktalanul átadja a Panaszbizottság soros elnökének, aki a tanácsok összeállítása és az ügyeknek az egyes tanácsok közötti kiosztása során az alábbiak szerint jár el:
a) Véletlenszerű kiválasztási módszerrel kiválasztja a jogi végzettséggel rendelkező Tagok közül a Tanács elnökét, valamint két elnök-tartalékot és meghatározza ezek sorrendjét.
b) Véletlenszerű kiválasztási módszerrel kiválasztja a Tagok közül a Tanács további két tagját, valamint három tartalékot és meghatározza ezek sorrendjét.
c) A Panasziroda rövid úton meggyőződik arról, hogy a fenti a)-b) alpont szerint kiválasztott tagok rendelkeznek-e a szükséges idővel a panasznak az előírt határidőn belüli elbírálására (Rttv. 49. § (4) bek.). Amennyiben bármelyik Tag kijelenti, hogy a panasz elbírálására rendelkezésre álló idő alatt más irányú elfoglaltsága miatt, vagy a Tag kizárására vonatkozó előírás értelmében nem tud részt venni a Tanács eljárásában, akkor ezt az eljárást mindaddig meg kell ismételni a tartalékok tekintetében, ameddig össze nem áll a panaszt elbíráló Tanács,
d) Egy adott panasz elbírálásáig a Panaszbizottsághoz benyújtott újabb panasz(ok) ügyében eljáró Tanács összeállítása során nem vehetők figyelembe a már elbírálást végző kijelölt Tanács tagjai.
(2) Az (1) bekezdés szerinti eljárást a soros elnök az elérhető Tagok, illetve az Iroda munkatársai előtt folytatja le legalább egy panaszbizottsági Tag jelenlétében. Az eljárást a panasz átvételétől számított három munkanapon belül le kell folytatni, s annak minden lépését jegyzőkönyvbe kell foglalni.
(3) A soros elnök akadályoztatása esetén a soros elnöknek a jelen szakaszban meghatározott feladatait a soros elnöknek az 5. § (2) bekezdésében meghatározottak szerinti helyettese látja el. A soros elnök köteles előre és írásban (faxon) tájékoztatni az elnökhelyettest távollétéről, megjelölve a távollétének kezdő és utolsó napját is. Ilyen közlés hiányában a soros elnök csak abban az esetben tekinthető távollévőnek, ha és amennyiben valamely ügy(ek)ben az eljáró Tanács(ok) összeállítása és az ügy(ek) kiosztása a jelen Szabályzat rendelkezései szerint nem halasztható.
9. §
(1) A soros elnök haladéktalanul megvizsgálja a panaszt, és amennyiben az nem felel meg az Rttv.-ben meghatározott eljárási feltételeknek, elkésett, vagy elbírálása nem a Panaszbizottság hatáskörébe tartozik, a panaszt elutasítja, és erről a panaszost – az elutasítás indokának megjelölésével és a panaszbizottsági Tanács elé utalás lehetőségéről való tájékoztatással – írásban értesíti.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt elutasítás esetén a panaszos a döntés kézbesítésétől számított 48 órán belül kérheti a panaszbizottsági Tanács elé utalást. E kérésnek a soros elnök köteles eleget tenni. A Tanács e tárgyban hozott döntése ellen a kézbesítésétől számított 48 órán belül a Testülethez lehet jogorvoslattal fordulni.
(3) A soros elnök a panaszbeadvány hiányos benyújtása esetén a panaszost postafordultával hiánypótlásra hívja fel.
(4) A soros elnök dönt a panasz tárgya szerint követendő eljárásról, és ha úgy ítéli meg, hogy az nem az Rttv. 4. §-a megsértésére vonatkozó panasz, akkor a kifogást egyéb panaszként az eljáró Tanács elé terjeszti. E döntés ellen is kérni lehet a döntés kézbesítésétől számított 48 órán belül a Tanács elé utalást, a Tanács döntése ellen pedig 48 órán belül jogorvoslati kérelmet lehet benyújtani a Testülethez.
(5) Amennyiben a panaszbeadvány alapján nem állapítható meg egyértelműen, hogy mi a panasz tárgya, a soros elnök – az eljárás lényeges szabályairól, a lehetséges jogkövetkezményekről való kitanítás mellett – bekéri a panaszos nyilatkozatát arról, hogy panaszában mit kifogásol. A panaszosnak e nyilatkozat megtételére a kézbesítéstől számított 48 órán belül van lehetősége. A soros elnök a határidőben megtett nyilatkozatot követően a (4) bekezdésben foglaltak szerint dönt.
(6) A soros elnök az írásbeli panasz megvizsgálása után felszólítja a kifogással érintett műsorszolgáltatót a vitatott műsorszám egészét eredeti állapotában rögzítő anyag, valamint az ügyre vonatkozó szükséges információ haladéktalan rendelkezésre bocsátására. A soros elnök a panaszbeadványt – egyéb panaszok esetében a bejelentő személyi adatainak mellőzésével – a bepanaszolt műsorszolgáltató részére megküldi.
A Tanács eljárása
10. §
(1) A Tanács eljárására az Rttv. és a jelen Ügyrend, illetve az ezekben nem szabályozott kérdések esetén az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény az irányadó.
(2) A Tanács az eljárást a 4. § alá tartozó ügyekben úgy köteles lefolytatni, hogy eleget tudjon tenni az Rttv. 49. § (4) bekezdésében foglalt azon követelménynek, hogy a Panaszbizottság a benyújtástól számított 15 napon belül állást foglaljon a panaszos által előterjesztett kérésekben.
(3) A Tanács a panasz tárgyában tárgyalást tart, melyen a feleket meghallgathatja. A tárgyalás időpontjáról és helyéről értesíti a feleket, egyben tájékoztatja őket arról is, hogy a meghallgatásról való távolmaradásuk a döntés meghozatalának nem akadálya.
A Tanács Tagjának kizárása az eljárásból
11. §
(1) Az ügy elintézéséből ki kell zárni
a) a panaszossal, illetve a panasszal érintettel együtt jogosított vagy kötelezett személyt, továbbá azt, akinek jogaira vagy kötelezettségeire az eljárás kihatással lehet,
b) azt, aki az a) pont alá eső személy képviselője vagy az ügyben korábban eljárt képviselője,
c) az a) vagy b) pont alá eső személyeknek a Ptk. 685. § b) pontja szerinti hozzátartozóját,
d) azt, akit az eljárásban tanúként vagy szakértőként kihallgattak, vagy akinek tanúként vagy szakértőként való kihallgatását a Tanács elrendelte,
e) azt, akitől az ügy tárgyilagos megítélése nem várható.
(2) Amennyiben a Tanács valamelyik Tagja az ügy elintézéséből ki van zárva, a 8. § (1) bekezdésének megfelelő alkalmazásával haladéktalanul gondoskodni kell a kizárt Tag helyettesítéséről.
(3) A felek által kezdeményezett elfogultsági kifogásról a soros elnök dönt. Amennyiben a kifogás ellene merült föl, úgy a Panaszbizottság teljes ülése jogosult dönteni.
(4) Az elfogultsági kifogást a tárgyalás megkezdése előtt kell bejelenteni. A tárgyalás megkezdése után a kifogásolási jogot csak akkor lehet érvényesíteni, ha a fél nyomban valószínűsíti, hogy a bejelentés alapjául szolgáló tényről csak a tárgyalás megkezdése után szerzett tudomást. A Panaszbizottság határozathozatalát követően benyújtott elfogultsági kifogásról a Testület dönt.
Tárgyalás
12. §
(1) A Tanács a tárgyalást a Panaszbizottság székhelyén vagy a kifogás elbírálására alkalmas más helyszínen tartja.
(2) A soros elnök a Panaszbizottság eljárására nyitva álló határidők betartásának követelményére tekintettel tűzi ki a tárgyalás napját.
(3) A tárgyalás nyilvános, zárt tárgyalást az eljáró Tanács kizárólag abban az esetben rendelhet el, ha ezt államtitok, szolgálati titok, vagy különös méltánylást igénylő egyéb ok indokolja.
(4) A tárgyaláson egyidejűleg jegyzőkönyvet és hangfelvételt kell készíteni. A jegyzőkönyv elkészítéséhez az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény 17. § (2) bekezdésében meghatározottakat kell alkalmazni.
(5) A tárgyalóteremben és annak előterében képfelvétel és a hivatalos hangfelvételen kívül más felvétel nem készíthető.
(6) A tárgyalásról készült jegyzőkönyv és a hivatalos hangfelvétel megismerését, másolását az eljáró Tanács az érintettek számára biztosítja.
(7) A tárgyaláson a Tanács elnöke a panaszos meghallgatása során kérdést intéz a panaszoshoz, hogy véleménye szerint az Rttv. 50. § (2) bekezdésében meghatározott lehetőségek közül melyiket tartja alkalmasabbnak a műsorszolgáltató magatartása kapcsán őt ért sérelem orvoslására. A kérdés elhangzása után fel kell hívni a panaszos figyelmét arra, hogy válasza nem köti az eljáró Tanácsot.
(8) Az ügyfél, illetve az értesítettek távolmaradása az eljárás lefolytatásának, illetve az állásfoglalás meghozatalának nem akadálya.
Igazolás
13. §
(1) Aki az Rttv. 49. §-ában előírt határidőt elmulasztotta, igazolási kérelmet terjeszthet elő a Panaszbizottságnál. Az igazolási kérelemben elő kell adni a mulasztás okát és azokat a körülményeket, amelyek a mulasztás vétlenségét valószínűvé teszik. Az igazolási kérelemmel egy időben pótolni kell az elmulasztott cselekményt is.
(2) Az igazolási kérelmet az elmulasztott határidő utolsó napjától számított hat napon belül lehet előterjeszteni. Ha a mulasztás később jutott a kifogást tevő tudomására, vagy az akadály később szűnt meg, a határidő a tudomásra jutástól, illetőleg az akadály megszűnésétől kezdődik.
(3) Az elmulasztott határidő utolsó napjától számított húsz napon túl igazolási kérelmet nem lehet előterjeszteni.
(4) Ha az eljáró Tanács az igazolási kérelemnek helyt ad, az eljárást lefolytatja.
(5) Az igazolási kérelmet elutasító határozat ellen fellebbezni nem lehet.
A Tanács állásfoglalása és a kapcsolódó határozatok
az Rttv. 4. §-a alá tartozó ügyekben
14. §
(1) Az eljáró Tanács állásfoglalásait egyszerű szótöbbséggel hozza meg. Az állásfoglalás meghozatalánál kisebbségben maradt elnök vagy tag a döntéshez csatolhatja különvéleményét, amelyet az állásfoglalással azonos módon kell kezelni.
(2) Ha a műsorszolgáltató a vételkörzet lakosságát foglalkoztató társadalmi kérdésben egyoldalúan tájékoztatott, különösen ha a vitatott kérdésben egyetlen vagy egyoldalú álláspont megjelenítésére vagy kifejezésére adott lehetőséget, vagy egyéb módon súlyosan megsértette a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményét, a Tanács a panasznak helyt ad, és kötelezi a műsorszolgáltatót közlemény közzétételére vagy arra, hogy adjon lehetőséget a kifogást tevőnek álláspontja megjelenítésére. Ha a Tanács állásfoglalása elmarasztalja a műsorszolgáltatót, annak rendelkező része szabályozza azt is, hogy – az Rttv. 50. § (2) bekezdésének megfelelően – a műsorszolgáltató mikor (a kérdéses műsor melyik adásában) és pontosan milyen szöveggel tegye közzé a Panaszbizottság állásfoglalását, illetve, hogy mikor és pontosan milyen formában adjon lehetőséget a kifogást tevőnek álláspontja megjelenítésére.
(3) Ha a Tanács az Rttv. 50. § (3) bekezdése alapján bírság kiszabását kezdeményezi, az állásfoglalásnak ezt a kezdeményezést is tartalmaznia kell. Ilyen kezdeményezés esetén az állásfoglalást a Tanács elnöke haladéktalanul megküldi a Testületnek.
(4) Ha a Tanács állásfoglalásában elmarasztalja a műsorszolgáltatót, és ez a jogorvoslati kérelem hiányában jogerőssé válik, a jogerős állásfoglalást az Rttv. 51. § (4) bekezdésének megfelelően a Kulturális Közlönyben közzé kell tenni. A jogerős határozatot az Iroda küldi meg a Kulturális Közlöny szerkesztőjének.
(5) A Tanács a panaszt elutasítja, ha az alaptalan, vagy az Rttv.-ben meghatározott feltételeknek nem felel meg.
(6) Ha a Tanács úgy ítéli meg, hogy az Rttv. 49. § (1) bekezdése szerinti eljárásban tárgyalni kezdett kifogás inkább az Rttv. 48. § (3) bekezdése szerinti egyéb panasz, közbenső határozatot hoz arról, hogy az nem az Rttv. 49. § (1) bekezdése szerinti panasz, és az ügyet az egyéb panaszokra vonatkozó, az Ügyrend 14. §-ában foglalt szabályok szerint tárgyalja. A közbenső határozat ellen 48 órán belül a Testülethez lehet fordulni jogorvoslati kérelemmel.
(7) Nincs helye a panasz egyéb panasszá átminősítésének, amennyiben az Rttv. 49. § (1) bekezdése szerinti panaszt az Rttv. 50. § (1) bekezdése alapján kellene elutasítani.
15. §
(1) A kifogást tevő a kifogásolt közlés nyilvánosságra hozatalától számított harminc napon belül fordulhat a Panaszbizottsághoz.
(2) A Panaszbizottság eljárására a 10. és 12. §-ának kivételével a jelen Szabályzat rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
(3) A Tanács a kifogással érintett műsorszolgáltatót felszólíthatja, hogy a vitatott műsorszámot rögzítő anyagot legfeljebb a felszólítás kézbesítésétől számított öt munkanapon belül bocsássa rendelkezésre.
(4) A Tanács a panasz, valamint a (3) bekezdés szerinti bizonyítékok alapján eldönti, hogy meg kívánja-e hallgatni a panaszost és a műsorszolgáltatót, és a szükséghez képest értesíti azokat.
(5) A Panaszbizottság a panasz benyújtásától számított harminc napon belül megvizsgálja a panaszt, és véleményt alkot arról, hogy elutasítja, vagy helyt ad a panasznak. A Panaszbizottság az e szakasz szerinti eljárásban hozott véleményében nem állapít meg törvénysértést, elsősorban arról foglal állást, hogy a bepanaszolt műsorszám megfelel-e a műsorszolgáltatás alapelveiből kiolvasható törvényhozói szándéknak. A Panaszbizottság döntéséről tájékoztatja az érintett feleket, illetve, ha szükségesnek tartja nyilatkozatban a közvéleményt. A Panaszbizottság kérésére erről az Iroda gondoskodik.
(6) A Panaszbizottság e szakasz szerinti eljárásában hozott döntése nem minősül közigazgatási határozatnak és ellene sem a Testülethez, sem a bírósághoz nem lehet jogorvoslati kérelemmel fordulni.
(7) Ha az eljárás során a Tanács megállapítja, hogy a panaszt a 49. § szerinti eljárásban kellene tárgyalni, továbbá az alaki feltételek is adottak, a Tanács a panaszt a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményének megsértése miatt indult eljárásban tárgyalja tovább, és állásfoglalást alakít ki.
16. §
(1) A Panaszbizottságra előzetesen érkezett, a vitatott műsorszámot rögzítő kép-, illetve hanganyagot a Panasziroda munkatársai veszik át. Az átvétel és a nyilvántartásba vétel a Panaszirodán e célra rendszeresített átvételi füzetben, nyilvántartásban történik.
(2) A nyilvántartás a következő adatokat tartalmazza
a) az átvétel napja,
b) az átvétel ideje,
c) az anyag tartalma, a műsorszolgáltató pontos megnevezése,
d) az átadó neve,
e) az átvevő neve.
(3) Az Iroda munkatársa az előzetesen érkezett kép-, illetve hanganyagot lejátszva meggyőződik arról, hogy az a panasz tárgyát képező műsort tartalmazza. Eltérés esetén haladéktalanul értesíti az eljáró Tanács elnökét és az érintett műsorszolgáltatót.
(4) Az előzetesen beküldött kép-, illetve hanganyagot a tárgyalás napjáig az eljáró Tanács tagjai megtekinthetik, illetve meghallgathatják.
(5) A kép-, illetve hanganyagot az Iroda megbízott munkatársa a Panaszirodától átadott jogorvoslati kérelemmel együtt veszi át.
(6) A nyilvántartásba vett eredeti anyagokat a Panasziroda őrzi és tárolja.
(7) A vitatott műsorszámot eredeti állapotban rögzítő anyagot a Panasziroda a panasszal megindított eljárás, illetve jogvita esetén az eljárás befejezését követő egy év elteltével a műsorszolgáltatónak visszajuttatja.
(8) Az ORTT Iratkezelési Szabályzata rendezi a hang-, illetve képfelvételek digitális átírásának, megőrzésének rendjét és levéltári elhelyezését.
Egyéb rendelkezések
17. §
A Tagok a Testület által meghatározott mértékű havi tiszteletdíjban részesülnek, amely alapdíjból és eljárási díjból tevődik össze. Az eljáró Tagok a külön meghatározottak szerinti költségtérítésre jogosultak.
18. §
Az Iroda a Panaszbizottság 4. § alá tartozó ügyekben hozott, a felek által meg nem támadott állásfoglalásait, továbbá az ORTT a panaszeljárás során hozott másodfokú döntéseit, valamint az egyéb ügyekben hozott panaszbizottsági véleményeket a felek számára történő postázást követő (az elsőként említett esetben a jogorvoslati kérelem benyújtására nyitva álló határidő eredménytelene elteltét követő) 5-10 napon belül – az adatvédelmi szabályok figyelembe vételével – az ORTT honlapján hozzáférhetővé teszi.
Budapest, 2004. október 21.
Kovács György
az ORTT elnöke