SZLOVÁKIAI MAGYAR HETILAP * 2003. április. 16 * 16. szám
Az Európai Unió működését intézményei biztosítják. Ezek az intézmények teszik lehetővé, hogy az EU tagországai hatékonyan tudjanak együttműködni. Az intézmények a tagországok képviselőiből állnak, és az a feladatuk, hogy törvényeket hozzanak, ellenőrizzék azok betartását, és döntsenek az unió jövője felől.
Ki irányítja az EU-t?Az Európai Unió hat fő intézményből áll. Ezek
Az Európai Tanács
- az Európai Tanács,
- az Európai Unió Tanácsa (Miniszterek Tanácsa),
- az Európai Bizottság,
- az Európai Parlament,
- az Európai Bíróság és
- a Számvevőszék.
(Európai Csúcs)
Az 1974-ben megalakult és 1986-ban az Egységes Európai Okmányban intézményes keretet kapott Európai Tanácsban
(vagy Európai Csúcson) az Európai Unió tagállamainak állam- és kormányfői évente legalább kétszer üléseznek.
Az Európai Tanács nem azonos az Európai Unió Tanácsával, ahol a tagállamok miniszterei üléseznek. Nem azonos az Európa Tanáccsal sem, amely az Európai Unión kívüli nemzetközi szervezet, oktatással, kultúrával és az emberi jogok védelmével foglalkozik.
Iránymutatás és ösztönzés. Az állam- és kormányfők együttesen határozzák meg az európai integráció prioritásait és megvalósításuk ütemezését. Az Európai Tanács főszerepet játszik a politikai, gazdasági, szociális és külpolitikai iránymutatásban és ösztönzésben.
Összefogás és érdekegyeztetés. Válsághelyzetben lép közbe, megoldást dolgoz ki a tagállamok közötti nézetkülönbség esetén. Bíráskodik az Európai Unió intézményei között.
Politikai döntés. Az európai integrációval kapcsolatos minden lényeges döntést a Tanács hoz. Dönt a szerződések és intézmények reformjáról, az európai költségvetés finanszírozásáról, az Európai Unió bővítéséről, Európa nemzetközi téren elfoglalt álláspontjáról stb. A döntések többfélék lehetnek.
• Az irányelvek és iránymutatások a legfontosabb okiratok. Az Európai Unió Tanácsa és az Európai Bizottság számára az irányelvek jelzik az Európai Tanács által meghatározott fontossági sorrendet.
• A nyilatkozatok ünnepélyesen fejezik ki több államfő állásfoglalását egy konkrét kérdéssel, általában nemzetközi problémával kapcsolatban.
Az Európai Tanács döntéseinek jelentős politikai súlya van, mivel a tagországok akaratát fejezik ki, jogi értékük azonban nincsen. Ezeknek a döntéseknek úgy lehet érvényt szerezni, ha előbb átesnek a szokásos közösségi jogi procedúrán: az Európai Bizottság javaslatot tesz, az Európai Parlament az Európai Unió Tanácsával együtt szavaz.
Az Európai Tanács a kormányközi együttműködés területeivel is foglalkozik: a közös kül- és biztonságpolitika terén számos diplomáciai nyilatkozatot fogadott el, melyek közül néhánynak jelentős hatása volt (a közel-keleti békefolyamattal
kapcsolatban vagy például a volt Jugoszlávia területén kialakult konfliktus megszüntetésében); a bel- és igazságügyek terén jóváhagyta az EUROPOL megállapodást és az Európai Unió tagállamai közötti kiadatási eljárást.
Tanácskozóhely és elnökség. Az Európai Tanács nem egy meghatározott tanácskozóhellyel rendelkező állandó szervezet. Évente kétszer, júniusban és decemberben ülésezik annak az országnak a meghívására és területén, amelyik a 6 hónapos soros elnökséget adja át.Az Európai Tanács elnöki tisztsége körbejár a tagországok között. Az ülés általában kétnapos. Minden elnökség kezdetén a soros elnökséget betöltő ország meghatározza a prioritásait. Szükség esetén rendkívüli ülést lehet tartani.
Az Európai Tanács ülésein részt vesz az Európai Unió tagállamainak minden állam- és kormányfője, valamint az EurópaiBizottság elnöke. Az állam- és kormányfők munkáját a külügyminiszterek segítik, valamint az Európai Bizottság egy tagja, leggyakrabban a külügyekért felelős főbiztos. A gazdasági és pénzügyminiszterek az egységes valutával kapcsolatos üléseken vesznek részt.
A döntések a tagállamok közötti konszenzus alapján születnek, amely jóval a csúcstalálkozó előtt megkezdett tárgyalásokeredményeként jön létre. Az elnökség minden ülés végén közzéteszi az ”Európai Csúcs konklúziói” című kiadványt.
Elnökségi naptár. A Tanács elnöki tisztsége előre meghatározott sorrend szerint, 6 hónapos váltásban (januártól júniusig és júliustól decemberig) cserélődik a tagországok között: 2003. január 1-jétől Görögország tölti be.Az Európai Unió jövőbeli soros elnökei:
• 2003. Görögország/Olaszország
• 2004: Írország/Hollandia
• 2005: Luxemburg/Anglia
• 2006: Ausztria/Németország
Feladatai. Az Európai Unió Tanácsa az Európai Unió fő döntéshozó szerve. A kormányok képviselői ennek keretében juttatják érvényre érdekeiket, és a közös döntés érdekében kompromisszumot kötnek, hogy olyan közös döntés jöjjön létre, amely szem előtt tartja az Európai Parlament és a nemzeti parlamentek szempontjait.
A Tanács felel az Európai Unió tevékenységeinek általános összehangolásáért, melyeknek fő célja az egységes belső piac megteremtése. Ez olyan belső határok nélküli térséget jelent, amely biztosítja a négy alapszabadságot: az áruk, a személyek, a szolgáltatások és a tőke szabad mozgását. Ezekhez hozzájárul az egységes valuta.
A testület a kormányközi együttműködésért is felelős a közös kül- és biztonságpolitika, valamint a bel- és igazságügy (büntetőjog) terén.
Az 1999. május 1-jén hatályba lépett Amszterdami Szerződés növelte a Tanács felelősségét azokon a területeken, amelyek kormányközi fennhatóság alól közösségi fennhatóság alá kerültek (a belső határok ellenőrzésének megszüntetése, a külső határok megerősítése, a nemzetközi bűnözés és a drogkereskedelem elleni küzdelem, valamint a bevándorlási politika).
Nemzetközi téren a Tanács főtitkára új funkciót tölt be: ő a közös kül- és biztonságpolitika fő képviselője. Az Európai Tanács június 3-4-i kölni ülésén az állam- és kormányfők Javier Solana Madariagát jelölték erre a posztra.
Működés és felépítés
A Tanács évente körülbelül száz hivatalos ülést tart, melyek során rendeleteket, irányelveket, határozatokat, ajánlásokat vagy véleményeket fogadnak el.
A szerződések rendelkeznek olyan esetekről, melyekben a Tanács egyszerű többséggel, minősített többséggel vagy egyhangúan dönt.
Leggyakrabban (mezőgazdaság, egységes piac, környezetvédelem, közlekedés, munkaügy, egészségügy) minősített többséggel dönt. A nagyobb országok több szavazattal rendelkeznek, mint a kisebbek: az Egyesült Királyság, Franciaország, Németország és Olaszország 10 szavazattal, Spanyolország 8 szavazattal, Belgium, Görögország,
Hollandia és Portugália 5 szavazattal, Ausztria és Svédország 4 szavazattal, Dánia, Finnország és Írország 3 szavazattal, Luxemburg 2 szavazattal rendelkezik. Az Európai Bizottság által kibocsátott törvényjavaslatot a 87 szavazatból legalább 62-vel kell jóváhagyni. A Tanács tagjainak egyhangú szavazata szükséges ahhoz, hogy a törvényjavaslatot a Bizottság beleegyezése nélkül lehessen módosítani. A gyakorlatban a Tanács mindig arra törekszik, hogy megtalálja a legszélesebb egyetértést, mielőtt dönt.
A Tanács a tagállamok kormányának képviseletével megbízott miniszterekből áll. A Tanács tagjai tehát politikai felelősséggel tartoznak nemzeti parlamentjeiknek és a közvéleménynek. A Tanács elnöki tisztsége féléves váltásban, előre meghatározott rendben körbejár a tagországok között. Az elnökség szervezi és vezeti az üléseket, kompromisszumokat dolgoz ki és ügyel a döntési folyamat egységére és folytonosságára.
A Tanács összetétele a tárgyalt témák szerint változik: vagyis a külügyminiszterek üléseznek az ún. általános ügyek tanácsán, hogy a külső kapcsolatokról és az általános politikáról tárgyaljanak, a gazdasági miniszterek a gazdasági-pénzügyi
tanácson, az oktatási miniszterek az oktatási tanácson stb. Létezik továbbá mezőgazdasági, költségvetési, kulturális, energetikai, bel- és igazságügyi, belső piaci, halászati, telekommunikációs, közlekedési, munka- és szociális ügyekkel foglalkozó, kutatási, egészségügyi, környezetvédelmi és ipari tanács.
Brüsszelben minden tagországnak van állandó képviselete, melynek élén egy nagykövet áll. A tizenöt képviselő hetente ülésezik az Állandó Képviselők Bizottságában (COREPER), hogy előkészítse a Tanács munkáját.
A nemzeti szakértőkből álló szakmai munkacsoportok jelentéseket küldenek a COREPER-nek, és kompromisszumos megoldásokat javasolnak. Ezek a csoportok tanulmányozzák a jogszabályjavaslatokat és jogszabálytervezeteket, a megegyező és az eltérő pontokat.
A Tanács főtitkársága gondoskodik a munkálatok előkészítéséről és zökkenőmentes lefolyásáról, továbbá őrzi a Tanács aktáit és irattárát. Jogi szolgálata a Tanács és a munkacsoportok munkáját segíti.
Az unió kormányának is szokták nevezni, mert az Európai Unió Tanácsa és az Európai Parlament döntéseit készíti elő és hajtja végre az Európai Tanács által rögzített fő irányelvek jegyében.
Feladatai
A Bizottság feladatai az Európai Unió hatáskörének területei szerint változnak:
– közösségi politikák (áruk, személyek, szolgáltatások, tőke szabad áramlása, mezőgazdaság, munkaügy, pénzügyi és gazdaságpolitika, szociális politika),
– közös kül- és biztonságpolitika.
A Bizottság feladata az Európai Unió jogkörének bővülésével arányosan nő. Az Amszterdami Szerződés például közösségi jogkörbe vonta a munkaügyet, a vízum-, a menedékjogi és a bevándorlás-politikát.
A szerződések őreA Bizottság ügyel az uniós szerződések rendelkezéseinek alkalmazására. Ha a Bizottság úgy véli, hogy egy tagország nem tett eleget szerződésekben foglalt kötelezettségeinek, megindokolt felszólítást adhat ki, és ha az adott ország nem tesz eleget a felszólításnak, a Bizottság az Európai Bírósághoz fordulhat.
A Bizottság felügyeli a piaci versenyszabályok betartását és az állami segélyek odaítélését. A szabálysértő vállalatokra pénzbüntetést is kiszabhat.
Kezdeményezési jogA közösségi politikák keretében a Bizottság részt vesz az Európai Tanács és a Parlament határozatainak kialakításában. A Bizottság törvényjavaslatokat terjeszt a Tanács és a Parlament elé.
A büntetőügyekkel kapcsolatos rendelkezések terén a Bizottság megosztja kezdeményező jogát a tagországokkal. A közös kül- és biztonságpolitika terén a Tanács kérheti a Bizottságtól, hogy terjesszen elő megoldási javaslatokat.
tagját. A Bizottság elnökből és biztosokból álló testülete akkor jön létre, ha ezt az Európai Parlament hozzájárulási eljárás keretében jóváhagyta.
A testület tagjai tevékenységük során teljesen függetlenek, és az Európai Unió érdekében járnak el. A Bizottság az elnök politikai iránymutatásának megfelelően végzi feladatát.
A Bizottságnak tagországonként legalább egy, legfeljebb két tagja lehet. Az Európai Unió következő bővítését követően valószínűleg minden tagország egységesen egy főt delegál majd a Bizottságba. A biztosok száma maximálisan 27 fő lehet.
A korábbi Bizottság testületi lemondását követően a Berlinben ülésező állam- és kormányfők az olasz Romano Prodit kérték fel az új Bizottság kialakítására az Amszterdami Szerződésben meghatározott eljárás szerint. Ezt a jelölést az Európai Parlament 1999. szeptember 15-én jóváhagyta. A Bizottság mandátuma 2005. január 22-én jár le. Dolgozóinak létszámát tekintve (15 000 fő) a Bizottság az Unió legnagyobb intézménye: a személyzet 20 százaléka a fordító- és tolmácsszolgálatban dolgozik, 80 százalékuk pedig a főigazgatóságokon vagy a decentralizált szolgálatoknál. A Bizottságnak a tagországokban képviseletei, az EU-n kívüli országokban pedig delegációi vannak.
Az Európai Parlament – azon kívül, hogy bizalmat szavaz a Bizottságnak – bizalmatlansági indítvánnyal is élhet. Ha a bizalmatlansági indítványt elfogadják, a Bizottságnak testületileg távoznia kell. A ”bölcsek tanácsának” nevezett független szakértői csoport jelentése után a Bizottság – történetében először – 1999. március 16-án testületileg lemondott.
(Összeállította SZB)Hogy betiltják-e Szlovákiában a muvi terhességmegszakításokat, feltehetoen csak osszel fog kiderülni. Az alkotmánybíróság ugyanis a múlt heti ülésén nem jutott döntésre az interrupció ügyében, s Ján Mazák, az alkotmánybíróság elnöke a tárgyalást bizonytalan idore elnapolta.
Az abortusztörvényt alkotmányellenesnek tartó, 31 tagú, zömmel KDH-s képviselok csoportját a bíróság elott Daniel Lipšic igazságügyi miniszter képviselte, aki hangsúlyozta, hogy nem a terhességmegszakítást kívánják betiltatni, hanem az alkotmánycikkelyek közötti ellentmondásokat szeretnék megszüntetni – nem morális vagy etikai, hanem kizárólag jogi kifogásaik vannak. Szerintük az alaptörvény 12 hetes korig semmilyen védelmet nem biztosít a magzatnak. Az abortuszok betiltásának ellenzoi viszont azzal érvelnek, hogy azok száma az elmúlt 12 évben 67%-kal csökkent.
– a magzat súlyosan sérült
– a terhesség a no életét veszélkyezteti
– ha a magzat buncselekmény következtében fogant.
Élt, mint hal a vízben
Mikuláš Černákot, az alvilág egyik legismertebb figuráját zsarolás vádjával 1997-ben 8,5 éves börtönbüntetésre ítélték. Jó magaviselete miatt tavaly novemberben kiengedték az ilavai börtönből. Nem sokkal később találkozott a Markíza televízió egyik szerkesztőjével, akinek a reflektorok fényében és mikrofon előtt bevallotta, a zsarolást, amelyért börtönbe került, valóban elkövette, annak ellenére, hogy a bíróság előtt végig tagadott. Ettől kezdve azonban egyetlen médiának sem adott interjút. Hanem igazi bosshoz méltóan nagyvonalúan támogatta a Felső-Garam menti árvaházakat és élvezte az életet. Sokan azt feltételezték, hogy majd igyekszik elbújni valahová az emberek elől, ám épp az ellenkezője történt. A harminchat éves férfi mindent elkövetett, hogy felhívja magára a figyelmet. Elegáns úriemberként, markos legények, keményfiúk társaságában lehetett őt látni az ország több pontján, méregdrága terepjáró BMW-t és sport Mercedes volánja mögött.
Üzleti ügyeit is rendbe kellett raknia, hiszen öt évet töltött a börtön falai között, s ezalatt bizony nem mentek úgy a dolgok, ahogy kellett volna. Két vállalatát még 1999-ben és 2000-ben eladta, erotikus masszázsszalonját és fitnesztermét azonban megtartotta. Sőt, újabb vállalkozások felé kacsingatott.
Külföldi kapcsolatait pedig a Kanári-szigeteken porolta le. Sokakban felmerülhet a kérdés, hogyan engedhették át a határon az ideiglenesen szabadon bocsátott férfit? A rendőrség illetékese szerint nem volt ok Černák útlevelének bevonására, így a világ bármely tájára nyugodtan kiutazhatott volna.
Habár Černák állandó lakhelye Breznó, ahol egy családi házban lakik feleségével és apósáékkal, többet tartózkodott Késmárk, Poprád és Besztercebánya környéki cimboráinál. Szereti a luxust, ezért egy ideig a DSZM-es exminiszter Ján Jasovský lányának lakásában lakott. Mikor ez kiderült, a parlamenti képviselő felesége sokkos állapotban közölte, hogy nem tudott róla, ki lakik a lakásban. Mindenesetre ő egy huszonnyolc éves, más nevű fiatalemberrel írt alá bérleti szerződést, aki később meg szerette volna vásárolni a lakást, amely azonban nem eladó. Egyébként ebben a luxuslakásban utoljára március 21-én látták Černákot.
Erről megbizonyosodhatott akkor, amikor a Magas-Tátrában síelt, és a sífelvonónál nem bírta kivárni a sorát, előzködött. Az esetnek szemtanúja volt Mikuláš Dzurinda kormányfő, aki feljelentette. Természetesen azonnal beidézték, ám ekkor "hirtelen" megbetegedett. Bizonyára ebben közrejátszott az is, hogy felidézte magában az 1997-es eseményeket. Ekkor ugyanis vallomástételre idézték be, ám 2002-ig nem szabadulhatott. Csak néhány héttel később mondta el a rendőrségnek, hogy ő nem tolakodott a sífelvonónál, csupán azért nem állt be a sorba, mert prominensek számára való jegye volt. Ezt több barátja is igazolni tudta.
Amilyen hirtelen betegedett meg, annyira hirtelen gyógyult fel betegségéből. Ám a neheze még csak most jött, hiszen az igazságügyminiszter nem tudott belenyugodni, hogy szabadlábon van, s ezért a legfelsőbb bírósághoz fordult. A legmagasabb törvényhozó szerv pedig helyet adott kérésének, s így Černáknak vissza kellett volna térnie a dutyiba. Ám — mit ad Isten — pont ekkor Černák külföldre utazott. Ezúttal a szlovák rendőrség a cseh rendőrséggel együtt Prágában lefülelte, s negyven nap múlva kiderül, hogy Csehország kiadja-e Szlovákiának. Lehet, hogy Černák politikai menedékjogot kér.
Sajnos, az is lehetséges, nyakaterkert, meggondolatlan törvénykezésünk miatt, hogy csak "villámlátogatást" tesz a börtönben. Hogy miért? Létezik ugyanis olyan jogszabály, amelyik lehetővé teszi, hogy a legsúlyosabb bűnöket elkövetők büntetésük felének letöltése után szabadulhatnak. Tehát a húsz évre elítélt gyilkos tíz év múlva már elhagyhatja a börtönt.
(P7d, vj)
Mi lesz az iraki háború után?
Még javában folytak a harcok Bagdadért, amikor George Bush amerikai elnök és Tony Blair brit kormányfő az észak-ír Belfast közelében fekvő Hillsborrough kastélyban már a háború utáni iraki rendezésről tárgyalt. Azóta Bagdadot elfoglalták a koalíció csapatai, Huszein rendszere összeomlott, s bár az ország egyes vidékein még dúltak a harcok, egyértelművé vált: Huszein elvesztette a háborút.
A Bush-Blair találkozóról a koalíció két vezetője sajtóértekezletet tartott, amelyen nemcsak az iraki rendezésről, hanem az ENSZ szerepéről is sok szó esett. Blairnek sikerült rávennie Busht, hogy kijelentse: az ENSZ-nek "alapvető szerepet " kell adni a háború utáni iraki rendezésben. Erősen hangsúlyozták, hogy a nemzetközi közösségnek nem lesz közvetlen kormányzati szerepe Irakban. Bush szavai szerint az új Irakot nem a szövetségesek és nem az ENSZ fogja kormányozni. A brit kormányfő kijelentette: a szövetséges hatalmak vállalják az ország stabilizálásának jogi és politikai felelősségét, de a lehető leghamarabb átmeneti kormányzathoz fogják hozzásegíteni Irakot. Az átmeneti kormányzati struktúra fogja elvezetni az országot a törvényesség talaján álló valós képviseleti kormányhoz — mondta Blair. A kormány Irak vagyonát nem elnöki palotákra és tömegpusztító fegyverekre, hanem a lakosság jólétének biztosítására fogja fordítani — tette hozzá. Szavait megerősítette Bush is, aki egyértelműen kijelentette, az ENSZ-nek fontos szerepe lesz a rendezésben. Az e szerep mibenlétét firtató ismételt újságírói kérdésekre azonban csak olyan általánosságokkal válaszolt, hogy az ENSZ-nek elő kell segítenie a szabad életet Irakban és javasolhat személyeket az átmeneti kormányba. Az ENSZ szerepére vonatkozó sokadik kérdésre a vitát mintegy lezárva Bush ezt mondta: "Az alapvető szerep azt jelenti, hogy az ENSZ-nek alapvető szerepe lesz". Szó sem esett arról, hogy a rendezés útját BT-határozatokkal kellene-e kijelölni. Blair egy elejtett mondatban ki is jelentette: semmi ok nincs visszatérni a második BT-határozattervezetet megelőző vitákhoz. "Ami megtörtént, megtörtént" — mondta Blair. Mint ismeretes, a két szövetséges a háború előtt megpróbálta BT-határozattal biztosítani a fegyveres beavatkozást Irakban, de súlyos diplomáciai viták után e kísérlet megbukott.
A két vezető szerint a hatalmat mielőbb az átmeneti adminisztrációra kell ruházni. Ez a testület az Irakban és a külföldön élő irakiakból fog megalakulni. "Az átmeneti kormányzat választások után a végleges kormánynak fogja átadni a helyét" — jelentette ki az amerikai elnök. Bush hozzátette, hogy az iraki rendezés közelebb hozza a szélesebb közel-keleti válság rendezésének napját is. Washington és London kötelezettséget vállal az izraeli—palesztin rendezési menetrend életbe léptetésére.
Ez az utóbbi gondolat a legjelentősebb a háború utáni rendezés vonatkozásában. Itt ugyanis nemcsak Irakról van szó. Az amerikai—brit befolyás a térségben az iraki rendszer megváltoztatásával egészen új helyzetet teremt. Olyan pozícióba juttatja a két hatalmat, főleg az USA-t, hogy az eddigieknél sokkal kevésbé függ majd mozgástere pl. Szaúd-Arábia jóakaratától, a környező arab államoknak tett engedményektől. Az ENSZ is kész helyzet elé kerül, s lényegében humanitárius segítség nyújtására korlátozódik a szerepe, bármennyire is hangoztatja Bush, hogy "lényeges szerep" vár rá. Ahhoz, hogy az ENSZ hasonló konfliktusokban, azok rendezésében a jövőben valóban lényeges szerepet töltsön be, meg kell változtatni működésének rendszerét. Régóta napirenden van az ENSZ reformja, de előrelépés egyáltalán nem mutatkozik. Lehet, hogy az iraki háború jelentős lökést ad ahhoz, hogy az ENSZ-reform végre teljes gőzzel beinduljon. A 2.világháború eredményein alapuló ENSZ-szerep idejét múlta, s mint az iraki háború mutatja, a jelen kihívásaiban elvesztette béketeremtő szerepét. Egyértelműen bebizonyosodott, az ENSZ talaján nem lehetett megakadályozni sem az Egyesült Államokat abban, hogy háborút indítson Irak ellen, sem Irakot abban, hogy formálissá, eredménytelenné tegye a tömegpusztító fegyverek felkutatására hivatott ENSZ-fegyverzetellenőrök munkáját. Irak esetében az ENSZ csődöt mondott, s ezért a nemzetközi közösség döntéshozatali testületének új, az eddiginél hatékonyabb mechanizmusát kell kitalálni. Olyat, amely megvédi a világot attól, hogy egy nagyhatalom saját döntése alapján indíthasson háborút, olyat, amely lehetetlenné teszi a világot veszélyeztető terrorizmust, tömegpusztító fegyverek elterjedését segítő rendszerek fennmaradását. Amíg ilyen mechanizmus nincs, számolni kell azzal, hogy akad hatalom, vagy hatalmak, amelyek saját elhatározásukból teremtenek rendet ott, ahol ilyen veszélyeket látnak vagy sejtenek.
BÁTSY GÉZA
A szlovák parlament másodszor is elfogadta a Rudolf Zajac egészségügyi miniszter által beterjesztett, Rudolf Schuster államfo által átdolgozásra visszaadott egészségügyi törvénymódosítást. Ezzel bizonyossá vált, hogy június 1-jétol fizetnünk kell az orvosnál, a kórházban, a gyógyszertárban és a betegszállításért.
A köztársasági elnök nyolc megjegyzésébol a parlament ötöt vett figyelembe, legelsoként azt, hogy a törvény május 1-je helyett csupán június 1-jével válik hatályossá. Másik fontos változtatás, hogy bovítették a fiztés alól felmentettek körét, így nem kell fizetniük a legszegényebbeknek és a súlyos egészségkárosultaknak sem. Az államfo javaslatára a díjak befizetésének módját rendeletben szabályozzák, amit az egészségügyi minisztérium a napokban készít elo.
Mivel az államfo által visszaadott törvényrol volt szó, elfogadásához legalább 76 igen szavazatra volt szükség – ezek száma végül 77 lett, azaz valamennyi kormánypárti képviselo (a kórházban tartózkodó Pavol Rusko kivételével) megszavazta.
Míg az ellenzéki képviselok nem titkolták elégedetlenségüket, Zajac miniszter nagyra értékelte a parlament döntését.
Miért mennyit?
20 Sk az általános és a szakorvosi vizsgálatért
20 Sk a gyógyszertárban a vény kiváltásáért
50 Sk egy nap kórházi ellátásért (a 22. naptól az elfekvok kivételével ingyenes)
20 Sk a készültségi ellátásért
2 Sk kilométerenként a mento igénybe vételéért
Mennyire elégedett a képviselok szavazásával?
– A parlament megmutatta, hogy képes kiállni a kormány mellett, a kormány megmutatta, hogy képes a reformok támogatására, az ellenzék pedig megmutatta, hogy ésszerutlenül túlpolitizálja az egészségügyet. Én elégedett vagyok. Úgy vélem, továbbléphetünk.
A képviselok június 1-jére halasztották a törvény hatályba lépését. Nem csalódott emiatt?
– Sokat vitatkoztunk errol az idopontról, végül úgy döntöttünk, hogy a köztársasági elnök által javasolt terminust fogadjuk el. Igaz, hogy ez a késedelem 150–200 millió korona veszteséget jelent számunkra.
A szavazás megmutatta, hogy milyen politikai támogatásra számíthat a jövoben...
– Amennyiben az egészségügy nem mentes a politikától, úgy politikai támogatásra is szükségem lesz, de amennyiben az egészségügy az állampolgárokat akarja szolgálni, úgy azt gondolom, a képviseloknek is tudatosítaniuk kell: új úton kell elindulnunk. Csehországban, sot Németországban is a mi példánkat követik. És mi ahelyett, hogy azt mondanánk, végre elorehaladás történt, olyan részletkérdéseken akadunk fenn, mint a mentoért fizetendo kilométerpénz beszedése... Ez a mostni egy kituno eredmény, egy lépést sem hátrálok, a reformot be kell fejezni, hogy a polgárainkat szolgálhassa. (No-é)
Áprilisi árpa, maradjon a zsákba(n)!?
Országjáró gazdaismerősöm letörten újságolta a minap.
— Az elmúlt napokban — magyarázta — keresztül-kasul bejártam kis hazánk délebbi járásait, és a legtöbb helyen igen-igen siralmas kép fogadott. Sok termelő kénytelen kiszántani az őszi vetések jelentős részét. Az egyik parasztgazdának még a könnye is kicsordult (a szomorú) munkavégzés közben!
Ezután jómagam is "körülnéztem"...
... és hamar rádöbbentem: hideg (és több helyütt hótalan) telünket elsősorban és leginkább a repce sínylette meg. A kemény fagyok ugyanis a legtöbb helyen nemcsak megviselték és megtizedelték, hanem jelentős mértékben tönkre is tették a repceállományokat.
A Galántai járásban például a 2851 hektáron elvetett őszi repce 30 százalékát már április első napjaiig ki kellett szántani. S a veszteségek még akár további 20-30 százalékkal is tovább növekedhetnek.
Sajnos, cseppet sem rózsás(abb) a Dunaszerdahelyi járásban, az ország egyik (leg)nagy(obb) éléskamrájában sem a helyzet.
— Járásszerte — magyarázta SIDÓ MIKLÓS, a mezőgazdasági minisztérium területi osztályának az előadója — a legnagyobb probléma a repcével volt. Április negyedikéig Gombán, Somorján, Csilizradványban, Várkonyban, Gellén, Vásárúton és másutt 2190 hektáron szántották ki a növényeket.
Ez pedig a teljes vetésterület 60 százaléka!
S ez még korántsem minden. A járásban ugyanis 209 hektáron az őszi búza is tönkrement. Sőt, már több mint 300 hektárról a cukorrépát is kiszántani kényszerültek a termelők. És ezek még nem végleges adatok!
Joggal kesergett MÉSZÁROS ÁRPÁD, a gombai AGRO-BIO Részvénytársaság igazgatója is.
— A tél — panaszolta — "megfelezte" repcénk vetésterületét. A 310 hektárból már ez idáig 155 hektár eke alá került. De a "maradék" sem tökéletes. (A kiszántott területekre pótnövényeket: tavaszi árpát, lencsét vetünk.) Tavaly egyébként a repcéből két tonna körüli hektárhozamunk volt.
Sajnos, a baj nem jár egyedül: a 350 hektár cukorrépából is ki kell a társaságnak 100 hektárnyit szántania.
A 730 hektárnyi őszi búza időben kapott fejtrágyát, ám mivel a földekre március végéig egy csepp eső sem esett, a tápanyag nem bomlott le és nem vehették fel a növények gyökerei, s az egyedek képtelenek voltak kellőképp fejlődni, regenerálódni.
— Ma reggelre — derült fel hirtelen az igazgató ábrázata — parcelláinkra hat milliméter eső hullott. Valósággal aranyat ért! Talán még van remény, s helyrejönnek "gyengélkedő" növényeink. Mert az adót, a bérleti díjt akkor is fizetnünk kell, ha a termés(ünk) tönkremegy.
A társaság kára csak a repcénél (és csak mostanáig) már mintegy két és fél millió koronára tehető.
Gellén HUSZÁR ISTVÁN a közös lelke: elnök is meg agronómus is egy személyben. Két funkciója van, éppen ezért a gondja is kétszer annyi, mint más vezetőtársainak.
— Minálnuk — kesergett a minap — a tél folyamán nem volt hó, a száraz fagyok pedig teljesen tökretettek bizonyos növényeket. A repce például teljes egészében kipusztult, mind a 100 hektárt ki kellett szántani. (Pedig tavaly hektáronként 2,2 tonnás hozamot adott.) A helyére napraforgót, silókukoricát vetünk.
Nem igazán szívderítő látvány azonban az őszi árpa sem. A fagy elszaggatta a gyökereket, az épen maradt növényeket pedig vírus támadta meg...
Szó, mi szó, az elnök-agronómus nincs irigylésre méltó helyzetben.
A Zselízi Mezőgazdasági Szövetkezetben is eléggé felemás a helyzet.
— Semmink sem ment teljesen tönkre — ismertette a helyzetet MARTOSY GYÖRGY, a gazdaság agronómusa --, de épp elég probléma adódott mindennel.
Nézzük: a 24 hektár őszi árpa "túlélte" a telet, de az északi oldalán minden egyes parcella bizonyos fagykárosodát szenvedett. Öt hektáron 40 százalékos a baj, átlagban pedig 20 százalékos veszteségről lehet beszélni.
A 471 hektár őszi búzából egyelőre egy árnyit sem kellett kiszántani. A kései vetés miatt egy-két parcella rosszul telelt át, s a későn vetett táblákon a bokrosodás sem indult még be. De: túl nagy aggodalomra még nincs ok, s a mintegy 10 százalékos hozamkiesés még elviselhető.
A 191 hektár repceterületnek viszont az 50-60 százalékát ki kell szántani. Sőt, a többi területről sem lehet majd a múlt évihez hasonló 2,8 tonnás hozamokra számítani.
És a gondokat sorolhatánk még tovább...
A tél az Ipoly mentén is sok fejtörést okozott. A repce Ipolyhidvégen és Ipolybalogon egyaránt odalett, de Szécsénykovácsiban is csak némiképp, szemernyit jobb a helyzet.
— Egy hathektáros parcellát teljes egészében fel kellett számolnunk — árulta el ALAKSA ALADÁR, az AGROIPEĽ Kft. ügyvezetője --, és a többi ötvenegynéhány hektárra sem lehetünk büszkék.
Ugyanis a többi tábla is eléggé foghíjas: a parcellák egy részén szépen sorol a vetés, a másikon viszont csak itt-ott kókadozik egy két megmaradt csenevész növényke.
— Legszívesebben a maradék zömét is kiszántanánk — jegyezte meg az ügyvezető —, s napraforgót, kukoricát vetnénk a helyére, ám a legtöbb terület Zobor mellett, erdőközelben van, s a másodnövényeket kitúrnák, felfalnák, tönkretennék a vadak, főleg a vaddisznók.
A 10 hektár (későn vetett) őszi búza is elég gyenge, ám egyelőre nem kell kiszántani.
S Szécsénykovácsiban már ez is vigasz, már ez is jó hírnek számít.
A Nagykaposi Földműves-szövetkezet igazi repcetermesztő nagygazdaság.
— Az 500 hektárnyi vetésből — kesergett LEFELHOLC IMRE agronómus — mindössze egy dűlőnyi, mutatóba, egy 20 hektáros terület marad. A többi kifagyott.
A múlt évben 2,8 tonnányi szemet takarítottak be egy hektárról. Nos a termésnek már most bottal üthetik a nyomát.
Öröm viszont az ürömben, hogy a 185 hektár őszi árpánál egyelőre tűrhető a kár, "csupán" 10 százalékos a kiesés.
Őszi búzát 810 hektáron termeszt a szövetkezet. A mag java része csak novemberben került a földbe, október folyamán ugyanis gyakorta esett az eső, s a munkagépek nemigen mehettek rá a parcellákra.
— A későn kelt növénykék — érvelt az ágazatvezető — a tél beáltáig nem erősödhettek meg igazán, sőt, a vetés jelentős része ki sem kelt! Persze, nem is lehet csodálni, hisz minálunk az idén eső először ma, azaz április 11-én esett.
S a gazdaság április 11-ig már hozzávetőleg 200 hektár őszi árpát kényszerült kiszántani.
Ez pedig korántsem végleges adat.
A 114 hektár triticalenál szintén jelentősebb a kiesés: a növényféléből megközelítőleg 30-35 hektárt kell felszámolni, s a felszabadult területeket kukoricával, esetleg szójával, s napraforgóval bevetni.
Sok termelőnk számára ez a "koratavaszi affér" is igen komoly érvágást jelent. És hol van még a nyár, az aratatás, a betakarítás, amiután majd pénz állhat a házhoz!
ZOLCZER LÁSZLÓ
A szlovák jégkorong ST Extraliga 2002/2003-as kiírásának fináléjába, remek hajrájának köszönhetően, a címvédő pozsonyi Slovan, és a kassai csapat került.
A döntő aztán rövidre sikeredett, mindössze négy felvonásból állt, ugyanis a fővárosi gárda a hazai két siker után a Košice otthonában is egymás után kétszer diadalmaskodott. S az idén is bajnok lett.
A Slovan huszáros hajrát kivágva nyerte meg az alapszakaszt. A playoff-döntőben pedig már kiválóan, egyenesen csúcsformában hokiztak Július Šupler vezetőedző tanítványai. S Zdeno Cígernek és társainak minimális összecsapásra, mindössze négy találkozóra volt szükségük a cím és a trófea megszerzéséhez.
A bajnokság egyébként hét hónapon át tartott. A múlt év vége felé, október folyamán még eléggé bukdácsolt a Slovan. (Emlékezzünk csak: volt időszak, amikor az első helyezettől több mint tízpontos hátránnyal lemaradva csak a negyedik helyen tanyázott az együttes.) De a végjátéksorozatra remekül összeállt, magára talált a gárda.
A Slovan Bratislava negyedik alkalommal lett az önálló Szlovákia jégkorongbajnoka. (A csapat egyszer, 1979-ben, a csehszlovák hokiligában is aranyérmet szerzett.) Šupler mester a pozsonyi együttessel első Extraliga-elsőségét szerezte.
A csapat a szövetségtől az alapszakasz-győzelemért 1 millió koronát, a playoff-elsőségért pedig 700 ezer koronát kapott...
Három író, három falu, örömet dajkáló emlékek a gyermekkorból... Éltető erő az idős kor csüggedtebb pillanataiban ... Tavasz, húsvét ... kibomlott szalag a lányok hajában, húsvéti szentmise, istentisztelet, helyi szokások... parasztok ünneplőben. Három falu: Szalka, Pelsőc, Kisújfalu. Három íróember, túl a hetvenen, innen a kilencvenen: Turczel Lajos, Dénes György, Ozsvald Árpád.
A mai ember az ünnepeket, jeles napokat úgy vetíti vissza a múltba, ahogy ezt a regényekben olvassa, Móricznál, Szabó Pálnál, Veres Péternél, esetleg Végh Antalnál és másoknál. Egy-egy történetbe ágyazott, olykor szinte folklorisztikus leírásokat kap az ember. De említhetném Reymont Parasztok-ját is, amelyben – a regény cselekményébe illesztve bár – egész pontos leírását kapjuk a húsvéti szokásoknak. A mai ember ezt így képzeli el. Milyen volt a készülődés?
Én a teljes gyermekkoromat, 15 éves korig Szalkán töltöttem. Emlékszem, a templomi kultúra sokat adott, hiszen rengeteg műveltségre lehetett ott szert tenni. A szalkai húsvétnak gyermekkoromban a legnagyobb értéke a passiójáték volt. Igen nagy tradíciója volt a faluban. Ez volt az év legnagyobb szenzációja és már januártól kezdve beszéltek róla a községben. Például, hogy ki énekli Jézus szerepét, ki Pilátusét és így tovább. A passiójáték szereplőit gyermekkoromban a kántortanító, Baráth Béla szemelte ki, hiszen ő nagy dalárdát vezetett a faluban. Megjegyzendő, akkoriban szlovákiai magyar viszonylatban nagy dalárda-kultusz volt. Minden évben nagyszabású dalárda-versenyeket szerveztek. Szóval Baráth Béla olyanokat választott ki, akik már rutinos dalárda-énekesek voltak. Emlékszem egy csodálatos hangú fiatalemberre, Demendy Bertusnak hívták és istenáldotta zenei tehetsége volt. A passiójátékban több szerepet kapott. Volt a dalárdának egy zsidó tagja is, ugyanis a falunkban egy zsidó család is élt. Volt egy kicsi üzletük. A fiatal családfő nagyszerű fickó volt, aki lélekben összenőtt a faluval. Szóval, ő szintén szerepet vállalt a passiójátékban.
Családunkban a húsvét nem volt annyira tradicionális, mint a karácsony. Persze a böjtöt megtartottuk. Mint említettem, nekem, a gyermeknek, az elemista fiúcskának műveltségszerzés szempontjából a nagyhét nagyon sokat jelentett. Nagyhétfőn és nagykedden – ha jól emlékszem – köznapon reggel volt a mise és annak keretében pedig a kántortanító a kórusról a passióból olvasott szöveget. Nagyszerdán, a Jézust ért bántásokat jelezve, az egyház ”lekopasztatta” a templomot. Minden díszes terítőt eltávolítottak és nem gyújtottak világosságot a litánián. Húsvétnak aztán voltak templomon kívüli hatásai is, például a locsolás, amit nagyon átéltek a falusi emberek. Akkor még népviseletben jártak Szalkán. Emlékszem Józsa Lőrincre, aki falumbéli volt. Isteni színészi tehetséggel megáldott ember lévén részt vett a passiójátékokban is, és ő még az én gyermekkoromban népviseletben járt. Pedig már a húszas években elkezdődött Szalkán a kivetkőzés, de Józsa Lőrinc ingrehúzót hordott még akkor is. A népi íróknak én később nagy szerelmese lettem, s az ő hatásukra – az érsekujvári reálgimnáziumba jártam akkor – támadt egy ötletem, hogy hirdessünk meg egy pályázatot Falunk szociográfiája címmel. Én az egyik szünidőben neki is láttam a munka megírásának, s még mindig megvan a Szalka község szociográfiája c. kézzel írt füzetem, amelynek tartalomjegyzékében olvasható: Propozíció, fekvés, történelem, lakosság, szociális és higiénés viszonyok, műveltségi viszonyok, kultúrélet, vallási élet, szerelem, politika. A végén pedig: Népművészet, népszokások. Íme néhány mondat mutatóba: A húsvéti locsolás: kissüldő gyerekek locsolása, kamaszok, suhancok locsolása, a meglett legények locsolása...
Húsvét előtti estéken a 18-22 éves legények, zsellérek, gazdagok már barátságos összevegyülésben vitatni kezdték a locsolási programot. Csoportokba különülnek és a csoportok felosztják egymás között a lányokat. Öntöző hétfő délutánján aztán megkezdődik a nagy munka stb... Ezt a füzetet néha-néha nagy szeretettel előveszem, egy kicsit nosztalgiázom és meghatódom, hiszen 1938. június 23-án írtam le az említett sorokat. Hatvanöt éve.
Amikor elérkezett a húsvéthétfő, a levegőben már kora reggel érezni lehetett a friss virágillat és a házakból kitóduló sülthús, a fövő sonka, kolbász, s a sütőből kiáramló kalács illatának a sajátos keverékét. Ó, fenséges pecsenyeillat, szegények reménysége. Emlékszem a hajdani kisfiúra, aki voltam. Pajtásaimmal már kora reggel elindultunk a tisztára söpört utcákon, mert akkor még mindenki gondot fordított arra, hogy tiszta legyen a házatája. Elindultunk falkában, kezünkben az otkolonttal, mert így hívták mifelénk a szagosvizet. Bandukoltunk tiszta szívvel, a gyermeklélek őszinte reménységével házról házra, az ismerős lányokhoz, rokon asszonyokhoz. Szívesen fogadtak bennünket, betessékeltek a tisztaszobába. Előkaptuk az otkolontot, megöntöztünk mindenkit, aki szoknyát viselt. A háziasszony az asztal mellé ültetett, kínálgatott sonkával, kolbásszal, süteménnyel s egy kis itókát is kaptunk. Mellé piros vagy hímes tojást, de bevallom, jobban szerettük a fillérecskéket. Mire délután befejeztük az öntözést – mert nálunk nem locsolásnak hívták –, tele volt a zsebünk aprópénzzel. Addigra már a falu is a vigadozás lélekemelő és szívmelegítő stádiumába énekelte magát, hiszen itt is, ott is dalra gyújtottak, sokan alaposan felöntöttek a garatra. Szólt a nóta, a cigánybandák házról házra jártak, húzták a nótát, de műdalok, akkor divatos slágerek is felcsendültek a vonón. Vidám volt a húsvét, vidámabb, mint manapság. Úgy emlékszem, s gondolom nemcsak a megszépítő messzeség mondatja velem, hogy akkortájt szerették és becsülték egymást az emberek. A jószomszédok, sógor, koma összejöttek és a házakban nagy volt a vidámság, a kacagás. Bár a húszas évek végén, a harmincas évek elején igen szegény világ volt, de valahogy az emberek mintha együttérzőbbek lettek volna. Pénz ugyan nem sok volt a házaknál, de a falunkban nem éheztek az emberek. Ünnepkor amijük volt, az asztalra tették. S hogy mi van most? Az ember ebben a rideg világban visszavonul, s a gyermekkort az emlékek kristálygömbjébe zárja. Néha elő-előveszi, megcsillogtatja a bágyadt fényben, s nézegeti, milyen tökéletes és varázslatos. Olykor-olykor vers is születik az emlékekből. Benne van az odahagyott szülőföld, a csodás gömöri táj, a völgyben pihenő falu, és benne van az örök tavasz is.
Mindig megbékült lélekkel gondolok gyermekkorom húsvétjaira, hisz a húsvét egy a feltámadással, a természet kivirulásával és énnekem ez talán nagyobb ünnep, mint a karácsony. Ekkor kaptuk az új ruhát, az új cipőt, esetleg inget is. Mikor mit, amire tellett abban az időben. Emlékszem, hogy édesanyám, húsvét előtt szagos szappanból reszelt le egy kis üvegbe és ezt felhígította vízzel, az üveg száját pedig gyolcsdarabbal bekötötte, hogy ne folyjon ki belőle egyszerre sok szagos víz, mert spórolni kellett vele. Sok helyre betértünk a faluban. Húsvét hétfőn a szomszéd gyerekekkel már kora reggel elindultunk. Mentünk végig a hosszú falun, vigyázva, hogy ki ne hagyjuk a rokon lánykákat. Erre külön is figyelmeztetett édesanyám, hogy még véletlenül se felejtsem ki az ángyok, a nagynénék portáját. De mivel a többi gyereknek is sok rokona volt, majdnem az egész falut bejártuk. Azért indultunk el korán, mert tíz órára, az első harangozásra el kellett végezni az öntözést. Ugyanis a lányok és a rokonok templomba készültek és akkor már nem illett öntözni. Délután pedig, a déli harangszó után már egyáltalán nem locsolkodtak a falunkban. Aki később öntözött mégis, az vagy részeg volt, vagy pedig legényember. A későn öntözőt nem szerették, hiszen lassan már az ünnepi ebédhez ültek. A háború után már feloldódott ez a szigorú rend és délután is akadt öntöző bőven. Amikor betértünk egy-egy lányos házhoz, valami verset is mormoltunk, de sohasem mondtuk végig, csak eldaráltuk és már öntöztük is a lány haját, ángyinak a szoknyáját, blúzát. Akkor a kezünkbe nyomtak valami süteményt vagy megkínáltak bennünket és már csörgették is az aprópénzt. Még mindig emlékszem ezekre a lyukas 20 filléresekre, ugyanis akkor Magyarországhoz tartozott a falunk és a háború előtt ezek a lyukas 20 filléresek voltak divatban. Madzagra fűztük a pénzt és a nyakunkba akasztottuk. Otthon büszkén mutattam édesanyámnak, hány pengőt szedtem össze. Akkor egy pengő nagy pénznek számított, hisz például édesanyám napszáma 80 fillér volt, egy kaszásé pedig 2 pengő. Húsvét hétfőjén az ember azt a két-három pengőt megkereste aprópénzben. Persze, én azt akkor átnyújtottam édesanyámnak, esetleg megtartottam 20 fillért cukorkára. Emlékszem, 2 fillér volt egy medvecukor. Később már nem adtak pénzt, szégyen is lett volna. Kölnivízzel öntöztünk, de nemcsak azzal, hiszen először az udvarra vezettük a lányt és egy vödör hidegvizet rálódítottunk. Általában az anyja is kapott egy vödörrel, sőt még az öreg néne is.
Emlékszem, volt egy kellemetlen epizódja az egyik húsvétnak. Engem kétszer is megharapott a bíró kutyája, és ez mindig húsvéthétfőn történt. Pedig ismert a kutya, jóban voltunk, de amikor a bíró lányát az udvaron ráncigáltuk, féltette a kisgazdáját és a nadrágomba kapott. Persze a lábszáram is megérezte, ott maradt a fogának a nyoma. A rákövetkező éven hiába kötötték meg, mégis elkapta a lábamat, s így én este a húsvéthétfői bálon bekötött lábbal bámulhattam a táncolókat. Nagyon bántott, mert szerettem táncolni...
Voltak nagyon szép, napfényes húsvétjaim, amikor úgy éreztem, nemcsak a természet újul meg, hanem én is, s ez a megújulás valami nagy-nagy megnyugvást hozott a szívembe. Annál gyönyörűbb nincs, mikor még fiatal az ember és tavasz van. Ma is látom magam előtt gyermekkorom törött üvegdarabját a porban, ahogy a szikrázó tavaszi nap megragyogtatja. Akkor, ottan.
–lé–
A Magyar Koalíció Pártja március végi, komáromi országos kongresszusán szándéknyilatkozat hangzott el egy ifjúsági szervezet létrehozásával kapcsolatban.
A szándéknyilatkozatot aláíró 24 fiatal MKP-tag az MKP-n belül működő Ifjúsági Fórum létrehozását szorgalmazza, amely a párt alapszabályával és programjával azonosuló 16--30 éves fiatalokat tömörítené.
A szándéknyilatkozatot Stugel Tibor és Petheő Attila az elsők között írták alá, ők válaszolnak kérdéseinkre:
Pergessük vissza a szándéknyilatkozatot megelőző eseményeket. Miként viszonyult az MKP elnöksége a dokumentumhoz?
— A szavazás előtt az elnökség egyik prominens tagja még a tervezet visszavonására szólított fel bennünket. Ezt természetesen nem tettük meg. A szavazás után aztán odajött hozzánk Bugár Béla elnök, és felkínálta az együttműködés lehetőségét.
Hogyan végződött a szavazás?
— A kongresszus ugyan elvetette a szándéknyilatkozatot, de a küldöttek jelentős része rokonszenvesnek találta a kezdeményezést. Talán ezért nem utasította el véglegesen az elnökség sem.
Kik az Ifjúsági Fórum létrehozásának támogatói és szorgalmazói?
— A szándéknyilatkozatot a Nyitrai és a Nagyszombati megye hét járásából huszonnégy fiatal írta alá — valamennyien tagjai az MKP-nek, és valamennyien felsőfokú végzettséggel rendelkező értelmiségiek, akik felelősséget éreznek az itt élő magyarságért, azon belül is a fiatalságért.
Ezek szerint tulajdonképpen egy regionális, az ország nyugati részének magyar fiataljait tömörítő kezdeményezésről van szó...
— Az első lépések megtételekor még így tűnhet, de ha zöld utat kapunk, természetesen bevonjuk a közép- és a kelet-szlovákiai fiatalokat is. Tekintve, hogy a sajtó is felfigyelt ránk, máris vannak visszejelzések és jelentkezések Gömörből és Kassáról — már ott is kezdetét vette a szervezés.
Mi történik, ha mégsem kapnak zöld utat, s nem sikerül az MKP-val való együttműködést megvalósítani?
— Mindenképpen meg akarjuk tartani ezt a közösséget, hiszen erő rejlik benne. Nem szeretnénk az egyszer már felhalmozott értékeket elherdálni. Könnyebb lenne a dolgunk, ha az MKP struktúráján belül tudnánk működni, minden más döntést közösen kell meghoznia a szándéknyilatkozat aláíróinak. Hangsúlyozzuk, az MKP-val szeretnénk együttműködni — s ez nem rajtunk múlik.
(bog.)
"Felszívódott" az iraki hadsereg 0 Bagdad pénteken, Tikrit vasárnap esett el 0 Szórványos harcok a szíriai határ közelében 0 Nehéz megfékezni a fosztogatókat 0 Hármas csúcs Szentpéterváron 0
Már szerdán behatolt 20 amerikai harckocsi Bagdad központjába, ahol rövidesen nyilvánvalóvá vált, hogy az iraki vezetés teljesen elvesztette az ellenőrzést a főváros felett. Bagdad peremkerületeiben péntekig folytak még harcok. A városban spontán fosztogatási láz tört ki, elsősorban a kormányépületeket rabolták ki, de vandál módon pusztítottak a palotákban, a múzeumokban, sőt kórházakban is. A fosztogató lakosság a német és francia nagykövetséget, majd a kínai, sőt a szlovák nagykövetséget is kirabolta. A legnagyobb veszélyt a kórházak kifosztása jelentette, megtörtént, hogy gyermekosztályok inkubátorait zúzták össze. Az UNESCO is felkérte az amerikai csapatokat, védjék meg a rendkívül becses leletekkel rendelkező régészeti múzeumot, ahonnan vagy 50 ezer tárgyat loptak el.
Bagdadban egy öngyilkos merénylő az amerikai ellenőrző pont közelében robbantotta fel magát, egy katona életét vesztette, többen megsebesültek. A nagydobra vert Köztársasági Gárda ellenállása elenyésző volt, az ország vezetőinek nyoma veszett. A hét végére az amerikai csapatoknak sikerült fegyveres polgári személyekkel őrjáratokat szervezni a fővárosban, hogy megakadályozzák a további fosztogatásokat.
Tikrit Szaddam Huszein szülővárosa, s a szövetségesek úgy vélték, ide vonult vissza mind az ország bukott vezetése, mind a hadsereg elitalakulatai. Vasárnap az amerikai tankok — napokig tartó bombázások után — behatoltak Tikritbe, de a támaszpontot üresen találták, a raktárak feltöltve, a harckocsik elhagyatva ottmaradtak. A gárdaalakulatok állítólag a városon kívül szerveződnek újjá, de harcokról lapzártáig innen nem érkezett jelentés.
Kút városában is nagy ellenállásra számítottak a koalíció csapatai, mert itt a helyi stadionban gyülekeztek a külföldről — Szudánból, Egyiptomból, Szíriából, Csecsenföldről, Jordániából — érkezett önkéntesek. Kútot azonban szinte harc nélkül sikerült elfoglalni. Itt adta meg magát Huszein egyik főtanácsadója Amir al-Szaadi tábornok.
Moszulban a várost védő csapatok parancsnokai szabályosan kapituláltak a koalíció előtt. A fegyvereket le kellett adniuk, a katonák részben hadifogságba kerültek, részben hazamentek. Mivel a 350 ezer katonát számláló iraki haderő szinte sehol sem tanúsított létszámának megfelelő ellenállást, feltehető, hogy a legtöbb egység hasonló módon "szívódott fel", egyszerűen szélnek eresztették a katonákat vagy azok polgári ruhában elhagyták alakulataikat. Karbalában száz elhagyott harckocsit zsákmányoltak a szövetségesek.
Moszulban a kurd pesmergák járőröztek, hogy megakadályozzák a fosztogatásokat, a lopott holmikat elvették a fosztogatóktól. Kirkukban, amelyet a kurdok foglaltak el, az amerikaiak megérkezése után a kurdok megkezdék a kivonulást. Ezzel eleget tettek a török követeléseknek. Törökország szerint ugyanis az olajkutak ellenőrzésével a kurdok egy önálló állam gazdasági alapját teremthetnék meg, ami a törökök számára elfogadhatatlan.
Elitalakulatokkal az amerikai csapatok a szíriai határ közelében ütköztek meg. Feltételezik, hogy Szíria felé vonult vissza az iraki vezetés. Az USA felkérte Görögországot, segítsen a Földközi-tengeren elfogni néhány hajót, amelyeken a menekülő hadvezetést sejtik. Lehallgatott telefonbeszélgetések alapján az amerikai hírszerzés úgy véli, hogy Szaddam Huszein legutóbbi rejtekhelyén a bombázások idején életét vesztette.
Szentpétervárott csúcsértekezletet tartott a vendéglátó Vlagyimir Putyin orosz elnök, Gerhard Schröder német kancellár és Jacques Chirac francia elnök. Irak háború utáni rendezéséről tárgyaltak. Bejelentették, a rendezést az ENSZ-re kell bízni. Az újjáépítés érdekében a három ország vezetői hajlanak rá, hogy elengedik az iraki adósságok egy részét. Amerikai részről hangoztatták, az újjáépítés és a rendezés ügyét azok veszik kerükbe "akik életüket és vérüket áldozták Irak szabadságáért".
A legutóbbi amerikai veszteséglista szerint a háború kezdetétől, március 20-tól 109 amerikai katona vesztette életét Irakban, 10-en eltűntek, 7-en fogságba estek, a sebesültek száma 399. A legújabb jelentés szerint 6 hadifoglyot kiszabadítottak.
Az iraki háború 24. napján nyilvánvalóvá vált, hogy Szociális segély vagy gondozási díj?
Szaddam Huszein rendszere összeomlott, a koalíció a hadjáratot megnyerte. George Bush amerikai elnök a győzelem hírét megfelelő időpontban, a hadműveletek vezetőinek végleges jelentései alapján akarja majd bejelenteni.
V.G.
Jelige: "O. Z."
A feleségem rokkant és ápolásra szorul, ezért fel kellett adnom a munkámat. Az ápolásért havi 3000 koronát kapok (500,- a gondozási és 2500,- a szociális juttatás). A feleségem nyugdíja 5008,- Sk. Még tavaly februárban kérvényeztem a szociális segély emelését, de azóta még választ sem kaptam. Mennyi gondozási segély jár nekem?
Egészen pontos választ csak úgy tudtam volna adni, ha elküldte volna a Járási Hivatal és a Szociális Biztosító határozatait. Ezért az alábbiakban csak ismertetem a törvény rendelkezéseit a gondozási hozzájárulásról.
A 195/1998 Tt. számú, a szociális segítségről szóló törvény és módosításai szabályozzák a pénzbeli gondozási hozzájárulás feltételeit. Az adott szociális segítségnyújtási forma az olyan súlyosan egészségkárosodott személyek esetében jöhet szóba, akik funkciós zavarának mértéke legalább 50%.
A gondozásért járó pénzbeli hozzájárulás összege január 1-től módosult. Ezt a kérdést a törvény 64a paragrafusa rendezi. Ennek értelmében az a fizikai személy, aki súlyosan egészségkárosodott személynek egész napos, személyes és rendes gondozást nyújt, kaphat pénzbeli hozzájárulást a gondozásért. Ez a gondozás arra a segítségnyújtásra irányul, amire a gondozottnak szüksége van az elengedhetetlen létszükségleti tevékenységek (WC-használat, tisztálkodás, étkeztetés, etetés, felügyelet stb.) elvégzésénél, továbbá a háztartásban elvégzendő elengedhetetlen munkálatok elvégzésénél vagy a társadalmi környezettel való kapcsolattartásnál.
A 64a paragrafus 4-es bekezdése értelmében az, aki egy felnőtt személyt gondoz, 6000,- korona hozzájárulást kap. Ezt a gondozási hozzájárulást az a gondozó kaphatja, akinek nincs olyan kereseti tevékenységből származó jövedelme, ami meghaladná a felnőtt személy számára meghatározott létminimum 0,6-szorosát, azaz 2358,- koronát.
Gondozó lehet, ellentétben a személyi asszisztenstől, közeli családtag is.
Amennyiben a gondozott személy megemelt nyugdíjat kap tehetetlensége miatt, a 4-es bekezdésben meghatározott összeg csökkentve van a tehetetlenségi pótlék összegével.
Az ön által feltültetett 500,- korona gondozási segély számomra nem érthető, és gyanítom, hogy más juttatásról lehet szó. Önnek mindenképpen kellett kapnia hivatalos határozatot arról, hogy mennyi juttatást kap és miért. Azt sem értem, hogy szociális segélyt kap. Ez ugyanis kizárja a gondozási hozzájárulást. Nagyon valószínű, hogy ön nem "gondozó" a fent leírtak szerint.
Ajánlatos lenne mindenképpen személyesen felkeresnie a Járási Hivatal Szociális Főosztályát, ahol elmagyarázzák önnek, mi is tulajdonképpen az ön státusa és az esetleges tennivalókat is.
Még megemlíteném a szociális segély módosulását is. A törvény értelmében az a személy, aki szubjektív okok miatt (ún. önhibából) került anyagi szükséghelyzetbe, január 1-től legfeljebb 1450,- koronát kaphat. Aki pedig objektív okok miatt van anyagi szükséghelyzetben, ezentúl legfeljebb 2900,- koronát kaphat szociális segély címén.
Dr. Balla Éva
A csapatok oda-vissza alapon játszanak egymás ellen.
23. FORDULÓ. Felsőház, április 11: FTC—MTK, DVSC-Győr, április 12: UTE—Siófok. Alsóház, április 11: Sopron—Dunaferr, Videoton—ZTE, Békéscsaba—Kispest.
24. FORDULÓ (április 18-19.). Felsőház: Siófok—FTC, MTK—DVSC, Győr—UTE. Alsóház: Kispest—Videoton, ZTE—Sopron, Dunaferr—Békéscsaba.
25. FORDULÓ (április 23.). Felsőház: DVSC—Siófok, FTC—UTE, Győr—MTK. Alsóház: Sopron—Kispest, Videoton—Békéscsaba, Dunaferr—ZTE.
26. FORDULÓ (április 26.). Felsőház: FTC—Győr, UTE—DVSC, Siófok—MTK. Alsóház: Videoton—Dunaferr, Békéscsaba—Sopron, Kispest—ZTE.
27. FORDULÓ (május 3-4.). Felsőház: DVSC—FTC, MTK—UTE, Győr—Siófok. Alsóház: Sopron—Videoton, ZTE—Békéscsaba, Dunaferr—Kispest.
28. FORDULÓ: (május 10.). Felsőház: Győr—DVSC, MTK—FTC, Siófok—UTE. Alsóház: Dunaferr—Sopron, ZTE—Videoton, Kispest—Békéscsaba.
29. FORDULÓ (május 14.). Felsőház: FTC—Siófok, DVSC—MTK, UTE—Győr. Alsóház: Videoton—Kispest, Sopron—ZTE, Békéscsaba—Dunaferr.
30. FORDULÓ (május 17.). Felsőház: Siófok—DVSC, UTE—FTC, MTK—Győr. Alsóház: Kispest—Sopron, Békéscsaba—Videoton, ZTE—Dunaferr.
31. FORDULÓ (május 24.). Felsőház: Győr—FTC, DVSC—UTE, MTK—Siófok. Alsóház: Dunaferr—Videoton, Sopron—Békéscsaba, ZTE—Kispest.
32. FORDULÓ (május 31.). Felsőház: FTC—DVSC, UTE—MTK, Siófok—Győr. Alsóház: Videoton—Sopron, Békéscsaba—ZTE, Kispest—Dunaferr. (zl)
Március 27-én a komáromi Széchenyi István Polgári Társulás ”Magyar egyetemünk oltárán” címmel történeti-szakmai-jogi tájékoztató szimpóziumot rendezett a felvidéki magyarság leendő egyeteméről. A szimpóziumot két előadája a Komáromi Városi Egyetem igazgatója, Sidó Zoltán és a szlovák kormány oktatásügyi államtitkára, Szigeti László volt.
Sidó Zoltán mindenekelőtt az 1990-es egyetem-alapítási kísérletről beszélt, hiszen ő volt az, aki akkoriban a prágai nemzetgyűlés két parlamenti bizottságában beterjesztette a komáromi Jókai Mór Egyetem alapításának tervezetét. Sidó Zoltán elmondta, hogy milyen politikai légkörben folyt a tervezet beterjesztése és miért volt olyan sürgős annak kidolgozása. Ismertette a hallgatósággal, hogy miért vetették el 1990-ben az egyetem tervezetét, és megnevezte azokat a személyeket, akik 13 évvel ezelőtt segítettek az egyetem-alapítás folyamatában. Konkrét statisztikai adatokkal szolgált, melyek alapján átfogó képet kaptunk a kilencvenes évek felvidéki magyar pedagógus-társadalmának valódi helyzetéről.
Szigeti László államtitkár arról a visszafordíthatatlan szakmai és politikai folyamatról szólt, amely jelenleg a Selye János Egyetem alapítására irányul. Ismertette az egyetem megalapításának ütemtervét, az eddigi szakmai és politikai buktatókat, az áthidalások történetét és mikéntjét, valamint a kormány és az Akkreditációs Bizottság hozzáállását az egyetem ügyéhez. Bejelentette, a Szlovák Kormány egy rendelettel megoldotta az Akkreditációs Bizottság működésének problémáját, tehát már ez sem gördít akadályt az egyetemalapítás elé. Az államtitkár tájékoztatta a jelenlévőket arról, hogy az egyetem tervezetét véleményezi majd a Szlovák Lektori Konferencia, a Felsőoktatási Tanács és a kormány is. Elmondta, az egyetem anyagi hátterével foglalkozó anyagot külön tárgyalják majd. Tájékoztatott arról is, hogy a védelmi minisztérium nem a városnak, hanem az egyetemnek adja át a komáromi várat.
Szigeti László szerint az egyetem három karral kezdi majd meg működését, de nem zárta ki annak lehetőségét sem, hogy a háromból két kar lesz, és a Közgazdasági Kar külön kapja meg az akkreditációt. Ez még komoly vita tárgya lesz lesz.
S amíg Szlovákiában folynak az egyetem jogi előkészületei, az oktatási szakemberek és politikusok folyamatosan egyeztetnek magyar partnereikkel arról, milyen szakmai-személyi segítséget kap majd az egyetem Magyarországtól. Szigeti László elmondta, a Magyar Lektori Konferenci támogatást ígért az egyetemnek, és a szlovák köztársasági elnök is támogatja a tervezetet.
Sidó Zoltán és Szigeti László előadását követően több értékes felszólalás is elhangzott. Többen kifogásolták, miért Selye János az egyetem névadója, miért nem Jókai Mór. Nos, úgy gondolom, hogy a felszólalás jogos, amit több ok is alátámaszt. A mostani névadásnál mindenképpen ragaszkodni kellene a folyamatossághoz: 1990-ben leendő egyetemünk a tervezetben Jókai Mór nevét kapta.
Ez nemcsak a komáromiak lokálpatriotizmusa, hanem sokkal inkább annak a véleménynek a hangsúlyozása, miszerint a Jókai Mór név jobban illik magyar egyetemünkhöz.
Tarics Péter
A lévai magyarság életében április mindig hoz valami újat. Két évvel ezelőtt ebben a tavaszi hónapban adták át rendeltetésének az akkor vásárolt magyar házat, idén pedig április 5-ét mutatott a naptár, amikor ugyanezen épületet immár Reviczky Ház néven, felújított, megszépült változatában bocsátották rendelkezésére a Garam menti város magyarságának.
A ház átadását a szervező Reviczky Társulás egybekötötte fennállása 10. évfordulójának megünnepségével. A tíz évvel ezelőtt még Léva és Vidéke Célalap néven induló szervezet 1997-ben alakult át polgári társulássá, s vette fel a városban nevelkedett költő nevét. Ezt az elnevezést indokolta ezenkívül az is, hogy az 1900-as évek elején működött Léván egy Reviczky Társaság nevű egyesület, amely célul tűzte ki a város zenei, irodalmi és színházi életének fellendítését. Tulajdonképpen az akkori szerveződés célkitűzéseinek folytatója kíván lenni a mai társulás, amely méltó otthont teremtett a Honvéd utcában a peremvidék magyarjainak.
Az Illyés Közalapítvány és a Rákóczi Szövetség anyagi támogatásával három évvel ezelőtt vásárolt házban Pölhös Árpád építész tervei alapján felújították és kibővítették a színpadot, a talajtól a mennyezetig átalakították a 100–120 néző befogadására alkalmas nagytermet. Ennek az impozáns teremnek a legattraktívabb díszei a falakon található panelek, melyek egy részének dizájnját a lévai Polák Csilla, a pozsonyi állami iparművészeti középiskola diákja tervezte és kivitelezte.
Ünnepi beszédében Újváry László, a Reviczky Társulás elnöke kihangsúlyozta, hogy a jövőben rendszeresen irodalmi kávéházat, történelmi, politikai előadásokat, közösségi rendezvényeket szerveznek a Reviczky Házban.
Az április 5-i ünnepségen jelen volt Csáky Pál, a kormány alelnöke, Halzl József, a magyarországi Rákóczi Szövetség elnöke, a lévai magyar szervezetek és intézmények képviselői. A nagyszámú közönség pedig lelkesen tapsolt a kultúrműsorban fellépő óvodásoknak, alapiskolásoknak, a magyar egyházi gimnázium kamarakórusának, valamint a lévai magyar fiatalok által bemutatott ”Ez itt az én hazám” című zenés–táncos irodalmi összeállításnak. Az ünnepséget követően magyar bált rendeztek, amelynek keretében fellépett az All right nevű moderntánccsoport is.
VALKÓ ILDIKÓ
”Portrékísérletek Dorian Gray arcképéhez” címmel nyílt kiállítás Kassán a Löffler Béla Múzeumban Miloš Kopták, Pozsonyban élő képzőművész, tanár, illusztrátor munkáiból. A tárlat április 27-ig tekinthető meg.
Azon szerencsés emberek közé tartozik, akiknek a képei Andy Warhol műveivel egy teremben lógtak a falon.
— Igen, a múlt évben a Varsói Modern Művészetek Galériájában két másik művésztársammal együtt a kulturális napok keretében állították ki munkáimat Andy Warhol képeivel együtt. Ezenkívül volt már önálló kiállításom Zsolnán, ezt a festményeimből válogatták, nemrégen Lettországban a rajzaimból nyílt kiállítás, a képzőművészeti főiskola diákjaként pedig Budapesten egy csoportos tárlaton vettem részt.
Az itt kiállított portréival szeretné megdöbbenteni az embereket vagy ez csak egy játék az arcokkal Oscar Wilde műve alapján?
— Nem mondom, hogy egy-egy képpel feltétlenül megdöbbenést szeretnék kelteni. Mindenképpen azt szeretném, ha hatnának az emberekre, s lehet, hogy egyesekből depressziót váltanak ki. Akad, amelyik rám is hasonló hatással van. Voltak olyan állapotaim, amikor szerettem volna világosan kifejezni, hogyan mutatkozik meg ez az életérzés képileg. De a képek olvasása általában véve is az egyes állapotok megértéséről kellene, hogy szóljon. Magam is megpróbáltam megérteni az emberek nehézségeit önmagamon keresztül. Azok a dolgok pedig, melyeket megrajzoltam, az én megértésemet kellene, hogy szolgálják. A portréimnak sokféle érzelmi töltetük van, a pozitív élményektől kezdve a negatív élményekig, de mégsem személyes értelemben értékelem ezeket. Ezzel a kifejezésmóddal nem akartam bosszút állni a szépségideálokon, pusztán alapanyagként szolgálnak a megértéshez.
Tehát nem minden embert lát olyannak, mint ahogyan ezeken a grafikákon ábrázolta?
— Körülbelül fele-fele arányban látom ilyeneknek az embereket. A negatív oldal is, azt hiszem, mindnyájunkban benne van, s a démonok, melyek bennünk találhatóak, állandóan befolyásolnak bennünket. Én ezt a rosszat nem kerülöm meg, s nem akarom a világnak csak a jó oldalát, csak a pozitívumait látni. Vannak olyan munkáim, amelyek csak pozitív dolgokkal foglalkoznak, de az itt látható portrék egy olyan munka és program részei, amely a mindennapi érzéseimnek a mélységeit tükrözi. Olyan terhekről és hatásokról van szó, amelyekkel kapcsolatban valamilyen álláspontra kell helyezkednünk vagy érzelmileg meg kell nyilvánulnunk.
Mivel foglalkozik még?
— Különféle dolgokkal. Talán meglepő, de gyermekek számára is készítek illusztrációkat, melyek egyáltalán nem hasonlítanak ezekre a portrékra. Persze, azoknak is megvan a maguk morbid oldala, gyakran sokkal erőteljesebben, mint gondolnánk. Szeretem a stilizált dolgokat. Illusztrációval, grafikával és alkalmazott grafikával is foglalkozom. De ugyanakkor foglalkoztat a festészet és a tér is. Hogy éppen milyen eszközt részesítek előnyben vagy mi kerül ki a kezem közül, az attól függ, hogy mi az, ami éppen eszembe jut, vagy mit akarok a jövőre vonatkozóan leképezni. Ami létrejön, az a legtöbb esetben mindig tagadása és elutasítása annak, amit a korábbi időszakban csináltam. A pozitív dolgokhoz visszatérve azt kell mondanom, hogy szerencsére ott van az illusztráció, a festés, ezt akkor alkalmazom, ha harmóniára van szükségem. Amikor pedig le kell vezetnem valamilyen feszültséget, akkor hasonló eszközökhöz és témákhoz nyúlok, mint amilyenek ezen a kiállításon is láthatóak.
Milyen könyveket illusztrált eddig?
— Jó néhány van már belőlük, többségében gyermekkönyvek, de vannak verses- és prózakötetek is. Pozsonyról készítek egy könyvet. Nem először járok Kassán, de most hasonlítottam össze igazán a két várost és kellemesen meglepődtem azon, hogy mennyi történelmi érték található itt.
FECSÓ YVETT
Szlovákia megtette az utolsó lépést is a NATO-hoz való csatlakozás felé: a parlament április 10-én ratifikálta az Észak-atlanti Szerződést. Ez azt jelenti, hogy 2003-tól a világ 19 állama által alkotott politikai-védelmi tömb teljes jogú tagjává válunk. Akkorra várható ugyanis, hogy Szlovákia felvételére a tagállamok parlamentjei is rábólintanak.
A koalíció képviselői a NATO-csatlakozást egyhangúlag támogatták, a HZDS, élén Vladimír Mečiarral, a Smer és a független képviselők ugyancsak mellette szavaztak (összesen 124-en). A 11 kommunista képviselő nemmel szavazott, 1 képviselő nem adta le a voksát.
A parlament határozatát a házelnök személyesen továbbította az államfőnek, aki úgy döntött, hogy az okmányt már ezen a héten ünnepélyes keretek között aláírja.
Mikuláš Dzurinda kormányfő szerint a NATO-csatlakozási szerződés ratifikálása Szlovákia eddigi történetének legfontosabb eseménye, amely évtizedekre meghatározza az ország jövőjét. Elvetette azt a nézetet, miszerint a szerződést a szlovák parlament túlságosan elsietve, abban az időben fogadta volna el, amikor még folyik a NATO-csatlakozásról szorgalmazott referendumhoz szükséges aláírások gyűjtése.
Eduard Kukan külügyminiszter kijelentette: a mielőbbi belépést nem külföldről sürgetik, hanem az ország érdeke diktálja.
Ján Fígeľ, a parlament külügyi bizottságának elnöke szerint a NATO a legmagasabb szinten szavatolja Szlovákia biztonságát.
Közvéleménykutatás
Amennyiben a NATO-csatlakozásról népszavazást rendeznének, a szavazópolgárok 66,5%-a venne részt rajta. 56%-uk a csatlakozás mellett, 39%-uk a csatlakozás ellen szavazna. 29,7% nem mutat érdeklődést a szavazáson való részvétel iránt, 4% pedig nem tud dönteni. (Nemzeti Népművelési Központ Kutatóintézete, március 27–április 2.)
Mariska egyedül élt, a férje elhagyta, gyermekei nem voltak. A házát, családi örökségét eladta, s a kisvárosban vett egy aprócska lakást magának. Az évek elteltek, a korosodó nőnek munkája sem igen akadt már, hébe-hóba a gondozószolgálatnál vették igénybe segítségét.
A tavalyi őszt végigszenvedte az epéjével. A friss zöldségtől, gyümölcstől azonnal rosszul lett, a tejfélékre ránézni sem tudott, így aztán, a tél derekán, rászánta magát a műtétre.
Soha életében nem volt még kórházban, félt is tőle, meg kíváncsi is volt rá, hogy vajon mi vár ott rá.
A műtét után, óvatos sétálgatás közben be-bekukkantott a kórtermekbe, egy mamája után sírdogáló kislánnyal pedig kifejezetten összebarátkozott. Őt, a kis Vikit vezetgette gyakran a csempézett folyosókon, mert az orvosok mozgást írtak elő a számára. S hogy vigasztalja, és a családját feledtesse vele, gyermekkorát idéző meséket mondott neki.
Az egyik szoba ajtaja előtt mindig különös késztetést érzett arra, hogy bemenjen. Egyszer, amikor a kórterem ajtaja tárva volt, megállt, benézett. Csontsoványra fogyott, beesett arcú, idősebb asszonyka beszédes tekintete meredt rá. Mintha különös kérés tükröződött volna benne. Mária már-már hozzálépett, amikor meghallotta a kis Viki hívását. Megfordult, s a kislányhoz sietett, de mivel mindig is nagy együttérzéssel tekintett a beteg, magatehetetlen emberekre, magában elhatározta, majd alkalomadtán bemegy ahhoz a furcsa, esdeklő tekintetű "nénihez", s megkérdezi, nincs-e valamire szüksége...
A következő éjszakán nagy sürgés-forgásra riadt. A szolgálatos orvosok és nővérek a közeli szobában nyüzsögtek -- valaki haldoklott...
A "néni", Mária "nénije" meghalt... Másnap a nővérektől kérdezősködött róla, s megtudta, hogy alig volt nála idősebb valamivel, csak a halálos kór írt ráncokat arcára. Azt is elmondták Máriának, hogy az egész család milyen szerencsétlenül járt: hogy az asszony férje pár hónappal korábban hunyt el infarktusban, s hogy maradt egy lányuk, aki súlyos mozgássérült, tolókocsira van utalva élete végéig.
Mária hazatért a kórházból, és már meg is feledkezett a szomorú esetről. S amikor már eléggé felerősödött, elhatározta, munkát, elfoglaltságot keres magának. Nem sokat gondolkodott: természeténél fogva benne volt a készség, hogy az elesetteken segítsen, így megint csak gondozónak jelentkezett a szociális osztályon.
Az aranyesőnek is virágja bomlott már úgy húsvét táján, amikor a szociális osztály egyik hivatalnoka kíséretében becsengettek egy földszinti lakásba. Tolókocsis, harmincas nő nyitott ajtót. Mária azonnal szimpatikusnak érezte, ráadásul valamiféle déja vu is elhatalmosodott rajta. Mintha már látta volna valahol. Azok a szemek! S villámcsapásként érte a felismerés. Igen, ez nem lehet más, csak a haldokló, fájdalmas tekintetű asszony lánya, aki talán túlvilágon időző lelkével előre látta, tudta a jövőt, s arra kérte esdeklő szemekkel, vigyázzon az ő beteg lányára, egyetlen gyermekére. Lám, a fényképe is ott van kis keretben, nárciszoktól illatozó vázának támasztva az asztalon...
Mária a húsvétot már az ápoltjával töltötte. Hamarosan igazi támaszai lettek egymásnak, s olyan érzelmi kapocs alakult ki közöttük, mintha vér szerint is egymáshoz tartoztak volna. Mária boldog volt, úgy érezte, erre vágyott egész életében: hogy anyaként szerethessen, és anyaként szeressék. S valahányszor az elhunyt édesanya fényképére nézett, az mintha hálásan mosolygott volna rá...
F. É.
A nyugdíjbiztosítás évtizedek óta létező kirovó-elosztó rendszere jövőre megváltozik. Mindazok, akik 2004. január elseje után lépnek munkába, már egy új rendszer biztosítottjaivá válnak. A társadalombiztosítás átalakítását és az új rendszer bevezetését Ľudovít Kaník szociális ügyi miniszter a jelenlegi kormány legbonyolultabb reformfeladatának nevezte. Bizonyos, hogy okkal.
A stabilitás háromszöge
Azért, hogy az új rendszer a jelenleginél lényegesen több nyugdíjt eredményezzen, a munkaképes és jövedelemmel bíró személyek nem egyetlen rosszul vagy sehogy sem gazdálkodó alapra bízzák majd a pénzüket, hanem legalább kettőre. Egy államira, amely a szolidaritás elve alapján működik, és amely a befizetett járulékokból legalább olyan ellátást nyújt a biztosítottaknak, hogy ne kerüljenk a szociális hálóba, továbbá egy tőkefedezetű magánalapra, amely gazdálkodni fog a befizetett járulékokkal, és a hozammal növeli a megtakarítás összegét. Az államinak mondható kirovó-elosztó finanszírozási alapot továbbra is a létező Szociális Biztosító kezeli majd. 2004. január elsejétől mindenkinek egyéni számlát nyit, és nyilvántartja, ki mennyi járulékot fizet be. Évente egyszer értesítést küld minden érintettnek a számlája állásáról.
A két alapból származó egy-egy tétel együtt alkotja majd a folyósított nyugdíjt, amely előzetes számítások szerint több lesz a jelenleginél.
E két kötelező biztosításon kívül kiegészítő biztosítás is köthető, amely a befizetett összegtől függően további járadékforrást jelent. E három alap szerint nevezik a készülő új rendszert hárompilléres nyugdíjbiztosításnak, illetve nevezte el a kormány a rendszert a stabilitás háromszögének. A kormány arról is döntött, hogy az év végéig meg kell születniük mindazoknak a törvényeknek, amelyek a rendszer január elsejétől való működéséhez szükségesek.
Korhatár: 62 év
Kaník miniszter szerint a reform nyomán egyszerűbb lesz a társadalombiztosítás rendszere, mert az egészségbiztosításon kívül minden más (az öregségi nyugdíjak, a táppénz, a balesetbiztosítás, a rokkantsági és hozzátartozói ellátás ügye) egy helyre kerül. Nagyjából 15 évig fog tartani az átmeneti időszak, amíg a megreformált jelenlegi és az új rendszer párhuzamosan lesz érvényes.
A törvény a nyugdíjkorhatárt 62 évre javasolja emelni, s ennek eléréséig a jelenlegi korhatár évente fél évvel növekszik. A férfiak esetében egyszerű a számítás: azok, akik
1944 előtt születtek, 60 éves korukban, akik
1944-ben születtek, 60 és fél éves korukban, akik
1945-ben születtek 61 éves korukban, akik
1946-ban születtek 61 és fél éves korukban, akik pedig
1947-ben és később születtek 62 éves korukban mennek nyugdíjba. A férfiak esetében tehát a 62 éves korhatár 2007-ben már mindenkire vonatkozni fog.
A nők közül azok az anyák érik el legkésőbb az egységes 62 éves korhatárt, akik 5 vagy több gyermeket neveltek fel, s 1968-ban születtek. Legkorábban viszont azok a gyermektelen nők, akik 1956-ban látták meg a napvilágot.
Az új törvény lehetővé teszi a korábbi nyugdíjba vonulást is, de ebben az esetben minden hiányzó hónapért fél százalékot levonnak az esedékes járadékból. Egyben feltétel, hogy a kapott nyugdíj elérje a létminimum 1,2-szeresét, ami jelenleg 4716 korona.
Az új rendszer
A törvény teljes egészében a biztosítás elvén alapul. A lényege három pontban foglalható össze:
Az egyén szabad választással dönt arról, hogyan biztosítja magát nyugdíjas éveire és az élet bizonyos eseményeire.
A biztosítás minden állampolgár egyéni felelőssége.
3. Az új rendszer igazságos, mert a befizetett összeggel arányos nyugdíjhoz és más járadékhoz juttatja a biztosítottakat.
Feltételezések szerint a nyugdíj a mindenkori átlagkereset 40%-ánál nem lesz alacsonyabb az új rendszerben. Már nem fognak megszabni sem minimális, sem maximális nyugdíjt. Egyetlen megkötés lesz, az átlagkereset legfeljebb háromszorosából lehet majd kötelező nyugdíjbiztosítást fizetni.
Megközelítöleg milyen lesz a tőkefedezetű pillérből származó nyugdíj?
Havi kereset 6000 Sk 13 000 Sk 22 000 Sk
Takarékoskodás 10% 10% 10%
Keresetnövekedés 7% 7% 7%
Infláció 2% 2% 2%
Hozam 4% 4% 4%
Takarékoskodás ideje 40 év 40 év 35 év
Folyósítás ideje 20 év 20 év 20 év
A nyugdíj összege 7052 Sk 15 279 Sk 18 886 Sk
(INECO)
Járulékok
Nyugdíjra az lesz jogosult, aki legalább tíz évig fizeti a nyugdíjbiztosítást. A kötelező elosztó rendszernek egyelöre még mindenki részese lesz. Azok, akik már nem tudnának összespórolni a nyugdíjra, és hűségesek maradnak a régi rendszerhez, keresetük 20 százalékát adják át a Szociális Biztosítónak. Az ő nyugdíjukat majd az állam fogja meghatározni, ahogy tette eddig is. Azok viszont, akik bekapcsolódnak az új rendszerbe, a Szociális Biztosítónak már csak fizetésük 10 százalékát utalják át.
Az új rendszer csak a pályakezdők és azok számára lesz kötelező, akik azt választják. A tőkefedezetű pillért a nyugdíjpénztárak hozzák létre a biztosítottak keresetének 10 százalékából. A pénztárak fogják az összegyűlt pénzt kamatoztatni. Ha a megtakarított összeg már eléri a törvény által megszabott értéket, a pénzt a biztosított kiveheti, és valamelyik életbiztosítással foglalkozó intézetben helyezheti el, amely nyugdíját folyósítani fogja. A harmadik pillér, a kiegészítő nyugdíjbiztosítás már ma is létezik.
Valorizálás
A reform a jelenlegi nyugdíjasoknak is hoz újat. Előnyös változást jelent, hogy módosítják a nyugdíjak valorizálását. A nyugdíjak elért szintjének megtartása nem a kormány vagy a parlament jóindulatától függ majd, hanem törvény fogja előírni. A nyugdíjemelés automatikus lesz, és attól függ, mennyivel emelkedtek az átlagkeresetek és a megélhetési költségek. Ha a megszabott arányt elérik, a nyugdíjakat mindig július elsején módosítják majd.
Alacsonyak
Szlovákiában minden ötödik lakos nyugdíjas. A nyugdíjak együttes összege évről évre emelkedik, tavaly megközelített a 80 milliárd koronát. Jelenleg tizenhét alkalmazott járulékából telik tíz nyugdíjra. Annak ellenére, hogy a nyugdíjakat többször valorizálták, sok nyugdíjas szegénységben él.
Az idén tervezett 5%-os nyugdíjemelés sincs összhangban az árak feltételezett 8,8%-os emelkedésével. A munkaügyi minisztérium mégsem akar 5%-nál nagyobb arányú emelést, mert ahhoz a Szociális Biztosítónak állítólag kevés a tartaléka. Talán a parlament még közbeszól.
A szlovákiai nyugdíjak a környező országokban fizetett járadékokhoz képest is alacsonyak. Az ”átlagos” cseh nyugdíjas például 3400 koronával kap többet, mint szlovák társa.
Táppénz
Változni fog a betegség esetén fizetett táppénz összege is. Itt is érvényesülnek majd az igazságosság és arányosság elvei. Nem lesznek korlátozások, mint ma, hogy az első három napon legtöbb 245, a többin 315 koronát fizethetnek. Biztosítási díjat azonban az átlagkereset legfeljebb másfélszereséből lehet majd fizetni, mert az így járó táppénz a törvényalkotók szerint elegendő a megélhetési költségek fedezésére. Az új rendszerben a betegség első három napján a napi átlagbér 18%-át fogják téríteni.
Rokkantsági
A következő években felülvizsgálják a rokkantsági és a hozzátartozói nyugdíjak rendszerét is, mert a reform ezt a fajta biztosítást is érinti. A jelenlegi helyzettől eltérően elkülönítik az öregségi és rokkantsági nyugdíjbiztosítást. A 28%-os járulékból 20% kerül az öregségi, 8% pedig a rokkantsági, hozzátartozói, özvegyi és árvasági járadékbiztosításra. Szigorítani fogják a rokkantsági nyugdíjak fizetésének feltételeit, és változik a nyugdíj összegének megállapítása is. Mint az öregségi nyugdíjak esetében, itt is teljes mértékben érvényesülni fog az érdem szerinti juttatás elve, tehát a járadék nagysága attól függ, hány évig és mennyit fizettünk be az alapba addig, amíg baleset ért vagy megbetegedtünk. Figyelembe veszik azt is, hány évünk van még hátra a nyugdíjkorhatár eléréséig.
Részvétel
A kormány által jóváhagyott koncepció szerint az új rendszerbe 16 éves kortól lehet bekapcsolódni. Az egyetemen tanuló fiatalok diákéveik után nyugdíjba vonulásuk időpontjáig fizethetnek járulékot visszamenőleg. Azok a személyek pedig, akik sosem voltak részesei a társadalombiztosításnak, az államtól kapnak szociális segélyt. Ez vonatkozik azokra az egészségkárosultakra is, akik vagy velük született rendellenesség miatt nem dolgozhattak, vagy olyan korán rokkantak meg, hogy a biztosítási rendszerből nem folyósítható számukra ellátás.
Néhány hónappal ezelőtt a méltatlanul feledésbe merült lévai szobrászművész és formatervező, Taby Ica emlékét elevenítette fel egy kiállítás erejéig a lévai Barsi Múzeum. A tárlat lelkes összeállítója, dr. Katarína Holbová, a múzeum etnográfusa a regionális sajtóban több alkalommal is a lakosoktól kért segítséget, hogy a még fellelhető, a város lakosainak háztartásaiban megtalálható kerámiatárgyakat és az iparművésszel kapcsolatos egyéb emlékeiket ajándékozzák vagy a kiállítás erejéig kölcsönözzék a múzeumnak. Tőle kérdeztük, milyen visszhangra talált a felhívás.
— A laikus közönség abban a tévhitben él, hogy a múzeumba csak régiségek, stílbútorok, értékes művészeti alkotások, évszázados könyvek valók. Pedig már most gondokkal küszködünk nemcsak a második világháború előtti időszak, hanem a 20. század második felének dokumentálásával is. Az eltelt tíz év alatt jelentősen apadtak anyagi forrásaink, ezért gyűjteményünket csupán a nagylelkű adományozók segítségével gyarapíthatjuk. Nekik köszönhetően kerültek birtokunkba Taby Ica eredeti rajzai, több tucat kerámia-tervjavaslata, a múlt század 40-50-es éveiből származó ilyen jellegű termékei, több mint 900 db fénykép, valamint édesapja, Taby Lajos kéziratos irodalmi hagyatéka.
Mennyire gyakoriak az ajándékozások?
— Előfordulnak. Nemrégiben pl. egy idősebb ismerősöm hozott a múzeumba egy táskányi régi filmnegatívumot, mely apósának, egy régi lévai fényképésznek a hagyatéka volt. Ez a család már egy évvel ezelőtt is ajándékozott intézményünknek néhány tucat értékes fotót, melyek az azóta szanált városrészeket örökítik meg. Egy másik mecénásnak köszönhetően a méhészettel kapcsolatos gyűjteményünk gyarapodott jelentősen. A lokálpatrióta adományozóknak pénzbeli jutalmat nem tudunk adni, csupán egy köszönőlevelet, s kiállításainkra ingyenes belépőt kapnak.
Néhány héttel ezelőtt történt egy eset, mely alaposan felborzolta a múzeum dolgozóinak kedélyét...
— Tudomást szereztünk arról, hogy egy öt évvel ezelőtt elhunyt lévai csipkeverőnő számos személyes holmija — iratok, rajzok, fényképek, újságok, újságkivágások, levelezések s hasonló emlékek — visszavonhatatlanul megsemmisültek. A képzőművésznek nagysikerű kiállításai voltak a hetvenes és nyolcvanas években Léván, Ipolyságon, Zselízen, Nyitrán, Pozsonyban. Vertcsipkéit úgy szerette, mint tulajdon gyermekeit, nem tudott tőlük megválni. Életében nem tudta rászánni magát arra, hogy munkáiból néhányat múzeumunknak ajándékozzon, pedig egyszer elárulta nekem, mennyire szeretné, ha állandó tárlata lehetne a lévai múzeumban. Sajnos, ez a terve nem valósulhatott meg, de őszintén remélem, legalább a csipkéi biztonságban vannak, ha már sok más holmija a kukában végezte. Remélem, hogy ez az elrettentő példa sokak számára szolgál tanulságul. Ha azt akarjuk, hogy az utánunk jövő nemzedék kötődjön szülőföldjéhez, büszke legyen rá, előbb meg kell vele ismertetnünk a múltat. Kérnék ezért mindenkit, hogy ha a családban meghal egy idősebb rokon, s maradnak utána ”feleslegessé vált emlékek”, vigyék el azokat a múzeumba vagy hívják ki a múzeum dolgozóit, akik kiválogatják a megőrzésre érdemeseket. Sajnos, gyakran előfordul, hogy az utódok vagy az ingatlant megvásárló idegenek azt a nézetet vallják, hogy minden, ami régi, értéktelen, s ezért könnyű szívvel megválnak tőle, megsemmisítve így családjuk és szülőföldjük történelmi emlékeit.
VALKÓ ILDIKÓ
Vidám és virágos
Húsvét a megújulás, a megtisztulás, az újrakezdés ünnepe. Ilyenkor ébred a természet, s az emberek is mintha új energiával töltődnének fel az első tavaszi napsugarak hatására. Ezért a húsvéti ünnepi asztalról semmiképpen sem hiányozhat az élővirág, mégpedig az első tavaszi virágok: a nárcisz, a jácint, a tulipán, de az aranyeső és a barka sem. Különlegesen élénk hangulatot visz a terítékre, ha zöld pázsitot is "telepítünk" rá, amely kitűnő fészekként szolgálhat a hímes és a piros tojásoknak is. A húsvéti asztal nyugodtan pompázhat színekben.
Kis fantáziával, némi eszköztárral egyedi asztali díszeket kreálhatunk. Piros agyagedényben pompásan mutatnak az élénk színű tulipánok néhány kifújt festetlen fehér tojással "megbolondítva."
Igazán eredeti hatást érünk el, ha még időben kiültetjük egy régi faládába vagy használaton kívüli kosárba a tavasz első virágainak gumóit, amelyek megfelelő gondoskodás mellett gyönyörű mini virágoskertté változnak az ünnepre. Padlódísznek kitűnő.
Kisgyermekes családoknál bizonyára nagy sikert arat az olyan asztali dísz, ahol az állatkák is komoly szerepet kapnak. Főleg a nyuszik, csibék és báránykák jönnek ilyenkor számításba. A sütemény-, papírállatfiguráknál csak az igazi élő állatok nyújtanak nagyobb örömet a kicsiknek.
(gina)
Húsvéti tejszínes leves
Hozzávalók: 2 l füstölthúslé, 1/2 l tejszín, tojás — személyenként egy, egy nagyobb hagyma, egy kanál simaliszt, babérlevél, egész feketebors, főtt krumpli.
Az átszűrt füstölthúslét (sonkalé) a hagymával, a babérlevéllel és a borssal feltesszük főzni. Amikor a hagyma már szétfőtt, kiszedjük a léből a babérlevéllel és a borssal együtt. A főzethez lassan hozzáöntjük a liszttel behabart tejszínt. Rövid ideig még főzzük, majd ízlés szerint sót, ecetet vagy citromlevet adunk hozzá. Végül a levesbe verjük (buggyantjuk) egyenként a tojásokat, lehetőleg úgy, hogy a sárgájuk egyben maradjon. A levest külön főzött krumplival tálaljuk.
Hozzávalók: 1-2 kg friss vagy füstölt csont nélküli sertéskaraj, egy csomag leveles tészta, só, fűszer, kömény, egy kis vegeta, 2-3 evőkanál olaj, 2 hagyma, 300 g sampinyongomba, 2 tojás a töltelékhez és 1 tojás a tészta tetejére, 2 evőkanál zabpehely, egy kis apróra vágott petrezselyemzöld.
A friss sertéskarajt először hirtelen minden oldaláról átsütjük, de úgy, hogy a belseje szaftos maradjon, majd a sütőben megsütjük. (A füstölt karajt először megfőzzük, tálra helyezzük, megkenjük kecsappal és hagyjuk kihűlni.) Ezalatt elkészítjük a tölteléket: Olajon megpirítjuk az apróra vágott hagymát, amihez hozzáadjuk a vékony szeletekre vágott sampinyont és jó puhára pároljuk. Ha elkészült, hagyjuk kihűlni, majd hozzákeverjük a tojásokat, a zabpelyhet, megsózzuk, megfűszerezzük és az egészet alaposan összekeverjük. Pihenni hagyjuk, hogy a zabpehely megpuhuljon és utána ezzel a töltelékkel "körberagasztjuk" a húst.
Gyúródeszkán kinyújtjuk a levelestésztát, rátesszük a töltelékkel megrakott karajt és az egészet jól bebugyoláljuk. A maradék tésztából csíkokat, leveleket, vagy egyéb díszítőelemeket készíthetünk. A tészta tetejét megkenjük tojássárgájával, megszórjuk köménymaggal és forró sütőben aranybarnára sütjük.