SZLOVÁKIAI MAGYAR HETILAP * 2002. november 13. * X. évf.
A választási programból eredő feladatokhoz viszonyítva milyennek tartja az MKP parlamenti képviseletét?
Örülök annak, hogy parlamenti képviseletünk az előzőnél jóval nagyobb, 20 tagú, és összetételében érvényesült a regionalizmus elve. Kelet-Szlovákiának például most három képviselője van, és vannak képviselők olyan területekről is, például Nyitra vidékéről, ahonnan eddig nem voltak. A plusz öt képviselő és a területi megoszlás mindenképpen a frakciót erősítő pozitívum.
Elmondható ugyanez a szakmai megoszlásról is?
- Minden területre van szakemberünk. Remélem, becsülettel teljesítjük feladatainkat.
Milyen elvek és elképzelések jegyében látott munkához a magyar frakció?
- Azonnal a feladatok sűrűjében találtuk magunkat. Arra törekszünk, hogy a parlamenti bizottságokban és a plénumban mielőbb támogatást kapjanak a reális költségvetéshez szükséges törvények, és a parlament jóváhagyja a kormányprogramot, amelynek kidolgozásában mi is tevékenyen részt vettünk.
Nincs hiányérzetük a programmal kapcsolatban?
- Ez a program képviseletünk súlyának megfelelően tartalmazza elképzeléseinket. Szerepel benne a magyar egyetem és a nevesítetlen földek ügye, a közszolgálati médiumok magyar szerkesztősége, a kisebbségi kultúrák és több más fontos terület kérdése. Remélem, ez a kormánykoalíció a programot nem szelektív módon fogja megvalósítani, mint az előző.
A parlamenti üléseken való jelenléttel az MKP frakciójában nem volt baj az előző időszakban. Így lesz msot is?
- Ebben nincs okom kételkedni. Képviselő kollégáim érzik a felelősséget, amely a kormánykoalíció és az ellenzék közti arányból adódik.Remélem, most is az MKP frakciója lesz a legfegyelmezettebb és a leginkább kötelességtudó.
Ha esetleg mégsem?
- Mint frakcióvezető felkészültem az esetleges problémák megfelelő orvoslására. A játékszabályokat azonban eddig mindenki korrektül betartotta, s bízom benne, nem lesz másképp a jövőben sem. Az elvárások nagyok, kemény munka előtt állunk.
Ugyanakkor mint választók kevésbé lehettünk elégedettek a felszólalásokkal és az előterjesztett javaslatokkal. Voltak képviselők, akik a négy év alatt egyszer sem szólaltak fel a plénum előtt...
- Az elégedetlenség itt érthető, de az elmúlt időszakot már lezártuk, most mindenki új lappal indul. Nagyobb aktivitásra számítunk a képviselők részéről, mégpedig nemcsak a parlamentben, hanem a közéletben és a régiójukban is.
Az MKP frakciója nem jeleskedett az új jogszabályok kezdeményezésében, példáu nem terjesztett elő törvényjavaslatot a kisebbségekről és kultúrájuk finanszírozásáról...
- Ezzel nem értek egyet, mert a magyar koalíciónak készen volt és van a javaslata, de előterjesztése akkor csak populista gesztus lett volna, mert abban a testületben nem volt esély az elfogadtatására. Így voltunk más javaslatainkkal is. Rajtunk kívül senki sem szavazott volna mellettük.
Az új parlamentben nagyobb előzékenységre, jóindulatra számítanak?
- Okultunk a tapasztalatokból. A kezdeményezések és javaslatok dolgában először is kormánykoalíción belüli egyezségre törekszünk. Ezt követeli meg a koalíciós szerződés és az annak alapján kialakított együttműködési mechanizmus is.
A kormánykoalíciónak 78 képviselője van. Hogyan szervezik a jelenlétet, hogy amikor kell, ott legyen a szükséges többség?
- A megoldás egyszerű: amikor szavazni kell, mindenkinek ott kell lennie. Az integrációval kapcsolatos utazásokat és minden külföldi utat úgy kell megszervezni, hogy ne jelentsenek akadályt.
Új ellenzék a Smer. Elképzelhető vele az együttműködés?
- Azokban az esetekben, amikor szükség van az ellenzék szavazataira, mert alkotmánytörvény-javaslat elfogadásáról van szó, természetesen az ellenzékkel is fel kell venni a kapcsolatot. Különben nem célszerű megfeledkezni arról, hogy a kormánykoalíció és az ellenzék is más-más csapat.
A frakcióvezető részt vesz a koalíciós tanács ülésein. Az eddigiek alapján mire következtet, ebben a koalícióban kevesebb lesz a viszály, mint az előzőben?
- A koalíció gyors létrejötte, a programtézisek és a kormányprogram rövid idő alatt történt kidolgozása azt mutatja, hogy hamar meg tudtunk egyezni. Valószínűleg lesznek olyan kérdések is, amelyekben a megegyezést hosszabb viták előzik majd meg.
A magyar egyetemmel vagy a nevesítetlen földekkel kapcsolatos programcélok megvalósítására gondol?
- Nem. Ha a partnerek azokban a kérdésekben nem tartanák a szavukat, amelyekben megegyeztünk, akkor nincs miről tárgyalnunk. Úgy látom azonban, a kormányprogram megvalósításához most megvan a politikai akarat. Bizonyos zavaró körülmények előadódhatnak, de ez a kormánykoalíció nagy lehetőség az integrációra és a reformokra. Nem volna szabad elszalasztani.
Nincs szó a kormányprogramban a területi felosztás felülvizsgálatáról...
- Azért nincs, mert ebben a kérdésben nem jutottunk egyezségre. De ez nem jelenti, hogy a későbbiek folyamán nem alakulhat ki a szükséges egyetértés.
Az MKP képviselői hogyan fognak szavazni a költségvetéssel kapcsolatos
megszorító intézkedésekről?
- Ha reális költségvetést akarunk, ha azt szeretnénk, hogy a korona ne
veszítsen értékéből, és ne a jövő nemzedékek rovására költekezzünk, akkor
csak addig szabad nyújtózkodnunk, ameddig a takarónk ér. A mértéktartó
költségvetési hiány uniós integrációnknak is feltétele.
Képviselő úr, köszönöm a tájékoztatást.
SZABÓ GÉZA
Az ENSZ Biztonsági Tanácsa pénteken egyhangúan fogadta el az Irak lefegyverzéséről szóló határozatot. A határozat minden eddiginél keményebb követelményeket támaszt Bagdaddal szemben. Megköveteli, hogy Irak hét napon belül visszaigazolja a BT által elvárt együttműködést és harminc napon belül számot kell adnia minden tömegpusztító fegyverekkel kapcsolatos programjáról. Negyvenöt napon belül megkezdik munkájukat az ENSZ fegyverzetellenőrei, akik korlátozás nélkül vizsgálódhatnak mindenütt, beleértve az elnöki létesítményeket is. A fegyverzetellenőrök lezárhatnak kutatási intézményeket, ha gyanú merül fel, hogy ott tömegpusztító fegyverekkel kapcsolatos tevékenység folyik. A felsorolt követelmények nemteljesítése esetén Bagdadnak azzal kell számolnia, hogy katonai erővel kényszerítik ki a BT-határozat teljesítését.
Az Iraktól elvárt jelentésnek tartalmaznia kell minden nukleáris, vegyi és biológiai program adatait, e fegyverek készleteiről szóló adatokat, s ugyanez vonatkozik a ballisztikus rakétákra, a fegyverhordozó eszközökre, pl.a pilóta nélküli repülőgépekre, amelyek vegyszerek permetezésére, szórására alkalmasak. A fegyverzetellenőrök akárkivel beszélhetnek Irakban, vagy Irakon kívül a bagdadi hatóságok képviselőjének jelenléte nélkül. Az ilyen megbeszéléseket úgy is folytathatják, hogy külföldre viszik a kihallgatott személyt és családját, hogy biztosítsák biztonságát.
Bagdadi vezetők szerint Irak számára igen nehéz lesz elfogadni a BT döntését. Különösen figyelemre méltó, hogy az USA a BT határozati javaslatát a beterjesztés előtt beható tárgyalásokon konzultálta Moszkva, Párizs és Peking legfelsőbb vezetőivel is, sőt, ami szokatlan, az eredeti javaslatot a konzultációk alapján módosította is. Az orosz, francia és kínai álláspont szerint a BT határozata nem ad automatikusan lehetőséget az Irak-ellenes katonai akcióra. Nyilvánvaló azonban, hogy az USA és szövetségesei a BT döntése alapján kikényszeríthetik a határozat teljesítését, amely mögött most katonai erő is áll. Hans Blix, a fegyverzetellenőrök vezetője már november 18-án Bagdadba utazik.
(vil.)
November 4-én a második Dzurinda-kormány egyhangúlag jóváhagyta programnyilatkozatát, amelyet a miniszterelnök október 5-én terjesztett a parlament elé. A nyilatkozatban kevés a szám, például nincs szó arról, hány lakást kellene felépíteni. Az adatok hiányát, ami nyilvánvalóan, annak következménye, hogy ez a kabinet ígéreteiben sokkal óvatosabb lett, az ellenzék nyomban kifogásolta. A kormányfő szerint csapata hatékony és realista akar lenni, s programját ennek megfelelően fogalmazta meg. A kulcsszavak: korrupcióellenes harc, a reformok megvalósítása, az uniós alapok hatékony felhasználása. Az alábbiakban a program főbb tételeit ismertetjük.
A kormány hatékony, karcsú, nem drága állam megteremtésére törekszik, s be akarja fejezni a közigazgatás reformját. Átszervezi az államigazgatást, és fokozza a harcot a korrupció ellen. Javaslatot tesz a választási törvény módosítására, a választási körszetek számának növelésére és arra, hogy a külföldön tartózkodó szlovák állampolgárok is szavazhassanak. Szorgalmazni fogja az összeférhetetlenségi alkotmánytörvény elfogadását és a képviselők mentelmi jogának szűkítését. Kötelezi magát a regionális vagy kisebbségi nyelvek már jóváhagyott európai chartájának gyakorlati alkalmazására. Előkészíti a kisebbségekről és a kisebbségi kultúrák finanszírozásáról szóló törvényt. Elősegíti a roma közösség helyzetének megoldására irányuló stratégia folytatását.
A kormány olyan makrogazdasági politikát folytat, amely elősegíti a gazdasági növekedést a munkatermelékenység fokozása, a külföldi tőke beáramlása, a vállalkozóbarát környezet fejlesztése, a korona stabilitásának támogatása és az áttekinthető adótörvények révén.
Befejezik a privatizációt, beleértve az egészségügyi magánosítás második szakaszát is.
A kormány legfontosabb céljai az agrárszektorban:
A kormány minden gazdálkodó számára hozzáférhetővé akarja tenni az állami
alapokból nyújtott támogatást, és következetesebben fogja ellenőrizni annak
felhasználását.
2006 után a nevesítetlen, azaz rendezetlen tulajdonviszonyú földek állami tulajdonba
mennek át. Az állam azokat a födeket, amelyekre nem lesz szükség az országos
jelentőségű építmények és infrastruktúra létesítéséhez, a községek
tulajdonába adja.
A kormány kiemelt feladatnak tartja a munkanélküliség csökkentését és a szociális rendszer hatékonyságának növelését. Véget akar vetni a szociális rendszerrel való visszaéléseknek, meg akarja szüntetni a rendszerben meggyökeresedett bürokráciát és korrupciót. A kormány át akarja alakítani a családtámogatás rendszerét. Családi pótlékot csak 18 éves korukig kapnának a gyerekek, az egyetemisták szociális ösztöndíjban részesülnének. A családi pótlékot idővel felváltaná az adócsökkentés. Szigorúbban fogják ellenőrizni a szociális és munkanélküli-segély folyósítását, s ebben nagyobb szerepet kapnak a helyi és megyei önkormányzatok. Rövidebb ideig tartó betegség esetén a munkaadó fogja fizetni a táppénzt.
A kormány elejét akarja venni az egészségügy további eladósodásának, és el szeretné érni, hogy hatékonyabban használják fel a rendelkezésre álló eszközöket. A betegnek térítenie kell majd bizonyos kórházi kiadásokat. Gyakoribbak lesznek az ún. egynapos sebészi beavatkozások, és javítani akarják az otthoni betegápolás színvonalát. Kétféle egészségbiztosítást vezetnek be, a kötelező mellett lehetővé válik a kiegészítő is. Az átdolgozott gyógyrendtartás azokat az egészségügyi szolgáltatásokat tartalmazza majd, amelyeket a páciensnek a kötelező egészségbiztosítás alapján kell megkapnia. Hatékonyabbá akarják tenni a betegségek megelőzését.
Középtávú régiófejlesztési programokat fognak kidolgozni. A közigazgatási reform folytatásával is elő fogják segíteni a pozsonyi és a többi régió közötti különbségek csökkentését. A kormány továbbra is támogatja a lakásépítést, de a lakáspolitikáért viselt felelősséget az eddiginél nagyobb mértékben a falusi és városi önkormányzatoknak kell vállalniuk. A lakbérszabályozás megszüntetésével a bérlakások építését akarják elősegíteni.
Az állam minden diák oktatását meghatározott összeggel segíti. Az iskolában a hangsúly a kommunikációs készség fejlesztésén, az idegen nyelvek oktatásának minőségi javításán és a számítástechnikai ismeretek elsajátításán lesz. Növelik az oktatási intézmények önállóságát. Az egyetemeken bevezetik a tandíjat mind a nappali, mind a levelezői tagozatokon. Új ösztöndíj- és diákhitelrendszert létesítenek. A kormány kötelezi magát arra, hogy a megbízatási időszak első évében egyetemet hoznak létre a magyar nemzetiségű állampolgárok felsőfokú képzésére.
Kevesebb lesz a bürokrácia és gyorsabb az eljárás a bíróságokon. Csökkentik a
bíróságok számát, és megkezdik az igazságügy reformját. Létrehozzák a
különleges ügyész és a koronatanú intézményét.
Folytatják a közigazgatási reformot, megszüntetik a járási hivatalokat. Létrehoznak
egy olyan testületet, amely a bűncslekményekből származó és illegálisan szerzett
vagyon elkobzásával foglalkozik.
(GZ)
Nagyszabású gálaműsor keretében november 23-án 17 órakor a Druba művelődési ház színháztermében ünnepli fennállásának 50. évfordulóját a Csemadok Lévai Alapszervezete mellett működő Garam Menti Népi Együttes. A tervek szerint az ünnepelten kívül fellép egy ausztriai magyar folklórcsoport is Burgenlandból. A műsor után fogadást adnak a fél évszázad alatt az együttesben szereplő táncosoknak, vendégeknek, majd táncház lesz, melyen a talpalávalót a zselízi Pengő zenekar húzza.
Ezerkilencszázötvenkettőt írtak, amikor a táncos lábú Búra István géplakatos elhatározta, hogy a Csemadok lévai szervezete mellett néptánccsoportot alakít. Összegyűjtött néhány lelkes fiatalt - Józsa József, Vörösmarti Tibor, Holovicz Béla, Hochsteiger Pál, Stefanek László, Doman Mandi, Valach Vera, Kósa Eszter, Búra Erzsébet, Danis Piroska - , s felkérte Dvořák Erzsébetet, a prágai Nemzeti Színház akkor nyugdíjba vonult balerináját, hogy legyen a csoport vezetője, koreográfusa.
Két évvel később a kezdeményező fiatalember a Népesben szerzett további hasznos tapasztalatokat, majd a katonai szolgálat letöltése után visszatért Lévára, s átvette a tánccsoport vezetését. Első átütő sikere a Regrutabúcsúztató volt, majd követte a többi: a Háromugrós, a Vasvári csárdás, a Juhásztánc és a Szabadság májusa. A csoport felküzdötte magát az ország legjobbjai közé, rendszeres résztvevője lett a gombaszögi és zselízi fesztiváloknak. Kibővítette a ruhatárát, új csizmákat varratott a prágai Nemzeti Színházban, melyeket még ma is használnak. A Monti-csárdást többször is felújították, 1964-ben Szombat Marika és Búra István, 1969-ben Truchli Gabriella és Halász Gyula, 1997-ben Veszelei Éva és Alt István táncolták. A Cigánytánc is több évig szerepelt a csoport repertoárján, a Magyar Televízió is műsorára tűzte. Nagy sikert aratott a tánccsoport Brahms V. Magyar Táncára készült produkcióval, amelyet 15 tagú szimfonikus zenekar kísért, Hevesi Sándor vezényletével. A csoporttal együtt 30 tagú énekkar is fellépett.
1962-ben új arcok tűntek fel, köztük Halász Gyula, aki hét év táncolás után betanította első koreográfiáját, az emlékezetes Rezgő csárdást. 1978-ban a "Csak tiszta forrásból"-mozgalom hatására két társával, Frasch Klárival és Kovács Ferenccel Ipolyszakálloson gyűjtött népszokásokat és népdalokat, aminek eredményeként megszületett a Szakállosi lakodalmas. Diószegi József előbb táncosa, később az egyik vezetője, koreográfusa lett az együttesnek, nevéhez fűződik a Kalocsai páros és a Kónyi verbunk koreográfiája. 1988-ban a vezetést Wirth Jenő vette át, aki akkor már 6 éve táncolt az együttesben. A repertoárt főleg magyarországi táncokkal bővítette. Első koreográfiája a Széki sűrű volt, majd a Lőrincrévi táncok, a Szatmári táncok és a Hazatérés című tánckompozíció, amely összefoglalta a Csallóköz, Mátyusföld, Zoboralja és Gömör táncait. Távozása után két táncos, Juhász Sándor és Szobi Magda vette át a csoport vezetését, majd 1995-ben bekövetkezett lemondásukat követően az együttes szétesett. Több hónapos szünet után Kiss György, a Hajós volt táncosa, aki akkor költözött Lévára, toborzást kezdett - csoportja 2 évig működött. Távozása után a vezetést Farkas Ivett, az együttes egyik táncosa vette át, betanulták a Mezőségi táncokat, de 1998 végén megszűnt az együttes.
Két évig néptánccsoport nélkül maradt a Csemadok, melynek vezetősége 2001 januárjában felkérte Halász Gyulát, toborozzon új együttest. Az egykori koreográfus a csoport művészeti vezetőjeként, asszisztensével, Paál Sándorral együtt a próbákat 14 táncossal kezdte meg. Fokozatosan bővült repertoárjuk, egymás után jöttek a sikeres fellépések, aminek hatására gyarapodott az együttes létszáma is; jelenleg 35 táncossal dolgoznak. A táncokat a zselízi Pengő zenekar kíséri, Mézes Árpád vezetésével. Idén nyáron részt vettek egy balatoni turnén és egy nemzetközi fesztiválon Balatonfenyvesen.
Halász Gyula a közeljövő terveiről elmondta, hogy 2003-ban egy újabb balatoni turnén kívül meghívást kaptak Törökországba, Isztambulba egy nemzetközi folklórfesztiválra, amelyen nagyon szívesen részt vennének. Sajnos, az útiköltséget a táncosok nem tudják kifizetni, ezért szponzoroktól, alapítványoktól remélnek segítséget. További tervük, hogy utánpótlásnak létrehoznak egy gyerekcsoportot, a Kis Garam Menti Népi Együttest.
VALKÓ ILDIKÓ
A Csemadok Lévai Alapszervezetének és a Garam Menti Népi Együttesnek a vezetősége kéri az egykori táncosokat, akik szétszóródtak az országban és a határokon kívül is, hogy november 23-án jöjjenek el Lévára, s töltsenek együtt egy kellemes zenés, táncos estét az együttes jelenlegi fiatal táncosaival!
A napokban évfordulóra emlékeztek Gúta lakosai -- a város fennállásának 35. évfordulóját ünnepelték. 35 év, ugyan mi az a néhány évtized a történelem századaiban, kérdezhetnénk. Nem túl sok, ám azt is tudnunk kell, hogy a Kis-Duna és a Vág összefolyásánál fekvő Gúta történelme valójában a 13. századba nyúlik vissza, és a település mindig fontos szerepet játszott a régió életében. Mit jelent tehát a harmincöt év? -- próbáltuk megkeresni a választ a város polgármesterénél, Árgyusi Imrénél.
-- Aki átélte az 1965-ös nagy dunai katasztrófát, annak nagyon sokat -- kezdi a polgármester. -- Az 1965 előtti történelmet az árvíz teljesen elmosta. 10 900 lakosával a Gúta az akkori Csehszlovákia legnagyobb községe volt, és az árvíz ideje alatt mindössze hatszázan maradtak itt, a település felügyeletére. A lakóházak kétharmada összedőlt, a maradék pedig olyan mértékben károsodott, hogy csak újjáépíteni lehetett. Én középiskolásként éltem meg ezt az eseményt, részese volt a munkának, ezért tudom értékelni azt az igyekezetet, támogatást, amit az árvíz után a település kapott Prágától, Pozsonytól és szinte minden nagyobb várostól. ěgy sikerült azt a csodálatos falut, amely a múltban mezőgazdasággal és halászattal foglalkozott, két év alatt várossá fejleszteni. 1967. október 14-én hivatalosan is várossá nyilvánították. Ennek most éppen 35 éve.
Az egykor szinte kizárólag mezőgazdasági jellegű városban a 70-es években megkezdődött az iparosodás. Fellendült a könnyűipar, a Babetta motorkerékpár az egész világba hírét vitte Gútának. Bebizonyosodott, hogy itt is vannak jól képzett szakemberek, akiknek a tudására, munkájára mindig lehet számítani. Aztán jött a rendszerváltás, s a Babetta-gyár sajnos már rég a múlté.
Hogyan boldogulnak manapság a gútaiak, hol találnak munkalehetőséget?
-- Jelenleg a kábelgyár a legjelentősebb üzemünk, 1700 személyt
foglalkoztat. Most épül az új csarnok, ezáltal 2500-ra nő a dolgozók száma, ami
nemcsak a város, hanem a környék foglalkoztatására is pozitív hatással lesz. A
régi gyár területén, melynek felszámolását bizony nagyon sajnáltuk, most 20--30
kisüzem tevékenykedik. A parkettagyár helyén ipari lámpatestek gyártása kezdődik,
van kerékpár-összeszerelő, sportcipőket készítő műhely, és sok más jellegű
kisebb-nagyobb vállalkozásnak is helyet biztosít a komplexum. Afféle ipari zóna,
amivel mi már akkor büszkélkedhettünk, amikor még nagyon kevés szó esett az ipari
parkokról. És vannak még újabb vagyonjogilag rendezett területeink is, várjuk tehát
az érdeklődő befektetőket, akik építkezhetnek, és munkahelyeket teremthetnek.
Vannak egyáltalán foglalkoztatási gondjaik?
-- A jelenlegi gazdasági helyzet nem könnyű, elég magas, 15--20%-os a
munkanélküliek aránya. A középső korosztály már nehezen szokja meg az új, gyors
munkatempót, inkább a saját kis földjén gazdálkodik, megmarad a mezőgazdasági
termelés mellett. A fiatalabbak könnyebben alkalmazkodnak. Talán a jövőben javul a
mutató.
A város lakosságának 81%-a magyar, 15%-a szlovák, a maradékot többféle nemzetiség alkotja. Amint magam is tapasztalhattam, jól megférnek egymás mellett, megtalálják a közös hangot. Mindenki az anyanyelvén művelődhet, szlovák és magyar iskola egyaránt van a városban. A kultúra területén is a sokszínűségre törekednek, a két színjátszó csoport körül az egyik magyar, a másik szlovák, és a lakosság mindkettő bemutatkozásait szívesen fogadja. A romák csoportja is egyre népszerűbb. Mint a polgármester elmesélte, sikeres roma vállalkozókat is számon tartanak Gútán, és az ő ösztönzésükre alakult meg a roma kulturális csoport, amely minden évben két-három alkalommal tart előadást. Mindig sokan kíváncsiak a műsorukra.
A gútai emberek nagyon szorgalmasak, ennek eredménye a rendezett városkép. Sok a zöldövezet, a park. Ottjártamkor jó érzéssel töltött el, hogy a szél nem hordja szanaszét a papírt, szemetet. S amint megtudtam, a gútaiak nemcsak szorgalmasak, tisztaságszeretők és kevesek, szórakozni, kikapcsolódni és hagyományt ápolni is tudnak.
-- A legnagyobb kulturális rendezvényünk a Nagyboldogasszony tiszteletére rendezett búcsú és vásár -- folytatja a polgármester --, amely az idén már tizenhetedik alkalommal került megrendezésre. Ilyenkor három napra megmozdul a város és a környék apraja-nagyja, és ekkor rendezzük a hagyományos nemzetközi kézilabdatornát is, amelyen 50--60 csapat vesz részt. Jövőre már ez is a jubileumi 10. évfolyamához érkezik, szeretnénk kulturális és sportfesztivál jellegűvé alakítani.
Nagyon sikeresen tevékenykedik a kultúrközpont, a Kis-Duna menti Rockszínpad, sokfelé ismerik a határokon innen és túl egyaránt. A Szól a nóta és a Gútai Líra is rendszeresen ismétlődik, de ezek inkább helyi jellegűek, kevésbé ismertek.
Természetesen az idill sehol nem tökéletes. Árgyusi Imre polgármester úr is megfogalmazta, hol látja a javítandó pontokat, új lehetőségeket.
-- Sok víz veszi körül városunkat, ezért mint a múltban, még ma is jellemző a halászat. Én magam nagyon sajnálom, hogy a vizek adta kiváló lehetőséget nem használjuk ki szélesebb körben, például a vízi turizmus céljaira. Nincs vízisport csapatunk. Néha az egyházi gimnáziumból érkezik egy-egy kezdeményezés, remélem, ez a jövőben komolyabb formát ölt. Ha Komáromban lehetnek Európa- meg világbajnok evezősök, Gúta is adhatna tehetséges vízisportolókat. Mindannyiunk számára fontos volna, hogy fellendüljön a vidéki turizmus, ehhez a természeti adottságaink nagyon jók. Érdekes a csodálatos környezetben lévő hajómalom a Kis-Dunán, a hozzá vezető híd Európa leghosszabb fahídja. Most, az évforduló alkalmából felújítottuk, új tetőt és világítást kapott, igazán látványos. Szerintem ha kialakul a szükséges infrastruktúra, sok látogatót vonz majd. Körülötte 82 hektáros üdülőterület van, ahol komoly szolgáltatási rendszer épülhet ki, de sajnos, a terület tulajdonjogi rendezése mindmáig hiányzik. ěgy viszont nagyon nehéz befektetőt szerezni. A legnagyobb vágyam tehát az üdülőterület vagyonjogi rendezése. Sok tulajdonosa van, az úrbéri társaság, az erdőgazdaság, a szövetkezet, részben a város. Nagyon nagy kompromisszumkészség kell hozzá, hogy összejöjjön. De ha sikerül, számtalan új munkahely teremtését jelentené, és talán az a régi vágyunk is teljesülhetne, hogy fürdőt létesítsünk Gútán. A napokban nyílik a volt Vág szálló helyén felújított, modern szálloda, magas szintű szolgáltatásokkal várja a vendégeket. Igyekszünk, hogy mindenki számára elérhető legyen, szerényebb árakkal indul. Szeretnénk, hogy később más szálláslehetőségek is adódjanak, és minden hozzánk látogató vendég megtalálja a számára legvonzóbb kínálatot. Én úgy gondolom, sok jó szándékkal és még több munkával lassanként megvalósíthatjuk az álmainkat.
Hernádi Anna
Jankovich Marcell, a magyar rajzfilmkészítés nagymestere miután a Nemzeti
Kulturális Alap élén állt, elsősorban kultúrpolitikusként hallatja szavát. Több
helyütt is kifejtette, hogy a kultúra válságban van. Kértük, mondja
el véleményét olvasóinknak is:
-- A kultúra mindig egy nép életének történéseit tükrözi, döntően meghatározza annak helyzetét. Magyarországon az önálló középkori magyar állam összeomlásával szűnt meg annak lehetősége, hogy itt jelentős, meghatározó kultúra jöjjön létre -- ekkor vált a hegemón vezérszerepéből követő kultúrává. Amíg kultúráltsága tekintetében a befogadó az átadó szintjén mozog, addig nincs baj, bár az átvett elemek magyarosítása mindig óriásig tehertételt jelentett. Nálunk ez évszázadokon át működött, ráadásul a XX. század fordulóján a népművészet is búvópatakként megjelent, valamelyest pótolván a magyar értelmiség és művészvilág által érzékelt hiányt. Mára azonban a tiszta forrás apadóban van, s a műveltség is egyre kevésbé jellemzi életünket. Pedig ha a követő kultúra átvevője nem tud többé szelektálni, kiszolgáltatottá, szétszórttá válik.
Az általam megfogalmazottak legszembetűnőbb következménye az elektronikus sajtóban eluralkodó nyelvi zűrzavar. Már ott tartunk, hogy egyre kevesebben képesek anyanyelvüket magabiztosan használni; a családtagok otthon nem társalognak egymással, sőt az iskolában is csökken a szóbeli megnyilatkozás lehetősége. Pedig a nyelvi zűrzavar a kulturális identitásvesztés egyik leglényegesebb eleme. A másik a vallási megosztottságból eredő, hiszen földrajzilag több vallás határterületén fekszünk. De Magyarország politikailag is megosztott, hisz folyamatosan két lövészárok között lavírozunk. Identitásvesztésünkhöz hozzájárul még az ellentétes gazdasági érdekek megléte, amit egyfelelől a nemzetben gondolkodó, másfelől a globalizáló, multinacionális cégek érdekeit képviselő politika jelent.
Végezetül. Trianon óta eljelentéktelenedésünk tudata is belénk ivódott. Mindezek együttese eredményezi az identitászavart, ami -- véleményem szerint -- óhatatlanul kulturális csődhöz vezet majd. Mert lehet, hogy van pl. egy tehetséges zeneszerzőnk vagy képzőművészünk, aki a jelenlegi trend szellemében alkot, és a világ minden táján sikert sikerre halmoz. Csakhogy ő az egyetemes kultúra részét képezi, magyarságára nem utal semmi! Korábban épp abban nyilvánult meg az erőnk, hogy képesek voltunk a dolgok integrálására, majd úgy visszaadni azt a világnak, hogy annak öröme teljék abban. Erre a legbanálisabb példa a paprika. A pepperből úgy csináltunk paprikát, hogy azzal olyan ételeket ízesítettünk, amelyek azt világhírűvé tették. Sikertörténetére azután Szentgyörgyi Albert tette fel a koronát.
Mára egyfajta totális zűrzavarnak vagyunk kiszolgáltatva; világunkból hiányzik egy olyan világvallás, amely összefogná az emberiség többségét, és a filozófia szintjén megjelenne a mindennapokra vonatkozó, érvényes szimbólumrendszere. Mert törvényszerű, hogy időnként az emberiség történetében lezárul egy korszak. Jézus színre lépésekor pl. véget ért a kos világuralma, a tavaszi napéjegyenlőség átkerült a hal csillagképbe. Erre épült világvallásként a kereszténység. Ma ismét egy korszak végén tartunk, egy újabb átalakulás küszöbén, amit viszont nem tud követni az az ember, akinek nincs világképe. Hamvas Béla ezt már évtizedekkel korábban megfogalmazta: "Ahol nincs mítosz és nincs világkép, azaz ahol nincs szerves közösség, ott a más közösségben született világképet sem tudják asszimilálni. Ahol elsenyvedt a hagyományt tápláló mitikus kép, ott vannak idegen hagyományú fogodzók, azt gyökeresen megemészteni nem tudó utánzók, és vannak a saját látszathagyományt és hamis gyökereit külsőleg őrző maradi fétisimádók."
Csakhogy még Hamvas sem tudhatott a paradigmaváltás tényéről. Ez többek között abban mutatkozik meg, hogy itt egy egészen új világ kezdődött a számítógépes forradalommal. Ami a kultúrát illeti, ott két lehetőség között választhatunk: vagy ellenezzük a számítógépet, vagy integráljuk azt.
Én a magam részéről az utóbbit támogatnám, mégpedig oly módon, hogy a gyerekeket már idejében tanítsuk meg szelektálni. Érezzék: a számítógép se több, mint a ceruza vagy a körző, csupán többet tud. És az embernek kell használnia azt, nem pedig fordítva. Sajnos, sokan úgy tekintenek rá, mintha ez szellemi forradalmat is jelentene egyúttal. A világban tapasztalható jelenségeknek rá kellene bennünket ébresztenie a változtatás szükségszerűségére. Arra, hogy rendet tegyünk a világban. Mert mindenkinek éreznie kell, hogy baj van, csakhogy a tudatos cselekvés helyett mi a csodára várunk. A megváltó valószínűleg tényleg eljön majd, de hogy hol, azt nem tudhatjuk. Tény viszont a fehérember életterének beszűkülése, s az sem biztos, hogy az USA a világ ura marad. Afrikában az AIDS miatt drasztikus lakosságcsökkenés várható, miközben sokan az arab világtól várják a hegemón szerep átvételét. Én ebből a szempontból inkább Kínára szavazok. Kérdés, hogy ilyen esetben a fehéreknek milyen választási lehetőségük marad. Mert nem tűnik számára sem az afrikai, sem az arab, sem az ázsiai kultúra elfogadhatónak, tehát a kultúra szintjén is konfliktusokra számíthatunk. Mi, magyarok viszont a "kompország" szereppel kezdhetnénk még valamit. Ha egyszer Kína egyenlő értékű lesz Amerikában, akkor talán megmaradásunk érdekében nekünk is érdemes lesz majd keleti gyökereinkhez leásnunk.
A világ ma kétpólusú. A hagyományos polgári világ képviselői ragaszkodnak saját tervezhető világukhoz. A stabilitás is változással jár ugyan, ők azonban nem akarják teljesen a feje tetejére állítani azt. A másik oldalon áll a globalizmus, amelynek lényege a változékonyság. A túlnépesedés következtében a világ nagy részében egyre több a változást óhajtó nincstelen. Csakhogy ez alkalmatlanná teszi az embert arra, hogy kultúrát teremtsen, sőt abban otthon is érezhesse magát.
Zsebik Ildikó
Alexander Reze halála óta hónapok teltek el, de a család még mindig nem kezdeményezte az örökösödési eljárást. Gabriela Harsányiová tévébemondó, Rezeż házasságon kívül született kislányának édesanyja viszont megelégelte az időhúzást, s a múlt héten hozzáfogott a szükséges iratok gyűjtéséhez. A Kassai Kerületi Hivatalban kérvényezte Rezeż állampolgárságának igazolását, amellyel aztán, mint Rezeż egyik örökösének jogi képviselője a halotti bizonyítvány másolatáért is folyamodhat. Enélkül ugyanis nem lehet elkezdeni az örökösödési eljárást. A múlt héten a halotti nyilvántartásba is beíratta az elhalálozást -- erre egyébként öt nappal a halál bekövetkezte után kellet volna sort keríteniük az elhunyt családtagjainak.
Harsányiová a halotti levéllel a kezében árvasági pótlékot igényelhet kislánya Chiara számára. De hogy az örökösödési eljárásra valójánban mikor kerül sor, azt senki sem tudja. Harsányiová meg a hatalmas adókkal terhelt Rezeż-ingatlanok jóvoltából egyre inkább úgy érzi, kislánya az apai örökségből agy garast sem fog látni...
-fé-
Szlovákiában kilenc évvel ezelőtt, az Európa Unió és a szlovák kormány közös
kezdeményezésére, már létező és újonnan alapított kis- és közepes
vállalkozások fejlesztésének és továbbgyarapodásának az ösztönzésére,
segítésére nemzeti ügynökség keletkezett.
Az ügynökség -- mely a PHARE forrásokból, az állami költségvetéből, az
okmányosan meghitelezett pénzügyi programokból és kétoldalú külföldi
együttműködésből meríti a pénzösszegeket, s Juraj Majtán mérnök vezérigazgató
vezetésével működik -- az érdeklődőknek az elmúlt évek során összesen 1,588
milliárd korona támogatást nyújtott. (A tavalyi segítség 334 millió korona volt.)
A nemzeti ügynökség most módosítja fejlesztési programjait. A változás főleg a kishitelprogramra és a kezdőtőkeprogramra vonatkozik. A programok módosítása révén a kezdő vállalkozók kedvezőbb konstrukció mellett használhatják ki az intézmény nyújtotta támogatásokat. Növekszik például az igényelhető összeg, de meghosszabbodik a hitel törlesztési ideje és a vállalkozók elfogadhatóbb kamattal juthatnak a pénzösszegekhez is.
Vizsgáljuk meg a kishitelprogramot kicsit részletesebben is. A program fő célja ugyanis a Szlovákia bizonyos kiválasztott régióiban ténykedő kisvállalkozók támogatása, s a kezdő kisvállalkozók tőkehozzáférhetőségének a biztosítása.
A program keretében jelenleg azok a húsztól nem több személyt foglalkoztató, szlovák állampolgárságú és vállalkozásukat Szlovákia területén üzemeltető feddhetetlen előéletű, kellő szaktanfolyamot végzett kisvállakozók juthatnak támogatáshoz, kishitelhez, akiknek a vállalkozása az adott régióban hiánypótló, tehát szükséges.
A "mikrohitel" alsó határa most már 50 ezer, felső határa pedig 800 ezer korona lehet. A hitel, 6 hónaptól 3 évig, havi tételekben törlesztendő. A beruházásokra felvett tétel kamata 11 százalék. Az üzleti jellegű raktárkészletek beszerzésére, 15 százalékos kamat mellett, 1 évre, 400 ezer korona felső határral igényelhető pénz.
A kishitelprogram a vállalkozás beindításához, s működtetéséhez szükséges ingó és ingatlan beruházó vagyon vásárlására, az üzemeltetéshez szükséges helyiségek felújítására, módosítására és javítására, s a raktárkészletek, alapanyagok és egyéb tárgyi eszközök beszerzésére vehető igénybe. A mikrokölcsön hiteltörlsztésre, személyi javadalmazásra, rezsiköltségek fedezésére, s a vállalkozó személyi szükségleteinek a pótlására nem használható fel!
A programmal kapcsolatos egyéb tudnivalókról többek között a nemzeti ügynökség
pozsonyi, nyitrai, dunaszerdahelyi, komáromi, zólyomi, losonci, kassai, eperjesi és tőkereterebesi
regionális tanácsadó és információs központjában lehet bővebb felvilágosítást
kérni.
Az év első félévében országszerte 183 személy nyújtott be kishitelkérelmre
pályázatot, s közülük 113 kapott összesen 38 906 080 korona kölcsönt. Az 1993-as
indulástól pedig, 2002. júliusáig, 398 vállalkozó 126 741 632 koronára rúgó
hitelhez jutott. Egy igénylő átlagosan 318 446 korona mikrokölcsönt fordíthatott
cége eredményesebbé, sikeresebbé tételére.
A mikrokölcsön folyósítása révén 597 új munkahely keletkezett, 688 munkahely
pedig továbbra is fennmaradhatott. A legtöbben (127-en) ezidáig (46 181 692 korona
értékben) termelésre, a legkevesebben (19-en) pedig (4 126 925 korona értékben)
"egyéb", nem kategorizált kérelmekre kaptak támogatást. Mezőgazdasági
termelésre például 29-en, 10 359 509 korona értékben jutottak kölcsönhöz.
Dunaszerdahelyen és környékén például, tudtuk meg a minap Fekete Györgytől, a
szerdahelyi regionális iroda vezetőjétől, eddig a benyújtott pályázatok 90
százalékát (konkrétan 17 projektumot) 6 millió koronával támogattak.
-- Az iroda -- jelentette még ki az irodavezető -- tanácsokat is ad az érdeklődőknek, de emellett példának okáért vállalkozásfejlesztési és internetkezelési programokat is indít munkanélküliek részére.
Hamarosan Dunaszerdahelyen is megnyílik a kishitelcentrum, mely a pénzeket revolving rendszerben, tehát nem egy csomagban, hanem fokozatosan bocsájtja a vállalkozók rendelkezésére.
Az egyes központok dolgozói rendszeresen ellenőrzik, hogy a vállalkozók a megítélt támogatást a kellő mértékben s az igénylés szerint hasznosítják-e.
ZOLCZER LÁSZLÓ
Vitéz Somogyvári Gyula egykori magyar író regényének címe: A Rajna ködbe vész. Régen olvastam, háborús időkben, már nem is emlékszem rá, miről szólt. Romantikus vagy éppen szentimentális történet lehetett. Meg kell említenem mégis, mert címével némileg inspirálta alább következő gondolataimat. Bár ezek nem lesznek romantikusak, sem szentimentálisak. Mint amikor nyugtalan ködök szállnak a szürkeségbe burkolózó mezőségek, lankás dombok és erdős hegyvidék felett. Az emberiség rossz előérzetére és bizonytalanságára utalnak, mintha valahol a lelke mélyén, idegrendszere fáradt bugyraiban úgy érezné: a jövő ködbe vész!
Olvashattunk róla, hogyan ünnepelte a civilizált világ a tizenkilencedik század múlását és a huszadik jöttét. A romantikus század humánus lelkessége és jövőváró optimizmusa ésszerűnek tűnő, nagyratörő és gazdag bizakodásban csúcsosodott ki. Az általános, békés fejlődésben minden lehetségesnek tűnt fel! Az ember pedig szinte mindenhatónak, mint a teremtő. A világvárosokat már vasutak kötik össze és az óceánok vizét büszke gőzhajó-óriások hasítják. A fényes utcákon elektromos fények és gázlángok világítanak, s az éterben szikratávírók jelzései röpködnek, pöfögnek az első automobilok, és a világ nagyolvasztói millió tonnákban ontják az acélt. A magyar nemzet a Millenniumot ünnepli, a párizsi Világkiállítás Eiffel-tornya büszkén tör az ég felé. Verne Gyula regényei meggyőzően jövendölték, hogy az ember nemsokára a levegőben röpköd, a tenger mélyén utazik és a holdra is eljut bizonyosan! A korlátlan műszaki lehetőségek látomásától és önmaga nagyságának varázsától őrjöngött, az ész mindenhatóságában bízva ünnepelt az emberiség. Jövőjére tekintve, tisztának látta a láthatárt!
Ezek voltak az egykori békeidők.
Amelyekből az első világháború ébresztette fel az emberiséget. Tegyük hozzá, drasztikusan! Szörnyűséges, cudar élmény volt. Hátborzongatóan vezette be a kiszámíthatatlan huszadik századot! Mintha az emberiség csalódott volna, elveszítette önmagába vetett hitét. Megrendült, mert kiderült, hogy a könyörtelen, pusztító erők önmaguktól is működhetnek. Mintegy öntörvényűen. A tengeralattjáró arra kell, hogy óecánjárókat süllyesszen el, a repülőgép pedig arra hivatott, hogy bombákat vessen katonára, civilre. Szépen fejlődtek a teher-automobilok is, hogy nagy tömegeket szállítsanak a doberdóihoz hasonló, emberi vágóhidakra. A tudományos fejlődés arra szolgál, hogy minél szörnyűbb és eredményesebb legyen a háború! Belebetegedett, idegbajossá vált tőle az emberiség. A második világháború betetőzte a kiábrándulást. Gigantikus méretei s a szenvedés súlya, melyet okozott, a kozmikus károk kétségbe vonták az emberi józanságot. A haláltáborok és gázkamrák pedig aláásták morális értékeit, megkérdőjelezték erkölcsét, tagadták humanizmusát.
A jövőbe vetett hit érzete azonban valahogy mégis megmaradt az emberben. Mintha a tudomány tisztelete és a belé vetett bizalom túlélne minden csalódást. Még mindig az ösztönök s az élni akarás romantikája éltette az emberiséget, rideg világ, ám bizakodó! Mintha még lenne remény! A harmincas évek elejéről egy olcsó, papírkötésű könyv, A jövő évtized regénye címen a tudományos haladás és műszaki fejlődés kilátásaival foglalkozik. Neves magyar írók, köztük Karinthy, s szakemberek arról vallanak, mit várnak a jövő évtizedtől. A jóslások nagyvonalúak, várakozók, optimisták, mindenek ellenére a jövő felívelő! Egy francia szerző tudományos-ismeretterjesztő könyve alapján mi is arról beszéltünk a kassai ipariban 1953-ban, hogy az új tudomány csodákra készül. Biológiában és vegyészetben hihetetlen felfedezések várnak, s a csillagászatban és űrkutatásban, a hírközlésben és elektronikában valóságos csodák! Pedig a század az eszméket is rombolta, a kapitalizmus -- 1929--33-ban -- a gazdasági világválságban rendült meg, a szociális eszme pedig a gulágokban, 1956-ban és '68-ban, s a század végére összeomlott. Bár az ember közben a Holdon járt és a génsebészet csodákra készült. A század- és ezredforduló ünnepe bizony kevésbé lett kirobbanó és jövőváró, oly bizakodóan lelkes, mint a 20. századot köszöntő. Az emberiség hamar és simán napirendre tért felette, bizony hogy más gondjai voltak! Ami addig történt, bár sokszor nem értette, ésszel mégis követni tudta. Ám megsejtette, hogy most valami olyan következik, ami sokkal kevésbé lesz számára befolyásolható, valami titokzatos és érthetetlen, kiszámíthatatlan és végzetszerű! Hatását fokozza az információs forradalom. Az elektronikus médiák révén, a tragikus eseményeket szinte megtörténtük pillanatában látja-hallja az egész világ. Egykor a drámák, természeti csapások és emberi bestialitások, helyi jellegük folytán, szétfolytak az időben, ma minden világméretű közügy lehet. Ugyanabban a pillanatban villannak fel a képernyőkön, mint egy robbanás!
S mintha a természet is fellázadt volna az ember ellen, szembefordult vele. A melegházi effektus és az El Nino jelenség, a tengerek felmelegedése és szintjük emelkedése. Az időjárás rendje felborult, gigantikus hurrikánok és hatalmas árvizek pusztítanak. A kozmosz gyilkos sugarakat küld ránk, ózonlyukakon törnek földünkre, roncsolják az életet. Emberi bajok is növekesznek, mindenekelőtt a szegénység, az Észak-Dél ellentét! Az emberiség jelentős része éhezik! Naponta sok ezren szenvednek éhhalált. Terjed az AIDS, hódítanak a kábítószerek, nő a brutalitás. S mintegy az új század belépője: a "láthatatlan" terror! Az erőszakot, elnyomást, megtorlást, a terrort megélte az emberiség, az új típusú terrornak azonban még nem ismeri a természetét!
Csak azt érzi, hogy valami kiszabadult a palackból, valami (félelmetes) szellem! Amely felett az embernek szinte nincs hatalma! Törvényeit nem ismeri, kiléte megfoghatatlan, célja és értelme ködbe vész! A kamikazek háborúban haltak meg, de ez az ember, a terrorista, rejtély! S mint ilyen, félelmetes, mint minden értelmetlen és érthetetlen pusztító erő. A fanatizmussal szemben az ember tehetetlen! Érzékei ellen való, ésszel felmérhetetlen. Éppen elég oka van hát úgy vélni: a jövő ködbe vész! Kiszámíthatatlanságát azelőtt is sejtettük, most azonban egyre inkább tudjuk, hogy semmi nem látható előre és minden megtörténhet! A tudomány is inkább elmélyíti a kételyeket. Oly mélyen hatolt az anyag szerkezetébe, hogy a legkisebbeknek vélt atomok szinte óriási méretűek azokhoz a részecskékhez képest, amelyek alkotják. A tudósok már azt is tudják, hogy az anyagnak olyan összetevői is vannak, amelyek léteznek, de nem tudják, mik azok. A kozmoszban fekete lyukak, az anyagban fekete közök! Newton határozottsága a múlté, az elméletekben ott a bizonytalansági tényező. Az idő gyorsulása pedig döbbenetes, alig hetven éve, hogy Lindberg átrepülte az Atlanti-óceánt! S azóta az ember járt a holdon, s tudjuk, hogy az atombomba hatásfoka kozmikus méretű! Műholdjaink révén állandó összeköttetésben lehetünk a földgolyó másik felén élőkkel.
A jövőt illetően valahogy mégsincs bennünk lelkesedés. A romantikus vágyat önzéssel és szkepszissel fojtjuk el. Az ember Istennek hihetné magát, bár embernek is esendő! Szennyáradatként zuhog rá a kiábrándulás. Rá kellett döbbennie, hogy bár jövője ködbe vész, az nem azt jelenti, hogy nincs, hogy jövőtlen lenne! Hanem hogy a jövő nem jön magától, tenni kell érte! Az emberiség életében az ösztönök és az ész gigászi harca következhet. Európa érzi ezt, egységét keresi, összesíti erőforrásait. Mindig a civilizáció fejlesztője és összegezője akart lenni, humanizmusának is hatalmi fedezetet kíván biztosítani. Ma az USA hatékonyan képviseli a hatalmi erőt. Európa hivatása, hogy humánus eszméket képviseljen. Valószínű, hogy más -- új -- világkoncepciók (is) születnek, óriásnemzetek kultúrájának termékeként. Növelik majd a bizonytalansági tényezőt. Az emberiségnek azonban tudnia kell, hogy a század kihívásainak meg kell felelnie s megfelelhet. Mert bár a "jövő ködbe vész", ám azért lehetséges, s adott is, ha hiszünk benne!
Duba Gyula