„Közép-európai vidéki civil szervezetek hálózatának erősítése” címmel 2005. november 24–25-én rendezték meg Budapesten azt a kétnapos nemzetközi konferenciát, amelyen részt vett több, Dél-Szlovákiában működő polgári szervezet is. Ezeknek a szervezeteknek a küldetése, elsődleges célja a közösségépítés és a vidékfejlesztés.
A tanácskozásnak a Közép-európai Egyetem konferenciaközpontja adott otthont. Tulajdonképpen egy hároméves nemzetközi együttműködés, projektum zárásaként tartották ezt az értekezletet. A CELODIN-ODL (Helyi Fejlesztések Közép-Európai Információs Hálózata) program 2002 szeptemberében indult, hat ország, Magyarország, Csehország, Lengyelország, Hollandia, Románia és Szlovákia részvételével. Az volt a célja, hogy a helyi és regionális fejlesztésben résztvevő szakemberek számára szolgáltatásokat nyújtó nemzetközi hálózatot támogassa, és működéséhez hozzájáruljon. Elsősorban olyan civil szervezetek, illetve ezek képviselői vettek részt ebben az együttműködésben, amelyek már bizonyos szakmai tudással és regionális kapcsolatrendszerrel rendelkeznek, és képesek voltak, illetve lesznek megszerzett tapasztalatokat átvenni, a régiókban megvalósítani. Ehhez bizonyos sztereotípiák megdöntésére, valamint állandó együttműködésre kell törekedni a régiókban.
A CELODIN-ODL projektum szlovákiai partnerszervezetei a somorjai Fórum Információs Központ vezetésével, a muzslai Jövő Alapítvány, a rozsnyói Gömöri Ifjúsági Társaság, a rimaszombati Fundament Polgári Társulás, a Somorjai Helyi Fejlesztési Központ, a királyhelmeci PRO PATRIA és a čadcai Cusus Polgári Társulás voltak.
A tapasztalatcsere során az egyes országok partnerszervezetei több regionális
közösségépítő és vidékfejlesztési modellt is bemutattak. Meghatározták az
integrált vidékfejlesztés összetevőit és annak alkalmazását az egyes régiókban.
Szó volt a program folytatásáról is, ezt már Brüsszelben jóváhagyták. A célja
az, hogy a marginalizált csoportok beilleszkedését segítse a helyi
közösségekben, ezúttal 3 éven keresztül. A résztvevő országokban
(„partnerországok”) a polgári szervezetek feladatai négy fő tevékenységi körben
határozhatók meg:
1. Információnyújtás, tájékoztatás a pályázati forrásokról és fejlesztési
lehetőségekről.
2. Tapasztalatok és szaktudás átadása és biztosítása, hogy a fejlesztési forrásokhoz történő hozzáférést elősegítse.
3. Szakmai támogatás, „projekt szintű know-how nyújtása” (vagyis a tervezetek kezelési módjának, kidolgozásának támogatása).
4. Kapcsolatok helyi, regionális, országos és nemzetközi szintű kialakítása, az együttműködés, a partnerség építésének támogatása.
A programba bekapcsolódó szervezetek már több nemzetközi tanácskozáson is részt vettek. Voltak Hollandiában, Lengyelországban és Magyarországon, hogy azután a megszerzett szakmai tapasztalatokat eljuttassák a régió minden szintjére. A vidékfejlesztés egyik legfontosabb vonása ugyanis, hogy a „külső” szakemberek részt vesznek ugyan a tervezés, a megvalósítás és az értékelés egyes fázisaiban, a fejlesztési programok kidolgozását azonban a helybeliek, az érdekeltek végzik, partnerségi alapon. E partnerség három fő alkotóeleme: a közigazgatási (állami), a polgári és a vállalkozói szféra együttműködése. Célja pedig a helyi (település, város) lakosság életszínvonalának emelése, életkörülményeinek javítása.
Kovács Lajos régiófejlesztési szakértő
Szabad Újság honlapja: www.hhrf.org/szabadujsag
A forráslap: Szabad Újság - 2005. november 30 – december 14-i (48-50.) szám