A komáromi Tiszti Pavilonban került sor a Fidesz Polgári Szövetség Gazdasági Konzultáció nevű eszmecsere-sorozatának felvidéki állomására, melyen Matolcsy György közgazdász és Orbán Viktor Fidesz-elnök a felvidéki gazdasági és társadalmi élet meghatározó személyiségeivel találkozott. A rendezvény házigazdája a Kempelen Farkas Társaság, a felvidéki magyar doktoranduszok és fiatal kutatók szövetsége volt.
Matolcsy György üdvözlő szavait követően elmondta, egy beszélgetés-sorozat félidejében vannak. „Tanulni jöttünk ide, nem pedig programot alkotni” – mondta. A cél, hogy minél jobban megismerjék a felvidéki gazdasági élet jellemzőit, igényeit, lehetőségeit, hiszen az egyesülő Európában „nagy kalandok időszakát éljük át, amelyekbe beletartozik a magyar nemzet határokon átnyúló egyesítése is”. Ennek pedig a határokon átnyúló régiók gazdasági fellendítése az egyik legfontosabb feladata.
Orbán Viktor hangsúlyozta: „Szövetséget keresünk új gazdasági alapok lerakásához”. Arra a kérdésre, hogy miért is folynak ezek a konzultációk, elmondta: „Eddig az volt a szokásos, hogy a pártok gazdasági szakemberei kidolgoznak egy gazdasági programot, ezt követően pedig a párt politikusai hosszában-széltében bizonygatják, ennél nem létezik jobb program. Mi most ezt fordítva próbáljuk megtenni. Először beszélgetünk az emberekkel, megkérdezzük őket, hogy mit is tartanának igazán fontosnak. Ezeken a találkozókon nem a meggyőzés a dolgunk, hanem a vélemények összegyűjtése. És ha ezen túl vagyunk, akkor jön el a program megfogalmazásának ideje. ”
A gazdasági konzultáció eddigi állomásait követően néhány biztosnak tűnő pillér már kibontakozott:
1) Két magyar gazdaság létezik. Egyik a nagy, sikeres (gyakran nemzetközi) cégek gazdasága, a másik pedig a kis- és középvállalkozásoké. Ez utóbbiak a mindennapos túlélésért küzdenek, noha ők vannak többen, és ők biztosítanak több munkahelyet – rájuk, az ő gondjaikra mindenképpen a jövő kormányának sokkal több figyelmet kell fordítania.
2) Radikális adócsökkentésre van szükség. Ehhez szükséges, hogy a magyar tőke otthon maradjon, célul pedig a teljes foglalkoztatottságot kell kitűzni, ami a gyakorlatban 2–3%-os munkanélküliségi aránynak felel meg.
3) A bürokrácia átépítése. Az ügyintézéseket hátráltató rossz bürokrata szabályokat, törvényeket ki kell iktatni a magyar jogrendből.
4) Patrióta gazdaságpolitikát! Ne féljünk kimondani, hogy azt akarjuk, nemzetünk tagjai éljenek jól. E téren még nagyon sok hiányosság tapasztalható, hiszen hiányoznak a tisztességes kereskedelem alapvető szabályai is. Ha nem így volna, akkor az sem fordulhatna elő, hogy valaki Budapesten többet fizessen a villanyért, mint például Londonban. Pedig van ilyesmire példa, ezért az ezt előidéző luxusprofit letörését is szorgalmaznunk kell.
Orbán Viktor vitaindító beszéde végén elmondta, hogy mindezekről a
kérdésekről miért akarnak véleményt cserélni a határon túli magyarsággal is. Nem
titkolt szándékuk ugyanis egy erős, egységes Kárpát-medencei gazdasági övezet
kiépítése, amelynek határai nem feltétlenül esnek egybe a jelenleg érvényes
országhatárokkal. A közös Kárpát-medencei magyar érdekeket egyértelműen meg kell
fogalmazni. Másrészt, egy gazdaságilag erős Magyarország többet tud segíteni a
határon túli magyarok gazdasági helyzetén is.
A vitában mintegy 25–30 felszólalás hangzott el pedagógusok, polgármesterek és
vállalkozók részéről. Szóba kerültek a felvidéki magyar elitképzés
szükségszerűsége, a szülőföldről való elvándorlás csökkentésének igénye, a banki
hitelek folyósításának módjai, a demokrácia alakulásának formái térségünkben, a
civil szektor építése, a cigányság sajátos helyzete, az EU-csatlakozás nyújtotta
lehetőségek kihasználása. Elhangzott a kritika: „az állam gyakorta csak a
nagyberuházókat támogatja, a kis- és középvállalkozók pedig csak saját magukra
számíthatnak. Pázmány Péter, Dunaszerdahely polgármestere a régiók alakulására
hívta fel a figyelmet: „E területen nagyon résen kell lennünk, mert nekünk
magyaroknak, egyáltalán nem mindegy, hogy például Győr vagy Nyitra válik
ugyanazon régió központjává.” Pogány Erzsébet, a Szövetség a Közös Célokért
igazgatónője a szervezetek által létrehozott hálózatok és az információkat
szolgáltató adatbázisok építéséről szólt. A felszólalások leggyakoribb témája –
érthetően – azonban a munkanélküliség csökkentésére irányult.
Orbán Viktor ezekhez szólva elmondta, noha gyengén állunk az idegen nyelvek ismerete terén is, mégis a magyar nyelv ismeretének fontosságára kell helyeznünk a hangsúlyt. Ami a cigányság helyzetét illeti, azon két dolog javíthat: a tanulás és a munka. „Ezt nekik kell megtenniük, nekünk az a dolgunk, hogy ehhez biztosítsuk a lehetőséget. A segély ugyanis csak egy fájdalomcsillapító, de nem gyógyír.” A szervezetek hálózatai építéséről elmondta: „el kell érnünk, hogy ha egy magyar ember a világ bármely pontján közhasznú ötlettel áll elő, akkor azzal azonnal el tudja érni a magyar kormányköröket is.”
A találkozó résztvevői megismerhették a Szövetség a Közös Célokért és a Csallóköz-Mátyusföld Regionális Társulás által két nyelven (magyarul és szlovákul) megjelentetett A régiófejlesztés forrásai című kiadványt is.
A konzultáción mintegy 150 személy vett részt. A vitában felszólalók többen – köztük a házigazda Komárom polgármestere, Bastrnák Tibor is – annak a reményüknek adtak hangot, hogy nem csak Magyarország volt miniszterelnökével osztják meg a nézeteiket, hanem leendő kormányfőjével is.
(oriskó)
Szabad Újság honlapja: www.hhrf.org/szabadujsag
A forráslap: Szabad Újság - 2005. november 30 – december 14-i (48-50.) szám