Itt az év vége, a könyvviteli zárlatok, zárszámadások elkészítésének ideje. Mondhatnák, ez a könyvelők feladata, ránk nem vonatkozik. Pedig ez nem így van. Törvényeink a számvitel területén kimondják, hogy a zárlatért, s benne a leltárkészítésért is, a vállalkozó, a vállalkozás vezetése a felelős. Meg különben is a vállalkozó legelemibb kötelessége tudni, milyen vagyonnal, vagyoni jogokkal rendelkezik. Ezért figyeljünk oda vállalkozásunk vagyonának leltározására.
A leltározásról a számviteli törvényben (Zákon o účtovníctve), valamint a
„Könyvviteli eljárásban” (Postupy účtovania) találunk támpontokat, ezért csak a
lényegesebb dolgokra térünk ki.
Az egyszerűsített mérleg elkészítéséhez olyan leltárt kell összeállítani, amely
tételesen, ellenőrizhető módon tartalmazza a vállalkozónak a mérleg
fordulópontján meglévő eszközeit és forrásait mennyiségben és értékben. A
leltárnak ki kell terjednie a vállalkozó tulajdonát képező, vagy kezelésébe
adott eszközök és aktívumok, valamint ezek forrásai (passzívumok) állományának
megállapítására. A leltározást mennyiségi felvétellel (tételes), illetve
(iratos, irományos) egyeztetéssel kell elvégezni.
A leltározás előkészítéséhez a nyilvántartó kartonokat naprakészen le kell
zárni, a tételes felvételhez az anyagokat rendszerezni kell, hogy számba vehetők
legyenek.
A leltár fordulónapja: december 31.
Tárgyi eszközök nyilvántartása
Az immateriális javakról (dlhodobý nehmotný majetok) és a bruttó értékben 30
000,- SKK felett vásárolt tárgyi eszközökről (dlhodobý hmotný majetok)
összesített nyilvántartó lapot (karta investičného majetku) kell vezetni, így a
leltározáskor ezeket kell egyeztetni a tényleges állapottal. A nyilvántartó
lapon értelemszerűen fel kell tüntetni:
– a megnevezést,
– az azonosításhoz szükséges jellemzőket, adatokat,
– a beérkezés (vásárlás) időpontját,
– a tervezett elhasználódás időpontját, évenkénti értékcsökkenést (odpisy,
oprávky),
– a változás időpontját.
Az ajándékba kapott tárgyakat, valamint a 30 000,- SKK alatti tárgyi eszközöket
tényszerűen, jellemzőikkel kell nyilvántartani, értéket, értékcsökkenést nem
kell számolni (ha már előzőleg egyszerre leíródtak). A tárgyi eszközök
értékesítése, selejtezése bizonylat alapján történik. A tárgyi eszközöket
átvételi elismervény alapján, az átvevő aláírásával igazoltan lehet kiadni.
Egyéb eszközök és források leltározása és értékelése
A vevőnek kiszámlázott termék (áru, saját termék stb.) és szolgáltatások miatti
követeléseket – HÉA (DPH) követeléseket is – a december 31-i állapot alapján
kell a mérlegben figyelembe venni. Az adósok leltározása egyenlegközlő levéllel
történik, melyet másolatban ajánlatos a leltárban a mérleghez csatolni.
1. A szállítókkal, hitelezőkkel szembeni tartozásokat a könyv szerinti értékben
kell a mérlegben kimutatni.
2. A kétessé vált követeléseket a mérlegben külön tételként (esetleg
analitikusan) kell kimutatni. Mind- addig, amíg a bíróság jogerős határozatot
nem hoz az ügyben, vagy törvényes módja nem keletkezik, ajánlatos a követelést
nyilvántartani. A határozat kézhezvétele után, annak szellemében kell eljárni a
számviteli elszámolás során, betartva a számviteli törvény és a „Könyvviteli
eljárás” rendelkezéseit.
3. Bírságot, késedelmi kamatot, stb. az esedékességkor kell elszámolni és a
mérlegadatokban szerepeltetni.
4. A házipénztár pénzkészletét a pénztárkönyvvel egyezően, valuta pénzkészletét
az év utolsó napján érvényes valutaárfolyamon számított koronaértékben kell a
mérlegbe bevenni.
5. Valutát, devizát, vagy ezekben felmerülő tartozást, követelést az év utolsó
napján érvényes jegybanki (NBS) árfolyamon átszámított koronaértékben kell a
mérlegben szerepeltetni.
6. Az értékpapírokat (kötvény, részvény, váltó stb.) a tényleges beszerzési áron
kell értékelni mindaddig, amíg azok értéke tartósan nem csökken.
7. Átmenő aktívumok és passzívumok címén a mérlegben csak a tárgyévben
felmerült, de a következő évet terhelő költség és ráfordítás, illetve a
tárgyévet illető, de a következő évben megvalósuló árbevétel és bevétel
szerepeltethető (időrendi elhatárolás). Itt minden átmenő tételt számlával vagy
számítással kell igazolni.
8. Bankköltségeket és banki kamatot mindig arra az időszakra kell elszámolni,
amely időszakra a terhelés vonatkozik, függetlenül a kiegyenlítés időpontjától.
9. A forgóeszközöket beszerzési költségen kell értékelni.
Leltári jegyzőkönyv
A leltározás elkészítésekor jegyzőkönyvet kell készíteni, mely tartalmazza:
– a leltározási hely megnevezését,
– a leltározás időpontját,
– leltározás módját,
– a leltározás tárgyának megnevezését és mennyiségi egységét (pl. darabszámát),
– felelős személyek aláírását (leltárfelelős, raktáros stb.)
A leltár értékelésénél a készletekre vonatkozóan a mindenkori beszerzési árat
kell alkalmazni. A felvett és értékelt leltárt a leltárfelelős (leltározó
bizottság elnöke, valamint a vállalkozás törvényes képviselője) hitelesíti
aláírásával. A leltárt a mérleg bizonylati alátámasztásául legalább 5 évig meg
kell őrizni.
A leértékelés
A vállalkozás tulajdonában levő eszközöket, készleteket, melyek az előírásoknak
nem felelnek meg vagy eredeti rendelkezésük szerint nem használhatók, csökkent
értékű készletként kell felvenni, illetve a mérlegben feltüntetni. Az
értékcsökkenés mértékét az érvényes számviteli és adóügyi előírások szerint kell
megállapítani.
Selejtezés
A vállalkozásunk tulajdonában levő felesleges vagy elhasználódott
vagyontárgyakat kötelesek vagyunk feltárni és selejtezésükről intézkedni. A
selejtezést az arra kijelölt bizottság (lehet a leltározó bizottság is) végzi.
Az év folyamán feltárt és elhasználódott vagyontárgyakat évente egyszer –
lehetőleg az év végén – kell kiselejtezni.
A vagyontárgyak selejtezhetővé válnak:
– fizikai elhasználódás miatt,
– elavulás, korszerűtlenné válás miatt,
– helyreállítás aránytalan költségterhe miatt.
A készletek selejtezhetővé válnak ha:
– felhasználás, értékesítés a megelőző három évben nem történt,
– raktározás során sérült, megrongálódott, rendeltetésének megfelelően nem
használható.
A selejtezés módja
Az éves leltározásból a megelőző évekkel összehasonlítva meg kell állapítani a
nem mozgó készletek körét. A feleslegesnek minősített tételekről a leltározó
bizottság tesz javaslatot, és a cégvezetés dönt további sorsukról.
A ténylegesen kiselejtezett vagyontárgyakat a készletnyilvántartásból törölni
kell vagy elkülönített nyilvántartásba kell venni, továbbiakban tételes
bontásban szerepelnek, míg azokat a cégvezetés valamilyen formában nem
hasznosítja, vagy eljárás keretében meg nem semmisíti. A selejtezési eljárás
lefolytatása nem jelenti a felesleges vagyontárgy fizikai megsemmisítését,
kivéve, ha azt hatóság írja elő.
A selejtezési eljárásról készült jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell:
– a selejtezés helyét, idejét,
– a kiselejtezett tárgyak tételes és összegszerű felsorolását, nyilvántartási
adatait,
– a kiselejtezett eszköz további kezelésére vonatkozó előírásokat,
– a felelős személyek aláírását (leltár-, gazdasági-selejtezési bizottság stb.).
A kiselejtezett eszközök megsemmisítése esetén jegyzőkönyvet kell felvenni,
melynek tartalmaznia kell:
– a vagyontárgyak azonosító adatait,
– a selejtezés helyét és idejét, a résztvevők nevét,
– a megsemmisítés módját,
– a felelős személyek aláírását (cégvezető, bizottsági tagok stb.)
Kötelezettségek
A leltározási kötelezettséget, a felvétel gyakoriságát, valamint a leltározás
időpontját szervezeti egységenként a belső szabályzat tartalmazza, melyet minden
szervezeti egység (a magánvállalkozó is) köteles kidolgozni.
Szánjunk időt a leltározás pontos elkészítésére, hogy megfelelhessünk a magunk
és a törvények elvárásainak.
Beke Sándor okl. könyvvizsgáló
Szabad Újság honlapja: www.hhrf.org/szabadujsag
A forráslap: Szabad Újság - 2005. november 30 – december 14-i (48-50.) szám