Minden eddiginél alacsonyabb volt a polgárok részvétele a múlt szombati megyei választásokon. Hogyan állítaná fel az okok fontossági sorrendjét?
– Annak ellenére, hogy mi, megyei képviselők igyekeztünk a sajtón keresztül és a kampány keretében is tájékoztatni a választópolgárokat a megyei önkormányzat hatásköreiről, jelentőségéről, a választás tétjéről, a tapasztalatom az, hogy a polgárok keveset tudnak a megyékről. Másrészt a polgárok egy része megcsömörlött a politikától, attól, amit a média a politikáról és a politikusokról közvetít nekik. A rendkívül mély reformok, szerkezeti átalakítások nagymértékben javították a makrogazdaságot, a családok jelentős hányadának szociális helyzetén azonban nem javítottak, éppen ellenkezőleg. A polgárok többsége pedig nem tesz különbséget az országos és a regionális politika között. Főleg a választások alkalmával.
Kevesebben voltak az MKP szimpatizánsai is. Ennek lehettek sajátos magyar okai?
– Úgy vélem, hogy nem. Itt is ugyanaz érvényes, amiről előző válaszomban szóltam, lehet, hogy egyes régiókban fokozott mértékben. El tudom képzelni azonban, hogy néhány régióban nem mindig kedvező az MKP regionális politikusainak megítélése, tevékenységük időnként a polgárok kritikáját vonja maga után.
Nyitra megyében sikeres volt a nagy szlovák összefogás. Ebből milyen tanulságokat kellene levonni?
– A legelején le szeretném szögezni, hogy az eredménnyel természetesen nem vagyunk elégedettek, többet vártunk. Az első választási időszakban elért ideális eredményt követően a realitás talajára csöppentünk. Nyitra megye lakosságának 30 %-a magyar ajkú, mi a mandátumok 30 %-át szereztük meg. Ellentétben az első megyei választással, amikor a többi párt egyedül indult, vagy jelentéktelen koalícióban, idén bölcsebbek voltak, nagy koalíciót alkottak. Két nagy tábor mérkőzött meg tehát egymással, az MKP és a nagy szlovák koalíció. Ilyen helyzetben, többségi választás esetén, amikor az adott választási körzetben a győztes mindent visz, rendkívül nehéz helytállni ott, ahol a magyar ajkú lakosság kisebbségben van. A tanulság azonban az, hogy a megyei képviselő-testületben abszolút többség birtokában sem szabad mindig erőltetve, erőből politizálni.
Azt is mondják, hogy a szombati eredmény főleg azoknak a kudarca, akik az előző időszakban a megyei testületekben ültek. Egyetért ezzel a véleménnyel?
– Nem egészen, hiszen Nyitra megye, Besztercebánya megye, Kassa megye déli
részébe soha annyi támogatás, beruházás nem érkezett, mint az utóbbi 2-3 évben.
Ezért képviselőink keményen megdolgoztak, érdemben tudtuk befolyásolni a
folyamatokat. 80 esztendőt követően ez volt az első megyei választási időszak,
bele kellett tehát tanulni a „szakmába”. Eközben több hiba, téves döntés
született, le kell ezekből vonni a tanulságot.
A Lévai járásban egyetlen MKP-s jelölt sem kapott elegendő szavazatot. Az
Érsekújváriból pedig a 2001-es 11 helyett most csak 5 jutott be a megyei
testületbe. Ez is a szlovák nagykoalíciónak tudható be?
– Említettem, hogy Nyitra megyében két nagy csapat küzdött meg egymással. Az
MKP és a nagy szlovák koalíció. A Lévai járásban a lakosság 28 %-a magyar ajkú,
az Érsekújvári járásban pedig a lakosság 35 %-a. A nagy szlovák koalíció
megyénkben nagymértékben tudta mozgósítani választóbázisát. Az arányokból
adódik, hogy sikerünkhöz a Lévai járásban százalékban négyszer annyi szavazót
kellett volna mozgósítani, mint a szlovák koalíciónak. Ezzel nem azt akarom
mondani, hogy a Lévai járásban az MKP politizálása hibátlan volt, vagy nem volt
tapasztalható széthúzás. Az Érsekújvári járás érdekessége, hogy országos
viszonylatban a legtöbb szavazót tudtuk mozgósítani, viszont a Nagysurányi
körzetben, Szlovákia talán legerősebb szlovák öntudattal bíró közegében
ellenfeleink ugyanezt tették. Így oszlott meg az elért mandátumok száma.
Nyitra megyében mi lesz a válaszuk Pavol Hrušovskýnak arra a
kijelentésére, hogy a KDH kész együttműködni az MKP-val is?
– Ezt szeretném a valóságban én is megélni. Jó lenne, ha még Nyitra megyében
is az európai politikai irányzatok mentén politizálnának a standart pártok, nem
pedig etnikai alapon. Nem beszélve arról, hogy a KDH legutolsó országos
kongresszusán leszögezték, a HZDS-szel sohasem fognak együttműködni.
És lám, a nagy szlovák koalíció összehozása másról szól. Szigeti László
visszalépése a második fordulóra különben értelmetlenné tette ezt a nagy
koalíciót. Ön szerint mi lesz most a sorsa? Bomlása mit jelenthet az MKP
számára?
– Sajnos, olyan jelzéseink vannak, hogy a választási nagy szlovák koalíció
nem fog a választásokat követően felbomlani. Úgy tűnik, minden párt külön
frakciót alkot majd, nem kizárt azonban, hogy megkötik a választások utáni
koalíciót. Kivárunk, meglátjuk a heterogén koalíció további alakulását, a
különnemű pártok koalícióban történő együttműködését s azt, hogy meddig fog ez
tartani.
Besztercebánya megyében héttel, Kassa megyében öttel lett kevesebb az MKP
megyei képviselőinek a száma. Ezek érzékeny veszteségek. Mivel indokolhatók?
– Azzal, hogy Nyitra megyéhez hasonlóan ezekben a megyékben is összefogtak a
pártok az MKP ellen. Annak ellenére, hogy az MKP-val az első választási
időszakban sikeresen együttműködtek.
Az MKP országos vesztesége 25 megyei képviselői mandátum. Nagyon sok. Mit
kell megreformálni az MKP-ban?
– Elemezni kell járásonként a választási erdményeket, azt, hogy hány
szavazót tudtunk mozgósítani. Hiszen akadtak olyan járások, ahol az összes
jelöltünk megyei képviselő lett, azonban a részvétel rendkívül alacsony volt. Ez
jelzésértékű lehet a jövő évben esedékes parlamenti választásokra. Addig tehát
van tennivalónk bőven.
Van esély arra, hogy higgadtan, az okulás őszinte szándékával szembenéznek az
olyan jelenségekkel, mint az önzés, a klikkezés, a széthúzás?
– Minden bizonnyal. Miután az elemzés elkészül, több járásban mélyrehatóbb
változásokat kell majd eszközölni. Elsősorban a szemléletben, a munka
hatékonyságában azért, hogy ne legyen úrrá a széthúzás.
Tudni vagy sejteni lehet már, hogy melyik megyében milyen pozícióba kerül az
MKP képviselőinek frakciója?
– Nem, a tárgyalások most zajlanak. Bízom benne, hogy több megyében
döntéspozícióba, koalícióba kerül az MKP frakciója.
A megyei választásoknak ön szerint van a parlamenti választások során
hasznosítható tanulsága?
– Mindenképpen, miután elkészül a mélyebb elemzés, visszatérhetünk rá.
A lehetőséggel élni fogok. Köszönöm a válaszait.
SZABÓ GÉZA
Szabad Újság honlapja: www.hhrf.org/szabadujsag
A forráslap: Szabad Újság - 2005. november 30 – december 14-i (48-50.) szám