|
Címlap
Kérdéseinkre BUGÁR BÉLA, a Magyar Koalíció
Pártjának elnöke válaszol
„Hiszek abban, választóink tudják,
mi a legjobb döntés”
 Egyértelmű,
hogy csaknem minden megyében összefogtak ellenünk a szlovák pártok.
Köztudott, hogy Nyitra megyében magyarellenes nagykoalíció indul a
választásokon. Besztercebánya megyében ugyan nem alakult egységes
szlovák koalíció, de a déli járásokban a szlovák pártok nem
indítanak egymás ellen jelölteket. Ez a mi jelöltjeink dolgát
nehezíti meg. A keleti járásokban Kassa megyében a szlovák pártok
magyar nemzetiségű jelöltekkel próbálják elcsábítani választóinkat.
A választási kampány során igyekszünk mindent elkövetni, hogy
mozgósítsuk választóinkat, mert valóban nagy a tét. Együttműködésről
csak Pozsony megyében – itt koalícióban indultunk – és részben, az
elnökjelölt támogatását illetően, Nagyszombat megyében beszélhetünk.
A megyei választásokkal kapcsolatos kérdéseinkre
FARKAS IVÁN, az MKP Országos Tanácsának elnöke válaszol
Ami a választót mozgósítja: a jó program, a
rátermett jelölt
 –
Sajnos, a legtöbb megyében az tapasztalható, hogy a többi párt
összefogott ellenünk, függetlenül attól, hogy az első választási
időszakban együttműködtek-e az MKP-val vagy sem. Ez annak a jele,
hogy Szlovákiában a legtöbb párt még ma is a magyarellenességre
alapozza választási sikerét, nem pedig a konstruktív együttműködésre
az Európában honos ideológiai irányzatok jegyében.
Kérdéseinkre SZIGETI LÁSZLÓ, az MKP Nyitra megyei
önkormányzati elnökjelöltje válaszol
Aki választ, a maga hasznára is teszi
 Szigeti
úr, mennyire bízik a sikerben, vagyis abban, hogy a megyei
önkormányzat elnökévé választják?
– Bíznom kell a sikerben, különben nem vágtam volna
bele ebbe a küzdelembe. Ha elvállal az ember egy feladatot, legyen
optimista. Bizakodó vagyok, de a realitás talaján.
Belföld
Kerekasztal az MKP képviselőjelöltjeivel
Négyen a 126-ból
A hét végén – szombaton – másodízben lesznek Szlovákiában megyei
választások, melyen a Magyar Koalíció Pártja 126 képviselőjelölttel
méretteti meg magát. Mi is a választások igazi tétje? Erre a
kérdésre kerestük a választ a magyar párt négy képviselőjelöltjével,
Grega Edittel, Jámbor Lászlóval, Óváry Ágnessel és Zachariás
Istvánnal.
teljes cikk
Kárpát-medence
Nyilvános eszmecsere folyt Székesfehérvárott
nemzetünk sorskérdéseiről
A kárpát-medencei magyarság jelene és
jövője
A kárpát-medencei magyarság jelene és jövője címmel
október 28-án szervezett nyilvános eszmecserét Székesfehérvárott a
Fehérvári Polgári Védegylet, melynek vezetője Kaszás István határon
túli magyar politikusokat hívott disputára, hogy közösen értékeljék
a 2005. december 5-i népszavazás utóhatásait, illetve véleményt
cseréljenek a kárpát-medencei magyarság sorskérdéseiről. A fenti
témáról délvidéki, kárpátaljai, erdélyi, felvidéki politikusok
osztották meg egymással és a résztvevőkkel gondolataikat.
teljes cikk
Gazdaság
Harmadik esztendeje Csáky Ilona Kelenye polgármester
asszonya
„Csak egy vagyok közülük”
 Csáky
Ilona Kelenye első asszonya: harmadik éve az apró falu
polgármestere. Három egyetemista fiatalember édesanyja. A legidősebb
a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi
Karának ötödikes történelem szakos és harmadikos politológus
hallgatója, a közbülső a nyitrai Pedagógiai Karon tanul, a legkisebb
pedig a pozsonyi Komenský Egyetem Matematikai Karának idén kezdett
diákja. Ilona asszony alapiskolába Szécsénkén járt, először
Ipolyságon, a magyar gimnáziumban, másodszor pedig Losoncon, a
közgazdasági szakiskolában érettségizett.
teljes cikk
Szentpéter polgármestere független jelöltként
indul a megyei választásokon
„A munkámmal és az életemmel már
bizonyítottam”
 Jobbágy
József mezőgazdasági gépészmérnök. Szentpéterre nősült: 1992 óta
szentpéteri lakos. Fia szintén agrármérnök, lánya pedig egy gútai
magániskola másodikos diákja. Felesége magánvállalkozó.
– Mielőtt Szentpéterre jöttünk, Komáromban laktunk. Kilencvenben
azonban a faluban megvásároltunk egy élelmiszerüzletet és mivel nem
akartunk ingázni, Szentpéterre költöztünk. S családi házat
építettünk. Ma is az épület felső traktusában lakunk, az alagsorban
pedig „tésztagyárat” üzemeltetünk. A mini üzem hála istennek 1991
óta megállás nélkül termel. Levestésztát gyártunk, s a „gyárban”
nyolc helybéli embert alkalmazunk.
teljes cikk
Az ipolyfödémesi kisüzem „lelakhatja” a felújítási
költségeket
Példa polgármestereknek, vállalkozóknak
Ipolyfödémesen a kilencvenes évek vége felé megárvult
az egykori alapiskola épülete. Molnár László polgármester, hogy ne
kerüljön ebek harmincadjára, ne menjen rövid időn belül teljesen
tönkre a kimustrált tanoda, felajánlotta (környékbeli)
vállalkozóknak, hogy tegyék vagy tetessék rendbe az épületet, s
vállalkozás céljára bizonyos ideig ingyen használhatják a
helyiségeket.
teljes cikk
Oktatásügy
„Nem kellene a hittan mellett a marxizmust is
tanítani?
Még egyszer az iskolai hitoktatásról – I,
II
A csehszlovák állam igazán nem is akarta államosítani
az iskolákat. Nem volt meg hozzá a politikai akarat. A háttérben a
politikai pártok egy része szoros kapcsolatban állt a
legbefolyásosabb egyházzal, amely támogatta a kormány
nemzetiségellenes politikáját. A sokat hangoztatott iskolareformból
vajmi kevés valósult meg a köztársaság fennállásának két évtizede
alatt. A nemzetiségi területeken létesített állami iskolák
meggyorsították a nem csehszlovák lakosság asszimilációját. Az állam
sok milliót fordított ezek felépítésére, fenntartására, míg a magyar
nyelvű egyházi iskolák fenntartói komoly anyagi gondokkal
küszködtek.
teljes cikk
Megoldódni látszik a lévai magyar egyházi
gimnázium ügye
Léván az állami magyar tannyelvű gimnáziumot 1972-ben
szüntették meg, majd fokozatosan teljesen leépítették a magyar
nyelvű középfokú oktatást. Három évtizednek kellett eltelnie ahhoz,
hogy újra diákok léphessék át a lévai magyar gimnázium küszöbét,
miután a helyi református egyház a restitúciós törvény alapján
visszaszerezte egykori iskolaépületét. Erre az örvendetes eseményre
2001 szeptemberében került sor. Az azóta eltelt négy év alatt sok
víz lefolyt a Garamon, és számos megpróbáltatás érte a lévai magyar
egyházi gimnáziumot és annak alapítóját és fenntartóját, a Lévai
Református Egyházközséget.
teljes cikk
Régió
„A tanítványokat először Antióchiában nevezték
keresztényeknek”
Megtartó közösség
November elején tartotta 2. Hétvégéjét a párkányi
Antióchia Közösség. Ez a katolikus ifjúsági mozgalom a 16–25 éves
fiatalokat szólítja meg, szervezi közösségekbe. Párkányban Gál
Attila és felesége az életre hívója ensnek a keresztény
szellemiségre, erkölcsiségre alapozó kis „gyülekezetnek”. Számukra
ez nem jelent terhet, állítják, mert a fiatalokból annyi energia
sugárzik, hogy ezzel feltöltődve, könnyebben végzik még mindennapi
munkájukat is.
teljes cikk
1980-ban még 445-en lakták a falut, húsz évvel
később csak 380-an
Szécsénykovácsi, a Krúdyak ősi fészke
Ott, ahol a nyugat felé folydogáló Ipoly egy éles
kanyart ír le délnek, majd északnyugati irányba folytatja útját,
találjuk a kis nógrádi községet, Szécsénykovácsit. A hajdani kúriás,
de viszonylag szegény falu gyönyörű környezetben települt, a
természet megannyi csodájával megáldva. Talán ezért is vonzódtak ide
egykor a nemesurak. Mert az ezerszázhatvankét hektárnyi terület
sokfelé osztódott már akkor is, a határbeli földek pedig – mint azt
Vályi András is megírta a XVIII. században – csak
„középtermékenységűek“ voltak.
teljes cikk
Napjaink
Hosszú haja és gitárja miatt végeztek egy 21 éves
fiatalemberrel
Hadat üzentek a bőrfejűeknek
 A
fővárosban megint példátlan eset történt. Főiskolás fiatalok egy
csoportjára kb. 15 szkinhed támadt, agyba-főbe verték őket,
kettőjüket olyan súlyosan megsebesítettek, hogy kórházba kerültek.
Egy 21 éves fiú azonban az életével fizetett azért, mert hosszú
hajat viselt és gitár volt a vállán. Neki 7 gyilkos késszúrás jutott
a mellkasába. Az eset az egész ország közvéleményét mélyen
megrendítette és a rendőrség egyenesen hadat üzent a bőrfejűeknek.
teljes cikk
A gyermekvállalás semmiképp se járjon együtt a
munkahely elveszítésével
Anyaság vagy karrier?
 Tavaly
2 ezerrel több gyermek született, mint az azelőtti évben, és az idén
várhatóan ismét több gyermek jön a világra. Örvendetes hír ez egy
fogyóban lévő populáció számára. A demográfusok persze azonnal az
arcunkra igyekszenek fagyasztani a mosolyt, mivel szerintük ez
csupán a késleltetett szülések eredménye és sajnos átmeneti.
Magyarán, hogy a harmincas éveikben járó, negyven felé közeledő nők
– ismert médiasztárok is – szülnek mostanság. Bárcsak ne lenne
igazuk, de bizony nálunk is egyre később vállalkoznak a nők a
gyermekszülésre, női mivoltukból fakadó fő küldetésükre. S aki későn
szül, az eleve kevesebbszer vállalja. Ketyeg a biológiai óra!
teljes cikk
Az életük során megrokkantak szégyellik sorsukat
A tanfolyamok növelik önbizalmukat
Takács Éva középkorú értelmiségi hölgy, aki egyetemi
tanulmányai befejezése után – betegsége okán – sajnos már nem
vállalhatott munkát. Visszatért hát szülővárosába, Királyhelmecre,
ahol 1986-ban a fogyatékkal élők szövetségének elnöknője lett. A
terebesi székhelyű szövetség alapszervezetét 2004-ig úgy
irányította, hogy 1992-ben a Kassa központú Sportinvalid helyi
klubját is létrehozta, s azt mind a mai napig ő vezeti. Bár
Királyhelmecen a fogyatékkal élők alapszervezete az egyik
legrégebben működő alapszervezet, saját központtal sohasem
rendelkezett, tevékenységükre csak most figyelt fel igazán a város,
munkájukat pedig saját klubhelyiséggel jutalmazta. Takács Éva így
vall tevékenységükről:
teljes cikk
|
|
16 éves a rendszerváltozás. Nincs helye a nosztalgiának.
1989. november 17-e. Noha még csak 17 év
telt el azóta, egészen bizonyos, hogy „vízválasztó”. Amilyen lassan
teltek addig a politikai események, olyan gyorsan folytatódtak e –
ma már piros betűs – dátum után...
teljes cikk
Tükör
Dobos László:
Minden magyar az urnához
A 2002-es parlamenti választások előtt alakult a
mostanihoz hasonló állapot. A felvidéki-szlovákiai magyarság
csalódott, elégedetlen volt az MKP előző négyéves politizálásának
eredményeivel. Különösen a magyar egyetem megalakításának örökös
elodázgatása miatt. Sokan s magam is azt mondtam, elég;
szavazataink, támogatásaink kellenek, de mihelyt magyar ügy kerül az
asztalra, vonakodás, magyarázkodás, ellenszerveződés üti fel a
fejét. Sötét szlovák nacionalizmus.
teljes cikk
Nemzet és emlékezet
Emlékezés Csúzra
A csúzi kúria, vagyis udvarház akkor (az 1920–30-as
években – a szerk. megj.) 14 szobából állt. Kis ebédlő, kis szalon,
nagy ebédlő, nagy szalon, könyvtárszoba, pipázó, ahol a
biliárdasztal állt, kártyaszoba, a nagy hálószoba, ahol Irén néni és
Dini bácsi aludtak és fürdőszoba, nappali, Baby néniék szobája a
hálóval, a fiúk szobája, 2 vendégszoba (ahol a lányok szobája is
volt, ott aludtam én) és az iroda. Ezeken kívül elöl a nagy konyha
mellett 2 személyzeti szoba is volt. Nagy kényelemmel, zsalugáteres
ablakokkal, repkénnyel befuttatott folyosókkal.
teljes cikk
Diákok a viharban
1944 vége felé a keleti front már elérte a mi
vidékünket is. November elején a front Bajától a Dunára támaszkodva
a Duna-Tisza közén keresztül a Körös torkolatáig húzódott, és a
Tisza mentén haladt tovább Csapig. A Duna-Tisza közén a 46. szovjet
hadsereg megindította támadását a 6. német és a 3. magyar hadsereg
ellen. Hamarosan elesett Kecskemét, és a szovjet előőrsök Budapest
felé közeledtek.
teljes cikk
Magyarország
Megalapulnak a Szülőföld Alap
Kollégiumai
Magyarország külügyminiszterének
döntését követően megalakulnak a Szülőföld Alap Kollégiumai. A három
kollégium közül a második kollégium, a Regionális és önkormányzati
együttműködési kollégium a mai napon megtartotta alakuló ülését,
amelyen a külügyminiszter megbízásából Gémesi Ferenc
helyettes-államtitkár elnökölt.
teljes cikk
Olvasóink írták
A jogfosztottság éveinek emlékezete
Olvasóink visszaemlékezései a beneši éra (1945–1948)
meghurcoltatásaira
teljes cikkek
Felhívás
A beneši éra személyes tapasztalatai
 Az
utóbbi időben ismételten sok szó esik az 1945 és 1948 közötti
időszakról, amely a szlovákiai magyarok számára a beneši dekrétumok
formájában a jog- és vagyonfosztottság éveit hozta. Mivel a téma
időről időre előkerül, s a mi, illetve elődeink megaláztatásai
rendszeresen a napi politika politikai játékszerévé válnak, lapunk
úgy döntött, megpróbálja összegyűjteni (majd feldolgozni és
közzétenni) azokat az emlékeket, lassan feledésbe merülő történelmi
részleteket, amelyek a tankönyvekből, egyszersmind a felvidéki
magyarság nyilvános archívumából hiányoznak.
Tisztelt Olvasóink.
Kérjük, osszák meg velünk, önök (szüleik, nagyszüleink és rokonaik)
hogyan emlékeznek az 1945 és 1948 közti időszakra? Milyen emlékeik
vannak a jogfosztottság éveiből? Főleg a személyes élményeket
várjuk, és ha lehet, leveleikhez mellékeljenek dokumentumokat,
fényképeket is.
A szerkesztőség
.Jogi tanácsadó
Fakivágás feketén?
Anyagi szükséghelyzet
teljes cikkek
Kultúra
A Magyar Tudomány Napja
Tudományos könyvek
180 esztendeje, 1825. november 3-án gróf Széchenyi
István a Pozsonyban éppen ülésező diétán felajánlotta birtokainak
egyévi jövedelmét – mintegy 60 000 aranyforintot – egy létrehozandó
tudós társaság megalapítására. Ezt a napot tekinthetjük a Magyar
Tudományos Akadémia (MTA) születésnapjának, jóllehet még évek teltek
el, amíg Bécsben kényszeredetten eleget tettek a magyarok kérésének.
Az 1989-es rendszerváltást követően november 3-át a Magyar Tudomány
Napjává nyilvánították, amelyet az utóbbi években már nemcsak az
anyaországban, hanem a határokon túl is rendszeresen megünnepelnek.
teljes cikk
Egy elfelejtett asszony
Dr. Kiss László orvostörténész több évtizede kutatja
nagy írók, művészek, politikusok, közéleti emberek életét,
pontosabban azokat a tényeket, amelyek átvészelt és halálukat
előlegező betegségeikre utalnak.Vajon hathat-e a betegség a műre?
Vajon közvetlenül, vagy közvetve befolyásolja, befolyásolhatja-e
annak témáját, hangulatát? Vajon milyen doktorok álltak a nagy
emberek betegágya mellett? Csupa-csupa izgalmas kérdés, amelynek
megválaszolása nem mindig lehetséges, s olykor csak feltételezésekbe
bocsátkozhat a kutató még akkor is, ha feltárt tényekre hivatkozik.
A kutatás során gyakran érdekes „mellékszereplők” is felbukkannak,
például Csokonai Vitéz Mihály életét, betegségét és halálát
tanulmányozva. Ilyen az a hölgy is, akit Vályi Klárának hívtak. De
hogyan is került kapcsolatba a költővel a történelmi Hont
vármegyében élő és működő szülésznő, kérdeztük dr. Kiss Lászlót.
teljes cikk
Hangulatképek egy roma fesztiválról
 Ez
volt a második és ez is sikerült. Amikor a gesztetei Roma
Gyöngyszemek nevű táncegyüttes csinos lányai megjelentek a színpadon
még nem gondoltam, hogy közel három órán át áttekintést nyerhetek a
leghátrányosabb helyzetű csoport, a roma kisebbség kultúrájáról.
Utalok erre azért, mert a roma kultúra jó része ismeretlen a
többségi társadalom tagjai számára, de nyugodtan elmondhatjuk, hogy
a roma származásúak között is sokan vannak, akik még nem ismerték
fel kultúrájuk értékeit.
teljes cikk
Duray Miklós legújabb könyvének bemutatója
Ne félj, csak higgy!
A Csemadok pozsonyi székházának nagytermében több
mint százan voltak kíváncsiak az ismert politikus és közíró, az MKP
ügyvezető alelnöke, Duray Miklós legújabb könyvére, amelyet Ne félj,
csak higgy! címmel a Szabad Tér kiadó jelentetett meg. A szerzőt és
a megjelenteket, köztük a kötet szerkesztőjét: Maleczki Józsefet és
kiadóját, Koltai Gábor filmrendezőt a rendezők nevében a Posonium
Társulás elnöke, Takács András üdvözölte. Maleczki József olyan
gondolkodóként és politikusként jellemezte Durayt.
teljes cikk
Beszélgetés Kulcsár Ferenccel Bálám szamara c.
verseskönyvéről
Élete a mesében
 Volt
olyan időszaka Kulcsár Ferencnek, amikor viszonylag kevés verset
írt. Az utóbbi időben azonban mintha megtáltosodott volna, hiszen
egymás után jelennek meg könyvei. Nemrégen látott napvilágot például
a Bálám szamara c. verseskönyve a Lilium Aurum gondozásában, de már
várható egy következő gyermekkönyve és most fejezte be rövid
verseket tartalmazó kötetének az írását is. De vissza a fentebb
említett könyvhöz: rögtön e fésületlen beszélgetés elejére
kívánkozik a kérdés, miért éppen ezt a címet adta könyvének a
szerző?
teljes cikk
Museum Hungaricum II
A múlt tárgyai és emlékei
A Mátyusföldi Muzeológiai Társaság, a Galántai
Honismereti Múzeum és a somorjai Fórum Kisebbségkutató Intézet már
második alkalommal rendezett Museum Hungaricum elnevezéssel szakmai
konferenciát a dél-szlovákiai regionális múzeumokban található
magyar vonatkozású emlékekről. Az összejövetelen, amelyre 2005.
október 27-én Somorján, a Fórum Kisebbségkutató Intézet székházában
került sor, számos érdekes előadást hallgathattak meg a résztvevők.
teljes cikk
A béke harangjai
Egy nemzet történelmének eseményei (legyenek azok
felemelők vagy éppen lehangolók) mindig tartalmaznak olyan elemeket,
amelyek a jövő szempontjából is fontosak és megszívlelendők. A jeles
évfordulók nemcsak a múlt megidézésére kínálnak lehetőséget, hanem a
tanulságok megfogalmazására is. A Rákóczi-féle szabadságharcról
időnként még csak olvashatunk vagy hallhatunk, de a száz évvel
korábban történt harci eseményekről és annak vezetőjéről, Bocskai
Istvánról már jóformán alig. Pedig Bocskai vívta az egyetlen
győzedelmes magyar szabadságharcot, amelynek eseményei részben a
Felföldön, a mai Szlovákia területén zajlottak, s a nevéhez fűződik
az békekötés is, amely Zsitva-toroki békeként került be a
történelemkönyvekbe. Mint ismeretes, az 1606. november 11-én aláírt
megállapodás egyrészt véget vetett a 15 éves háborúnak, másrészt
húsz évre biztosította a területi status quot a Habsburgok, a
törökök és az Erdélyi Fejedelemség között. Ebből a szerződésből
profitálhatott később Bethlen Gábor is, aki Bocskai életművének
méltó folytatója és talán betetőzője volt.
teljes cikk
Szlovákiai magyar értelmiségi találkozó
A kisebbségi kultúra helyzetéről
Az utóbbi két esztendőben mintha megszaporodtak volna
azok a fórumok, ahol a szlovákiai magyar értelmiség képviselői
kísérletet tesznek arra, hogy közösen eltöprengjenek a kisebbségi
társadalmat érintő gazdasági, társadalmi kérdésekről, megvitassák a
szlovákiai magyar közművelődés és kultúra helyzetét. Legutóbb
október 28-án Somorján, a Fórum Kisebbségkutató Intézet vendégeiként
ismét a kultúra, közelebbről a kulturális autonómia és a kisebbségi
kultúra finanszírozásának ügye került terítékre. A résztvevőket
Hulkó Gábor egyetemi tanár, a társrendező Szlovákiai Magyar
Professzorok Klubjának elnöke üdvözölte. Kvarda József parlamenti
képviselő, az MKP kulturális albizottságának elnöke előadásában
önkritikusan elismerte, hogy az albizottság eddig kevés érdemleges
munkát végzett.
teljes cikk
|
