Szigeti
úr, mennyire bízik a sikerben, vagyis abban, hogy a megyei önkormányzat elnökévé
választják?– Bíznom kell a sikerben, különben nem vágtam volna bele ebbe a küzdelembe. Ha elvállal az ember egy feladatot, legyen optimista. Bizakodó vagyok, de a realitás talaján.
Elképzelhetőnek tartja, hogy már az első fordulóban megszerzi a szavazatok több mint 50%-át? Hogyan volna ez lehetséges?
– Elméletileg minden lehetséges. Megtörténhetne akkor, ha az MKP jelöltjeire szavazó választópolgárok kétszer vagy háromszor akkora százalékarányban mennének szavazni, mint a többségi nemzet polgárai.
Ha azt vesszük figyelembe, hogy a négy évvel ezelőtti választáson a részvétel 25 százalék körüli volt, ez nem is lehetetlen.
– Valóban, a 75 százalékos részvétel is elképzelhető, de nem túlságosan valószínű.
Szlovák térfélen hány jelölt indul?
– Ott hat jelölt van, s így kétségkívül nagy lesz a szavazatok szóródása, de nehéz megmondani, hogy pontosan mekkora. Az én sikerem akkor lehetne bizonyos, ha november 26-án a megye minden MKP-val szimpatizáló polgára elmenne szavazni. A megyében a szlovák pártok összefogtak a magyar párt ellen, az MKP választóinak is ezt kellene tenniük.
Ha sor kerül a második fordulóra, a szlovák pártok nyilvánvalóan arra biztatják majd a szlovák választókat, hogy a szlovák jelöltre szavazzanak. Akkor pedig önnek nem marad sok esélye a sikerre. Úgy fest a dolog, győzni csak az első fordulóban lehet.
– Ha sor kerül a második fordulóra, és én benne leszek, bizonyosra vehetjük, hogy a szlovák koalíció magyarellenes hangulatot fog szítani, és összefogásra biztatja a választóit ellenem. Így alakul majd ki és kerül fölénybe a szlovák többség.
A nyolc közül a nyitrai önkormányzat az egyetlen megyei testület, ahol az MKP képviselői többséget alkotnak. Véleménye szerint a magyar választópolgárok hogyan értékelik eddigi munkájukat?
– Sajnálattal kell megállapítanom, hogy az emberek nagy része még nem tudatosítja a megyei önkormányzatok szerepét és jelentőségét. Azok, akik tudatában vannak a testület jogköreinek, eredményesnek, jónak tartják az MKP megyei képviselőinek munkáját.
Voltak ugyan időszakok, amikor homokszemcsék kerültek a gépezetbe, és a döntések sem voltak mindig a legbölcsebbek, de a négy év munkájának megítélése, ahogy a választók véleményéből kihallom, pozitív.
Bizonyára megelégedéssel vették tudomásul azokat a kompenzálási törekvéseket, amelyek a múltbeli megrövidítéseket igyekeztek ellensúlyozni.
– A megye északi és déli része között kialakult fejlettségbeli különbségeket természetesen nem a véletlen szülte. A megyei önkormányzat ezeket igyekezett csökkenteni okkal és joggal.
A megyei önkormányzat tevékenységét az ellenzéki pártok és a szlovák médiumok immár hosszabb ideje hevesen bírálják. Befolyásolhatja ez a kritika a magyar választók szavazását?
– Szerintem csak minimális mértékben. Meggyőződésem, hogy a megye magyar választópolgárai értékelni tudják a négyéves munka eredményeit, és nem tulajdonítanak a szükségesnél nagyobb jelentőséget az esetleges botlásoknak.
Mint megyei elnöknek könnyebb lenne a dolga, ha az önkormányzatban továbbra is az MKP-s képviselők lennének többségben. De milyen taktikát választana akkor, ha a magyar képviselők csak kisebbséget alkotnának?
– Mindenképpen a nyílt és határozott kommunikáció módszerét választanám. Igyekeznék olyan partnereket magunk mellé állítani, akikkel együttműködve érvényesíteni tudnánk érdekeinket és megvalósítani programunkat. Ez nem lenne könnyű feladat, de lehetetlen sem.
Vagyis nem követné a mai elnök, Belica úr példáját.
– Egyáltalán nem. Belica úrról elmondható, amíg pártoktól független elnökként tevékenykedett, munkájával nem volt különösebb gond, de attól kezdve, hogy a HZDS tagja lett, politikai utasításokat hajt végre.
Kié volt az ötlet, hogy az elnöki posztra jelöltesse magát, és hogyan fogadta a javaslatot?
– Az ötlet az MKP érsekújvári járási tanácsának elnökségéé, amit aztán a járási konferencia és a kerületi tanács is jóváhagyott. Sokat töprengtem, elfogadjam-e. Az igenre a segítés szándéka és lehetősége késztetett, valamint az említett testületek rábeszélő érvei.
Könnyű szívvel mondana le az oktatásügyi államtitkárságról a megyefőnöki posztért?
– Ha Pozsony nem 156 kilométerre lenne Párkánytól, állandó lakhelyemtől, sokkal nehezebb lenne lemondanom. De már nyolcadik éve töltöm be ezt a tisztséget, és belefáradtam a távolsággal járó gyűrődésekbe.
A minisztériumiakba nem?
– Azokba is.
Milyen elvek jegyében töltené be a rangos megyefőnöki tisztséget?
– Az igazságosság és a kiegyensúlyozott politizálás elve alapján. Nem feledve azt sem, hogy melyik politikai erő segített a tisztség elérésében. A megyei képviselőkkel partneri kapcsolatra és állandó kommunikálásra törekednék, nem úgy, mint a jelenlegi elnök. Ugyanis a kommunikáció- és kompromisszumkészség szerintem elejét veszi a problémák kialakulásának. Partneri kapcsolatra törekednék a régió polgármestereivel is, és állandó kapcsolatra a lakosaival. Szeretném elérni, hogy működő- és fejlődőképesek legyenek a kistérségek, s vezetőikből aktív tanácsadó testület formálódna a megyefőnökség mellett.
Nyitra megye hasonló problémákkal küzd, mint a besztercebányi és a kassai. A fontossági sorrendet hogyan határozná meg közöttük?
– Nyitra megyében nagyok a gazdasági és szociális különbségek az északi és a déli részek között. Viszonylag nagy a munkanélküliség, magas a szociális támogatásra szorulók aránya, sokan csak a határ túloldalán találnak munkát. Ezek a tények mutatják a megoldásra váró problémák sorát.
És hogyan rangsorolná a fejlesztési prioritásokat?
– Fejleszteni kell az infrastruktúrát és az ipari parkokat, amelyek lehetőséget kínálnak a külföldi befektetőknek. Fontos a munkahelyteremtés a gazdaságilag elmaradottabb térségekben, a határon átnyúló együttműködés és Párkány– Esztergom között nem kevésbé egy, a mindezt elősegítő teherkomp indítása, később pedig egy nagy teherbírású Duna-híd megépítése. És szem előtt kell tartani, hogy a megyében kimondottan nagyok az idegenforgalom fejlesztésének lehetőségei.
Ha módjában állna, hogyan rendezné a megye szociális intézményeinek sok vádaskodást és ellenségeskedést kiváltó ügyét?
– A helyzet elemzésére és a megoldás lehetőségeinek felvázolására mindenképp szakértői csoportot neveznék ki. Én azt a megoldást támogatnám, amelynek keretében néhány intézmény egy időre, például egy évre, próbaképp valósítaná meg a transzfomációt. A további lépések ennek eredményétől függnének. Igyekeznénk úgy rendezni a dolgokat, hogy az intézetek igazgató- és felügyelőtanácsának megyei képviselők ne legyenek a tagjai.
A már megalakult koalíciók alapján azt kell mondani, hogy Nyitra megyében mindenki az MKP ellenzéke lett. Még a kormánykoalíciós partnerek is. Mit gondol, lehet majd ezen változtatni a választások után?
– A választások után új politikai helyzet áll elő. November 27-én megindulnak azok tárgyalások, amelyeknek eredményeként kialakulnak a feltehetőleg négy évig együttműködő szövetséges blokkok. Ez így van rendjén. Szerintem nekünk akkor is szövetséges partnert kell választanunk, ha az MKP-frakció ismét többséget alkot az önkormányzatban. Ezzel elejét vehetnénk sok alattomos támadásnak.
Milyen eredményre számít novemberben 26-án?
– Jó eredményre számítok, s annak örülnék igazán, ha a választások után a választók és a megválasztottak is azzal a gondolattal vehetnék tudomásul az eredményt, hogy mindent megtettek a siker érdekében.
Mit üzen a megye magyar választóinak?
– A maga módján mindenki felelős a holnapért, az elkövetkező évekért. A távolabbi múltban őseinknek nemegyszer karddal a kézben kellett megküzdeniük a szebb jövőért, most semmi ilyet nem kell tennünk. Most mindössze szavaznunk kell, nemcsak a leendő elnök és a képviselők javára, hanem a régiónk, a magunk hasznára is.
Szigeti úr, sikeres megválasztását kívánva köszönöm a válaszait.