A hét végén – szombaton – másodízben lesznek Szlovákiában megyei választások, melyen a Magyar Koalíció Pártja 83 képviselőjelölttel méretteti meg magát. Mi is a választások igazi tétje? Erre a kérdésre kerestük a választ a magyar párt négy képviselőjelöltjével, Grega Edittel, Jámbor Lászlóval, Óváry Ágnessel és Zachariás Istvánnal.
Jámbor László Apátújfalu polgármestere. Besztercebánya megyében a Nagykürtösi járás 9-es számú jelöltje.
Grega Edit mérnök, PhD. Nemzetközi szinten elismert tudós a biokémia területén. Nagyszombat megye Pőstyényi járásában övé a 12-es sorszám.
Zachariás István elektromérnök Szepsi város polgármestere. A Kassai megyében indul a Kassa-környék járás jelöltlistáján. Sorszáma: 67.
Óvári Ágnes közgazdász, gazdasági vezető Nagyszombat megyében a Dunaszerdahelyi járásban ő a 12-es sorszámú jelölt.
Gyakran halljuk, sokan vannak, akik nem igazán tudatosítják a megyei választások jelentőségét, vagy nem látják kellő mértékben a megyei önkormányzatok működésének eredményét. Az MKP az elmúlt választási időszakban milyen eredményeket tudott felmutatni az önök megyéjében?
Jámbor László: Besztercebánya megyében súlyunk lévén a megyei összberuházások több mint felét a 4 déli járásba (Nagykürtösi, Losonci-, Rimaszombati- és a Nagyrőcei járás) tudtuk irányítani. Ezt én nagy sikernek tartom. Besztercebánya megyében 15 képviselőből állt az MKP frakciója. Együttműködési szerződést írtunk alá a DSZM–NP frakcióval, és így a megyei önkormányzatban vétójogot tudtunk alkalmazni.
Grega Edit: Az elmúlt választási időszakban nem voltam tagja Nagyszombat megye önkormányzatának, de ahogy láttam, a megyében magyarellenes koalíció működött. A sajtót nem nagyon érdekelte a tevékenysége, ellentétben Nyitra megye helyzetével. Az MKP ellenzékben volt a megyei parlamentben, ennek ellenére sikerei is voltak. Ezek közé tartozik az is, hogy középiskoláink igazgatóinak kinevezése nem fulladt botrányba, és azok tölthetik be ezeket a tisztségeket, akiket az egyes iskolatanácsok és az érintett régiók szerettek volna. A fejlesztési és beruházási pénzek nagy része azonban a megye északi felébe vándoroltak, ami bizonyára nem így lett volna, ha az MKP kormányzati pozícióban lett volna a megyében. Mégis, az önkormányzati erőviszonyokat figyelembe véve – véleményem szerint – mindent megtettek azért, hogy bűntudat nélkül és tiszta lelkiismerettel állhassanak most választóik elé. Ezért döntöttem én is úgy, hogy soraikba lépek.
Óváry Ágnes: Én sem voltam megyei képviselő az elmúlt négy évben, de természetesen figyelemmel követtem a Nagyszombat megyében történteket. Az ellenzékben lévő MKP nem csak akaratot, hanem eredményeket is tud felmutatni, a megyei önkormányzat szakbizottságaiban végzett munkájukkal elősegítették a magyarlakta járások fejlődését. Az eredmények között tarthatjuk számon azt is, hogy a megye hatáskörébe tartozó kulturális és tanintézmények arányosan részesültek a működési költségeik finanszírozásából. Régiófejlesztési iroda nyílt Somorján, melynek működéséhez a pénzügyi háttér is biztosított. Az MKP képviselői igyekezete révén a déli járások közúthálózatának karbantartására is volt pénz.
Zachariás István: Úgy érzem, jelentős eredményekről adhatunk számot a Kassa megyei parlamentben, ahol mi voltunk a legnagyobb frakció. Olyan megyében nyertük meg a választásokat, ahol a népszámlálási adatok szerint csak 12%-os a magyarság aránya! A 18 MKP-s képviselőhöz csatlakoztak még az SDKÚ, az ANO, a SMER képviselői és egy független képviselő, így végül kényelmes 36 tagú többséggel irányíthattuk az 57 képviselőből álló közgyűlés munkáját. Bár nem mi adtuk a megyei elnököt, a mi jelöltünk – Múdra Rozália – tölthette be a megyei hivatal igazgatónői posztját, és négy megyei bizottságban a mi képviselőnk volt az elnök: az iskolaügyiben Albert Sándor, a régiófejlesztésiben Iván László, a kulturálisban Vasík János és az idegenforgalmi és a határon átnyúló együttműködéssel foglalkozó bizottságban jómagam.
A konkrét eredmények között említhetjük a királyhelmeci kultúrközpont megalapítását, a szepsi útkarbantartó vállalat munkáját, a szepsi orvosi rendelőintézet befejezését, a Kassa-környéki régiófejlesztési irodának a megalapítását Szepsiben, a Thália színház anyagi támogatását, a B-A-Z megyével és a Nógrád megyével való sikeres együttműködést. A régiófejlesztési koncepció jóváhagyásában külön fejezet foglalkozik a keleti, a Bódva-völgyi és a gömöri magyarlakta régióval. Sorolhatnám a különböző sikeres projekteket is, amelyekben a megye saját önrésszel vesz részt. Ilyen pl. a Szepsi vállalkozói inkubátorház, a Szepsi és 23 környező falu gyors és olcsó internet szolgáltatással és 32 digitális minőségű TV csatornával való ellátásának projektje, amelynek egy regionális TV adás is eredménye lesz. Magántőke bevonásával 624 millió korona értékben javítottunk utakat a megyében, és ennek nagy része magyarlakta vidéken történt. Elfogadtunk egy tervezetet új utak építésére is, amelyben szintén fontos szerepet kaptak a mi vidékünk tervei. Bővült a magyar középiskolák száma, ill. a modern munkaerőpiac követelményeihez igazítottunk néhány meglévő iskola tanrendjét. A Szepsi gimnáziumot átadtuk a város törődésébe. Jóváhagytuk az idegenforgalom, az egészségügy, a régiófejlesztés, a szociális ellátottság, az iskolaügy, a regionális útépítés távlati koncepcióit, az ipari parkok és inkubátorházak létesítésének tervezetét és elkészítettünk egy tervezetet a határmenti infrastruktúra fejlesztésére is.
Ha a sikereknél tartunk, rá kell kérdeznünk a negatívumokra, illetve csalódásokra is...
Grega Edit: Számomra a legnagyobb csalódást mindenképpen a galántai öregkórház eladása jelentette, mikor az ott praktizáló magánorvosok ugyanolyan feltételek mellett szerették volna megvásárolni azt az épületet és továbbra is biztosítani a színvonalas betegellátást, mint egy magáncég, mégis egy betonforgalmazó vállalat jutott hozzá, amely azóta eltávolított minden orvost, és megszűntetett minden rendelőt az épületben. Ezt sajnos a HZDS, SMER, HZD, SOP színekben bekerült képviselők megszavaztak. Galántát tekintve nem csak a kórházigazgató, hanem az inasiskola botrányos kinevezése is rossz megyei döntés eredménye volt.
Jámbor László: Csalódás helyett inkább egy óriási meglepetést említenék: a Besztercebányai megyében felbomlott a három pártból álló szlovák koalíció. Ezt követően az MKP képviselői jóval eredményesebb munkát tudtak folytatni a megyei önkormányzatban.
Óváry Ágnes: Az elején úgy tűnt, Nagyszombat megyében „darál” a szlovák koalíció, és következetesen lesöpri az asztalról az ellenzéki MKP javaslatait. Mivel azonban a magyar párt képviselői az egyes kérdéseket mindig a szakszerűség szempontjából közelítették meg, kitartásuk révén a választási időszak második felében némi kedvező változás állt be abban, ahogy a szlovák pártok közelítettek feléjük.
Zachariás István: Négy évvel ezelőtt felmértük a kezdeti nehézségek veszélyét, így nem tettünk felelőtlen ígéreteket. Mégis amiben saját elvárásainktól is elmaradtunk, az a masszívabb munkahelyteremtés, a beruházók idecsalogatása. Tudjuk, ennek legfőbb oka az volt, hogy az ígéretek ellenére nem épült fel a közlekedési infrastruktúra, az állami támogatások az ország más vidékeire mentek. Ez elég nagy feszültséget okozott a megye és a kormány között. Ennek ellenére az itt élő lakos – jogosan – ebben a tekintetben több eredményt várt. Mi is nagyon szeretnénk kilábalni ebből a helyzetből.
A válaszokból is kitűnik, egy párt sokkal eredményesebb lehet a megyei parlamentben, ha kormányzati pozícióban van. Milyen esély van erre most, azaz, mennyire nyitottak a szlovák pártok a magyarok iránt?
Grega Edit: Úgy tűnik, a szlovák pártok egyértelmű célja, hogy az MKP-t minél inkább kiszorítsák a megyei önkormányzatokból. Ennek ellenére van rá esély, hogy az MKP találjon koalíciós partnereket Nagyszombat megyében is.
Jámbor László: A szlovák pártok a nemzetiségi előítéletekből mindmáig nem tudtak „kivetkőzni”. Bizonyíték erre, hogy különféle választási koalíciókat kötöttek az MKP ellen. Azonban, ha a magyar választópolgárok újra bejuttatnak „15 képviselőt” (vagy akár ennél többet) a Besztercebányai megyei önkormányzatba, elképzelhetőnek tartok egy új együttműködési szerződés megkötését valamelyik szlovák párttal.
Óváry Ágnes: Látnunk kellett, hogy a 2005-ös megyei választásoknál két megye kivételével a szlovák pártok nem léptek az MKP-val koalicióra, sőt, összefogtak ellenünk. Mégis van esély az együttműködésre. Az MKP részéről erre van készség, amit az is bizonyít, hogy Nagyszombat megyében nem indítottunk saját elnökjelöltet, hanem a KDH-s Jozef Klokner választását javasoltuk szimpatizánsainknak.
Zachariás István: Kassa megyében mi mindig odafigyeltünk a koalíciós partnereink igényeire, és ők is tiszteletben tartották a mi akaratunkat. Így a képviselői klubon belül nagyon jó együttműködés alakult ki. Ez jót tett az MKP hírnevének a megyén belül, a javaslatainkat rendszerint más klubok képviselői is megszavazták. Értékelték, hogy mi kulturáltan, érvek erejével politizáltunk, és ennek eredményeképpen sikerült lefegyvereznünk az itt-ott előforduló nacionalista nézeteket, véleményeket is.
Melyek azok a feladatok, melyre a megyei önkormányzatnak kiemelt figyelmet kell szentelni?
Grega Edit: Természetesen a munkahelyteremtés kérdését és annak lehetőségét mindig szem előtt kell tartani. Az üzemek, vállalatok számának növelése maga után vonja a térség infrastrukturális fejlődésünket is. Ugyanakkor a környezetvédelem, és az emberek biztonságérzetének növelése is nagy feladat, akárcsak a korábbi hibás döntések átértékelése. Közéjük tartozik az előbb említett, hatalmas adósságban lévő galántai kórház revitalizációjának igénye is.
Jámbor László: A Besztercebányai megyében nagyon fontos a II. és a III. osztályú közutak felújítása. Ezek állapota szorosan összefügg az idetelepülő vállalatok számának alakulásával, amely pedig az új munkahelyek létrejöttére van hatással. Olyan lépéseket kell tennünk, melyek ipari parkok kialakítását segítik elő.
Óváry Ágnes: Ahogy az előttem nyilatkozó két képviselőjelölt is mondta, a magyarok által lakott régiók legnagyobb problémája a munkanélküliség, ami egyértelműen a beruházások hiányának a következménye. Ha összehasonlítjuk az északi és déli régiók helyzetét, nagy lemaradás tapasztalható a déli régiók kárára. Ezért is szerepel az MKP választási programjában, hogy támogatni fogja az összes olyan kezdeményezést, amely e területek gazdasági versenyképességének növelését szolgálja. Ezt segítené elő a Mikrokölcsön-alap létrehozása is, amely kedvező kamatú vagy akár kamatmentes hitelekhez juttatná a vállalkozókat. A munkahelyteremtés szempontjából ugyancsak lényeges a határon átnyúló gazdasági kapcsolatok, valamint az euroregionális kezdeményezések szélesítése.
Zachariás István: A szociális gondok leküzdése nagyon szerteágazó problémakör. Az elfogadott koncepciók jó alapot képeznek a munkanélküliség problémájának megoldására. Rengeteget segítene ebben a déli gyorsforgalmi út, ill. a Kassa-Miskolc autópálya megépítése. Az iskoláink átalakítása a jelenlegi munkaerőpiac igényeinek megfelelően azt biztosíthatja, hogy a végzős diákok mihamarabb munkát találjanak. Kassa megye régiófejlesztési stratégiája megalkotta az ipari parkok, a vállalkozói inkubátorházak hálózatának tervezetét. Ezeket európai pénzek segítségével lesz lehetőség valóra váltani. Az idegenforgalom fejlesztését az abból élő vállalkozókra akarjuk bízni. Már elkezdtük – Szepsiben és környékén, a megye más vidékein, a megyei hivatalban a kor igényeinek megfelelő informatikai szolgáltatások építését. A régiófejlesztési főosztály Szepsibe kihelyezett irodáján és a Szepsi Régiófejlesztési Ügynökségen keresztül segítséget nyújtunk azoknak a községeknek, akik saját fejlesztési stratégiájukat akarják kidolgozni. A következő időszak feladata – learatni az eddig elvetett magok termését.
Elnökjelöltünk – Múdra Rozália – a régiófejlesztésnek kimondott szakembere, aki szaktudását, tehetségét az elmúlt négy évben a megyei hivatal igazgatónőjeként mindenki számára bizonyította. Meggyőződésem, hogy a jelöltek közül a legrátermettebb.
Az MKP-nak – gondolom én – elsősorban magyar pártnak kell lennie. Ezért egyértelmű elvárás, hogy a felvidéki magyarság fennmaradása érdekében is cselekedjen. Még megyei szinten is…
Grega Edit: Úgy gondolom, ennek érdekében a magyar lakosság iskolai végzettségi szintjének emelését, kultúránk, hagyományaink őrzését kell feladatul vennünk. Az ipari ágazatok közül pedig a mezőgazdaságra kell továbbra is kiemelt figyelmet fordítani. Megmaradásunk érdekében iskoláink, óvodáink támogatásának növelése elengedhetetlen. Csak ha érezni fogja az itt élő magyarság, hogy itt élve, magyarként is boldogan tud élni, akkor állhat le az asszimiláció.
Jámbor László: Tulajdonképpen az új munkahelyek létrehozásának kérdése is összefügg ezzel. Ha elérjük, hogy idetelepüljenek az idegen tőkével rendelkező beruházások, itthon maradnának fiataljaink, itt alapíthatnának családokat. Ha több a magyar gyermek, akkor megerősödnének az iskoláink is, nagyobb igényt tanúsítanának a kultúra iránt is.
Óváry Ágnes: Kultúránk és anyanyelvünk ápolása nélkül, legyünk akár jó, vagy rossz gazdasági helyzetben, nem tudjuk megállítani a felvidéki magyarság lélekszámának csökkenését. Ezért biztosítanunk kell a meglévő intézményeink finanszírozását és műemlékeink védelmét.
Zachariás István: Talán legfontosabb a magyar középiskolák további
fejlesztése. Itt nem csak a tananyag módosítására gondolok, hanem az iskolák
rekonstrukciójára is, építészeti és korszerű energetikai igényeknek megfelelően.
Meg kell oldani a megyéhez tartozó magyar kultúrintézmények elegendő
finanszírozását. A Thália színházét és az általunk most megalakított
királyhelmeci önálló kultúrközpontét is. Szeretnénk lehetőséget találni a
színvonalas, országosan ismert kultúrcsoportok anyagi támogatására (a nagyidai
Ilosvai, a szepsi Aszszonykórus, stb.). Támogatni kell a nagy múlttal rendelkező
regionális ünnepségek szervezését. Mindehhez szükséges, hogy a megye kulturális
főosztálya magáévá érezze a nemzetiségi kultúrát – olyan embereknek kell ott
dolgozniuk, akik ezt fontosnak tartják.
Nagyon fontosnak a magyarság identitástudatának, önbizalmának a megőrzése.
Tevékenységünkkel, befolyásunkkal az önkormányzatban és a megyei hivatalban is
lehetőséget teremtettünk arra, hogy a megyében élő magyar ember itthon érezhesse
magát. Hogy lakóhelyén nem csak egyenjogúnak, hanem egyenrangúnak is érezhesse
magát.
Megválasztása esetén milyen területen dolgozna a megyei önkormányzatban?
Jámbor László: Ebben a választási időszakban a régiófejlesztési szakbizottságban tevékenykedtem. Ha újra megválasztanak, továbbra is itt szeretnék dolgozni. Ez a tevékenység nagyon fontos a gazdaságilag lemaradott régiók számára. Úgy hiszem, az elmúlt évek alatt sok tapasztalatokra tettem szert az önkormányzatiság területén, és ezt kamatoztatni tudom régiónk továbbfejlődése érdekében.
Grega Edit: Elsősorban a mezőgazdaság talpra állítása és az élelmiszeripar fellendítése lehet az a feladat, amelyben segíteni tudok. Még akkor is, ha a mezőgazdasági jogköröket a megyei önkormányzat nem kapja meg, hiszen pályázni lehet az Európai uniós pénzforrásokra is.
Óváry Ágnes: A somorjai önkormányzatban az MKP képviselőjeként már a harmadik választási időszakban dolgozom. Különböző szakbizottságokban (szociális-, lakás-, egészségügyi-, valamint pénzügyi) tevékenykedtem, jelenleg a városi lakásgazdálkodási vállalat felügyelő tanácsának vagyok az elnöke. Ezek azok a területek, ahol hatékony munkát fejthetek ki. Szívesen vállalnék olyan feladatokat is, mely összefügg kultúránk ápolásával. Szerencsére ezt most is tehetem, hiszen munkahelyemnek, a Madách Lap- és Könyvkiadónak már tizenkét éve a magyar kultúra gazdagítása és terjesztése a küldetése.
Zachariás István: Tizenöt éven keresztül polgármesterként, négy éven át megyei képviselőként ismertem meg az önkormányzati munka csínját-bínját. A megyei önkormányzatban a többséggel bíró képviselői klub elnöke voltam és az idegenforgalmi bizottságot vezettem. Tapasztalataimat a MKP elnökségi tagjaként, a ZMOS elnökségi tagjaként, a DUNA TV kuratóriumában, a Kárpátok Eurorégió alelnökeként, a szlovák kormány Informatikai Tanácsának és a magyar Informatikai Minisztérium egyik tanácsadó testületének tagjaként szereztem. Tudásomat a megye, a Kassa-környéki járás, a Bódva-völgye és szülővárosom fejlődése és ezek lakosai életszínvonalának növekedésének érdekében leginkább az idegenforgalom, a határmenti együttműködés, a régiófejlesztés és az önkormányzaton belüli politikai munka szervezésében tudnám és szeretném kamatoztatni.
Mit üzen azoknak, akik még haboznak a választásokon való részvételt illetőén, illetve arra vonatkozóan, hogy kire szavazzanak?
Jámbor László: Kérem, szavazzanak az MKP jelöltjeire, mert ez a párt tett a legtöbbet az ország déli járásaiban élő polgárainkért.
Grega Edit: Minden választópolgár a problémák megoldásáról is szavaz november 26-án. Akkor is, ha nem megy el szavazni, mert azzal – akaratlanul is – olyan emberek bejutását segítheti elő a megyei önkormányzatokba, akik nem a megye tényleges problémáit akarják megoldani, nem egyéni érdekeik kielégítése a céljuk. Kérek mindenkit, hogy mindannyiunk érdekében menjen el választani, és válasszák az MKP jelöltjeit – hogy, közösen dönthessünk a jövőnkről.
Óváry Ágnes: Az új megyei önkormányzatoknak sokkal nagyobb lesz a hatáskörük. Ezért kérem, tiszteljék meg bizalmukkal az MKP képviselőjelöltjeit. Ne hagyjuk, hogy nélkülünk döntsenek rólunk!
Zachariás István: Nem mindegy, hogy a megyei önkormányzatban született döntések, különböző távlati tervek figyelembe veszik-e a magyarlakta vidékek igényeit. A községek, az intézményeink akkor tudnak sikeresen pályázni az európai alapokhoz, ha a projektek összhangban vannak a megye terveivel, koncepcióival.
Kishitűségre nincs ok. Jó reménnyel indulunk a megyei választásokba, de ez csak akkor válhat valóra, valós politikai erővé, ha a választóink részt vesznek a november 26-i megyei választásokon, és ha az MKP jelöltjeire szavaznak. Mi ígérjük, hogy a megyei önkormányzatban a választóink érdekében minden tőlünk telhetőt megteszünk!
Oriskó Norbert
Szabad Újság honlapja: www.hhrf.org/szabadujsag
A forráslap: Szabad Újság - 2005. november 9 – november 23-i (45-47.) szám