Az utóbbi két esztendőben mintha megszaporodtak volna azok a fórumok, ahol a szlovákiai magyar értelmiség képviselői kísérletet tesznek arra, hogy közösen eltöprengjenek a kisebbségi társadalmat érintő gazdasági, társadalmi kérdésekről, megvitassák a szlovákiai magyar közművelődés és kultúra helyzetét. Legutóbb október 28-án Somorján, a Fórum Kisebbségkutató Intézet vendégeiként ismét a kultúra, közelebbről a kulturális autonómia és a kisebbségi kultúra finanszírozásának ügye került terítékre. A résztvevőket Hulkó Gábor egyetemi tanár, a társrendező Szlovákiai Magyar Professzorok Klubjának elnöke üdvözölte. Kvarda József parlamenti képviselő, az MKP kulturális albizottságának elnöke előadásában önkritikusan elismerte, hogy az albizottság eddig kevés érdemleges munkát végzett, amit azzal is magyarázott, hogy rendre megfeneklettek a pártnak a kulturális autonómiával és a kisebbségi kultúra finanszírozásával kapcsolatos elképzelései. Idézte a dél-tiroli Christoph Pann professzort, aki szerint az Európai Unióban sincs erre vonatkozó egységesen kialakított álláspont. Így érthető, hogy a koalíciós partnerekben sem volt meg a kellő politikai akarat, hogy jogilag rendezzék a nemzetiségi kultúrák támogatását. Dohányos Róbert, a kulturális tárca kisebbségi kultúra főosztályának vezetője rámutatott arra, hogy még mindig működnek a szocializmus időszakában kialakult beidegződések, és ez különösen a Csemadok munkájában figyelhető meg. Új tevékenységi formákat és főleg új szemléletmódot sürgetett, amely a kulturális értékmegőrzésről a kulturális értékteremtésre helyezné át a súlyt. Úgy vélte, hogy jobban élni kellene a virtuális kulturális tér (pl. a világháló) kínálta lehetőségekkel. Hodossy Gyula, a másik társrendező, a Szlovákiai Magyar Írók Társaságának elnöke a szlovákiai magyar kultúra önmegtartó erejéről tartott olykor keserű kitételekkel is megtűzdelt előadást. Főleg azt nehezményezte, hogy a szellemi és a kulturális életben még ma is sok olyan személy tevékenykedik, aki az elmúlt évtizedekben besározódott vagy hitelét veszítette. Szarka László, a Magyar Tudományos Akadémia Kisebbségkutató Intézetének igazgatója a regionális kultúra önszervezésének formáiról és a kulturális autonómia esélyeiről beszélt. Mint fogalmazott, jelenleg a szlovákiai magyar kultúra fejetlen és gazdátlan. Az autonómiáról szólva elismerte, hogy ez a többség számára egyelőre vörös posztó, ráadásul a szlovákiai magyarság sem fogalmazta meg egyértelműen, hogy miképpen képzeli el a megvalósítását. Mindazonáltal úgy tűnik, hogy egyfajta kulturális autonómia kialakítása az állam érdeke is lenne, mivel ez átláthatóbbá tenné a finanszírozást és csökkentené a korrupciót. Kissé megkésve megérkezett a tanácskozásra Bíró Ágnes kulturális államtitkár, aki előadásában lényegében megismételte mindazt, amit egy nappal korábban a kultúra finanszírozásával kapcsolatos elképzelésekről a szlovákiai magyar muzeológusok összejövetelén elmondott. Tóth Károly, a Fórum Kisebbségkutató Intézet igazgatója vázlatosan ismertette azt a helyzetjelentést, amelyet különböző szakemberek bevonásával az intézet készített az MKP kulturális albizottságának felkérésére a szlovákiai magyar kultúra állapotáról. Ez a dokumentum, mint Tóth Károly megjegyezte, számos fejezetében még kiegészítésre szorul vagy hiányos, de vitaanyagnak megfelel. A szöveg egyébként a Fórum internetes honlapján is hozzáférhető.
A somorjai értelmiségi találkozót a vártnál kisebb érdeklődés övezte. Főleg a kulturális élet képviselőinek távolmaradása tűnt fel, jobbára csak azok voltak jelen, akik valamiképp bekapcsolódtak az említett elemzés kidolgozásába vagy valóban hisznek még abban, hogy az ilyen fórumok segíthetik a közös gondolkodást és életre hívhatnak olyan megoldásokat, amelyek előbbre vihetik a szlovákiai magyar kultúra ügyét.
(latimer)
Szabad Újság honlapja: www.hhrf.org/szabadujsag
A forráslap: Szabad Újság - 2005. november 9 – november 23-i (45-47.) szám