A Magyar Tudomány Napja

Tudományos könyvek

180 esztendeje, 1825. november 3-án gróf Széchenyi István a Pozsonyban éppen ülésező diétán felajánlotta birtokainak egyévi jövedelmét – mintegy 60 000 aranyforintot – egy létrehozandó tudós társaság megalapítására. Ezt a napot tekinthetjük a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) születésnapjának, jóllehet még évek teltek el, amíg Bécsben kényszeredetten eleget tettek a magyarok kérésének. Az 1989-es rendszerváltást követően november 3-át a Magyar Tudomány Napjává nyilvánították, amelyet az utóbbi években már nemcsak az anyaországban, hanem a határokon túl is rendszeresen megünnepelnek. Az idén Szlovákiában több rendezvényre is sor került. A Magyar Köztársaság pozsonyi nagykövetségének szervezésében az évforduló napján éppen abban az épületben, ahol a „legnagyobb magyar” ama történelmi felajánlását tette, sereglettek össze a szlovákiai és a magyar tudományos élet jeles képviselői, hogy együtt emlékezzenek az Akadémia megalapítására és méltassák a tudós társaság szerepét és jelentőségét a két nép szellemi és gazdasági felemelkedésében. Az Országgyűlés hajdani pozsonyi épületében ma az Egyetemi Könyvtár működik, amelynek évekig tartó felújítása a közelmúltban fejeződött be, így az ünnepség résztvevői egyúttal megcsodálhatták a korszerű átalakítás eredményeit is. A vendégeket Győrffy Csaba nagykövet köszöntötte, majd Dušan Kováč történész, a Szlovák Tudományos Akadémia alelnöke beszélt az MTA jelentőségéről. Mint megjegyezte, az alapítók elsősorban a magyar nyelv térhódítását igyekeztek előmozdítani, s eközben megfeledkeztek az ország más népeiről, de a tudós gyülekezet végső soron őket is ösztönözte arra, hogy megfogalmazzák elképzeléseiket és irányt szabjanak törekvéseinek. Glatz Ferenc történész, az MTA egykori elnöke hasonló gondolatokat fogalmazott meg, mint szlovák kollégája, de arra is rámutatott, hogy a tudományos akadémiának az ország gazdasági gyarapodásában és szellemi felemelkedésében is elévülhetetlen érdemei voltak az elmúlt közel két évszázadban, s a jövő kihívásainak is csak úgy tudunk eleget tenni, ha méltóképpen megbecsüljük a tudomány eredményeit és a kutatók munkáját. Mindkét akadémikus az összefogásra, az együttműködésre és a párbeszédre buzdított, ami nélkül a kis országok eleve kudarcra vannak kárhoztatva. Ugyanezeket a gondolatokat fejtegette Szarka László történész, az MTA Etnikai-Nemzeti Kisebbségkutató Intézetének igazgatója is, aki rámutatott a határon túli kisebbségi magyar tudományos intézményrendszer kiépítésének fontosságára és a már elért eredményekre. Végh László, a somorjai Bibliotheca Hungarica igazgatója előadásában a szlovákiai magyar értelmiségnek a kisebbségi tudományos intézményrendszer kialakítására tett erőfeszítéseit ismertette, amelyek a kommunista diktatúra évtizedeiben jobbára sikertelenek maradtak, de a rendszerváltást követően is komoly akadályokba ütköztek. Ennek ellenére fokozatosan különböző kutatóműhelyek és intézmények jöttek létre. (Ezek munkájáról egyébként egy szekcióülés keretében az érdeklődők részletesebb tájékoztatást is kaphattak.)

Az ünnepség keretében egy könyvkiállítás is nyílt, amelyen annak a 400 kötetnek egy része volt látható, amelyet az MTA Társadalomkutató Központjának felkérésére 17 magyar társadalomtudományi intézet válogatott össze. Ezek a magyar nyelvű kiadványok végleg a pozsonyi Egyetemi Könyvtárban maradnak, miután az érintett intézetek nagyvonalúan a könyvtárnak adományozták a könyveket. Ezt Balogh Margit vallástörténész, az MTA Társadalomkutató Központjának igazgatója jelentette be. Liszka József etnográfus, a Fórum Kisebbségkutató Intézet Etnológiai Központjának igazgatója a kiállítás megnyitóján a kisebbségi magyar tudományos műhelyek munkájának fontosságáról beszélve emlékeztette a résztvevőket arra, hogy a kiadványok szerzői között kisebbségi magyar szakemberek is vannak. A könyvajándékot a pozsonyi Egyetemi Könyvtár igazgatója, Tibor Trgiňa köszönte meg.

A Magyar Tudomány Napján ülést tartott a Szlovák-Magyar Történész Vegyesbizottság is, amelynek állandó témája immár évek óta az egységes szempontok alapján megírandó általános és középiskolai történelemtankönyvek megírása. Noha történt elmozdulás ebben a kérdésben, egyelőre még messze vagyunk attól, hogy a szlovák térfélen is előítéletektől mentesen kezeljék a problémát.

A Magyar Tudomány Napja alkalmából november 7-én a komáromi Tiszti Pavilonban is sor került egy rendezvényre, amelynek témája a határon túli magyar tudományos könyvkiadás helyzete volt. A tanácskozáson – a szervezők és a társszervezők képviseletében – részt vett és felszólalt Berényi Dénes akadémikus, az MTA „Magyar Tudományosság Külföldön” Elnöki Bizottságának elnöke, Albert Sándor parlamenti képviselő, a komáromi Selye János Egyetem rektora és Öllős László, a Fórum Kisebbségkutató Intézet elnöke. Ebből az alkalomból bemutatták azt a most megjelent kiadványt, amely a somorjai Fórum Kisebbségkutató Intézet és a dunaszerdahelyi Lilium Aurum közös vállalkozása. Az A határon túli magyar tudományos könyvkiadás c. kötetet Simon Attila szerkesztette, s egyes fejezeteit Soós Kálmán (Kárpátalja), Biró A. Zoltán (Románia), Gábrity Molnár Irén (Szerbia-Montenegro), Lábadi Károly (Horvátország), Göncz László (Szlovénia) és Liszka József (Szlovákia) írta. A résztvevők megtekinthették azt a kiállítást is, amelyet a határon túli magyar kutatóműhelyek és könyvkiadók tudományos kiadványaiból állítottak össze. Itt szinte kizárólag társadalomtudományi művek voltak láthatók, a természettudományi és műszaki vonatkozású kötetek hiányoztak. Simon Attila történész, a Fórum Kisebbségkutató Intézet munkatársa és a Selyes János Egyetem most megalakult történelmi tanszékének oktatója ezt önkritikusan elismerve ígéretet tett arra, hogy a közeljövő tervei között szerepel ennek a hiánynak a pótlása is. A kötet szerzői közül csak hárman jelenhettek meg a tanácskozáson, ők röviden összefoglalták a téma feldolgozása során alkalmazott szempontokat és összegezték a felsorakoztatott tényeket. Liszka József nem rejtette véka alá bíráló megjegyzéseit sem, amelyek a következetlenséget és az itt-ott megnyilvánuló felületességet vették célba. (A könyvvel lapunk egyik későbbi számában részletesen is foglalkozunk majd.)

A tanácskozás keretében két szekcióülést is tartottak. Az egyik a tudományos könyvek kiadásának finanszírozásával és terjesztésével foglalkozott, a másik a Kárpát-medencei kisebbségi tudományos műhelyek együttműködésének és hálózatszerű kiépítésének a lehetőségeit vizsgálta. A rendezvény zárásaként Komáromban is bemutatták a Sült galamb? Magyar egyetemi tannyelvpolitika c. kiadványt, amelyet Kontra Miklós nyelvész állított össze azokból az előadásokból és hozzászólásokból, amelyek a 2004. október 28–31-én Debrecenben rendezett konferencián hangzottak el. (latimer)

Szabad Újság honlapja: www.hhrf.org/szabadujsag

A forráslap: Szabad Újság - 2005. november 9  – november 23-i (45-47.) szám