G.T.K.: Tavaly november 19-én a szélvihar nálunk is nyomot hagyott. Az akácfáimat megtörni nem tudta, de kettőt kissé megdöntött. December 19-én a község polgármestere utasítása alapján egy roma kivágta őket és még több fát is, mintha csak az övéi lettek volna, a családja pedig szállította a kivágott faanyagot az otthonukba. Végül szemtelenül nekem is adott egy kis mennyiséget belőle. Ezek után panaszt emeltem a községi képviselő-testületnél. Intézkedés nem történt, az ügyet lezárták. Ezután a rendőrséghez fordultam, hogy vizsgálják felül a panaszomat. Erre 114 nap után kaptam választ a községtől, hogy részükről minden rendben van, joguk volt a két megdőlt fát kivágni, a többi fa miatt forduljak a rendőrséghez.
Elhiszem, hogy nehezményezi a történteket, de sajnos ön is nagyban hibás,
hogy úgy történtek a dolgok, ahogy azt leírta. A község levele szerint az ön
kertjében lévő két akácfa az utca felé dőlt és veszélyeztették a
villanyvezetéket, ezért vágatta ki őket a polgármester. Erre joga volt, főleg,
mivel az ön menye beleegyezett. A két fa kivágásával a község B. urat bízta meg
aktivációs munkák keretén belül. A kivágott fák saját célú felhasználására nem
kapott, és nem is kaphatott a községtől engedélyt.
Amennyiben a polgár saját erejéből nem képes elhárítani a veszélyeztetés
forrását, de erre azonnali szükség van, a község azt jogosult elvégezni és ilyen
helyzetben nincs szükség a törvények értelmében a tulajdonos beleegyezésére.
Megállapítható tehát, hogy a község polgármestere jogosan járt el. Akkor követte
el az alapvető hibát, amikor látta, hogy a roma több fát vág ki és azokat hordja
el az ön udvarából. Azonnal szólnia kellett volna a polgármesternek, illetve a
községi hivatalnak. Ebben az esetben nem kerülhetett volna sor arra, ami
történt.
Miután azonban ezt nem tette meg, legalább büntető feljelentést kellett volna
tennie, de azonnal. Ha ön nem egyezett meg a romával, hogy más fákat is vágjon
ki, és a kivágott fák felhasználásáról sem született megegyezés, egyértelműen
lopásról van szó, ami pedig a lopással okozott kár nagyságától függően vagy
kihágás, vagy bűncselekmény.
Ma, amikor már nem értékelhetőek fel objektívan a kivágott fák, vagyis nem
állapítható meg minden kétséget kizáróan az értékük, nagyon nehéz az ügyben
eljárni. Nem beszélve arról, hogy egy év után már biztosan nincs meg az
eltulajdonított faanyag. Kártérítési igényét is nehezen érvényesíthetné, hiszen
nem ismert az okozott kár összege. Éppen ezért nagyon nehéz lenne a dolga a
bűnüldöző szerveknek is, hiszen a kár összege ismeretének hiányában az
elkövetett cselekményt bajosan tudnák kvalifikálni mint bűncselekményt. Az ön
büntető feljelentését ugyan jegyzőkönyveznék, kihallgatnák a résztvevőket, de
nagyon valószínű, hogy az ügyet bizonyítékok hiányában lezárnák.
Kártérítési ügyben elméletileg fordulhatna bírósághoz (hogy a roma fizesse meg
az elhordott faanyag árát), de ott szintén meg kell határozni az okozott kár
értékét, és ezt az értéket bizonyítani is kell. A perköltség a perelt összeg 5
százaléka, ügyvédre vagy más szakemberre, továbbá törvényszéki szakértő
segítségére is szüksége lenne, vagyis nem látom nagy értelmét.
Dr. Balla Éva
Május 24: 46 éves elvált, rokkantnyugdíjas vagyok. A születésem óta 8 centivel rövidebb a bal lábam, és ehhez még epilepszia is járul. Ezekkel a bajokkal csupán részleges rokkantnyugdíjra vagyok jogosult. 3257 koronát kapok, ami még a létminimumot sem éri el. Ez még a szimpla megélhetéshez is kevés, én pedig rengeteg pénzt költök gyógyszerre, speciális lábbelire és egyéb egészségügyi segédeszközökre. Jogot formálhatok-e teljes rokkantnyugdíjra, ha igen, hogyan és milyen formában kell eljárnom? Ha lehet, kérném az Egészségügyi Minisztérium címét is.
A mellékelt határozat alapján az ön funkciós zavarainak mértéke 70%, ezért
súlyosan egészségkárosodott személynek számít. A funkciós zavarok mértékét a
szociális biztosító orvosi bizottsága állapítja meg, és ebből indulnak ki a
további jogosultságai. Felülvizsgálatra 2006 májusában kell jelentkeznie.
Itt kell megjegyezni, hogy az utolsó törvénymódosítás nagyon megszigorította a
rokkantsági állapot és annak mértéke megítélésének feltételeit, ami ellen semmit
nem tehet. Szinte alig van olyan személy, akinél a funkciós zavarok mértékét
100%-ban állapítják meg (az ilyen személy teljesen mozgásképtelen, szinte
élőhalott). Elméletileg ön képes lenne valamilyen munkavégzésre (legalábbis
részleges munkaidőben vagy védett műhelyben stb.), de sajnos mindenki számára
ismert tény, hogy ez csupán elmélet, hiszen napjainkban még a teljesen
egészséges, de 40 év feletti életkorú személyek számára is szinte lehetetlen
munkahelyet szerezni. A törvény viszont az elméletből indul ki.
A rokkantsági nyugdíj összege az előző jövedelméből van megállapítva. Az összeg
emelésére szintén nincs módja, mert a törvények egyértelműen határozzák meg azt,
hogy hogyan és mi alapján van megállapítva a rokkantsági nyugdíj összege (a
részleges rokkantsági nyugdíj fogalma már megszűnt, a törvény csupán a
rokkantsági nyugdíjról beszél).
Anyagi helyzete javítása érdekében csupán annyit tehet, hogy az 599/203 tt.
számú, az anyagi szükséghelyzetbeni segítségről szóló törvény értelmében
kérelmezheti a munka-, szociális- és családügyi hivatalnál a különféle
kompenzációk megítélését, hiszen anyagi szükséghelyzetben van, mert jövedelme
nem éri el a létminimum összegét, ami jelenleg egy egyedülálló felnőtt személy
esetében 4730,- Sk.
A törvény 10-es paragrafusa 2-es bek.-e szerint az anyagi szükséghelyzetbeni
juttatás az ön esetében 1450,- Sk havonta. A 11-es paragrafus szerint kaphat
ehhez még 50,- koronát mint az egészségügyi gondoskodáshoz való hozzájárulást.
Kaphat esetleg aktivációs hozzájárulást havi 1500,- Sk összegben, ha részt vesz
a község által szervezett önkéntes munkálatokban. A 13-as paragrafus szerint
kaphat lakhatási hozzájárulást, ami havonta 780,- Sk. Ez esetben feltétel, hogy
ház- vagy lakástulajdonos legyen és fizesse a lakhatással kapcsolatos kiadásokat
(gáz, villany stb.). A 15-ös paragrafus szerint kaphat egyszeri segélyt, főleg
rendkívüli kiadásokra: ruházkodásra, alapvető házberendezésre és egészségügyi
(orvosi, gyógykezelési) kiadásokra.
Sajnos mást nem tudok tanácsolni, mint azt, hogy mielőbb forduljon az illetékes
hivatalhoz, ahol a fentiekről pontos tájékoztatást kap A kért minisztérium címe:
Ministerstvo zdravotníctva SR, Timbová 2, P.O.BOX 52, 837 52 Bratislava 37
Dr. Balla Éva
Szabad Újság honlapja: www.hhrf.org/szabadujsag
A forráslap: Szabad Újság - 2005. november 9 – november 23-i (45-47.) szám