Elnök úr, novemberben megyei önkormányzatokat választunk. Ön hogyan
értékeli a pártok magatartása nyomán kialakult erőviszonyokat a déli megyékben?
– Sajnos, a legtöbb megyében az tapasztalható, hogy a többi párt összefogott
ellenünk, függetlenül attól, hogy az első választási időszakban együttműködtek-e
az MKP-val vagy sem. Ez annak a jele, hogy Szlovákiában a legtöbb párt még ma is
a magyarellenességre alapozza választási sikerét, nem pedig a konstruktív
együttműködésre az Európában honos ideológiai irányzatok jegyében.
Az MKP csak Pozsony megyében vesz részt választási koalícióban. A többiben
miért nem sikerült megegyezésre jutnia egyetlen partnerrel sem?
– A megegyezéshez két partner kell. Az kevés, ha csupán az egyik partner
kívánja az együttműködést. A Szabad Újság olvasói bizonyára emlékeznek még Bugár
Béla 2004 novemberében tett nagyvonalú ajánlatára. Egyetlen párt sem reagált rá.
Az indok? Amit az előző kérdésre feleltem.
Ahhoz, hogy az állampolgár fel tudja mérni, milyen jelentősége van a megyei
önkormányzati választásnak, tudnia kell, milyen kérdésekben dönt ez a testület.
Mi mindenben illetékes a megyei önkormányzat?
– A megyei önkormányzat hatáskörébe tartoznak: a középiskolák,
tanonciskolák, színházak, múzeumok, könyvtárak, képtárak, művelődési központok,
szociális intézmények, az egészségügy területén a II. osztályú kórházak és
rendelőintézetek, továbbá oda tartozik az egészségügyi és szociális engedélyek,
a működési engedélyek kiadása, a 2. és 3. osztályú közutak karbantartása, a
közérdekű autóbuszközlekedés megrendelése és támogatása, a menetrendek
koordinálása, a régiófejlesztés, a megye fejlesztési tervének és
területrendezési tervének a meghatározása, a határon átívelő együttműködés, az
EU alapjai által támogatott, egyre több típusú pályázat elbírálása.
Tájékoztatni kell a választópolgárt arról is, hogy az MKP milyen mérce
szerint választotta ki a megyei képviselőjelölteket. Mi volt a kritérium?
– Az MKP Országos Tanácsa határozta meg a kritériumokat, melyek főleg erkölcsi
jellegűek.
A megyei képviselők szakmai kérdésekben is döntenek. Meggyőződése szerint a
jelöltek szakmai összetétele megfelel az önkormányzati munka követelményeinek?
– A legtöbb megyében igen. Figyelembe kell venni ugyanis azokat a
hatásköröket, melyekkel a megyék rendelkeznek. A jelöltek szakmai összetétele
általában tükrözi a követelményeket. Az általam felsoroltakból adódik, hogy a
szerencsés megoldás az, ha a jelöltek között van orvos, a szociális és a
kulturális területek szakértője, pedagógus, régiófejlesztési szakember, de
szakmailag elengedhetetlen a közgazdász és a jogász is.
Fontos lehet a kor, a nemi és felekezeti hovatartozás szerinti összetétel is.
A járások milyen szempontból egyeztették a jelöltlistákat?
– A járási konferenciák javasolhattak jelölteket a választási listákra, a
kerületi tanácsok pedig véglegesítették azokat. Nyilván figyelembe vették a
fenti szempontokat is.
Fontos a program, amellyel a jelöltek igyekeznek megszerezni a választók
rokonszenvét és támogatását. Most, hogy a megyei hatáskörök már tisztázódtak, az
önkormányzati célok és feladatok konkrétabbak lettek, mint négy évvel ezelőtt?
– Egyértelműen, szerintem ez tükröződik a választási programok minőségében.
Konkrétabb célkitűzések jelentek meg a megyék választási programjaiban. Az első
megbízatási időszakban szerzett tapasztalat és tudás tükröződik a
célkitűzésekben.
Ismeretei szerint hogyan érvényesült az országos tanács keretprogramja a
megyei tanácsok választási programjában?
– Az országos tanács meghatározta a megyei választási programok vázát.
Kivétel nélkül minden megyében e vázlat alapján állították össze a jelöltek a
konkrét választási programot. A választási programok valósak, teljesíthetők. Bár
lehetőség nyílna minden megyében a programok megvalósítására. Kiemelt téma a
munkahelyteremtés, a szociális politika, az egészségügy és a régiófejlesztés.
Ahhoz, hogy a megyei önkormányzatban az MKP képviselői döntéshozói pozícióba
kerüljenek, többséget kell alkotniuk. Erre hol lát esélyt?
– Az első választási időszakhoz hasonlóan Nyitra megyében, illetve koalíció
tagjaként mind a 4 további megyében.
Ha kevesen mennek el szavazni, kevés képviselőnk lesz. Elég, ha a magyar
választók legalább annyian lesznek, mint négy évvel ezelőtt?
– Nem, az idei megyei választáson a magyar ajkú választóknak mindenképpen
magasabb arányban kell részt venniük, mint legutóbb. Mert a többi párt
erőteljesebb koalíciókban indul ellenünk, mint legutóbb, kampányuk még
nacionalistább lesz, mint legutóbb. Vagyis erőteljesebben tudják majd
mozgósítani a szlovák választókat. Egyszerűen összefogtak ellenünk, ki akarnak
szorítani a döntéshozatalból. A magyar ajkú polgárok számára komoly tétje lesz a
választásnak. Ezért fontos, hogy minél többen szavazzanak.
Milyen kára származhat a magyar választópolgárnak abból, hogy kis létszámuk
miatt a megválasztott magyar képviselők nem tudják érdemben befolyásolni a
megyei döntéseket?
– Ennek olyan következménye lehet, hogy az iskolákba, egészségügyi,
szociális intézményekbe történő beruházások, a közutak felújítása beszűkülne
azokban a régiókban, melyekért az MKP megválasztott képviselői felelősek. Azok a
régiók jutnának előtérbe, amelyeket más pártok megválasztott képviselői
képviselnek. Nem lenne, aki régióinkban felkarolná a munkahelyteremtő
beruházásokat. Tekintettel arra, hogy egyre több eu-s pályázat elbírálása megyei
szinten zajlik, régiónk polgármestereinek nem volna támasza a megyei testületben
pályázataik, elképzeléseik megvalósításához. Egy sor intézkedés, melyeket
képviselőink az első megbízatási időszakban a magyar ajkú lakosság érdekében
tettek, a választásokat követően módosulhatnának.
Csaknem mindenütt állítottak elnökjelöltet is. Milyen megfontolásból, hiszen
tényleges megválasztásuk a szlovák többség összefogása esetén nagyon nem
valószínű?
– A megye elnökének választása célirányosan kétkörös. Valóban, ha
jelöltjeink a második körbe kerülnek, ott nem sok eséllyel pályázhatnak a
sikerre a szlovák többség összefogása miatt. Rendkívül fontos viszont, hogy
minél többen szavazzanak elnökjelöltjeinkre mind a két körben. Megfelelő
támogatás esetén ügyes taktikával bele lehet szólni az elnökválasztás második
körének eseményeibe. Ahol az MKP nem indít elnökjelöltet, ott nem tud aktívan
beleszólni az elnökválasztás kimenetelébe. Pedig ez fontos eszköze lehet egy
megfelelő, 4 évre szóló koalíció megkötésének.
Több példa is bizonyítja, hogy az MKP megyei szinten ellenzéki párttal is tud
eredményesen együttműködni. Esetleg megismételhető a kassai és a besztercebányai
módszer?
– Mindenképpen követendő példa és minden bizonnyal megismételhető. Régióink
méltó képviselete ott, ahol képviselőink számbeli kisebbségben vannak a megyei
testületben, csupán koalícióban vagy a fent jelzett együttműködéssel oldható
meg. Ellenzékben maradva a képviselet hatékonysága megkérdőjelezhető.
A sikeres választáshoz jó kampányra is szükség van. A jó kampányhoz pedig
egyetértésre és összefogásra. Ehelyett néhol viszálykodást és széthúzást
tapasztalhatunk.
– Kampányunk során éppen az egyetértésre, összefogásra szeretnénk a
hangsúlyt helyezni, valamint azokra az eredményekre, amelyeket az első
választási időszakban választóink érdekében elértünk. Eredményeinkkel, a
választók érdekében kifejtett tevékenységünkkel szeretnénk megszólítani,
mozgósítani a választókat. Lehetőségeihez mérten mind az öt megyében komoly
eredményt tud felmutatni az MKP-képviselet. Kampányunkban erre fogjuk felhívni a
választók figyelmét.
Az MKP Nyitrai Kerületi Tanácsa két helyen is megváltoztatta a Komáromi járás
jelöltlistáját, amelyet járási konferencia hagyott jóvá Komáromban. Az
alapszabály szerint ehhez a kerületi tanácsnak állítólag nem volt joga. Miért
húzták ki Szabó Olga és Bölcs József nevét?
– Az MKP alapszabálya és az országos tanács határozata értelmében a járási
konferenciák jelölteket és pótjelölteket javasoltak a megyei választási listára.
A kerületi tanácsok a választási listákat véglegesítették. Hangsúlyozom:
véglegesítették, nem pedig tudomásul vették. Az MKP alapszabályt felügyelő
bizottsága az alapszabály e tételét magyarázva kijelentette, hogy a kerületi
tanács igenis módosíthatja a jelöltek névsorát. Az MKP Nyitrai Kerületi
Tanácsának jelöltállító tanácskozása az alapszabály értelmében zajlott le. A
küldöttek minden javaslatról többségi szavazással döntöttek. Hasonlóképpen
történt ez, mint a parlamenti jelöltlista összeállítása. A járások javaslatait
az MKP Országos Elnöksége összegezte, majd javaslatot tett az országos
tanácsnak. Az országos tanács az esetleges módosításokat követően véglegesítette
a parlamenti választás jelöltlistáját.
A már ismert listák alapján mennyien lesznek a független és a más pártokban
indított magyar jelöltek?
– Az egyes választási körzetekben a választási listák még nem véglegesek. Az
eddig ismert információk alapján nem jellemző az a tendencia, amelyről
kérdésében érdeklődött.
Az MKP-nak mit nem szabad elmulasztania a választások előtt?
– Minőségi választási programmal és megfelelő, szakmailag rátermett
jelöltekkel megszólítani és mozgósítani a választókat. Felhívni a figyelmüket
arra, hogy komoly a tét. A többi párt összefogott ellenünk, arra törekednek,
hogy kiszorítsanak bennünket a döntéshozatalból. Régióink és választópolgáraink
érdekében mindent meg kell tennünk azért, hogy a magyarságnak újra méltó
képviselete legyen a megyei önkormányzatokban.
Milyen eredményre számít novemberben 26-án?
– Amennyiben választóink megértik üzeneteinket, jelzéseinket, melyeket
számukra hangoztatunk, tudatosítják majd a választás tétjét, akkor óvatos
optimizmussal azt mondom, hogy hasonló eredményt érhetünk el, mint 4 éve.
Önnek legyen igaza. Köszönöm a válaszait.
SZABÓ GÉZA
(Folytatás a 3. oldalon)
Szabad Újság honlapja: www.hhrf.org/szabadujsag
A forráslap: Szabad Újság - 2005. november 9 – november 23-i (45-47.) szám