Kérdéseinkre BUGÁR BÉLA, a Magyar Koalíció Pártjának elnöke válaszol

„Hiszek abban, választóink tudják, mi a legjobb döntés”

Elnök úr, a november 26-i megyei önkormányzati választások előtt hogyan értékeli a déli megyékben kialakult politikai erőviszonyokat?

– Most már egyértelmű, hogy csaknem minden megyében összefogtak ellenünk a szlovák pártok. Köztudott, hogy Nyitra megyében magyarellenes nagykoalíció indul a választásokon. Besztercebánya megyében ugyan nem alakult egységes szlovák koalíció, de a déli járásokban a szlovák pártok nem indítanak egymás ellen jelölteket. Ez a mi jelöltjeink dolgát nehezíti meg. A keleti járásokban Kassa megyében a szlovák pártok magyar nemzetiségű jelöltekkel próbálják elcsábítani választóinkat. A választási kampány során igyekszünk mindent elkövetni, hogy mozgósítsuk választóinkat, mert valóban nagy a tét. Együttműködésről csak Pozsony megyében – itt koalícióban indultunk – és részben, az elnökjelölt támogatását illetően, Nagyszombat megyében beszélhetünk.

A véget nem érő parlamenti és koalíciós viszálykodások mennyire befolyásolhatják a megyei választásokat?

– A választói kedvre biztosan nincsenek jó hatással. Érthető, ha a szavazópolgár belefárad a pártviszályokba, a személyeskedésbe, s ez azóta erősödött fel, amióta a kormánykoalíció elveszítette többségét. Csak olaj a tűzre az ANO szétesése, és az MKP politikusai ellen indított mediális hajtóvadászat.

Az MKP-nak Pozsonyon kívül nincs koalíciós partnere. Más megyékre inkább az jellemző, hogy a többi párt (a kormánykoalíciós partnerek is) összefogtak és arra törekszenek, hogy az MKP-t kiszorítsák a döntéshozatalból. Ezt mivel „érdemelte ki” a magyar párt, és mit tehet ellene?

- A válasz nagyon egyszerű. Ahol döntési helyzetbe kerültünk, bevezettük azt a rendszert, hogy a déli járások is arányosan részesüljenek a támogatásokból. Csak azt biztosítottuk, ami véleményünk szerint jár a magyarlakta vidékeknek: hogy az északiakkal egyenlő esélyeik legyenek. De a szlovák pártok még az egyenlő esélyek jogát is sajnálják tőlünk, és a magyarok ellen fordulnak. S hogy mit tehetünk ellene? Semmi mást, mint hogy figyelmeztetjük a választókat: ha nem vesznek részt a voksoláson, elveszítik az esélyét is annak, hogy befolyásolják a szülőföldjük gazdasági, kulturális, szellemi fejlődését. Nem szabad hagynunk magunkat. A magyarok mindig akkor tudtak nagyot alkotni, amikor összefogtak és egységesen tudtak fellépni. Az MKP története erre a legjobb példa. Úgy látszik, újra és újra próbára teszik ezt az egységet. De én hiszek az MKP választóiban. Hiszek abban, hogy tudják, mi a legjobb döntés.

Ahhoz, hogy az állampolgár fel tudja mérni, milyen jelentősége van a megyei önkormányzati választásnak, tudnia kell, milyen kérdésekben dönt ez a testület, az MKP milyen mérce szerint választotta ki képviselőjelöltjeit, és az adott megyében milyen programot akar megvalósítani. A párt választási kampánya válaszol ezekre a kérdésekre?

– Kampányunkat arra építettük, hogy mindenekelőtt elmagyarázzuk az embereknek, miről döntenek és milyen pénzeszközökkel gazdálkodnak a megyei önkormányzatok. Tisztában vagyunk azzal, hogy erről kevés az információ, sajnos, a sajtóban többnyire csak a megyével kapcsolatos botrányokról lehetett olvasni. A mi megyei képviselőinknek azonban van mit letenniük az asztalra, ezért a kampánygyűléseken az eredményeinkről is számot adunk, de természetesen nagy hangsúlyt fektetünk arra is, mit szeretnénk elérni a következő négy évben. Üres ígérgetésekbe azonban nem akarunk bocsátkozni. Azt szeretnénk, ha képviselőinket és a jelölteket az eddigi munkájuk alapján ítélnék meg. Olyan jelölteket indítottunk, akik az elmúlt választási időszak alatt már bizonyítottak, illetve új arcok is megjelentek a listákon. Az Országos Tanács által meghatározott feltételek között az szerepelt, hogy a jelölt legyen feddhetetlen, és hogy nem működött és jelenleg sem működik együtt a polgári és a katonai titkosszolgálatokkal.

Adatokkal hogyan lehetne kifejezni azt, amit az MKP a kampány keretében a megyei választások sikeréért tett? Némelyek szerint kevés volt az akció…

– Rengeteg kampánygyűlésünk volt. Pontos számadatot e pillanatban nem tudok mondani, de ha bárki ellátogat az MKP internetes oldalára, a főoldalon megtalálja a főbb rendezvények listáját, a megyei választások link alatt pedig ott szerepel valamennyi járás és község rendezvénye. Ez a szám több százra rúg. Járási elnökségeink többsége valamennyi községben tart kampányrendezvényt, amelyen a megyei képviselőjelöltek és az elnökjelöltek is részt vesznek. Ezt én nem nevezném kevésnek. Minden járásban odafigyeltek arra, hogy szórakoztató műsorral, a helyi csoportok fellépésével is odavonzzák a polgárokat.

A kampánynál azonban mindenképpen fontosabb az a munka, amelyet a megyei önkormányzatok az elmúlt megbízatási időszakban végeztek. Erről meglehetősen eltérőek a vélemények. Ön hogyan értékeli az MKP megyei képviselőinek eddigi tevékenységét?

– Nyilvánvaló, hogy történtek hibák, hiszen aki dolgozik, hibázik is. Összességében véve azonban leszögezhetjük, hogy azokban a megyékben tudtunk komoly eredményeket elérni, ahol megfelelő volt a súlyunk, vagy képesek voltunk együttműködni. Ahol az MKP ellenzékbe szorult, nem volt sok esélye, hogy jelentős eredményeket mutasson fel. Ez is arra kellene, hogy ösztönözze a választókat, hogy vegyenek részt a megyei választásokon, mert csak akkor tudjuk hatékonyan képviselni az érdekeiket, ha megfelelő erővel rendelkezünk majd.

Az MKP OT egy keretprogramban hívta fel a megyék figyelmét a kulcsfontosságú feladatokra. Milyen feladatokról van szó, és ismeretei szerint vajon kellő súllyal kaptak-e helyet a megyei tanácsok választási programjában?

– Ebben nem látok problémát. Az OT által elfogadott keretprogramot csak javaslatnak, egyfajta vonalvezetőnek szántuk. Ki-ki úgy töltötte meg tartalommal, ahogy jónak látta.

Ha kevesen mennek el szavazni, kevés képviselőnk lesz. Elég, ha a magyar választók legalább annyian lesznek, mint négy évvel ezelőtt?

– Mi akkor is elégedettek leszünk, ha csak megközelítően hasonló eredményt sikerül elérnünk, mint négy évvel ezelőtt. Hiszen már az elején is beszéltünk arról, mennyire érezhető, hogy az emberek a sok vita és viszálykodás következtében elutasítóak a politikával szemben. Mi azonban szeretnénk őket mozgósítani, mert valóban csak akkor fogják tudni befolyásolni a saját jövőjüket, akkor tudnak képviselőik révén részt venni a döntéshozásban, ha élnek választójogukkal.

Milyen kára származhat a magyar választópolgárnak abból, hogy kis létszámuk miatt a megválasztott magyar képviselők nem tudják érdemben befolyásolni a megyei döntéseket?

– Tudomásul kell venni, hogy a déli járások érdekeit csak és kizárólag az MKP képviselte és képviseli ezután. Senki nem fogja szorgalmazni, hogy a magyarlakta járások is ugyanolyan mértékben legyenek támogatva, mint az északiak. Senki sem fog harcolni kívülünk azért, hogy biztosítsák az anyanyelv használatát a közhivatalokban vagy a szociális intézményekben. Rajtunk kívül senki sem figyelt oda és ezután sem fog odafigyelni arra, hogy a déli utak ne legyenek kátyúsak. Senki rajtunk kívül nem fog kiállni a magyar iskolák jövője mellett, márpedig arról, hogy egy magyar középiskola megmarad-e vagy sem, a megye dönt. A megye dönti el, hogy működjenek-e és ha igen, milyen anyagi körülmények között a kórházak, egyes rendelőintézetek és szociális intézmények. Ki fogja ezeket a délvidéken megőrizni és támogatni, ha nem az MKP politikusai? Vajon ki szorgalmazta a párkányi híd újjáépítését? És ki áll ki az Ipoly-híd megépítése mellett? És ki harcol a déli gyorsforgalmi út mielőbbi megépítéséért? Ne legyenek illúzióink. Tudomásul kell venni, hogy csak magunkra számíthatunk.

Csaknem mindenütt állítottak megyei elnökjelöltet is. Milyen megfontolásból, hiszen tényleges megválasztásuk a szlovák többség összefogása esetén nagyon nem valószínű?!

– Vállalnunk kell a megmérettetést. Arról nem is beszélve, hogy nyilvánvalóvá válik, milyen erőt képvisel az MKP, milyen a támogatottsága. Abban is bizonyosak vagyunk, hogy sokkal jobban tudjuk a választókat mozgósítani, ha elnökjelöltünk is van, hiszen ez tiszta helyzetet teremt.

A sikeres választáshoz egyetértésre és összefogásra is szükség van. Ehelyett több helyen, például a Komáromi járásban, tagadni sem lehet a viszálykodást és széthúzást. A jó eredmény érdekében nem kellene mindezt legalább felfüggeszteni?

– Őszintén megvallom, elszomorít a komáromi helyzet. De ez is csak azt igazolja, hogy az MKP demokratikus, alulról építkező párt. A felső vezetés elmondhatja ugyan a véleményét a helyben jelentkező problémákról, de nincs eszköz a kezünkben, hogy beavatkozzunk. Ehhez szükség lenne az alapszabály módosítására. A személyes véleményem az, hogy ha egy helyi szervezetben tarthatatlanná válik a helyzet, ha kibékíthetetlen ellentétek rombolják belülről, és ez az egész párt működésére hatással van, lehetőséget kellene adni az Országos Tanácsnak, hogy a helyi szervezetet feloszlassa.

Ahhoz, hogy a megyei önkormányzatban az MKP képviselői döntéshozói pozícióba kerüljenek, a választások után vagy többséget kell alkotniuk, vagy koalíciót kell létrehozniuk együttműködésre kész és alkalmas partnerekkel. Erre hol lát esélyt?

– Nyilvánvaló, hogy erre Pozsonyban a legnagyobb az esély, hiszen itt koalíciót kötöttünk a jobboldali pártokkal. A koalícióban pedig mindenkinek meg kellett találnia a számítását, így az MKP is számíthat döntéshozó és végrehajtó pozíciókra is. Erről egyelőre többet nem árulnék el, a választások után mindenre fény derül. Ugyancsak látok esélyt az együttműködésre Nagyszombat megyében is, de természetesen ez attól függ, hogy az általunk támogatott, a KDH-SDKÚ részéről jelölt Jozef Klokner milyen eredményt ér el a választásokon. Sok mindent eldönt majd egyébként az elnökválasztás második fordulója, de most nem szeretnék találgatásokba bocsátkozni.

Több példa is bizonyítja, hogy az MKP megyei szinten ellenzéki párttal is szót tud érteni. Esetleg megismételhető lesz a kassai és a besztercebányai módszer?

– Semmit sem zárhatunk ki. A mi érdekünk minden megyében az, hogy ne szoruljunk ellenzékbe, hanem ilyen vagy olyan módon részt vehessünk a döntéshozásban.

Nyitra megyével kapcsolatban elhangzott olyan vélemény is, hogy még MKP-s győzelem, tehát többség esetén is ajánlatos lenne koalíciós partnert választani. Egyetért ezzel az elgondolással?

– Együttműködésre mindenképpen szükség lesz. Nem tartom jó megoldásnak azt sem, ha a magyar képviselők teljesen elszigetelődnek. Mi az országos politikában is mindig a tisztességes együttműködés elvét vallottuk, és ezt nem gondoljuk másként megyei és helyi szinten sem.

Milyen eredményre számít novemberben 26-án?

– Mindent megteszünk azért, hogy minél több megyei képviselői mandátumot szerezzünk. De nagyon sok múlik azon, hogy milyen lesz a választási részvétel. A négy évvel ezelőtti eredményt csak akkor tudjuk megismételni, ha nem hagyjuk magunkat, ha összefogunk, ha egységet és erőt mutatunk.

A megyei önkormányzati választások előtt mit üzen a szlovákiai magyar választópolgároknak?

– Hadd válaszoljak erre egy közvélemény-kutató példázatával. Pavel Haulík a minap az egyik televízióban azt mondta, hogy a választók számára a megyei választások zsákbamacska: nem tudhatják, hogy a párt vagy koalíció, amelyre szavaznak, vajon nem esik-e darabjaira rögtön a választások után, képviselői nem ülnek-e át más padsorokba. Az MKP választói tudhatják az elmúlt 15 év tapasztalata alapján, hogy mi nem árulunk zsákbamacskát. Aki ránk szavaz, a biztos és biztonságos jövőt választja.

Reméljük, sokan leszünk. Elnök úr, köszönöm a válaszait.

SZABÓ GÉZA

Szabad Újság honlapja: www.hhrf.org/szabadujsag

A forráslap: Szabad Újság - 2005. november 9  – november 23-i (45-47.) szám