A kárpát-medencei magyarság jelene és jövője címmel október 28-án szervezett nyilvános eszmecserét Székesfehérvárott a Fehérvári Polgári Védegylet, melynek vezetője Kaszás István határon túli magyar politikusokat hívott disputára, hogy közösen értékeljék a 2005. december 5-i népszavazás utóhatásait, illetve véleményt cseréljenek a kárpát-medencei magyarság sorskérdéseiről. A fenti témáról délvidéki, kárpátaljai, erdélyi, felvidéki politikusok osztották meg egymással és a résztvevőkkel gondolataikat.
Elsőként Ágoston András a Vajdasági Magyar Demokrata Párt elnöke hívta fel a szép számú hallgatóság figyelmét arra, hogy a kettős állampolgárság ügyében még nem született végső döntés, hiszen azzal sincsenek az anyaországban tisztában a politikai elit tagjai, hogy mihez kezdenek majd a jövőben a határon túli magyarsággal. Kiemelte, hogy meg kell teremtenünk a fenntartható magyar fejlődés feltételeit, amelynek legerősebb alapja, a magyar közösségeken belül működő többpárti demokrácia és megvalósíthatóságának záloga az autonómia.
Kovács Miklós a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke azon véleményének adott hangot, mely szerint a december 5-i népszavazás arról tett tanúbizonyságot, hogy nem minden magyarul beszélő tagja a magyar nemzetnek. A magyarság egy részének Európai Unióhoz való csatlakozásával kapcsolatban óva intette a korán lelkesedőket, jelezvén, hogy az európai klub szuverén és önző tagjaitól nem várhatjuk - sem feltételekkel, sem feltételek nélkül - el, hogy bármely kommunizmustól legatyásodott kelet-közép-európai nemzetet támogassanak.
Toró T. Tibor temesvári szenátor előadásában kifejtette, hogy nemzetstratégiánknak több összetevőből kell állnia. Az első lépcsőfok az lenne, hogy a magyar nemzeti közösségek viszonyát rendezzük a többségi nemzetekkel, hiszen a környező államokban sehol sem ismerik el a magyarságot államalkotó nemzetként. Az autonómia (mind a személyi elvű, mind a területi) Toró T. álláspontja szerint egyszersmind közjogi megoldást is jelentene, hiszen a Romániában élő magyar nemzeti közösség tagjai a pluralizmus elveit tiszteletben tartva választhatnának maguk közül képviselőket. Vallja, hogy a kárpát-medencei autonómia közös követelése és álláspontja kell, hogy legyen az Európai Unió belüli és kívüli magyarságnak, amelyről egyre többet kellene kommunikálni.
A konferencián Felvidéket Pázmány Péter, Dunaszerdahely polgármestere képviselte, aki kapcsolódva az előtte szólókhoz kijelentette, hogy a tapasztalatok szerint az Európai Unióhoz való csatlakozás nem oldja meg a kárpát-medencei magyar nemzeti közösségek létének rendezetlen kérdéseit. Az autonómia Unióhoz való csatlakozást megelőző követelésének szlovákiai elszalasztását hiányosságként értékeli a polgármester. Az igény kinyilvánításának elmaradása is hozzásegített ahhoz, hogy a szlovákság demokratikus eszközökkel, a közigazgatás átszervezésével ossza meg a tömbben élő magyar közösséget. A Felvidéken újra kell fogalmazni nemzeti céljainkat, hiszen kormánybalépéskor a magyar párt hibásan önként mondott le az autonómiáról és a máig élő, jogfosztó beneši dekrétumok ügyének megoldásáról. Kiutat - Pázmány meglátása szerint - az 550 szlovákiai magyar többségű település közös érdekképviseletbe való tömörülése, egy közös nemzetstratégia és a magyar-magyar gazdasági együttműködés élénkítése jelentheti a jövőben.
Az otthoniak nevében Ütő Endre felszólalásában a magyarországi elit felelősségéről beszélt, akik álljanak bármely politikai oldalon, nem képesek értéket teremteni. Meglátása szerint ezen addig nem is lehet érdemben változtatni, amíg Magyarországon egy olyan párt is a kormány tagja, amely a nemzetet magát tagadja.
A Szent István Művelődési Házban rendezett konferenciát élénk, ám kultúrált párbeszéd zárta, amelyben a közel száz jelenlévő véleményt nyilvánított az elhangzottakról és kérdéseket tett fel az előadóknak.
Petheő Attila
Szabad Újság honlapja: www.hhrf.org/szabadujsag
A forráslap: Szabad Újság - 2005. november 9 – november 23-i (45-47.) szám