J.N.: A nevesítetlen földek jegyzékében találtunk néhány parcellát, ahol szüleink neve szerepel, akik már több mint 20 éve nem élnek. Így nem érték meg a földreformokat, mi pedig nem tudtunk arról, hogy valamikor voltak földjeik. Ebből az okból természetesen a hagyatéki eljárások során sem kerültek szóba. Mit kell tennünk, kihez forduljunk, hogy megszerezzük szüleink földjeit?
Nagyon gyakori az olyan eset, mint az önöké. Az adott esetben az a jó, hogy
tudomást szereztek a földekről, a legjobb pedig az, hogy az adott földeket nem
sajátították ki, mert akkor már késő lenne mindenre.
Amennyiben a telekkönyvi kivonatban szerepelnek a szülők (az ő nevük az utolsó
bejegyzés), lényegtelen, hogy jelenleg mi van a parcellákon – lehet ez mára már
beépített terület is, amin más háza áll, használhatja magán- vagy jogi személy
stb.
A Polgári Törvénykönyv 100-as paragrafusa 2-es bek.-e szerint a tulajdonjog
érvényesítése soha nem évül el. Úgyszintén a törvénykönyv 460-as paragrafusa
szerint az örökség az örökhagyó halálával ruházódik át. A hagyatéki végzés, amit
a hagyatéki eljárás folyamán ad ki a közjegyző vagy a bíróság, csupán
adminisztratív ügylet, ami igazolja az örökség megszerzését az egyes örökösök
által.
Mivel az eredeti hagyatéki eljárás folyamán az örökhagyó vagyonába nem foglalták
bele a mezőgazdasági földeket, ún. póthagyatéki eljárást kell indítaniuk.
Az újonnan fellelt vagyon letárgyalására irányuló indítványt az illetékes
járásbírósághoz kell benyújtani, amely azt kiosztja egy közjegyzőnek. Az
indítványhoz csatolni kell az elhunyt halotti levelét, a telekkönyvi
kivonatokat, illetve tulajdonlapokat a letárgyalandó földterületekről és a
parcellák identifikációját.
Az indítványnak tartalmaznia kell, hogy ki után kérik a póthagyatéki eljárás
megindítását, az elhunyt adatait, főleg halála napját és helyét, a vagyon
meghatározását, ami az új hagyatéki eljárás tárgya lesz, az örökösök adatait
(név, vezetéknév, lakhely, születési dátum, ill. születési szám) és az eredeti
hagyatéki eljárás adatait (eljárási szám, és ki vezette azt le – állami
közjegyzőség vagy az újabbak szerint magánközjegyző).
Az indítvány első oldalára rá kell ragasztani egy 200,- korona értékű
okmánybélyeget. Ezután hívatja majd önöket a közjegyző, akire ráosztották az
ügyet, és ő tájékoztat a továbbiakról.
Nem bonyolult eljárás, és mindenképp érdemes elindítani, hiszen más mód nincs
arra, hogy megszerezzék szüleik földjeit.
Dr. Balla Éva
Szabad Újság honlapja: www.hhrf.org/szabadujsag
A forráslap: Szabad Újság - 2005. október 26 – november 2-i (43-44.) szám