Nyitrán már hosszabb ideje valóságos állóháború folyik a megyei önkormányzat HZDS-es elnöke, Milan Belica és az önkormányzatban többséget alkotó MKP-s képviselők között. Mi idézte elő ezt az áldatlan állapotot?
– A nyitrai kerületi elnök két éve belépett a DSZM-Néppártba, azóta teljesen elveszítette függetlenségét, Kovarčík befolyása alatt van, és már látszani sem akar függetlennek, ahogy a kezdetek kezdetén deklarálta.
Besztercebánya megyében az MKP megtalálta a viszonylagos együttműködés módját a HZDS-szel. Nyitrán a Mečiar-párt kezdettől fogva nem enged a kemény ellenzékiségből. Annyira ellentétesek az érdekei?
– Csodálkozik? Én személy szerint nem tudok együttműködni egy olyan párttal, amelyben mečiarista módszerek uralkodnak, úgy, ahogy azokat ´94 -´98 között a saját bőrünkön megéreztük.
A megyei önkormányzat nemrég ismételten jóváhagyta azt a határozatát, hogy a megye 29 szociális intézménye (öregotthona) október l-től a megyei (többnyire MKP-s) képviselők által alapított, nem nyereségorientált szervezetek hatáskörébe menjen át. Miért volt szükség e szervezetek létrehozására?
– A szociális intézmények transzformációjának tervét már a HZDS által beterjesztett koncepció is tartalmazta, és a nagy vita folyamán tulajdonképpen senki sem kifogásolta, hogy non-profit szervezetek működtessék ezeket az intézményeket. A személyi összetétel ellen volt kifogás. Mindnyájan tudjuk, hogy a szociális szolgáltatások terén javulásra van szükség.
Belica elnök azt állítja, hogy az öregotthonokat a megye pénzéből (évente 380 millió korona) fogják fenntartani, az otthonok lakóinak illetékét (nyugdíját, mintegy 100 milliót) pedig a szervezetek alapítói, tehát a megyei képviselők majd egyszerűen zsebre teszik. Így lesz?
– Már most is működtetnek szociális intézményeket non-profit szervezetek, és semmi hasonló nem történik, pedig a megye költségvetéséből több 10 millió koronát juttatunk nekik.
l Kettő kivételével az otthonok igazgatói (Belica felszólítására) nem engedelmeskedtek a megyei önkormányzat határozatának, nem utalták át az intézetek pénzét és vagyonát az új szervezetek hatáskörébe. Mi lesz az ellenállók sorsa?
– Szerintem Szlovákiában is be kell tartani a törvényeket. Az intézmények teljesen önálló jogi szubjektumok, és ezeket az igazgatók teljes felelősséggel irányítják – a törvények és nem „felső utasítások” alapján.
Belica elnök most is, mint más esetekben, amikor a megyei közgyűlés ismételten jóváhagyta az általa elutasított határozatot, az ügyészséghez fordult. Megtörtént már, hogy az ügyészség törvénytelennek minősítette az önkormányzat döntését?
– Az ügyészség bizonyos esetekben törvényességi felügyeleti jogkörrel rendelkezik, nem áll módjában, hogy törvénytelennek minősítsen egy határozatot, és talán pontosan ez is a gond, sehol a demokratikus világban nincs az ügyészség felettesi jogviszonyban az önkormányzatokhoz képest.
Az önkormányzat a napokban megállapította, hogy Milan Belica többször túllépett hatáskörén, és durván elhanyagolja kötelességeinek teljesítését. Ezt követően megvonta tőle azt a jogot, hogy hivataligazgatót nevezzen ki. Megtehették ezt?
– A 552/2003-as közérdekű munkavégzésről szóló törvény értelmében a megyei hivatalban azoknak a vezető beosztású munkavállalóknak a helyére kell meghirdetni pályázatot, akiket a munkaadó a munkaszabályzatban meghatároz. Ezt a munkaszabályzatot az elnök adta ki, és persze nem határozta meg benne (politikai megfontolásból), hogy az igazgatói posztra is pályázni kell. Kovarčík nyilvánosan be is ismerte, hogy politikai nomináns. A testület ezért úgy döntött, hogy a megye hatáskörébe tartozó szervezetek igazgatói mellett ezentúl a megyei hivatal igazgatóját is maga fogja kinevezni, ill. visszahívni. E jogkörből eredően hívta vissza következő lépésként Kovarčíkot.
Az önkormányzat hat héttel a megyei választások előtt tette ezt. Miért?
– Többszörösen megsértette a törvényeket, előírásokat, mint parlamenti képviselő nem tudja megfelelően ellátni hivatali kötelességeit, ráadásul ezen az ülésen nem rejtette véka alá véleményét, hogy igazgatóként politikai párt célkitűzéseit fogja megvalósítani. Ez ellentétben áll a közérdekű munkavégzésről szóló törvénnyel, egy hivatalnoknak pártatlannak kell lennie.
Belica önt is azzal vádolja, hogy visszaélt hatáskörével, mert olyankor írt alá bizonyos határozatokat az elnök helyetteseként, amikor az elnök jelen volt. Jogtalan 270 milliós hitelfelvételt is emlegetnek az ön aláírásával. Hogy történt mindez?
– Ez egyszerűen nem igaz. Szerintem az elnök szegi meg a törvényt azzal, hogy nem hajtja végre a testület által megerősített határozatokat.
Belica szerint az MKP kemény magja arra törekszik, hogy „egy nagy káoszt” idézzen elő. Lehetséges az eddiginél is nagyobb káosz ebben a megyében?
– Az elnök követi a kommunisták 1948 előtti stratégiáját: „minél rosszabb, annál jobb” – és ugyanazzal a céllal: korlátlan hatalomhoz jutni.
Az MKP-ellenes hangulat szításának a vádaskodás is eszköze. Azzal is vádolják a MKP-s többségű megyei önkormányzatot, hogy majdani egyéni kedvezményekért áron alul adta el a béládi kastélyt. Az állam állítólag 46 milliót költött tatarozására, s a becsüsök szerinti 50 millió helyett a megye mégis csak 30 milliót kért egy olyan vevőtől, aki szállodát akar létesíteni benne. Így történt?
– Ez így teljesen értelmetlen, a megye pályázatot írt ki, pályázati bizottságot jelölt, ahol szlovák pártok képviselői is voltak, és senkinek nem volt kifogása. Teljesen szabályos pályázat volt.
A már megalakult koalíciók alapján (Smer-HZDS-SDKÚ-KDH, illetve ANO-SNS-SF-HZD) azt kell mondani, hogy a Nyitrai kerületben mindenki az MKP ellenzéke lett. Még a kormánykoalíciós partnerek is. Mit mondanak, miért?
– Leegyszerűsítve: rossz a választási rendszer, lehetetlen járásonként koalíciót kötni, a kormánykoalícióban lévő pártjaink ilyen módon szeretnének bejutni a megyei parlamentbe. Azt mondják, ez csak taktikai húzás.
Az ellenzék még a nyugdíjasokat is MKP-ellenes tüntetésre mozgósítja. Az ilyen akciónak az a célja, hogy megfélemlítse az MKP választóit. Mivel tudják ellensúlyozni ezt a gáncsoskodást?
– A „mečiari” korszakot idézi, hogy gátlástalanul felhasználják a nyugdíjasokat is a hatalomszerzés érdekében. Ezt a módszert alkalmazza még ma is a HZDS – „manipulálni, félrevezetni a szegényeket, az elesetteket”.
Az MKP képviselői a novemberi választások után hogyan lehetnének ismét többségben Nyitra megye önkormányzatában?
– Lám-lám ez az interjú is inkább a szlovák térfélről elhangzó vádaskodásokról szól és nem arról, hogy mit tettek a magyar képviselők a megye lakossága érdekében. Végre egyenrangúak voltunk, nagyon sok mindent tettünk, s mi el is mondjuk választóinknak a tényeket, és egy dolgot remélünk: választóink ennek tudatában nagy számban vesznek majd részt a választásokon.
A vádaskodások, ha nem cáfoljuk meg őket, sokáig visszhangoznak a közvéleményben, és végül az igazság fölé kerekednek. De jut itt hely annak elmondására is, hogy mit tettek a magyar képviselők a megye lakossága érdekében. Mi mindent?
– Nehéz a megye területén olyan intézményt találni, amelyben nem végeztünk volna javítást, nem történt volna beruházás. Hisz a megye elsődleges feladata az intézmények működésének biztosítása, munkalehetőségek teremtése. Nézzük például az iskolaügy területét, az oktatási intézményeket: több millió koronát fordítottunk az iskolák épületének felújítására és más beruházásokra, így például:
– Selye János Magyar Tannyelvű Gimnázium, Komárom – tetőtér beépítése, kémény, szociális helyiségek felújítása stb.,
– Ľ. J. Šulek Gimnázium, Komárom – tetőtérbeépítés és épületfelújítás,
– Ipari Középiskola, Komárom – kazánház felújítása, fűtőtestek cseréje, tetőfelújítás,
– Összevont Kertészeti és Mezőgazdasági Középiskola, Karva – padlójavítás, tetőfelújítás, épületfelújítás,
– Középfokú Gépipari Szaktanintézet, Komárom – új tantermek kialakítása,
– Középfokú Mezőgazdasági Szaktanintézet, Ógyalla – tető és tornaterem felújítása,
– Iskolai Mezőgazdasági Laboratórium, Komárom – az épület teljes felújítása,
– Élelmiszer-ipari Középiskola, Nyitra – tetőfelújítás,
– Ipari Középiskola, Nyitra – kazánház felújítása,
– Összevont Faipari és Bútoripari Középiskola, Nagytapolcsány – az ebédlő felújítása...
....és még sorolhatnánk tovább nagy számban
Nem hagyhatjuk figyelmen kívül kulturális intézményeink többmilliós beruházásait, kiadásait:
– A Jókai Színház számára elegendő pénzt biztosítottunk a működéshez, modernizáltuk fűtőrendszerét, volt tetőjavítás, megtörtént a gépkocsipark felújítása (kamion, minibusz, személyautó).
– További beruházások történtek a Magyar Kultúra és Duna Mente Múzeumában, Komáromban – az épület homlokzatának és az udvarnak a rekonstrukciója, szolgálati autó megvétele.
– A múzeum és a Duna Menti Könyvtár közös (Nádor utcai) épületének rekonstrukciójára az építésügyi és régiófejlesztési minisztérium által menedzselt Alap Infrastruktúra Program keretében uniós forrásokból 35 milliót hívhatunk le sikeres projektünknek köszönhetően.
– Nyitrán az Öreg Színház, az A. Bagar Színház szintén rekonstrukcióra (tetőfelújítás), a hangtechnika modernizálására, a Nyitrai Galéria épületfelújításra, Újvárban a Művészeti Galéria, Honismereti Múzeum épületátalakításra, kiállítótermek berendezésére kapott pénzt.
– Az újvári Regionális Művelődési Központon keresztül pályázati úton nagyon sok falut, falusi rendezvényt támogattunk. Minden egyes faluba eljutott a támogatás.
– Továbbá, csak ebben az évben több mint 50 millió koronát fordítottunk az úthálózat javítására, rekonstrukciójára, ezen belül a gútai Kis-Duna-híd 100 év utáni első felújítására, a Csallóközaranyos és Megyercs közti híd és más hidak, ill. útszakaszok felújítására, kiépítésére (Garamkövesd–Helemba, Deáki–Vágsellye stb.), valamint a megyei úthálózat karbantartási és igazgatási szervei gépparkjának felújítására.
– Biztosítottuk a pénzügyi fedezetet az autóbuszközlekedés működéséhez, hogy a viteldíjak ne emelkedjenek. Itt is többmilliós összegről beszélhetünk.
– Az állam hatalmas adóssághalmazt hagyott ránk az egészségügy területén. A kórházak tartozása több mint 600 millió korona, végrehajtók állnak az ajtók előtt, és várják január elsejét. Ezért átalakítottuk a rendszert: ne fenyegessen az egzekúció, ne legyen veszteség. Sok új műszert vásároltunk a komáromi, lévai, nagytapolcsányi és sellyei kórház részére, Komáromnak, Lévának és Nagytapolcsánynak CT-t vettünk, és több más beruházás is megvalósult: röntgenfal megvétele, ablakcsere, kazánház modernizálása stb. Mindez milliókba került.
– Költségvetésen kívül 100 millió koronát fordítottunk fűtőrendszerek korszerűsítésére a megye részvénytársasága, az ENERGO – SK-n keresztül. Sikeresen pályáztunk is, 3 pályázatunk összesen 60 millió koronát nyert az európai uniós strukturális alapokból.
Ha e felsorolás hosszúra sikeredett, csak azért, mert ebben a megyében a képviselők tettek valamit a választópolgárért.
Bízzunk benne, a sok értékes adat meggyőzi őket. Köszönöm a válaszait.
SZABÓ GÉZA
Szabad Újság honlapja: www.hhrf.org/szabadujsag
A forráslap: Szabad Újság - 2005. október 26 – november 2-i (43-44.) szám