M.M.:Szüleim elváltak, és én vettem fel kölcsönt, hogy apámat a fél házból kifizessük. Ez az összeg akkor 60 ezer korona volt. Később anyám újra férjhez ment egy gyanús alakhoz, én pedig nagyanyámhoz költöztem miatta. Az öcsém az anyámékkal maradt, húgom férjhez ment. Azután megnősültem, és két kisgyermekünkkel az anyáméknál voltunk kénytelenek lakni, míg csak egy novemberi napon kidobtak minket a házból. Albérletben laktunk, az anyám férje aki mindig csavargott, egy szép napon végleg eltűnt. Mi az egyedülálló nagybátyám házába költöztünk. Közben meghalt a nagyanyám és a nagybátyám is. Így egyedüli örökösként az anyám kapta meg a két elhunyt házát. Anyám 2003 decemberében meghalt. A hagyatéki tárgyaláson megjelent a volt férjének az unokája, aki megkapta mindkét ház egynegyedét. Nem tehettem semmit, mert a kölcsönről szóló papírjaimat valaki időközben eltüntette. Most az unoka azt akarja, hogy fizessük ki (a két testvérem és én) a két ingatlanból rá eső 1/4 részeket, vagy ő fizet ki minket, és én a családommal az utcára kerülök. Mit tehetek?
Sajnos sok az olyan eset, mint az önöké. Nagy kár, hogy az édesanyja nem
tudatosította, hogy azzal, hogy nem rendezi el az ingatlanok tulajdonjogát a
saját három gyermeke között, idegent juttat olyan vagyonhoz, amit erkölcsileg
nem érdemel meg, mert semmit sem tett érte.
A törvény azonban egyértelműen rendelkezik az örökösödésről. A Polgári
Törvénykönyv szabályozza az öröklést a 460. és köv. paragrafusaiban. Önök mint
az örökhagyó gyermekei azonos részt örököltek, mint a házastárs. Feltételezem,
hogy az édesanyja második férje előbb halt meg, mint az édesanyjuk, így
örökölhetett az unokája. Sajnos, ez a törvény rendelkezése. Jelenleg tehát önök
és az „unoka” egyenlő részben – mindenki 1/4-ben – társtulajdonosai az
ingatlanoknak.
Itt jegyezném meg, hogy az a pénzintézmény, amely önnek a kölcsönt adta, írásos
kérvény alapján kiadja az archívumból az összes dokumentumot, ami a kölcsönhöz
kapcsolódik, de ez önnek nem valószínű, hogy nagy segítség lenne. Elsősorban
régen volt már, és ezt a kölcsöndolgot az édesanyjának kellett volna
elrendeznie, pl. úgy, hogy önnek ajándékozza a fél házat.
Jelenleg ott tartanak, hogy fel kell oszlatni a tulajdonközösséget az unokára
vonatkozóan. Az lenne a legjobb, ha önök hárman kifizetnék őt. Ha ez nem
történik meg, az unoka bírósághoz fordulhat. Szinte teljesen biztos, hogy a
bíróság úgy döntene, hogy elveszíti az 1/4 tulajdonrészét, viszont önök
kötelesek őt kifizetni az ingatlanok általános értékéből, amit bírósági szakértő
(becslő) határoz meg. Ez az érték szinte azonos a piaci értékkel.
Ha az unoka fenyegetőzik, és azt akarja, hogy költözzenek el, és ő kifizeti
önöknek a háromszor 1/4 (vagyis 3/4-et az egészhez viszonyítva) részt, ezt nem
kell elfogadni. Nem tehet mást, mint hogy bírósághoz fordul. Tény azonban, hogy
mint társtulajdonosnak joga van az ingatlanok használatához. Köteles azonban
viselni az ingatlanokra fordított költségek 1/4 részét.
Az ilyen helyzetekből nagyon sokszor elviselhetetlen állapotok alakulnak ki az
érintettek között. Mindenképpen azt tanácsolnám, hogy beszéljék meg a
testvéreivel a helyzetet, és fizessék ki a negyedik – idegen – társtulajdonost.
Követeljék, hogy az általa kért összeget bizonyítsa – önök is megszólíthatnak
becslőt (kb. 5 ezer korona egy becslés), és akkor fogják tudni, hogy egyáltalán
milyen árrelációkkal számoljanak. A bírósági eljárás az ilyen ügyekben bizony
nagyon drága dolog, mert meg kell fizetni a perköltségeket (a bírósági illeték
az ingatlanok összértékének 5%-a, szakértői vélemények – kb. 8 000 ezer korona
egy, ügyvédi költségek stb.). Ha egy mód van rá, egyezzenek meg peren kívül, és
akkor önök sem lesznek hajléktalanok.
Dr. Balla Éva
Szabad Újság honlapja: www.hhrf.org/szabadujsag
A forráslap: Szabad Újság - 2005. október 5 – október 19-i (40–42.) szám