„Összhangban az európai irányzatokkal, szűkebb hazánkban, Gömörben is a
regionális öntudat folyamatos erősödése tapasztalható. Ezen törekvések
kiteljesítésének a jegyében, mi, európai polgárok, civil kezdeményezésként,
ezennel bejelentjük azt a szándékunkat, hogy egy pángömör jellegű, azaz
az egész gömöri régiót átfogó polgári társulást hozzunk létre. Társulásunknak a
Gömörország-Gemersko-Gömörland nevet szánjuk“ – áll egyebek között abban a
szándéknyilatkozatban, amelyet az „országgyűlés“, azaz az I. Gömöri Országnapok
résztevői Sajógömörön elfogadtak.
A szervezők választása nem véletlenül esett Sajógömörre, hiszen
ez az a település, amely (feltehetően Könyves Kálmán idejében) nevet adott a
vármegyének. A maga nemében első virtuális országhoz az első napon huszonkét
ideáti és határon túli település csatlakozott. Az ország határai az egykori
vármegye határaival azonosak, függetlenül a mindenkori állam- és igazgatási
határoktól.
A rendezvény szebb időjárást érdemelt volna, a szabadtéri programok nagy része
elmaradt, mivel egész nap zuhogott az eső. A sajógömöri kultúrházban megtartott
„országgyűlésen“ az előkészítő bizottság nevében B. Kovács István, a vendéglátók
képviseletében pedig Zsíros Gábor polgármester köszöntötte a megjelenteket. A
fogadalomtételt követően megalakult az ideiglenes bizottság, majd pedig a Mátyás
királyt megszemélyesítő Balázs István miskolci előadóművész a hajdani
királyválasztás példájára, országépítés és védelem jeleként kapájával a négy
égtáj felé suhintott. Az ünnepséget megtisztelte jelenlétével többek között
Erdélyi Géza, a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház püspöke, rimaszombati
lelkész, valamint Cseh István putnoki római katolikus esperes is. Rusznák Dezső,
a sajógömöri ágostai hitvallású evangélikus gyülekezet lelkésze megáldotta
Gömörország jelképeit: a címert és a zászlót, amelyet Pécsi
L. Dániel jelképtervező alkotott meg.
A kultúrház színpadán Gömörország himnuszának hangjaira vonták fel az ország
zászlaját. Három ágyúlövés és a helyi templom harangjainak zúgása adta hírül
Gömörország megalakulását. Azután a közfelkiáltással elfogadott ideiglenes
bizottmány tagjai, valamint a megjelent gömöri önkormányzatok képviselői
felvonultak saját zászlaikkal és címereikkel, hogy tiszteletüket tegyék az
országzászló előtt. Kifejezték elkötelezettségüket a közös haza iránt
kinyilvánítva ezzel a gömöriek összetartozását.
A rendezvény után Zsíros Gábor, Sajógömör polgármestere lapunk kérdésére
elmondta, hogy az önkormányzat örömmel fogadta a Gömörország Polgári Társulás
előkészítő bizottságának a javaslatát, miszerint vállalják a házigazda szerepét.
„Kitűzött célunk, hogy ezt az elfelejtett palóc kisközséget magasabb szintre
emeljük. Sajógömör jövője a múltjában van. Szeretnénk, ha a Gömör név hallatán
nem az egykori megye, hanem a mi településünk jutna az emberek eszébe“ –
hangsúlyozta.
Farkas Ottó
Pécsi L. Dániel Gömörország címerét az egykori Gömör-Kishont történelmi
vármegyék címereiből, annak képi világából és színfekvéseiből készítette. A
címerpajzs egyben Esztergom város címere, amely a történelmi Magyarország
legrégebbi városcímere. „Úgy gondoltam, hogy ilyen nemes országnál veretes
címerpajzsot kell alkalmazni.“ – magyarázta a művész. A címerpajzs négy részre
van osztva, a haránt mezőkben az egykori Gömör vármegye, vagyis Sajógömör
egytornyú vára látható. A torony mellett egyik oldalon bányászjelvény, a másikon
három tölgyfalevél makkokkal, amely Felső- Gömört szimbolizálja, ahol a
bányászatnak és az erdőművelésnek voltak történelmi hagyományai. Az alsó
fertálya Gömör déli részét jeleníti meg, ahol a mezőgazdaságnak, a
gabonatermesztésnek és a szőlőművelésnek vannak történelmi hagyományai. A torony
közepén az Árpád-házi királyok családi címerpajzsa látható, amely Szent Istvánig
vezeti vissza az ország történelmét. A másik két haránt mezőben vörös háttérben
egy páncélos kart látunk karddal a kezében, ezüst holddal és nyolcágú
aranycsillaggal. A jelképtervező ezeket az elemeket tulajdonképpen az egykori
Hont vármegye címeréből építette be. A páncélos kar a karddal azt jelképezi,
hogy Gömörország polgárai megvédik országuk jogait. A címer közepén látható az
Európai Unió jelképe, háttérben a tizenkét csillaggal, ami az európai
szellemiséget, az unióhoz való tartozást fejezi ki.
Gömörország zászlajának alapszíne fehér, keresztben és hosszában egy kereszt
osztja négy részre. A kereszttel Pécsi L. Dániel azt szerette volna
szimbolizálni, hogy a régióban élő szlovákok, magyarok és más nemzetiségűek
keresztény szellemben óhajtják kormányozni és belakni Gömört. A kereszt alatti
függőleges sávba a szlovák, a vízszintesbe pedig a magyar zászló színeit
építette be. A díszzászló közepén látható Gömörország címere a következő
körfelirattal: Gömörország, Gemersko, Gömörland. Széleit a szlovák és a magyar
nemzeti színekre festett kifelé mutató farkasfogak díszítik.
Szabad Újság honlapja: www.hhrf.org/szabadujsag
A forráslap: Szabad Újság - 2005. október 5 – október 19-i (40–42.) szám