Október elején újabb ünnepi rendezvény színhelye volt a komáromi Tiszti
pavilon nagyterme. A Selye János Kollégium tartotta diplomaosztó és egyben
tanévnyitó ünnepségét. Selye János nevéhez több komáromi – oktatással
kapcsolatos – intézmény kötődik, a kívülállók előtt nem is mindig egyértelmű,
melyiket emlegetik, hiszen most már van ilyen nevű egyetemünk, nagy E-vel, van
ilyen nevű alapítvány, egyetemi központ, és Selye János nevét viseli az ország
legnagyobb magyar gimnáziuma is Komáromban.
A Selye János Kollégium nevet az a „láthatatlan kollégium” vette fel, amely
évente 10-15 fiatal egyetemistának, doktorandusnak nyújt ösztöndíjat és
különböző formájú támogatást. A legkülönbözőbb felsőoktatási intézmények
hallgatói ők. A Szlovákiai Magyar Professzorok Klubja védnöksége alatt
mindegyikük mellett egy-egy egyetemi oktató, kutató áll, aki – jelképes díj
ellenében – munkája mellett külön foglalkozik a fiatal tehetséggel és segíti őt
a tudományos életbe való bekapcsolódásban. Ugyanakkor a csoport közösséggé is
formálódik, hiszen időről időre közös programokban vesznek részt.
Csoportvezetőik olyan ismert pszichológusok, pedagógiai-pszichológiai
tanácsadók, mint Strédl Terézia, Bordás Sándor, Németh Margit vagy Kállay Jolán,
akik vezetésével az emberi kapcsolatok alakítását is tanulják.
Az idei tanévben a Selye János Kollégiumban 13 hallgató fejezte be tanulmányait.
Közülük többen ösztöndíjjal külföldön végeznek kutatásokat, így hét kollégista:
Németh Kitti, Varga Csaba, Esse Bálint, Bauer Dávid, Rostás Krisztina, Vincze
Dávid és Hamerlik László tett ünnepélyes fogadalmat arra, hogy közösségünket
minden körülmények között méltón fogja képviselni. Ők díszoklevelet vettek át
Hulkó Gábor kuratóriumi elnöktől és Zilahi László főosztályvezetőtől, aki a
kollégium fő támogatóját, a Magyar Köztársaság Oktatási Minisztériumát
képviselte az ünnepségen. A kollégium további támogatója még a Határon Túli
Magyarok Hivatala, a Csehországi és Szlovákiai Magyar Kultúráért Alapítvány,
valamint a Tatra Bank Részvénytársaság komáromi fiókja, Cséplő Olga
igazgatásával.
A Csehországi és Szlovákiai Magyar Kultúráért Alapítvány kurátora, Ugron Gáspár
Gábor Gaál Lászlónak, a legeredményesebb kollégistának adott át ösztöndíjat.
Bemutatták az új kollégistákat is: Kürthy Péter, Pálffy Roland, Švec Péter, Beňo
Sylvia, Neszméri Tamás, Tóth Gábor, Zsidek Mónika, Hacskó Mária, Nagy Gábor,
Szép Tamás, Jakab Árpád és Ádám Norbert a szerencsés kiválasztottak, akik a több
mint hetven pályázó között arra érdemesültek, hogy ettől az évtől kezdve három
évig részesülnek majd ösztöndíjban, és részt vehetnek a láthatatlan kollégium
által szervezett foglalkozásokon.
Hisznek abban, hogy „a tehetséges fiatalokba fektetett idő, pénz és energia a
legjobb befektetés” – mondta Szabó Zoltán, a kollégium igazgatója, aki ennek a
képzési formának a megálmodója, megtervezője és kivitelezője is. A kollégium egy
láthatatlan intézmény, kollégisták, tútorok, tanácsadók közössége, amelyet nem
egy város, hanem az egységes követelményrendszer köt össze. A havi rendszeres
anyagi támogatás ellenében komoly teljesítményeket várnak el a fiataloktól.
Kimondott céljuk az elitképzés. „Nagy terveink vannak, hoszszú távra tervezünk”
– mondotta az igazgató. Az innen kikerült fiatalok képezhetik majd a szlovákiai
magyar tudományosság bázisát, oktatnak majd egyetemünkön, és lesznek érdekeink
szószólói, a szlovákiai magyar közélet jeles képviselői, bennünket képviselő
diplomaták. Ennek érdekében hozták létre a Fiatal Diplomaták Kabinetjét is a
kollégium keretén belül, melynek végzősei – vagy kéttucatnyian – szintén most
vették át oklevelüket Berényi József külügyi államtitkártól és Boros Jenőtől, a
Magyar Külügyminisztérium helyettes államtitkárától.
A végzősök az ünnepséget követően tapasztalataikról szólva kiemelték, hogy ez a
közösség három éven keresztül biztos háttért jelentett számukra, olyan
kapcsolatrendszert sikerült kiépíteniük, olyan eligazodási pontokat találtak,
amelyek szinte minden irányban utat nyitottak előttük az érvényesülésre.
Tisztában vannak azzal, hogy ezekkel a lehetőségekkel nekik kell élniük. -lg-
Szabad Újság honlapja: www.hhrf.org/szabadujsag
A forráslap: Szabad Újság - 2005. október 5 – október 19-i (40–42.) szám