A Duna – Dunaj – Danube projekt célja a földrajzilag és történelmileg is egy területnek számító térség idegenforgalmi összekapcsolása a Duna Esztergom-Párkány és a Szigetköz-Csallóköz szakaszán. A vendégekkel közvetlenül foglalkozó vállalkozók együttműködésének alapja, hogy a jövőben az álomnak tűnő tervek – a bor-, falusi- és víziturizmus, folklór napokon való részvétel, láncra fűzött programok, kaszinóváros – megvalósulhassanak.
A projekt iránt igen nagy volt az érdeklődés, bár az esztergomi Oktáv
Továbbképző Központ augusztus végi zárókonferenciáján már kevesen vettek részt.
A szervezők ezt nem érdektelenséggel, hanem a nyárvégi időponttal indokolták.
– A célkitűzésünk az volt, hogy ne a politikai együttműködésekből induljunk ki,
hanem a vállalkozók közti öszszefogást erősítsük – hangsúlyozta Balogh Péter, az
Oktáv Továbbképző Központ igazgatója. Az idegenforgalmi együttműködéshez a
vállalkozók kérhetnek önkormányzati és állami támogatásokat is. A Phare CBC
pályázat célja, hogy álljon össze 15-20 vállalkozó, és a maguk szája íze szerint
alakítsák ki az idegenforgalmi kínálatot. A térség igen gazdag természeti és
történelmi emlékekben. Mindez jelentős vonzerőt jelent.
Létrehoztunk egy honlapot, amely hozzáférhető lesz minden olyan vállalkozó
számára, akinek van mondanivalója az idegenforgalmi szolgáltatás terén. Amikor
elkezdtük a munkát azt hittük, hogy csak a magyar és a szlovák vállalkozók közt
gyenge az együttműködés, de rá kellett jönnünk, hogy a hazai vállalkozók is csak
a maguk szolgáltatásait kínálják. Ma ez már kevés, így nem lehet nagyobb számú
turistacsoportokat idevonzani. Egy tájegységet együtt kell eladni.
– Kidolgoztunk egy együttműködési keretmegállapodást – folytatta az igazgató – ezt írta alá most nyolc vállalkozó, akik arra szövetkeznek, hogy egymással összedolgozva fogják alakítani a maguk munkáját. Fontos, hogy még két-három, esetleg több ilyen együttműködő csoport kialakuljon. Reményeim szerint ez a nyolcoldalú együttműködés pár hónapon belül a duplájára duzzad. A Párkány-Esztergom régió szlovákiai oldaláról ez idáig az ipolyszalkai tájház, a Szobieski János Lovasegylet, a Vadas termálfürdő és Korzó panzió jelezte együttműködési szándékát – mondta Balogh Péter.
Magát László kőhídgyarmati és Benefi László kémendi polgármester lát fantáziát a közös idegenforgalmi stratégia kialakításában. Kőhídgyarmat például a borturizmus és sporthorgászat terén tudna szolgáltatásokat nyújtani. Kémenden szintén nagy hagyománya van a bortermelésnek, a szőlőhegyen patinás pincék találhatók. A polgármester véleménye szerint ezt a borutat mindenképpen fejleszteni kellene. Kihasználatlan lehetőségek rejlenek még a kémendi szigeten, ahol a község szabadidőközpontot szeretne kialakítani. Első feladatként szabadtéri színpad felállítását tervezik, majd a kemping építése következne. Mindezt természetkímélő módon, hogy a Garam által körbefont sziget megőrizze eredeti hangulatát. Mivel Kéménd a „kurtaszoknyások“ központi faluja többnapos folklórfesztivál is beleférne az idegenforgalmi kínálatba.
– Sokan álmodozónak tartanak a községben amiatt, hogy hiszek ezen tervek megvalósulásában – mondja Benefi László polgármester, de én meg vagyok győződve, hogy ez a jövő útja.
Bokor Klára
Szabad Újság honlapja: www.hhrf.org/szabadujsag
A forráslap: Szabad Újság - 2005. október 5 – október 19-i (40–42.) szám