Ünnepi gálával és névadóval zárult az a rendezvénysorozat, amelyet a komáromi Jókai Mór (a volt Béke utcai) Magyar Tannyelvű Alapiskola az intézmény fennállásának 50. évfordulója alkalmából szervezett. A címben idézett megnevezés az est legifjabb szereplője ajkán hangzott el a finálé során.
Az ünnepségek sorát tavaly a nyilvános karácsonyi hangverseny nyitotta,
melyen az iskola énekkarai: a „kicsinyek”, a „nagyok”, és a gyermekkar egykori
tagjai által 3 éve alapított Gaudium vegyeskar, valamint vendégkórusok léptek
fel. A tanév folyamán az évforduló jegyében került sor a szavalóversenyre, a jó
dalosok (énekes szólisták) versenyére, sport- és irodalmi vetélkedőkre, valamint
a tanulók által szerkesztett iskolaújság havonkénti megjelentetésére. Áprilisban
a város nyilvánossága ismét együtt ünnepelhetett a jubiláló intézménnyel, mert
az évforduló jegyében rendezték meg a Komáromi Napokat nyitó IV. VOX HUMANA
fesztivált, amelyről a maga idején már hírt adtunk olvasóinknak. Május elejére
az iskolában elkészült a Jókai-terem, amely helyszínül szolgált az iskola által
meghirdetett „Jókai és kora” című műveltségi vetélkedő országos döntőjének. (Az
iskolai és regionális fordulók után kilenc csapat jutott a döntőbe. A versenyt
az SZMPSZ támogatta. A győztes kürtiek csapata jutalomként zánkai táborozáson
vehetett részt.)
Az ünnepségsorozatot záró születésnapi rendezvényre május 20-án került sor. Az
iskola épülete ünnepi díszbe öltözött. Falain megjelentek a szorgos kezek által
készített, az iskola 50 évét felidéző fotókat tartalmazó tablók. A délutáni
órákban neves vendégek, az iskola jelenlegi és volt pedagógusai, szülők és
diákok jelenlétében került sor Szilva Emőke képzőművész mívesen megmunkált,
bronzból készült Jókai domborművének leleplezésére és megkoszorúzására. A
jubiláló iskolát megtisztelték jelenlétükkel és koszorúztak: Szigeti László, a
Szlovák Köztársaság oktatási államtitkára, Szesztay Ádám a Pozsonyi Magyar
Nagykövetség képviseletében, Cimbalmosné Molnár Éva, a Magyar Köztársaság
Kulturális Intézetének igazgatónője, Albert Sándor, a Selye János Egyetem
rektora, az SZMPSZ nevében Jókai Tibor, a város képviseletében JUDr. Hortai Éva
és Szabó Béla mérnök alpolgármesterek, valamint a baráti dunaszerdahelyi Kodály
Zoltán Alapiskola és a pápai Erkel Ferenc Zenei Általános Iskola küldöttsége. A
koszorúzást követően az iskola igazgatóhelyettese, Ibolya Jolán a kiállítás
megtekintésére invitálta a jelenlévőket, és mindnyájukat meghívta az esti ünnepi
gálára a Városi Művelődési Központba.
Az ünnepi estet az iskola és a VMK Gaudium vegyeskara nyitotta a Szózat eléneklésével (karvezető Stirber Lajos), majd az est kedves, kellemes szóvivője, Szendi Ildikó, az iskola volt diákja, most pedagógusa lépett színre. Üdvözölte a tisztelt vendégeket s a szülőkből, iskolabarátokból, tanulókból, aktív és nyugalmazott pedagógusokból verbuválódott kedves közönséget. Felolvasta Štefan Prónay, a Nyitrai Kerületi Hivatal elöljárójának levelét – aki munkahelyi elfoglaltsága miatt nem jelenhetett meg az ünnepségen –, amelyben az elöljáró nagyra értékelte az ünneplő iskola pedagógusainak eddigi tevékenységét és sikerekben gazdag jövőt kívánt az iskolának. Ezek után Vörös Mária, a jubiláló intézmény igazgatója tartotta meg ünnepi beszédét. Érzelem- és gondolatgazdag megemlékezésében felidézte az iskola 50 évének legjelentősebb eseményeit, eredményeit. Mély tisztelettel adózott Böszörményi János – az iskola első igazgatója – emlékének. Köszöntötte Bartha Vilmost, aki 32 évig állt az iskola élén. Megköszönte odaadó, becsületes munkáját. Köszönetet mondott az iskola minden volt és jelenlegi dolgozójának, akik a nehézségek ellenére is tették és ma is teszik a dolgukat; mindazoknak, akik tudást adva, akaratra, erkölcsre, helyes értékrendre, identitástudatra nevelték s nevelik a rájuk bízott gyermekeket. Megköszönte a mindenkori szülőknek az iskolával való együttmunkálkodást, Komárom város vezetőinek és önkormányzatának a hathatós támogatást. Ezután Szigeti László ünnepi köszöntője hangzott el, aki méltatta az eltelt 50 év alatt elért eredményeket és „sikerekben gazdag, jó munkát”, s további 50 évet kívánt. Ő adta át az iskola igazgatónőjének azt az okmányt, amely a továbbiakban a volt „Béke utcai Alapiskolát” feljogosítja a Jókai Mór Magyar Tannyelvű Alapiskola új név viselésére. A továbbiakban Hortai Éva alpolgármester a város nevében köszöntve hangsúlyozta: az ünneplő iskolának „egyéni arculata van”, őrzi és bővíti hagyományait, beoltja tanulóiba a valahova tartozás fontos tudatát. Lisz József mérnök, az iskola egykori diákja, a Szülői Szövetség elnöke a volt diákok és a szülők nevében szólt: megköszönte, hogy a hajdani II. lakótelepi, majd Béke utcai Alapiskolában a tanulók olyan nevelést kaptak, és olyan alapos tudást szereztek, amelyre bárhol lehetett és lehet építeni. Ezért bizalommal és örömmel hozzák csemetéiket a most már Jókai Mór Magyar Tannyelvű Alapiskolába. „Boldog születésnapot Jókai Alapiskola a Béke utcában!” – fejezte be kedvesen mondandóját. Az ünnepi aktus záróakkordjaként Jókai Ágnes kilencedik osztályos tanuló a Tompa Mihály Vers- és Prózamondó Országos Verseny többszörös győztese Juhász Gyula: Hódolat Jókaihoz című versét adta elő stílusosan, szép magyarsággal.
Ismét a szóvivő, Szendi Ildikó lépett színre, aki elmondta, hogy a Boldog születésnapot című gálaműsorba az iskola azokat a volt diákjait kérte fel szereplőként, akik az előadóművészi pályát választották, illetve amatőrként sikeresen tevékenykednek. Elsőként a Gaudium vegyeskar – szólisták: Borbély Zsuzsa, Fülöp Enikő, Kovács Zoltán – mutatta be hangulatos műsorát az iskola hangszeres kamaraegyüttesének közreműködésével. Majd Döme Sándor, a Tompa Mihály Vers- és Prózamondó Országos Verseny többszörös helyezettje mondta el Nagy Lajos: Lecke című elbeszélésének részletét, nagy sikerrel. Ismét zene következett: Zsákovics Mátyás, a Selye János Gimnázium diákja, a helyi Művészeti Alapiskolában volt diákunk, Bakos Márta növendéke, számos hazai és külföldi verseny sikeres szereplője (pl. Kadosa Pál Országos Zongoraverseny különdíjasa, Jókai Emléknap – Magyarország, Comenius Projekt – Olaszország stb.) egy Liszt- és egy Bartók-művet játszott kiválóan. Őt Kulin Ödön, a nagytapolcsányi konzervatórium harmadikos növendéke (tanára Madari István) követte, aki Rodé 24. capriccioját adta elő színvonalasan. A hangszerszólók után Kuczman Renáta csodálatos, szépen csengő énekhangjában gyönyörködhettünk. Ő az iskola gyermekkórusának egykori tagja, aki aznap érettségizett a pozsonyi konzervatóriumban. Két barokk áriát énekelt nagy sikert aratva Ľudovít Marcinger, a konzervatórium tanárának avatott zongorakíséretével. Az ünnepi műsor kamarazenével folytatódott: Bakos Anita, a Nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem elsőéves zene–pszichológia szakos hallgatója F. A. Hoffmeister D-dur fuvolaversenyének I. tételét adta elő, a Konstantin Filozófus Egyetem docense, dr. Csehi Ágota zongoraművésznő kíséretével. Kimunkált együttmuzsikálásukat nagy tetszéssel fogadta a közönség. Anita számos rangos verseny díjazottja (Kamarazenei Fesztivál Tata – 1. hely, ŠVOUČ Nitra, egyetemisták versenye – 1. hely). Felkészítője Vagyon István fuvolaművész, a Győri Nemzeti Színház Zenekarának első fuvolása. A klasszikus zene után népzene szólt, úgymond „családi vállalkozásban”. A Népművészet Ifjú Mestere címet viselő Korpás Éva népdalénekesnek, az iskolai kórus egykori tagjának, a budapesti Tükrös Zenekar énekesnőjének, Lakatos Róbert m. v. (Éva férje) brácsaművésznek, a Brüsszelben székelő Európai Szólisták Szimfonikus Zenekara tagjának, az általa vezetett komáromi Rév Zenekarnak, valamint Éva és Robi kislányának, Lilinek, a jubiláló iskola első osztályos tanulójának, a gála legifjabb szereplőjének vastapsolhatott a nagyérdemű. A hangulat egyre fokozódott, hiszen ezután nem más lépett a színre, mint komáromi gitárművészünk, Emmer Péterünk, aki, ahogy maga fogalmazta „latinos témákra” improvizált bravúrosan, a közönség nagy örömére és tetszésére. Az est utolsó fellépőjét, Kaszás Attilát, a Nemzeti Színház Jászai-díjas színművészét nagy szeretettel, tapsviharral fogadta a közönség. Attilánk, mert talán mondani sem kell, hogy ő is a mi volt diákunk, Presser Gábor–Stevanovity Dusan: Padlás című népszerű musicaljéből a Fényév távolság című dalt énekelte el úgy, ahogy azt csak „Ő” tudja.
Már csak a finálé volt hátra, amelyen az est összes szereplője a színen volt. Lilike lépett a mikrofonhoz, s a következő rigmussal kérte fel a publikumot közös éneklésre:
„Én nagyon örülök, s azt szeretném, ha ma mindenki örülne, és velünk együtt énekelne. Legyen ma mindenki boldog és vidám, hisz´ 50 éves szülinapját ünnepli az én Kedves Iskolám!”
A Rév Zenekar kíséretével a szereplők s a közönség együtt énekelte az ünnepi gála címadó dalát, Bródy János: Boldog születésnapot című nótáját. A hálás közönség felállva, vastapssal köszönte meg az est kedves közreműködőinek az élményekben gazdag, igényesen szórakoztató műsort.
A fellépőknek ezúton is gratulálunk, köszönjük, hogy felkészültek, megtiszteltek bennünket jelenlétükkel, szereplésükkel. A Jókai Mór Magyar Tannyelvű Alapiskolának mi mást kívánhatnánk, mint sok ügyes gyereket, segítőkész szülőket és támogatókat, tehetséges, egymás munkáját ismerő és elismerő, összetartó pedagógusgárdát és még sok-sok boldog születésnapot!
Stirber Lajos,
az iskola nyugalmazott pedagógusa
Szabad Újság honlapja: www.hhrf.org/szabadujsag
A forráslap: Szabad Újság - 2005. szeptember 14 – szeptember 28-i (37-39.) szám