–
Miniszter úr, a magyarországi sajtó a napokban arról számolt be, hogy déli
szomszédunknál az agrártárca fontolgatja, hogy állami támogatással megpróbálja
rávenni a gazdákat az állatállomány növelésére. Ezzel az intézkedéssel csökkenne
a terményfelesleg mivel úgymond bőrben adnák el a gabonát. Szlovákiában is
várható hasonló javaslat vagy nálunk nincs rá szükség?– Úgy gondolom, nálunk is nagyon fontos az olcsó takarmánybúza bőrben való értékesítése, de mi a támogatási rendszert úgy igyekszünk beállítani, hogy minden termelő maga döntse el, mivel kíván foglalkozni. Szlovákiában már vannak arra utaló jelek, hogy az egyes régióban gyarapodik a szarvasmarha- és a juhállomány, stabilizálódik a sertésállomány és növekszik az anyasertések száma. A kimutatásokból arra lehet következtetni, hogy a jövő év közepéig az állománycsökkenés, amely eddig térségünket is jellemezte, megáll és pozitív irányba megváltozik. Az állománynövekedést szerintem nem többlettámogatással kell elérni... Ne csak azért tartson valaki állatot, mert azzal többlettámogatáshoz jut, hanem azért, mert ért hozzá, kedvvel csinálja és az állattartáshoz adottak nála a feltételek. A juhok esetében például említhetnék olyan régiót, ahol a birkák száma évközben 2 ezer darabbal növekedett.
– Állattartási feltételeket említett. Mire gondol?
– Liptó környékén például foglalkoztak, foglalkoznak sertéstartással, pedig hat hónapig fűteni kell az istállókat. Ott az ágazat megszűnőben van, ezzel szemben Szlovákia déli részén szaporodik a sertések száma, északon viszont a szarvasmarha- és a juhok száma gyarapodik.
– Hazánkban az elmúlt években látványosan ketté vált a szarvasmarha tenyésztés. Az eddigi tapasztalatok szerint megfelelő arányban növekedett a fejő illetve a hústipusú teheneknek a száma?
– Országos szinten a fejősek aránya pillanatnyilag 97-98 százalék, ezen belül természetesen vannak gazdaságok, ahol a kvótánál több, másutt a megadott kvótánál kevesebb tejet termelnek ki. Amíg az Európai unió által megszabott mennyiséget nem lépjük túl, addig nem indítjuk be a bűntető mechanizmust. Tehát mindenki termelhet, a többlet tejért egyelőre nem lesz senki büntetve. Ami a hústipusú szarvasmarhákat illeti, a tárcánál úgy látjuk, hogy ez az ágazat növekvőben van és nagy a termelői érdeklődés is iránta. Ennek örülünk, mivel az országban sok az olyan rét és legelő, amelyet ilyen formában hasznosan kitudunk használni. A félextenzív húsprogram nagyon ideális Szlovákia részére. Külföldön például keresett a szlovák tarka marha. Látni kell azt, hogy az unió kibővítésével mintegy 400 ezer tonna szarvasmarhahús-hiány keletkezett az európai piacon. Mivel a tengeren túlról történő behozatal azzal a nappal megszűnt, amikor Kanadában BSE fertőzött szarvasmarhát találtak, nagyobb esélyünk van az EU-n belül a szarvasmarhahús piacra helyezésének. Sok kamion indul tőlünk az uniós országokba, főleg Olaszországba.
– Ez azt jelenti, hogy az uniós piac hatására stabilizálódott nálunk a szarvasmarha felvásárlási ára?
– Nem, hanem több tényezőnek az együtthatására. Szlovákia a vágóállatok után nem ad a termelőknek prémiumot, az olasz mezőgazdászok azonban kapnak. Az olaszok nálunk 250-300 kilós súlyban borjúkat vásárolnak, az állatokat a vágósúlyig Olaszországban nevelik, aztán eladják és megkapják a vágási prémiumot. A prémium egy része viszont a borjú felvásárlási árán keresztül átvándorol állattartóinkhoz.