Azt, hogy valami nincs rendben a szlovákiai belpolitikai életben, az is mutatja, hogy a hivatalban lévő miniszterelnök kérte nyilvános televíziós vitára az ellenzék vezérét.
Aki elmulasztotta a közszolgálati tévé által vasárnap sugárzott „eszmecserét”, semmit sem vesztett. Hogy mi lesz az országban, arról ugyanis nemigen esett szó. helyette volt vádaskodás, személyeskedés, vádaskodás.
Ha olyan téma jött elő, amelyik Mikulás Dzurinda miniszterelnök számár kényelmetlen volt, azt inkább elkuncogta. Vagy képtelen ötletekkel rukkolt elő. Ezek közül talán a legelképesztőbb az volt, mikor kijelentette, az előrehozott választások megszavazása nem lenne korrekt dolog, tulajdonképpen ahhoz volna mérhető, ha a kormánykoalíció összegyűjtene elegendő szavazatot saját mandátuma meghosszabbításához. Egy kormányfő, aki nem tudja, míg az előbbi a parlamenti demokrácia egyik megnyilvánulása, addig az utóbbi közönséges diktatúra lenne!
Robert Ficótól sem tudtunk meg többet, mint eddig. Azt, hogy a jelenlegi „szélsőségesen jobboldali kormány árt Szlovákiának” hónapok óta szajkózza.
A vita inkább „adok-kapok” szintűvé alakult, semmint eszmecserévé. Dzurinda szerint Fico csak abban különbözik Gottwaldtól, hogy míg az utóbbi Moszkvába járt tanuló utakra, addig Fico Fehéroroszországba. Persze, Ficót sem kellett félteni, Dzurinda tetteit egyszerűen a hazugság, rablás és primitivizmus jelzőkkel minősítette.
Azért volt egy üde színfoltja is a tévés csúcsnak. A narrátor hölgy nem akart mindenáron főszereplője lenni a vitának, mint ahogy az általában a közszolgálati tévé vasárnap déli műsorában lenni szokott. Vagy az is lehet, hogy csak jó példát akart mutatni a nézők számára: nem szükséges okvetlenül a szlovákiai politikai kultúra színvonalára csökkenni. (on)
Négynapi hiába való próbálkozást követően múlt hét szerdán a kormánykoalíciónak végre sikerült elegendő számú képviselőt biztosítania a parlament ülésének megkezdésére. Sőt, az ehhez szükséges minimális 76 szavazatot eggyel túl is lépték. Történt ez annak „köszönhetően", hogy a Mečiar vezette Néppárt–Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom (LS-HZDS) két képviselője – Karol Džupa és Eduard Kolesár – otthagyva korábbi frakciójukat a kormánykoalíciót támogató „Lintner-klubbal” írt alá együttműködési megállapodást.
Miért tették ezt? Ez a kérdés – legalábbis nyilatkozataik szerint – még a HZDS csúcsvezetése számára is rejtély. A legerősebb ellenzéki párt, a Smer elnöke szerint ez is bizonyítja, hogy a kormánykoalíció képviselőket „vásárol”, vagy ha úgy tetszik, az ország parlamentjében politikai prostitúció folyik. Olyan feltevések is voltak azonban, hogy Mečiar titokban „eladta” két képviselőjét Dzurindának. A jelenlegi és a volt kormányfő ezt a feltevést – természetesen – cáfolták. Džupa kijelentette, hogy mandátumának lejárta után befejezi politikai karrierjét, most viszont a pártban lévő ellentétek, és a személye elleni támadások miatt távozott a néppártból. Kolesár azzal indokolta döntését, hogy a HZDS egyre inkább elszigetelődik a politikai életben.
Ennek ellenére, minden bizonnyal csak egy képviselővel gyengül a HZDS parlamenti ereje, mivel lemondott képviselői mandátumáról az az Ivan Kiňo, aki eredetileg a HZDS színeiben került a törvényhozásba, ám később elhagyva a pártot, függetlenné vált. Kiňo a házelnökhöz címzett levelében lemondását rossz egészségi állapotával indokolta, Hrušovský ezt követően szólítja fel a pártot, hogy jelölje ki a képviselő utódját. Kiňo helyét várhatóan Jana Štefanková tölti be, aki jelenleg a nyitrai szociális otthon igazgatója, és ő vélhetően a HZDS klubját erősíti majd.
Miután a parlament határozatképessé vált, letehette képviselői esküjét Keszegh Pál is, aki a nyáron elhunyt Komlósy Zsolt helyét tölti be a törvényhozásban. Így az MKP, és ezáltal a kormánykoalíció is, újabb szavazathoz jutott.
Mivel a parlamentben ismét megkezdődhetett a törvényhozás, az előrehozott választások szorgalmazása a kormánypártok részéről enyhült valamelyest. Azaz, ez csak a kereszténydemokratákra és a Magyar Koalíció Pártjára vonatkozik, hiszen a Dzurinda vezette SDKÚ mindig is ellene volt a parlament megbízatási idejének lerövidítésére. Bugár Béla, az MKP elnöke több sajtónyilatkozatában is leszögezte, amennyiben a jövőben az ellenzéknek minisztereket sikerülne menesztenie a kormányból, vagy ismételten blokkolni tudja a parlamenti munkát, akkor előterjesztik az előrehozott választásokról általuk kidolgozott törvénytervezetet. A magyar párt szerint amennyiben erre szükség volna, akkor a választásokat már tavasszal le kéne bonyolítani. A KDH is hasonló álláspontra helyezkedett, mint az MKP.
A Smer támogatja a HZDS-nek azt a javaslatát, hogy 2006. június 10-én tartsák az előrehozott parlamenti választásokat, mondta Robert Fico. Amennyiben az MKP korábbi időpontot javasolna, azzal is egyetértenek majd.
A kommunisták szerint a parlamentnek el kellene fogadnia az előrehozott választásokról szóló törvényt. Jozef Ševc pártelnök a kormánynak azt a lépését, ahogy támogatókat szerzett a függetlenek között, jellemtelen kupeckedésnek és Szlovákia demokratikus hagyományai kigúnyolásának tartja.
A szlovákiai törvényhozás a második olvasatba utalta a dohánytermékek fogyasztási adójáról szóló törvénymódosítási javaslatot és a hozzáadottérték-adóról szóló jogszabály módosítására tett javaslat. Tárgyaltak ezenkívül a képviselők a jövedelemadóról, továbbá a reklámról, a helyi adókról és a hulladékgazdálkodási, illetékekről szóló törvénymódosítási javaslatról is. Törvény született a temetkezésről is.
Továbbtárgyalásra alkalmasnak találta a törvényhozás a levegőről szóló törvényjavaslatot. A törvény az Európai Unió normái szerint a jövőben megszabja az oldószerek tartalmát egyes illóanyagokban. Második olvasatba utalták a képviselők az energiatakarékos épületekről szóló jogszabályt, elutasította a Smernek a szükséghelyzetre vonatkozó törvényjavaslatát, amely a nyugdíjasok segélyezését javasolta. A Smernek azt sem sikerült elérnie, hogy a plénum tárgyaljon a privatizációk leállításáról.
A képviselők több törvénymódosításról is vitát folytattak. Így például a Smer kezdeményezésére az árakról szóló törvénymódosításról, amely értelmében az állam széles körben szabályozhatná a bérlakások és szolgáltatások árait. Vonatkozna a törvény a gyógyszerek, a víz, a gáz és a csatorna díjakra, az autóbusz- és vasúti közlekedésre is. Ugyancsak vita volt az építési törvényről is, a törvényjavaslat megkönnyítené az építkezési engedély kiadását, rendelkezik a közigazgatási szervek működéséről, és mindazon intézmények számára vonatkozna, akik részt vesznek az engedélyezési folyamatban. A parlament ezután megvitatta a környezetszenynyezésre vonatkozó jogszabály-javaslatot is.
Szabad Újság honlapja: www.hhrf.org/szabadujsag
A forráslap: Szabad Újság - 2005. szeptember 14 – szeptember 28-i (37-39.) szám