Elveszthetjük lakásunkat?: Azt mondták, ha valaki nagy mértékben zavarja
az együttélést egy lakóházban, a lakóközösség kérelmére a bíróság dönthet úgy,
hogy eladják a zavaró lakó lakását. Ez alatt azt kell érteni, hogy egy olyan
lakást el lehet adatni, amelyik a lakó magántulajdonában van? Lehetséges az,
hogy a szomszédom, akivel nem vagyunk jóban, indítványozhatja a bíróságon, hogy
adják el a saját lakásunkat? Panelházban lakunk, olyan lakásban, amit a várostól
vettünk meg. Megalakítottuk a lakástulajdonosok közösségét. Az összeszedett
pénzt azonban az elnök önkényesen költi arra, amit ő maga talál ki, hogy fontos.
Mivel én az ilyen eljárás ellen többször szót emeltem, megvádolt bennünket
mindenféle kitalált abszurd dolgokkal, és megfenyegetett, hogy bírósághoz fordul
azzal, hogy adassák el a lakásunkat. Lehetséges ez?
2004. július 1-től a 367/2004 tt.sz.-ú novellizációval módosult a 182/1993
tt.sz.-ú, a lakástulajdonokról szóló törvény. Az eredeti törvény 11-es
paragrafusát kiegészítették abban az értelemben, hogy ha a lakás tulajdonosa a
lakóházban viselkedésével és cselekvésével beleavatkozik a többi lakástulajdonos
tulajdonjogának gyakorlásába olyan módon, hogy korlátozza vagy lehetetlenné
teszi a tulajdonjog gyakorlását azzal, hogy nagyban károsítja a lakást, a
lakóház közös részeit, közös berendezéseit, tartozékait, vagy rendszeresen
megzavarja a többi lakás tulajdonosának nyugodt lakhatását, veszélyezteti a
biztonságot, vagy megszegi a jó erkölcsöket a házban, esetleg nem teljesíti a
bíróság által kiszabott kötelességeit, a lakóközösség vagy valamelyik
lakástulajdonos indítványára a bíróság elrendelheti az illető lakásának
eladását.
Ez a rendelkezés a Polgári Törvénykönyvben lefektetett azon alapelvekből indul
ki, amelyek a tulajdonjog gyakorlását és az együttélést szabályozzák. Elrendeli
a lakások tulajdonosainak saját tulajdonuk olyan módú használatát, amivel nem
korlátozzák vagy nem teszik lehetetlenné a többi lakás tulajdonosának saját
tulajdonuk használatát és élvezetét. Elsősorban arról van szó, hogy a fent
említett cselekvésekkel ne avatkozzanak bele a többi tulajdonos jogaiba, sem
jogaik gyakorlásába, vagyis tulajdonuk tárgyának használatában őket ne zavarják.
Ehhez kapcsolódóan a törvény lehetővé teszi a konkrétan felsorolt személyek
számára azt, hogy indítványukra a bíróság az elvégzett bizonyítási eljárás
következményeként elrendelje azon lakó lakásának eladását (lényegtelen, hogy
fizikai vagy jogi személyről van szó), aki a törvény rendelkezéseit és az
együttélés alapelveit megszegi. Az illetékes személyek a törvény értelmében a
lakástulajdonosok közössége (már amennyiben megalakult), vagy bármelyik
lakástulajdonos.
Meg kell azonban jegyeznem, hogy a bíróság döntése a lakás eladásáról a maga
módján eléggé szélsőséges döntés, tekintettel a széles körű védelemre, amit az
alkotmány és egyéb törvények nyújtanak a magántulajdonnak. Éppen ezért az
indítvány rendesen meg kell indokolni, és persze a feltüntetett okoknak kétséget
kizáróan bizonyítottaknak kell lenniük. Nem hagyatkozhat az indítványozó és a
bírósági beadvány csupán arra, hogy az egyik szomszéd ki nem állhatja a másikat.
Aggodalma, hogy az önök esetében is sor kerülhet a lakástulajdonosok
közösségének elnöke átali indítványozásra a feltüntetett okok miatt, teljes
mértékben megalapozatlan és indokolatlan. Az ilyen indítvány teljesen abszurdum
lenne. Ön azzal, hogy szót emel az elnök önkényeskedése ellen, csupán azt a
jogát gyakorolja, amit önnek a törvények biztosítanak.
Meg vagyok győződve arról, hogy az elnök részéről csupán „nagy szavakról” van
szó, és eszében sincs nyomós okok híján bírósághoz fordulni, és persze nincs az
az ügyvéd, aki ilyen ügyben segítene neki.
Dr. Balla Éva
Nyugdíjas vállalkozó: Már 3 éve munkanélküli vagyok, önhibámon kívül.
Mivel egész életemben eladóként dolgoztam, nyitottam egy kicsi üzletet. Sajnos a
bérlet, a villany, a biztosítások befizetése után szinte semmilyen nyereségem
nincs. Az idén voltam 60 éves, és a rendes nyugdíjhoz még hiányzik 7 hónap.
Kérhetem a korkedvezményes nyugdíjat? A nyugdíj mellett folytathatom a
vállalkozásomat?
Kérdéseire a választ elsősorban a 461/2003 tt. sz., a szociális biztosításról
szóló és az 5/2004 tt. sz., a munkáltatási szolgáltatásokról szóló törvények
adják meg.
Az idézett törvény 13-as §-a 2-es bekezdése szerint a nyugdíjbiztosításból
juttatják az illető egyéneknek a nyugdíjaikat, konkrétan az öregségi nyugdíjat
és a korkedvezményes öregségi nyugdíjat. Az öregségi nyugdíjra való jogosultság
feltételeit a törvény 60. és köv. paragrafusai szabályozzák. Önnek az öregségi
nyugdíjra az összes feltétel teljesítése mellett a 65-ös § 2-es bek.-vel
összhangban a 60 éves korhatár plusz hét hónap hozzáadása után keletkezik joga.
A 67-es § szerint korkedvezményes öregségi nyugdíjra önnek akkor keletkezik
joga, ha nyugdíj esetére biztosítva volt legkevesebb 10 évig és egyúttal a
korkedvezményes öregségi nyugdíj összege ahhoz a naphoz számítva, amikor azt
kérvényezte, magasabb lesz, mint az egy felnőtt személyre eső létminimum
12-szerese (jelenleg ez az összeg 5496 korona). Egyúttal a törvény 69-es §-a
szerint kizárt az öregségi nyugdíjra és a korkedvezményes öregségi nyugdíjra
való jogigény egyidejűsége. Vagyis ha kérvényezi a korkedvezményes nyugdíjat, az
elintézési folyamat alatt és után már nem kérvényezheti az öregségi nyugdíjat.
Természetesen attól a naptól kezdve, hogy megkapja az első nyugdíjat, már nem
kaphat munkanélküli segélyt.
Fontos tudni, hogy a szociális biztosító dolgozói kötelesek kiszámítani, hogy mi
az ön számára a kedvezőbb, a korkedvezményes nyugdíj kérvényezése, vagy inkább
még valahogy kivárni a 60. évet, plusz 7 hónapot, és rendes öregségi nyugdíjat
kérni.
A vállalkozását illetően teljesen lényegtelen, hogy nyugdíjas-e vagy sem. A
körzeti hivatal, amelyik önnek a vállalkozói engedélyt kiadta, nem aszerint
határoz, hogy nyugdíjas-e vagy sem, vagyis ha ön megkapja a bármelyik fajta
nyugdíjat, a máig érvényes engedélye szerint folytathatja a vállalkozását. A
meghatározott nyugdíj összegére sincs hatással a vállalkozásból eredő haszon.
Éppen ellenkezőleg, ha a nyugdíj mellett még vállalkozást is fog folytatni,
elérhet megfelelő százalékos nyugdíjemelést is attól a modelltől függően, amit
esetleg választ. Közelebbi tájékoztatást azonban a Szociális Biztosító illetékes
kirendeltségénél kaphat erről.
Mindenképpen azt ajánlom, kérje, hogy számítsák ki önnek a korkedvezményes és az
öregségi nyugdíj összegét, hogy dönthessen, melyiket kérelmezze. Utána pedig
folytassa nyugodtan a vállalkozását, amihez sok sikert kívánok.
Dr. Balla Éva
Szabad Újság honlapja: www.hhrf.org/szabadujsag
A forráslap: Szabad Újság - 2005. szeptember 14 – szeptember 28-i (37-39.) szám