A lévai Frecska-Tóth Gabriella rajztehetsége már gyerekkorában megmutatkozott. Egy évvel fiatalabb öccsével egyetemben sok örömet szerzett a vidám gyermekrajzokkal a családtagoknak, szomszédoknak. Az elsős tanító néni, látva Gabika tehetségét, már az első tanítási napon így kiáltott fel: Ebből a gyerekből festőművész lesz!
A pozsonyi iparművészeti középiskolába ugyan nem sikerült bekerülni, ám elvégezte a kirakatrendezői szakot, és több évtizeden át a lévai művelődési központban kamatoztatta kézügyességét. Időközben 20 évesen férjhez ment, született három fia, s a kisebb vázlatokon, rajzokon kívül egyebet nem alkotott. Ám újabb 20 év elteltével, amikor a fiúk már megnőttek, visszatért a régi szerelem, a rajzolás iránt, s ezúttal már az ecset is előkerült. Az első önálló kiállítása 1983-ban volt Léván, ezt még kettő követte. S újabb húsz év szünetnek kellett eltelnie, hogy elkészüljön annyi kép, amennyivel 2002-ben önálló tárlaton mutatkozhat be szülővárosában. Festményein megannyi virág, bájos, harmonikus színek, árnyalatok, sajátos technikai megoldások. „Kiskoromban soha virágot nem rajzoltam, pedig Tóth nagymama kertjében csodálatos virágok nyíltak – mondja Frecska Gabika, – inkább utcákat, állatokat, a piac forgatagát, amint a pék süti a kenyeret. Negyven- éves koromban, amikor elkezdtem festeni, mintha megértek volna bennem a gyermekkori átélések, akkor kezdtem a természetet festeni. Szerettem a ceruzarajzokat is, de 40 évesen megismertem a száraz és zsíros pasztellt, amivel csodás, finom színeket lehet festeni. Megpróbáltam legelőször az olajfestéket, most inkább olajos pasztellel festek.”
Tavaly áprilisban a lévai Junior művelődési központban Lackó Lajossal volt közös kiállításuk, s a megnyitón a nézők között volt a Barsi Múzeum igazgatója, Ján Dano is, aki felkérte a két amatőr képzőművészt, hogy a következő évben a múzeum Nécsey Galériájában is tartsanak kiállítást. „Köszönettel elfogadtam a lehetőséget – emlékszik vissza Frecska Gabika, – azzal a feltétellel, hogy legalább tíz lévai amatőr képzőművész állítson ki egyidejűleg. Az igazgató úr megörült az ötletnek, de nem akarta elhinni, hogy van ennyi amatőr festő Léván. Több tehetséges amatőr festő, grafikus van a városban, bizonygattam, de legtöbbjüknek nincs annyi képe, hogy önálló tárlaton mutatkozzanak be. Megígértem, hogy megszervezem a kiállítást.” Gabika betartotta ígéretét, s idén nyáron tizenhárom amatőr képzőművész mutatkozott be a Nécsey József Galériában.
A szervező két virágos olajfestményt, valamint száraz és olajos pasztellal festett sajátos stílusban készült művet mutatott be. A tárlat legfiatalabb képzőművésze, a 17 éves Kiss Petra, a lévai textilipari középiskola diákja négy festménnyel jelent meg, melyek a mozgás örömét ábrázolják. A lévai magyar tanítónő, Daru Mária rajzokon örökíti meg Léva jellegzetes épületeit. A 23 éves Pleva Pétert elbűvölték a 17. és 18. század festői, előszeretettel másolja műveiket, miniatűr képeken, s emellett saját alkotásai is egyre gyarapodnak. Kivételes tehetségről szólnak Balázs Éva tájképei és geometriai alkotásai. A vegyészmérnök végzettségű, de a mohi atomerőműben logisztikával foglalkozó Herczeg István vízfestékkel, olajjal készült festményei jellegzetesen élénk színűek, legtöbbször figurális kompozíciók, kiváló művelője a portréfestésnek. Kosztolányi Sándor tájképei, finom ecsetvonásai, harmonikus színei megérintik a nézők lelkét. Városa iránti szeretetéről tanúskodnak Záhorsky László festményei, aki több évtizede festi Léva utcáit, épületeit. Neviďansky Ilona először mutatkozott be kiállításon, nagy méretű, nyári hangulatot árasztó pipacsa mágneses erővel vonzotta a tekintetet. A festők mellett kiállítottak az iparművészek is: Turay Péter precízen kidolgozott macramékkal, Košúthová Mirka pasztellszínű apró kerámiával, a csanki Tunák Zoltán gazdag fantáziájú kisplasztikákkal, Malík Jaroslav fából faragott női alakokkal jelentkezett.
Frecska-Tóth Gabriella és a többiek sok örömet szereztek alkotásaikkal a lévaiaknak és a nyár folyamán a városba vetődött, a múzeumot meglátogató turistáknak is.
VALKÓ ILDIKÓ
Szabad Újság honlapja: www.hhrf.org/szabadujsag
A forráslap: Szabad Újság - 2005. szeptember 14 – szeptember 28-i (37-39.) szám