2005. augusztus 17-augusztus 24. * 13. évfolyam * 35-36. szám

FELVIDÉK  ***  FELVIDÉK***  FELVIDÉK

Címlap

Milyen a határon túli anyanyelvhasználat sorsa és jövője?

Egyenrangúsítani a magyar kisebbségek nyelvét

A Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága – Anyanyelvi Konferencia augusztus 15-16-án Komáromban tartotta 10. ülését. Jelen voltak a szervezet tagjai, meghívott előadók, vendégek és a sajtó képviselői.
Komlós Attila ügyvezető elnök programjavaslatában így fogalmaz: „A Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága egyik kiemelkedően fontos feladatának tekinti a magyar nyelv megőrzésének, ápolásának és nem utolsósorban fejlődésének segítését. Elsősorban azon megfontolásból, hogy az anyanyelvet nemzeti azonosságunk legfontosabb pillérének tekintjük, mind az anyaországban, mind pedig a határainkon kívül élő magyarság körében”.

Belföld

Az SDKÚ, a KDH és az MKP kizárták a kormánykoalícióból Ruskóékat

Szlovákiában ez mar csak így van...

„Normálisan nem történhetne meg, de mivel Szlovákia a politikai lehetetlenségek országa (is), minden lehetséges” – mondta évekkel korábban egyik interjúja során Bárdos Gyula, a Magyar Koalíció Pártja parlamenti frakciójának vezetője. Az akkori interjúnak – természetesen – semmi köze sem lehetett még a most kialakult belpolitikai helyzethez, amely viszont nagyon jól példázza az idézett gondolat valóságalapját.
teljes cikk

Régió

,,Két nemzet, egy hit“

Magyar-szlovák katolikus rádiók összefogása

A két katolikus rádió, a szlovákiai Rádió Lumen és az egri Magyar Katolikus Rádió már évekkel ezelőtt felvette egymással a kapcsolatot, de a kommunikáció nyelvi nehézségek miatt kissé döcögött. Az Érsekújvári Regionális Művelődési Központ felvállalta a kapocs szerepét és ezzel az együttműködés új lehetőségei nyíltak meg.
teljes cikkek

Még a 2. világháború előtt is csaknem teljesen önellátó volt

Kelenye, a hagyományőrző palóc község

Kelenye hangulatos kisközség a mai Közép-Szlovákia (Besztercebánya megye) déli részén, az Ipoly völgyében. A folyótól északra, dombok, hegyek karéjában települt 218 méter tengerszint feletti magasságban, a szlovák–magyar nyelvhatáron. Aki Kelenyét felkeresi, annak először a falut körülölelő csodálatos természet ötlik szemébe. Északon és nyugaton a Korponai-hegység nyúlványai érintik a települést, keleten és délen az Ipoly menti katlan dombhátai tarkítják a tájat.
teljes cikk

A madarak védelme nemzetközi összefogás nélkül nem képzelhető el

Az első állandó gyűrűzőtábor lehet Szlovákiában

Kilenc éve működik nemzetközi ornitológiai tábor a köbölkúti Párizsi-mocsarakban. Szlovák, magyar, cseh, dán és angol madarászok összefogása ez a madarak védelmében. Augusztus végén az idén második alkalommal verték fel sátraikat a vén füzek tövében, hogy képet kapjanak az északi költési sikerekről és a vonuló madarak kondíciójáról.
teljes cikk

P.O.Box

Nyugdíjkálvária

A nyugdíjamat minden hónapban 20-án szoktam megkapni, ám a július havit már csaknem egy hónapja hiába várom. A pénz a takarékpénztári számlámra szokott érkezni.

Előítéletek

Hát azok csapdájába könnyen beleesik bárki. Olyan nehéz elfogadni a másságot, bármit, ami egy kicsit is feltűnő... Nézzük például a fogyatékosságot.

teljes cikkek

Gazdaság

Méhek nélkül jelentősen csökkenne egyes haszonnövényeink hektárhozama

Meddig lesz mostohagyerek a méhészet?

Vitaminokra, nyomelemekre és ásványi anyagokra minden élő szervezetnek szüksége van. Nos, a méh gyűjtötte mézben mindaz, ami az ember számára elengedhetetlenül szükséges, megtalálható. A méz, a méztermékek és a méhészkedés népszerűsítése az inámi „mézes találkozó” egyik legfontosabb célja, feladata is. A kis, alig néhány száz lelket számláló Ipoly menti településen a minap már hatodik alkalommal zajlott Mézfesztivál.
teljes cikk

Szlovákiai magyar cserkészek Amerikában

Ahol minden nagy, és minden út egyenes

Szűcs Szabolcs a lévai 46. számú Kittenberger Kálmán Cserkészcsapat lelke, motorja, így amikor arról esett szó, hogy ki képviselje a lévaiakat a Külföldi Magyar Cserkészszövetség megalakulásának 60. évfordulója alkalmából szervezett táborban New York államban, egyből a tevékeny őrsvezetőre esett Csáky Erzsébet csapatparancsnok választása. A lévai Magyar Tannyelvű Egyházi Gimnázium harmadikos diákja a kalandos tengerentúli utazásról a következőképpen mesélt:
teljes cikk

Polgármestereink

Az izsai bírónő

Tóth Kurucz Mária 1977 óta izsai lakos. S 1990 óta az 1600 lakosú falu polgármestere. Azaz, nem polgármester: bírónő.
A világéletében lelkes kultúrmunkás tizenhat évvel ezelőtt a két üzemet is működtető komáromi pékség igazgatóhelyettese volt.
– Jól kerestem, s meg is becsültek, hát eszembe sem jutott, hogy hátat fordítsak a munkahelyemnek – emlékezett a minap a „hőskorra”
teljes cikk

A csallóközi földművelő húzza a rövidebbet?

Nyakunkon a cukor(répa)reform

Az unió egyharmadával akarja csökkenteni a tagországok cukorrépa-termelését. A reform a szlovákiai gazdákat, ezen belül a déli járások farmereit és közösen gazdálkodó földművelőit kimondottan érzékenyen fogja érinteni.
teljes cikk

Oktatásügy

Füleken tartották a magyar iskolák országos tanévnyitóját

Döntő lehet a fenntartók hozzáállása

Szombaton délután a füleki római katolikus templomban ökumenikus istentisztelettel kezdődött meg a szlovákiai magyar iskolák országos tanévnyitó ünnepsége, amelyet Kubovits Konrád János ferences atya és Miklós István református esperes szolgáltatott. Ezt követően bemutatkoztak a füleki magyar alapiskolák elsősei, majd Halzl József szólt az egybegyűltekhez. A Rákóczi Szövetség elnöke emlékeztetett, az egy évtizede fennálló szervezet alapítói kezdetben a Csehszlovákiai Magyar Kultúra Baráti Körének nevezték magukat, mivel a magyar kultúra támogatását tartották a legfontosabb feladatnak.
teljes cikk

 „Elődeink nem azért harcolták ki, hogy mi most feladjuk”

Kevés a gyerek, de sok a segítő

A hatvanas évek végén a felsőbb szervek nyomására megkezdődött a nagyobb mezőgazdasági területek kialakítása, ami a gyakorlatban annyit jelentett, hogy összevonták a szomszédos szövetkezeteket. 1971 január 1-től egy irányítás alá került a korábban önálló vállalatként működő péterfalai, dobfeneki, ajnácskői és almágyi földműves-szövetkezet, az egyesítést követően a gazdaság központja Almágyba került. Akkor talán még a helybeliek sem sejtették, hogy a „kiválasztás” jelentősen befolyásolja majd a község fejlődését.
teljes cikk

Sürgősen létre kell hoznunk az iskolavezetők országos szekcióját

Lépni csak egyeztetve érdemes

Az SZMPSZ Országos Elnöksége szorgalmazza a magyar iskolák igazgatóinak, helyetteseinek, fenntartóinak, a helyi oktatási hivatalok vezetőinek és munkatársainak együttműködését – nemcsak helyi szinten, egymással, hanem – a szövetség oktatáspolitikai és szakmai fórumaival is. Az elnökség ülésén kézenfekvőnek tartottuk, hogy az iskolavezetők országos szekciója megalakulásának Füleken, az országos tanévnyitó előestéjén adjunk teret 2005. szeptember 2-án.
teljes cikk

Beszélgetés Fukári Valéria művelődéstörténésszel

Iskola az idő sodrában

A Kalligram gondozásában látott napvilágot Fukári Valéria Egy régi alma mater – A pozsonyi evangélikus líceum és teológiai akadémia utolsó negyven éve (1882­1923) című könyve, amely Magyarország egyik legrégibb, több mint háromszáz éves evangélikus tanintézete létének – mint a címből és alcímből is kiderül – utolsó szakaszát mutatja be.
Az elsősorban levéltári forrásokra támaszkodó feldolgozást irodalomtörténeti értékű visszaemlékezések, emlékiratok, naplórészletek teszik érdekessé a laikus olvasó számára is.
teljes cikk

Klebelsberg Szabadegyetem 2005 – Lakitelek

Megtartható a kistelepülés iskolája

Pék Lászlóval, a pedagógusszövetség elnökével együtt abban a kitüntetésben részesültünk, hogy 2005. június 27-től július 1-jéig részt vehettünk a Klebelsberg Szabadegyetem 10., jubileumi rendezvényén Lakiteleken, a „Kistelepüléseken Tanítók X. Országos Találkozóján”. A 10. évfordulóra és a korábbi együttműködésünkre való tekintettel – a Lakiteleki Népfőiskola Alapítvány jóvoltából térítésmentesen fogadtak bennünket.
teljes cikk

Napjaink

A vallásos melegek nap mint nap átélik az el nem fogadás fájdalmát

Egy szoba, ahová a „mások” beléphetnek

Két éve nagy vihart kavart Ana Maria Cioaba esküvője. A roma király lánya 12 évesen vesztette el szüzességét, amit sokan liliomtiprásnak neveztek. „Már meg is szült, lánya van” meséli a kíváncsi újságírónak a roma császár, I. Iulian.
A 67 éves cigánycsászár mindjárt be is avatja a kíváncsiskodót ezeréves hagyományaikba, legalábbis ami a férjhez menést, a szexuális élet megkezdését jelenti. „Ha leányaink tizenkét-tizenhárom évesen mennek férjhez, akkor tizenhét éves korukra, amikor a hormonok elkezdenének bennük dolgozni, már lenyugszanak. A szexuális kapcsolat rutinná válik számukra, mint az evés.”
teljes cikk

A jogfosztottság éveinek emlékezete
Olvasóink visszaemlékezései a beneši éra (1945–1948) meghurcoltatásaira

Halász Ilona (született Mészáros) 23 éves volt, mikor családjával a kitelepítés sorsára jutott. Az időközben 81 évessé lett vízkeleti olvasónk felhívásunkra tollat ragadott, és bár reszkető kézzel, de négy A4-es oldalon visszaemlékezett a csaknem 60 évvel ezelőtt átélt megrázó élményekre. Alább e levélből közlünk részleteket. (Levélírónk számára az átélt meghurcoltatásokon túl az is fáj, hogy a mai napig jogilag nem orvosolták az egykori sérelmeket. Ezt 2004-ben a brüsszeli emberi jogi szervezetnek küldött levelében is megírta.)
teljes cikk

Összefogás

Felvidék Erdélynek

Tisztelt Olvasóink!

A Csemadok pozsonypüspöki szervezete, valamint a Madách Egyesület pénzbeli gyűjtést szervez Erdély, a Székelyföld árvíz sújtotta településeinek a megsegítésére.

A hírközlés – rádió, televízió, újságok – megrázó képeket közvetített. A váratlan esőzuhatag életeket oltott ki, házakat, utakat, termőföldeket tett tönkre.

Segítsünk, hogy a szülőföld, a kárvallottak földje ne váljon pusztasággá, hogy tulajdonaik, házaik felépülhessenek.

A pozsonyi OTP bankban számlát nyitottunk. Pénzbeli adományaikat e számlára küldjék. Innen juttatjuk tovább Romániába a címzett helyre. Szívesen fogadjuk vállalatok és szervezetek adományait is. Kérjük az adományozókat, tüntessék fel nevüket és az akció jeligéjét: SOS. A károsultak támogatóinak nevét közöljük a Szabad Újságban.

Számlaszám: 7992006 / 5200 SKK

Nagy Elza, a Csemadok Pozsonypüspöki
Alapszervezetének elnöke

Lauer Edith, a Madách Egyesület elnöke
 

Tükör

A szórvány ki van szolgáltatva az asszimiláció hatásának

A magyarság egyhatoda

A magyarság: az a tizennégy, esetleg tizenötmillió ember, akit reményeink szerint eltéphetetlen (nehezen eltéphető) kötelékek fűznek a magyar nyelvhez és kultúrához, ma egyféle „szigettengeren” él. Van ennek a „szigettengernek” (akárcsak az antik világban a görög Archipelagosnak) egy kontinentális központja: ez a jelen Magyarországa, az a terület, amely a trianoni feldarabolás után a történelmi országból megmaradt, illetve azok a kisebb magyar területek, amelyek a trianoni ország határai mentén (Biharban és Szatmárban, Beregszász környékén, Csallóközben, Mátyusföldön és Gömörben, végül a Vajdaság északi felében és a Tisza mentén), etnikai tekintetben az anyaországgal összefüggésben helyezkednek el.
teljes cikk

Kérdéseinkre NAGY ELZA, a Csemadok Pozsonypüspöki Alapszervezetének elnöke válaszol

Ötven éven át tettük, amit kellett és lehetett

Kulturális akcióikat sokan dicsérik. Milyen rendezvényeik voltak az elmúlt hónapokban, s kik voltak a sikerek kovácsai?

– Erőinket összeszedve biztosítjuk a folytonosságot, a mennyiség mellett következetesen figyelünk a minőségre is, és úgy érezzük, hasznos munkát végzünk a helyi magyar közösség érdekében. Rendezvényeinkről nem szoktunk év közben beszélni, de annyit elmondok, hogy munkatervünk eddigi pontjait teljesítettük: lezajlott az évzáró, az anyagiakat is biztosító farsangi bál, a hagyományos márciusi koszorúzás a magyar és lengyel nagykövettel, valamint katonai attaséval, volt egy kirándulásunk, melynek keretében meglátogattuk falunk szülötte
teljes cikk

Duba Gyula

Mikloško igaza

A Szlovák Rádió Magyar Adásában, szokásos szombati programjában František Mikloškóval beszélgetett Miklósi Péter. A diskurzus a szlovák–magyar együttélés kérdésköréről folyt, tehát nem könnyű témáról, nem is ismeretlenről, érdemben mégsem eléggé megválaszoltról. A téma jócskán vitatott, sok szó esett s még esni fog róla, kevesebb eredménnyel, mint várhatnánk, örökzöld témának mutatkozik. Ezért nem is annyira az elhangzott gondolatokról szólnék, nem Mikloško véleményéről a kérdésben, az amúgy is köztudottan kedvező számunkra, hanem inkább a politikus emberi magatartásáról, intellektusának morális fedezetéről, eszméi emberi vonatkozásairól.
teljes cikk

Felhívás

A beneši éra személyes tapasztalatai

Az utóbbi időben ismételten sok szó esik az 1945 és 1948 közötti időszakról, amely a szlovákiai magyarok számára a beneši dekrétumok formájában a jog- és vagyonfosztottság éveit hozta. Mivel a téma időről időre előkerül, s a mi, illetve elődeink megaláztatásai rendszeresen a napi politika politikai játékszerévé válnak, lapunk úgy döntött, megpróbálja összegyűjteni (majd feldolgozni és közzétenni) azokat az emlékeket, lassan feledésbe merülő történelmi részleteket, amelyek a tankönyvekből, egyszersmind a felvidéki magyarság nyilvános archívumából hiányoznak.

Tisztelt Olvasóink. Kérjük, osszák meg velünk, önök (szüleik, nagyszüleink és rokonaik) hogyan emlékeznek az 1945 és 1948 közti időszakra? Milyen emlékeik vannak a jogfosztottság éveiből? Főleg a személyes élményeket várjuk, és ha lehet, leveleikhez mellékeljenek dokumentumokat, fényképeket is.

A szerkesztőség

Külföld

Prágai levél

Klaus víziója: Új alapokra az uniót

Az európai uniós alkotmánytervezetet elutasító francia és holland népszavazás kihatott a csehországi politikai vitákra is. Az EU-ról alkotott, egymással szinte homlokegyenesen ellenkező felfogást jól tükrözi az unió számos lépését bíráló és a brüsszeli bürokratákat ostorozó Václav Klaus államfő, valamint Jiří Paroubek miniszterelnök közt folyó egyre élesebb hangvételű szópárbaj.
teljes cikk

Kultúra

A CD-ROM diszkrét bája

Szlovákiai magyar ki kicsoda 2005

A világban nagy népszerűségnek örvendenek a Ki kicsoda? (Who is who?) jellegű kiadványok, amelyek gyakran szakterületek szerint gyűjtik össze a jelentős személyiségek legfontosabb adatait, s olykor olyan részletekről is fellebbentik a fátylat, amelyekről a nagy nyilvánosság addig nem is tudott. Persze nem intimpistáskodásról van szó, inkább az adatközlők bőbeszédűségéről vagy feltűnési vágyáról, ami elsősorban a művészvilág és a politika képviselőire jellemző.
teljes cikk

Beszélgetés Cserhalmi Zsuzsa irodalomtörténésszel

József Attiláról – új megközelítésben

József Attila születésének 100. évfordulóján különösen sok szó esik a költő megítéléséről. Ő az, akinek életében és költészetében máig sok a vitatott pont, ugyanakkor irodalmi jelentősége vitathatatlan. Cserhalmi Zsuzsát, az ELTE Alkalmazott Irodalom Tanszékének tanárát arra kértem, mutassa be olvasóinknak, hogyan változott a költői életmű értelmezése 1937-től napjainkig.
teljes cikk

Beszélgetés Deseő Csaba jazz-zenésszel

A zene mint életforma

Pozsonyban a közelmúltban egy érdekes kezdeményezésnek voltunk tanúi, magyarországi és szlovákiai jazz-zenészek adtak hangversenyt a nemzeti színház előtti téren kellemes időben és kellemes körülmények között, nem kis számú érdeklődő előtt. A tervek szerint ennek folytatása is lesz Budapesten.
teljes cikk

A Parnasszus szegélyén, lábat lógatva

70 éve született Zs. Nagy Lajos költő, író, szerkesztő

Vannak költők, akiknek lírájában gyakran megjelennek – néha megszemélyesítve, olykor bizarr képekben – a tárgyak. Zs. Nagy Lajos tárgyai sokszor szinte egymásra halmozva-hányva, tobzódva öltenek testet, mint a Zsibvásár c. versben, vagy fura hasonlatokban jelennek meg, olyanokban mint amilyet a Vidám pesszimizmus c. vers elején olvashatunk: „olyan borúlátó vagyok, mint egy parabolaantenna”.
teljes cikk

A harmadik út – Napló és memoár II.

Komáromi műhely

Szívet-szemet gyönyörködtető szállítmányt hozott a minap a posta Komáromból. Ráadásul két ízben is. Előzményei közé tartozik, hogy a József Attila-ünnepségen való ottjártunkkor megtekinthettük a felvidéki magyar képzőművészek munkáiból rendezett kiállítást is, s kapcsolatba léphettünk az ottani képzőművészeti mozgás két motorjával, Farkas Veronikával és Kopócs Tiborral.
teljes cikk

Beszélgetés Fónod Zoltán irodalomtörténésszel

Önarckép rólunk – és rólam

A közelmúltban jelent meg a Madách-Posonium gondozásában Fónod Zoltán Önarcképek című könyve, amely írókkal, képzőművészekkel készített beszélgetéseit, interjúit fogja egybe. A kötet egyfajta adalékul is szolgálhat a jövőben egy-egy művész portréjának megalkotásakor, hiszen hírt ad, nyomot hagy arról, hogyan gondolkozott és cselekedett, mit érzett életének egy bizonyos szakaszában egy-egy alkotó.
teljes cikk

Letörölni a feledés porát

A cseh/szlovákiai magyar irodalom lexikona 1918–2004

Van annak már negyvenöt éve is, amikor anyámmal a párkányi Simon-Júda vásárban bóklászva az egyik sátorban a különböző kacatok között egy háromkötetes régi lexikont pillantottam meg. Azért tűnt fel, mert az első kötete nekünk is megvolt, amelyet gyermeki kiváncsisággal gyakran lapozgattam, s módfelett bosszantott, hogy a hiányzó további kötetek miatt a gátvíz címszó után következő fogalmakról és kifejezésekről már nem tudhatok meg semmit.
teljes cikk