Két éve nagy vihart kavart Ana Maria Cioaba esküvője. A roma király lánya 12 évesen vesztette el szüzességét, amit sokan liliomtiprásnak neveztek. „Már meg is szült, lánya van” meséli a kíváncsi újságírónak a roma császár, I. Iulian.
A 67 éves cigánycsászár mindjárt be is avatja a kíváncsiskodót ezeréves hagyományaikba, legalábbis ami a férjhez menést, a szexuális élet megkezdését jelenti. „Ha leányaink tizenkét-tizenhárom évesen mennek férjhez, akkor tizenhét éves korukra, amikor a hormonok elkezdenének bennük dolgozni, már lenyugszanak. A szexuális kapcsolat rutinná válik számukra, mint az evés.”
Mi, gádzsók, legalábbis legtöbben, nem is sejtjük, hogy a cigányok még ma is szigorú kasztrendszerben élnek. Romániában 27, Indiában 400 kaszt létezik. Romániában a legelőkelőbbnek a lovári cigányok számítanak, afféle főnemesek a többi romák között. „Teljesen kizárt dolog, hogy a fiatalok a különböző kasztokból keveredjenek. Ez szinte sosem fordul elő. Mi nem szerelemből kötünk házasságot. A fiatalok is tudják, mi az illendőség, nem szabad csorbát ejteni a család becsületén. A férj feladata a lakás bebiztosítása, az asszony gazdag hozományt visz a házasságba” avat be a cigány etnikum szokásaiba a császár.
Mivel ő és a cigánykirály, Florin Cioaba is a nemességhez „tartoznak”, koronát is viselhetnek a fejükön. Mindkét „Őfelsége” Nagyszebenben lakik, és minden roma uralkodójának tartják magukat. Óriási, ízléstelenül berendezett, agyoncicomázott palotákban élvezik pénzüket és hatalmukat. S hogy mennyi lehet a vagyonuk? Azt az Istennek sem akarják elárulni. Úgy tartják, nem az a lényeg, honnan van a pénz, hanem az, hogy van.
Arra a kérdésre, hogy Romániában miért van szükség roma királyra és roma császárra is, I. Iulian így felel: „A vajda olyan, mint a helyi bíró, a romakirály a kormányfő, a császár pedig a köztársasági elnök.”
„A király fáradt, szívproblémái vannak, lepihent egy kicsit” fogad az 50 éves Maria Cioaba, az 51 éves Florin Ciaba cigánykirály felesége. Egyúttal elnézést is kér, amiért a királyi palotában nagyobb a felfordulás, még nincs teljesen kész, a plafonon egy óriási lyuk tátong. De így is volt mit nézni. Az előcsarnok és a fogadószalon kő-fém ötvözetből készült. A tekeredő, kígyózó lépcsők tetején egy hatalmas királyportré áll. Florin Cioaba nem az első romakirály Romániában. Apját, Iont még 1992-ben a nemzetközi roma ünnepségen választották királlyá. Iont már a szocialista időkben is tisztelték a romák, sokáig volt „bulibasa”, ahogy arrafelé a vajdát nevezik. Fia, Florin már kisgyermekkorától részt vett a cigánybíróság összejövetelein, ahol a romák egymásnak próbálnak igazságot szolgáltatni. 1997-ben Ion szívinfarktust kapott és fia, Florin az aranyjogar és az aranydukátokkal ékesített korona örököse lett. Ezzel együtt ő lett a roma főbíró, valamint a cigányságot reprezentáló személy. Ezeknek a komoly funkcióknak igyekszik is megfelelni, amennyire tud.
A király és családja nagyon vallásosak. A ház tele van szentképekkel és Bibliákkal. Maga a király a Roma Keresztény Központ vezetője. Ugyanakkor a Romák Világszervezetének alelnöki posztját is betölti. Bízik abban, hogy euroképviselő is lehet, mivel az Európai Romák Fórumának is tagja. Legújabban a sportnak szenteli legtöbb idejét. Szeptemberben a nagyszebeni stadionban roma futball Európa- bajnokságot szervez. 17 ország romái neveztek be, hiszen a tét nagy: a győztes egy háromkilós arany serleget kap. A király már fel is szólította „alattvalóit”, hogy adakozzanak. Nem a saját vagyonából fog tehát áldozni, bár nyugodtan megtehetné.
Palotája udvarában 5 autó várakozik. Talán mondanunk sem kell, egyik sem Dacia. Kedves kis medence, kerti pihenőhely van még az udvarban. Szóval látszik, hogy anyagiakban nincs hiány. Az ízlés azonban más dolog. A méregdrága tévé mögött üres üvegek sorakoznak, az ablakok piszkosak, a vázában árcédulás bambuszhajtások, hogy mindenkinek világos legyen, nem olcsó mulatságról van szó. A királyi „trón” kézi faragású, fából készült, de agyonaranyozott. A hatalmas csillárban mindössze két árva villanykörte világít.
I. Iulian, a világon élő minden romák császára nem messze lakik a királytól, egy házban, amely hatalmasnak tűnik. Pár házzal odébb szinte sokkolóan hat az a tornyokkal teletűzdelt giccskolosszus, amely még a fényképezőgép objektívébe se fér bele. „Az szintén az én házam” mondja a császár, aki alacsony, ám kövér férfi. Lehet vagy 120 kiló. Fogadószobája, előcsarnoka csaknem ugyanolyan, mint a királyé, de még sokkal giccsesebb. A császár családja úgy látszik megalomániás, hiszen itt még a vendégkönyv is akkora, hogy elfoglalja a fél asztalt. Nem akárkik aláírása díszeleg benne, politikusok, kormányfők, az indiai államfő is ellátták kézjegyükkel oldalait.
I. Iulian ötször járt Indiában. A romák eredetét, múltját kutatta. A roma exodusról hosszan és sokat képes beszélni. Művelt, főiskolát végzett ember. Egyik fő feladatának tartja a műveltség terjesztését a cigányok közt és az írástudatlanság felszámolását. Örököse a császári trónon fia, II. Iulian lesz, aki pénzügyi főiskolára jár az Egyesült Államokban.
A roma császár és a király jóban vannak egymással, és pár éve a parlamenti politizálást is kipróbálták. A bajban is összefognak. Így történhetett ez akkor is, amikor a 12 éves Maria férjhez menése botrányt kavart. A román hivatalok az Európai Unió nyomására akadékoskodni kezdtek, ezért a király ígéretet tett arra, hogy a fiatal házasok egészen nagykorúságukig külön fognak lakni. Csakhogy a kislány már a nászéjszakán – ami ugyebár megtörtént, és a véres lepedőt is felmutatták – teherbe esett…
Az abszolút tabu, amiről egyikük sem beszél, az a pénz. A király felesége csak annyit árult el, a család vashulladékkal és nemesfémekkel kereskedik. A császár hangoztatta a pénz fontosságát, de 86 aranydukáttal díszített, piramis alakú koronáját nem volt hajlandó megmutatni. A rossz nyelvek szerint felolvasztatta. Állítólag anyagiakra volt szüksége ahhoz, hogy elkerülhesse a büntetőeljárást. (ž. j.)
Szabad Újság honlapja: www.hhrf.org/szabadujsag
A forráslap: Szabad Újság - 2005. augusztus 31 – szeptember 7-i (35-36.) szám