Milyen
eredménnyel zárult az MKP Nagyszombat megyére vonatkozó koalíciós tárgyalásai a
szlovák pártokkal?Ősszel megyei választások lesznek Szlovákiában. Már hónapokkal ezelőtt megkezdődtek a pártközi egyeztetések az esetleges koalíciókról, együttműködésekről. Így volt ez Nagyszombat megyében is, ahol az elmúlt négy évben ellenzéki szerepre kényszerült a Magyar Koalíció Pártja. A magyar párt tárgyalóküldöttségének tagja volt Dunaszerdahelyi polgármestere, Pázmány Péter is, aki jelenleg is az MKP megyei képviselői közé tartozik. Őt kérdeztük a tárgyalások eredményeiről és a megyei választások jelentőségéről.
Milyen
eredménnyel zárult az MKP Nagyszombat megyére vonatkozó koalíciós tárgyalásai a
szlovák pártokkal?
– Jelen voltam valamennyi tárgyaláson, melyeket az MKP más szlovákiai pártokkal folytatott a Nagyszombati megyét illetően. Már korábban úgy döntöttünk, hogy az MKP a választások első fordulójában nem köt semmilyen más párttal koalíciós szerződést, ezért az egyeztetések is elsősorban az első fordulót követő időszakra vonatkoztak. Konkrétan, tárgyaltunk arról, hogy az MKP milyen körülmények között támogathatja valamely más párt megyefőnök-jelöltjét, illetve szó esett a remélhető sikeres választások utáni tisztségek betöltésének kérdéseiről is. A velünk való nyílt koalíciót egyébként a szlovák pártok sem szorgalmazták, attól tartva, ha szövetségre lépnek velünk, akkor a többi szlovák párt esetleg nagykoalícióban lép fel ellenünk. Ez számunkra sem lenne előnyös, így valószínűleg kevesebb képviselői helyet tudnánk szerezni a megyében. Tehát önállóan próbáljuk megszerezni a 15 lehetséges képviselői mandátumot a Nagyszombati megyében, amelynek összesen 40 képviselője lesz. Azért csak 15 képviselői helyet tűzhetünk ki célul, mivel a Nagyszombati megyében csupán a Dunaszerdahelyi, illetve a Galántai járásban élnek olyan arányban magyar választópolgárok, hogy az elegendő lehet az MKP sikeres szereplésének.
Milyen eredménnyel lennének elégedettek?
– Ami az első fordulót illeti, ott a lehetséges 15 képviselői hely az említett két járásban valóban önállóan is elérhető az MKP számára. Négy évvel ezelőtt is alig maradtunk el ettől, akkor 14 megyei képviselői helyhez jutottunk a Nagyszombati megyében. 2002-ben a Dunaszerdahelyi járásban mind a nyolc képviselői hely a miénk lett, a Galántai járás 7 mandátumából pedig hat lett az MKP-é. Bízom benne, hogy legalább ezt az eredményt választópolgárainknak köszönhetően most is elérjük.
Ha meg is szerzik a valamennyi lehetséges 15 képviselői helyet, csak koalíció útján kerülhetnek ki az ellenzéki szerepből, hiszen az MKP a legjobb esetben is csak alig 30%-át adhatja a megyei képviselőknek…
– Igen, vagyis a megyei kormányzati szerephez még legalább hat-hét képviselői helyre szükségünk van. Erre természetesen törekszünk, mivel az idei őszi megyei választásoknak már jóval nagyobb jelentőségük van, mint négy évvel korábban, mivel a megyék hatáskörei megnagyobbodtak, most már önálló költségvetéssel fognak rendelkezni, és nem mindegy, hogy ebből mennyi jut majd a magyarok által lakott területekre. Minden párttal tárgyaltunk, ám arról, hogy melyik megyefőnök-jelölt mellett állunk majd ki, csak szeptemberben döntünk. Addigra valószínűleg megismerjük majd a szlovák pártok programjait is. És természetesen a támogatásunknak meg fogjuk kérni az árát is. Itt természetesen nem anyagi ellenértéket értek, hanem politikai értelemben vett árra, mint például a megyei posztok elosztása, vagy konkrét, MKP számára fontos beadványok támogatása a plénum ülésein.
Az elmondottakból kitűnik, hogy az MKP az idén a Nagyszombati megyében nem pályázza meg a megyefőnöki tisztséget. Ez érthető is, hiszen négy évvel korábban Kvarda József ugyan még sikerrel vette az első fordulót, a második körben viszont már nem volt esélye a szlovák jelölttel szemben, hiszen a megye magyar lakossága csupán az összlakosság 23,7%-át adja. Milyen szlovák megyefőnök támogatását tudják elképzelni?
– Ha lesz olyan megyefőnök-jelölt, akinek a sikeressége garanciát jelent arra, hogy az MKP ne ellenzéki szerepbe jusson majd a megyei parlamentben, akkor az is elképzelhető, hogy már az első fordulóban felkérjük választóinkat az ő támogatására. Természetesen nem törekszünk minden áron arra, hogy kikerüljünk az ellenzéki szerepből, nagyon fontos a programok egyeztetése is. Be kell látnunk, arra, hogy megyefőnökünk legyen, vajmi kevés esélyünk van, Szlovákiában – bizonyára nem véletlenül – úgy húzták meg a megyehatárokat, hogy ezt eleve kizárják. Legutóbb ez még a Nagyszombati megyénél nagyobb arányban magyarok által lakott Nyitra megyében sem sikerült, annak dacára, hogy ott az MKP megszerezte a képviselői mandátumok többségét.
Ha az idei megyei választásokra vonatkozó kérdések még nincsenek is lezárva, az elmúlt négy év tapasztalataiból és a pártközi tárgyalásokból az azért valószínűleg már tudható, hogy melyek azok a szlovák pártok, amelyekkel az MKP leginkább el tudja képzelni az együttműködést a Nagyszombati megyében.
– Ez természetesen így van. Az elmúlt négy évben is figyeltünk arra, hogy kik azok, akik nem „vörös posztóként” tekintenek az MKP-ra. Ez elsősorban a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) és a Szlovák Demokratikus Unió (SDKU) képviselőiről mondható el. Velük már eddig is együtt lehetett működni, de más pártok is szóba kerülhetnek, amennyiben abból profitálhat a Galántai és a Dunaszerdahelyi járás lakossága, de biztosíték kell az együttműködés hatékonyságára. Kivételek azért itt is vannak, a Slota-féle nemzeti párttal például ezt semmilyen esetben sem tudnám elképzelni.
A Nagyszombati megyét illetően már kialakult a Galánta és a Dunaszerdahelyi járás képviselőjelölt-listája. Ez utóbbinak az élén az ön neve szerepel. Mit jelent ez az ön számára?
– A Galántai és a Dunaszerdahelyi járások MKP-kongresszusai is felállították már a jelöltlistát, és döntöttek a pótképviselő-jelöltekről is. Ezeket a listákat még az MKP kerületi tanácsának is jóvá kell hagynia. Erre szeptemberben kerül sor, gyakorlatilag csak akkor változhat a lista, ha valamelyik jelölttel szemben konkrét kizáró okra mutatnak rá. A kerületi tanács a jelöltlista mellett választási programot is elfogad majd. Az, hogy én a dunaszerdahelyi listán hányadik helyre kerülök, számomra nem volt lényeges, viszont a jelölés elvállalása szempontjából fontosnak tartottam, hogy a küldöttek többsége bizalmat szavazzon nekem. Mivel a mintegy 120 küldöttből több mint 90-en rám is szavaztak a titkos szavazás során, ez megtörtént, ami talán azt is jelenti, hogy a járási küldöttek elégedettek volna azzal a munkával, amit az elmúlt négy év folyamán megyei képviselőként végeztem. A Dunaszerdahelyi járás képviselőjelöltjei az alapszervezetekből és az egyes körzeteink – nagymegyeri, somorjai és dunaszerdahelyi – érkezett javaslatok alapján felállított több mint húszfős listán legtöbb szavazatot kapott nyolc személy lett, illetve pótképviselő-jelöltként kiegészíti őket még további öt egyén.
Mi számított kizáró oknak? Feltétel volt a párttagság?
– Például ha valaki tudatosan együttműködött az egykori vagy mostani titkosrendőrséggel. A párttagság, mint feltétel konkrétan nem volt kimondva, viszont úgy gondolom, hogy arra törekedtünk, hogy kizárjuk azokat a személyeket, akik csak ki akarják használni a megyei képviselőséggel járó lehetőségeket, ezért a párttagság is fontos szempont volt.
Milyen programmal indul az MKP a megyei választásokba?
– A program összhangban lesz az MKP országos programjával, célkitűzéseivel. Egy szakértői csoportunk külön gazdasági programot dolgozott ki a mi megyénkre vonatkozóan, melyek a megyei hatáskörökből indulnak ki. A programunk megfogalmazása során is a realitások talaján kell maradnunk, nem tűzhetjük ki célul, hogy a pénzek döntő többsége a Dunaszerdahelyi és a Galántai járásba irányuljon, viszont ügyelnünk kell arra, hogy legalább az arányaiban minket megillető részt megkapjuk. Célunk természetesen az, hogy minél több beruházás valósulhasson meg régiónkban, csökkenjen a munkanélküliség, javuljon az infrastruktúra.
Az MKP ellenzéki pártként mit tudott elérni az elmúlt négy évben a Nagyszombat megyei önkormányzatban?
– Az első két év nagyon nehéz volt, darált a szlovák nagykoalíció, amelybe a KDH két képviselőjén kívül a többi szlovák párt beletartozott. A kereszténydemokraták általában igyekeztek semlegesek maradni, azaz, ha nem is szavaztak mellettünk, de ellenünk sem, vagyis általában tartózkodtak, és nem voltak magyarellenes megnyilvánulásaik. A következő két évben viszont az emberi kapcsolatok kialakítása és a szakmai munkánknak köszönhetően már kissé javult a helyzet. Talán azért is, mert mindig szakmai és nem nemzetiségi alapon közelítettünk a felmerülő problémák megoldásához. Látványos eredményeket ugyan később sem értünk el, de már voltak esetek, mikor megegyezésre jutottunk. Tudtunk például 2,5 millió koronát a Dunaszerdahelyen átmenő állami utakra biztosítani. Nagy sikereket viszont még akkor sem érhettünk volna el, ha nem vagyunk ellenzékben, hiszen a megyének nem volt önálló költségvetése, a pénzügyminisztérium által kidolgozott irányvonalhoz kellett tartania magát.
Az MKP képviselői egységesen léptek fel a plénumon történő szavazásokon?
– Igen. Minden megyegyűlésen voltak frakcióüléseink, ezeken megtárgyaltuk a plénum elé kerülő pontokat. Ha olykor hosszas vita után is, de mindig sikerült egyezségre jutnunk, és a plénum ülésén egységesen szavaztunk.
Egyeztetnek más megyékhez tartozó MKP-s képviselőkkel is, illetve az MKP országos vezetősége beleszólt a megyei képviselők munkájába?
– A többi megyei képviselővel való egyeztetésnek intézményesített formája nincs, de a személyes találkozások során többször voltak tapasztalatcserék. Az MKP Országos Elnöksége nem szólt bele a munkánkba, a vélemények egyeztetése az alapszervezeteinken keresztül történt.
Tapasztalható volt magyarellenes hangulat a megyei önkormányzat ülésein?
– Olyannyira nyíltan nem, mint például a szomszédos Nyitra megyében, viszont burkoltan azért jelen volt a magyarellenesség, főleg az első két év folyamán. Több szlovák képviselő is furcsán nézett ránk, mikor hallották, hogy mi egymás között magyarul beszélünk. Mi arra is kísérletet tettünk, hogy a plénum ülésein fel lehessen szólalni magyarul, ám ezt a szlovák képviselők simán leszavazták. Pedig hangsúlyoztuk, nem gyakorlatként akarjuk ezt bevezettetni, hiszen valamennyi MKP-s képviselő beszél szlovákul, hanem elsősorban csak egy gesztust vártunk.
A politikai elemzők alacsony részvételt jósolnak a megyei választásokra. Mi az MKP teendője, hogy minél több szimpatizánsát a választóhelyiségbe „csalogassa”?
– Tájékoztatnunk kell választópolgárainkat a megyei választások jelentőségéről, főleg arról, hogy a kiszélesedett megyei hatáskörök és önálló költségvetés miatt a megyei parlament döntéseit sokkal nagyobb mértékben „érezhetik majd a bőrükön”, mint ahogy az eddig volt. Rá kell mutatnunk a parlamenti és a megyei választások közötti alapvető különbségekre is. Köztük arra is, hogy a megyei képviselők a parlamenti honatyákkal ellentétben nem kapnak tisztségükből kifolyólag a megélhetéshez elegendő anyagi juttatást. A választási kampány során konkrét helyi problémákkal és azok megoldhatóságának kérdéseivel kell foglalkoznunk. A választási kampány hivatalosan csak két hétig tart, ez idő alatt például a Dunaszerdahelyi járásban 66 olyan községet kell felkeresnünk, ahol az MKP-nak van alapszervezete. Kemény időszak lesz, de remélem, megéri majd.
Oriskó Norbert
Szabad Újság honlapja: www.hhrf.org/szabadujsag
A forráslap: Szabad Újság - 2005. augusztus 17 – augusztus 24-i (33-34.) szám