A cseh parlament képviselőházának hatvankilenc kormánypárti és ellenzéki képviselője levelet írt Václav Klaus államfőnek, amelyben javasolják: az idei október 28-i nemzeti ünnepen legyen a kitüntettek közt Karel Gott, a leghíresebb cseh popsztár, aki hosszú évtizedeken át sikeresen reprezentálja hazáját külföldön.
Az ötlet atyja, Oldřich Němec szociáldemokrata képviselő a politikai ízűvé
vált medália-ügy vitája során a táncdalénekes méltatásában nem fukarkodott a
jelzőkkel. Íme: Prága aranyos hangja. A Kelet Sinatrája. Az arany csalogány. Az
évszázad énekese, a jó hírek futára. Minden idők cseh könnyűzenéjének, s egyben
a világ nem angolul éneklő legendáinak legnagyobbjai közé tartozó egyéniség.
A kitüntetést szorgalmazó honleányok és honatyák váltig hangoztatták: A
popzenében ritkaságnak számít az a művész, aki évtizedeken át szüntelenül élvezi
a legszélesebb nyilvánosság szeretetét és rajongását. S Gott a műfajban valóban
rendkívüli jelenségnek számít. Slágerkirályként él a legszélesebb nyilvánosság
tudatában. A képviselőházi vitában azonban egyéni, mondhatni családi hangvételű
vélemények is elhangzottak. A szóban forgó levelet aláíró Bohuslav Sobotka
pénzügyminiszter például azzal érvelt, hogy „Édesanyám legkedvesebb énekese
Gott.”
Az indítványt benyújtó képviselők arról nem szóltak, hogy ötletük esetleges
sikerétől azt remélik, hogy a Gottot övező népszerűség a választások során
számukra is hasznos lehet... Csupán öt szavazat hiányzott ahhoz, hogy a
képviselőház által kitüntetésre javasolt személyek közt szerepeljen Karel Gott
is.
A Gottnak odaítélendő medália kapcsán nemcsak a képviselőházban, de a sajtóban is felelevenítették a negyvenszeres Arany csalogány-díjas sztár pályafutásának kevésbé fénylő politikai mozzanatait. Az emberek hallhatták és olvashatták, hogy 1989 novembere előtt Gott a szocialista popzene „kirakata” volt, vállalva minden ezzel járó megalkuvást, például a Charta ´77 emberjogi petíciót aláíró „önjelölt hajótörötteket” elítélő ünnepi szónoklat felolvasását. A lapokból a fiatalabb korosztály is megtudhatta, hogy Gott 1970-ben Nyugat–Németországba akart emigrálni, ám engedett Gustáv Husák személyes kérésének és visszatért hazájába. S azt, hogy mennyire fontosnak tartotta a Husák-féle normalizációs rezsim az énekest övező népszerűséggel való mesterkedést, jól példázza, hogy Gottnak 1985-ben a prágai várban Husák személyesen nyújtotta át a Nemzeti Művész címre jogosító okmányt.
De nem mindenki ennyire szigorú Gottal szemben. A cseh lapok emlékeztetnek arra, hogy a „gyengéd forradalom” idején, 1989 novemberében a Vencel téri paloták egyikének erkélyén az események főszereplőjének, Václav Havelnak a társaságában énekelte a himnuszt és tíz évvel később az Óvárosi téren már Václav Klaus és pártja, az ODS választási kampányműsorában szerepel. Tavaly őszszel a szocdem párt kampányának zárókoncertjén is fellépett, s Stanislav Gross akkori kormányfő és pártelnök személyesen öntötte nyakon pezsgővel a Mester legújabb sikerlemezét. Figyelemre méltó Ivan Langer, az ODS és a képviselőház alelnökének véleménye, miszerint Gott valamennyi kitüntetését tehetsége és magas fokú szakmai színvonala elismeréseként, nem pedig az éppen uralmon levők előtti elvtelen hajbókolásért kapta. Közkedveltségét és elfogadottságát jelzi, hogy a 2003-as államfő-választásokon Karel Gott jelölése is szóba került.
Gott népszerűsége nemcsak hazájában, de külföldön is töretlen. Az „isteni
Karel” nemcsak hazájában, de a német nyelvterületen, vagy Oroszországban még
most is sikert sikerre halmoz, de a világ egyik leghíresebb koncerttermében a
New York-i Carnegie Hall-ban is – ahol nemrég a cseh popzene másik
állócsillagával, Helena Vondráčkovával szerepelt – nem először vívta ki a
közönség és a kritika elismerését.
A ČT1 cseh közszolgálati, illetve a Nova kereskedelmi tévé július közepén önálló
műsorral köszöntette a 66. születésnapját ünneplő Gottot. Nézők milliói
nosztalgiáztak a több cseh nemzedék életéhez elválaszthatatlanul kapcsolódó
Gott-számok hallatán. S ez a közönség távolról sem olyan szigorú az énekes
úgymond komplex megítélésében, mint a politikusok és a kritikusok egyike-másika…
Gott a személye körüli medália-vitában, s ez természetes, nem nyilatkozik. A döntés arról, kap-e érdemrendet a híres megasztár, Václav Klaus kezében van. Ugyanis az államfő képviselőházi felterjesztés hiányában saját hatáskörében is dönthet a kitüntetés odaítéléséről.
SOMOGYI MÁTYÁS
Szabad Újság honlapja: www.hhrf.org/szabadujsag
A forráslap: Szabad Újság - 2005. augusztus 17 – augusztus 24-i (33-34.) szám