2005. július 27-augusztus 10. * 13. évfolyam * 30-32. szám

FELVIDÉK  ***  FELVIDÉK***  FELVIDÉK

Interjú

A magyar kormány a nemzet egy részének mellőzésével rendezett konferenciát a magyarság sorskérdéseiről

Beszélgetés Duray Miklóssal

Kiútkeresés vagy alibizmus?

A magyarországi kormány európai uniós szakemberekkel tárgyalt a magyarság sorskérdéseiről, noha azoknak eldöntése mindenekelőtt a magyarországi belső jog körébe, illetve a magyar nemzet felségjoga alá tartozik. Miért tett így a kormányt? Valóban megoldást akar találni a határon túli magyarság státusának rendezésére, vagy alibit keresve, látszattevékenységgel igyekszik szépségtapaszt ragasztani arra a szégyenfoltra, amely a múlt év végén, az ún. kettős állampolgárságról szóló népszavazás kapcsán – éppen az ő magatartása miatt – keletkezett? A magyarországi kormány, ha nincs is lelkiismeret furdalása, de érzi, hogy hibát követett el, amelyet – vélelme szerint – csak úgy lehet helyrehozni, hogy saját igazát magyarázza és igazolja. Azaz halmozza a bajt.

Ladányi Lajos a zoboralji magyarság esélyeiről

Új szemléletre van szükségünk

Még 18 olyan település van Zoboralján, ahol beszélnek magyarul, 15-ben még olyan számarányú a magyarság (sőt mintegy a felében többséget is alkot), hogy szervezkedni is tud, ezek többségében a polgármester magyar vagy legalább beszél magyarul. E falvak egyébként már létre is hozták a Zoboralji Községek Regionális Társulását, melynek egyik célja a magyar identitástudat megerősítése térségünkben. Ma még mintegy tízezren tartozunk ehhez a közösséghez. A felvidéki magyarságnak egészében véve is nagy küzdelmet kell folytatnia az asszimiláció ellen, nekünk – elszigetelve – erre még nagyobb hangsúlyt kell fektetnünk.

teljes cikk

Beszélgetés dr. Gyurgyík László népesedésszociológussal

Tények és számok szorításában

„A szlovákiai magyar tudományos élet 1990-es években bekövetkezett szemléletváltása nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a szlovákiai magyarság körében zajló kedvezőtlen demográfiai változások elemzése, okainak vizsgálata a figyelem középpontjába kerüljön. E tanulmánykötet a szlovákiai magyar-szlovák interetnikai kapcsolatok egyik szegmensét, a délnyugat-szlovákiai magyarok körében zajló asszimilációs folyamatokat vizsgálja. Célja, hogy a szociológiai kutatás segítségével hozzájáruljon az asszimiláció fogalmának és folyamatának komplexebb megközelítéséhez.” – olvashatjuk a Kalligram Kiadó gondozásában nemrégen megjelent Asszimilációs folyamatok a szlovákiai magyarság körében című könyvben, amely többéves kutatás eredményeként született meg. A szerzővel, dr. Gyurgyík Lászlóval beszélgetünk e fontos kiadványról.
teljes cikk

Belföld

A háttérben egy botrányos privatizálás?

Előcsatározás Nyitrán

Éleződik a politikai küzdelem a megyei választásokra készülő pártok és politikusok között. Nyitra megye képviselői például feljelentették a megyei önkormányzat elnökét, Milan Belicát azzal a váddal, hogy visszaél jogkörével.
teljes cikk

Oktatásügy

A jelentkezők 72 százaléka felelt meg * Szükség van magyar nyelvű és magyar szellemiségű történelemtanár-képzésre

Felvételiztek a Selye János Egyetemre

Több mint 800 fiatal adta be jelentkezését idén a Selye János Egyetem nappali tagozatára, akik között magyar és román állampolgárok is vannak. A júniusban Komáromban tartott felvételi vizsgákon a három karon összesen 596 hallgató felelt meg az elvárásoknak. Ebből 284 fő a tanárképző karra, 269 a gazdaságtudományi karra és 18 fő a teológiai karra nyert felvételt. További 25 fő a gazdaságtudományi kar Királyhelmecre kihelyezett tagozatán kezdheti meg tanulmányait nappali tagozaton.

teljes cikk

15 éves a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége

Munkáját küldetésként vállalják

1990. május 12-én tartotta alakuló közgyűlését Komáromban az SZMPSZ. Másfél évtizednyi, többségében szabadidőben végzett kemény munka van azok mögött, akik annak idején anyanyelvű iskoláink megőrzésének és továbbfejlődésének érdekében vállalták a küldetést, tervezték a jövőt, s máig is konok hittel őrzik az örökséget. Kitartanak a munkában, elkötelezettséggel folytatják az intézményt helyettesítő civil szervezet megalapítóinak tevékenységét. Hogyan ünnepel a szövetség? – kérdeztük Pék László országos elnöktől.

teljes cikk

Iskoláink sportcélokra is hasznosíthatnák a Pázmány Alapítvány támogatását

Napsugár és Pillangó a Bodrogközben

A királyhelmeci Dankó István tagadhatatlanul a XXI. század embere. A rendszerváltás után sikeres magánvállalkozó lett, majd mostanában, hogy egészségi állapota miatt kénytelen vállalkozását feladni, beíratkozott a Fórum Intézet EU-s tanfolyamára, s az ott tanultak birtokában a jövőben kizárólag a civil szektorban kíván tevékenykedni. Barátaival az újonnan szerzett információkon felbuzdulva 2005. májusában Napsugár Sportakadémia néven máris bejegyeztette első polgári társulását királyhelmeci központtal és bodrogközi hatókörrel. A társulás céljáról és feladatairól maga Dankó úr tájékoztatja olvasóinkat:

teljes cikk

Pomogáts Béla az értelmiség szerepéről a magyar nemzetegyesítés folyamatában

Ismét fel kell nőnie a feladatokhoz

Néhány hónappal ezelőtt Dobos László barátommal ebben a lapban közreadtunk egy felhívást, amely arra szólította fel az anyaországban, a Felvidéken, Erdélyben, Kárpátalján, a Délvidéken élő neves magyar értelmiségieket, hogy nyilvánítsanak véleményt arról, vajon a tavaly decemberben oly kínos eredménnyel végződött magyarországi népszavazás után, amely az úgynevezett „kettős állampolgárság” kérdésében kívánt döntésre jutni, miként látják a magyar nemzetegyesítés soron következő feladatait. Vagy félszáz közismert értelmiségit (mindenekelőtt magukat a nemzet mindenkori lelkiismeretének tartó írókat) kértünk véleményalkotásra, mind ez ideig, tudomásom szerint, egyetlen reagálás érkezett, mégpedig Pozsgay Imrétől, amelyet azóta megismerhettek a Szabad Újság olvasói is.

teljes cikk

Régió

Falunap a hajdan kitelepítettekkel

Mozgalmas az élet Hidaskürtön

Az ezerhatszáz lakosú Hidaskürt júliusban falunapokon ünnepelte első írásos említésének hétszázhatvanadik évfordulóját. A nagyszabású eseménysorozatra meghívást kaptak a község testvértelepüléseinek küldöttei és a településről hajdan kitelepített lakók is, hogy együtt ünnepeljenek földijeikkel.

teljes cikk

Tudatosan a falusi turizmusra gondolnak

Egy gyarapodó település: Lakszakállas

A Komáromi és a Dunaszerdahelyi járás határán fekszik a mintegy ezerháromszáz lelket számláló Lakszakállas. A fürdőjéről ismert Nagymegyertől csak négy kilométer választja el. Viszont mellette halad el a Komárom felé vezető út, s aki szeretne egy kicsit megismerkedni a faluval, az tehet egy kitérőt. Adottságai révén ugyanis a település kiválóan alkalmas a falusi és az ökoturizmus feltételeinek megteremtésére.

teljes cikk

Jogi tanácsadó

Kinek a hatásköre?

Közvilágítás: A házunk a falutól 200 méterre van, és ez év elejétől nem működik a közvilágítás. Az adót minden évben rendesen fizetjük és mégsem javítják meg. Több esetben kértük a polgármestert, hogy cseréltesse ki az égőt, de nem hajlandó. Ha a falu kap támogatást az államtól a világításra, panaszunkkal kihez fordulhatunk, mert a képviselő-testülethez biztosan nem, azt tudjuk. Különben a faluban 23 órától hajnali 4 óráig ki van kapcsolva a közvilágítás, pedig a képviselő-testület tagjai nem járultak hozzá.
+ Tetemes tartozás
+ Nyugdíjügyek

teljes cikk

Gazdaság

A „haszontalan” fűrészpor és gyalulék még tovább hasznosítható

A jó ötlet aranyat ér(het)!

Nagy Zsolt és Nagy Zsófia, két ipolynyéki vállalkozó bebizonyította: szinte minden hulladék ér még valamit, s még a látszatra hasznavehetetlen fűrészpor és gyalulék is hasznosítható.
teljes cikk

Ján Plesník akadémikus mezőgazdaságunk jelenéről és jövőjéről

A versenyben kell helytállni

Ján Plesník akadémikus, a Nyitrai Állattenyésztési Kutatóintézet megalapítója több sajtónyilatkozatában foglalkozott mezőgazdaságunk jelenlegi problémáival és feltételezhető fejlődéséve. Összefoglalásunkban néhány elgondolkodtató véleményére hívjuk fel a figyelmet.

teljes cikk

A biológiai növényvédelem csak nekünk új(don)ság

Ne legyünk önmagunk ellenségei

A különféle termést veszélyeztető kártevők a szántóföldi, az üvegházas és a fóliasátras termesztésben egyaránt sok gondot okoznak. Ellenük ma is sokan kizárólag a vegyszeres védekezést tartják elképzelhetőnek. Pedig a kártevők tömeges irtásának létezik más, emberi szervezetet kímélő módja is.

teljes cikk

P.O.Box

A politikusok politizáljanak, hogy az írók írhassanak!

Egyenesen megdöbbentő és egyben tiszteletre méltó Dobos László kitartása, ahogy a Szabad Újság hasábjain időről időre, újra és újra felveti közösségi dolgainkat és gondjainkat. Teszi ezt mindazok ellenére, hogy senki sem reagál írásaira. Nem is helyeslik, amit elmond, de nem is vitatkoznak vele. Amit elmond, úgy tűnik, pusztába kiáltott szó. Hallgatnak politikusaink, hallgat kulturális elitünk, hallgat egész értelmiségünk. Így aztán mi, egyszerű emberek is velük együtt nagyokat hallgatunk.
teljes cikk

teljes cikk

Mádl helyett Sólyom

Államfőt avattak Magyarországon: Sólyom László váltotta Mádl Ferencet. Az új köztársasági elnök, aki magát elkötelezett Európa-pártinak tartja, az egyik legnagyobb társadalmi problémának a szegénységet nevezte. Egy interjújában azt is kifejtette, hogy a közvéleménytől is független kíván maradni, még ha emiatt nem is lesz népszerű.

Magyar vendég / Sport

Kozel Róbert végleg szögre akasztotta a bokszkesztyűt

Nős, magyar, világbajnok

Kozel Róbert kiváló sportoló. Jobban mondva: kiváló sportoló volt. A 27 éves nyurga fiatalember ugyanis a minap szögre akasztotta sportszerét. A bokszkesztyűt. A kassai klub kiválósága nyolc évig kick-bokszolt. (Korábban, öt éven át karatézott, előtte pedig nyolc esztendőn keresztül jégkorongozott.) Szinte kicsi gyerek kora óta nap, mint nap keményen edzett. Meg versenyekre járt. Az elmúlt években a kick-bokx volt a mindene.

teljes cikk

Forma 1: Húsz éves a Magyar Nagydíj. A trónkövetelő Alonso statisztaszerepre kényszerült, Räikkönnen reményei tovább élhetnek.

Ismét nyílttá vált a küzdelem

A Budapest melletti Mogyoródon immár huszadik alkalommal rajtolt el a száguldó cirkusznak is nevezett Forma 1-es autóverseny Magyar Nagydíja. Emlékezhetünk, akkortájt óriási szenzációt jelentett a hír, hogy a Forma-1 a „vasfüggöny” mögé terjeszkedik. A volt kelet-európai szocialista országok utódállamaiban viszont a mai napig csak Magyarországon rendeznek Forma 1-es futamot. Vannak ugyan, akik csak üzleti fogásnak tartják e sportrendezvényt, viszont sok nyugati turista kizárólag csak ennek köszönhetően kereste fel Budapestet az elmúlt két évtizedben, és ismerte meg valamelyest Magyarországot.
teljes cikk

Tükör

Pomogáts Béla: A társadalom plurális voltát a jogrendnek is méltányolnia kell

Tolerancia és pluralitás

A tolerancia fogalma egyidejű azzal a társadalmi tapasztalattal, miszerint az emberek vagy az embercsoportok (vallási, etnikai, kulturális közösségek) identitása különbözik (vagy különbözhet) egymástól, és nem ésszerű, mert az emberi társadalom működőképességét veszélyezteti, ha valaki ezeket a különbségeket, kivált erőszakos módon, megpróbálja eltüntetni. A tolerancia eszméje valójában a szabadság eszméjéből következik, ez okozta azt is, hogy a „türelmesség” ideológiájának kidolgozása tulajdonképpen a liberális eszmék felbukkanásával volt egyidejű.

teljes cikk

Üzenetek az utóvédek hullámhosszán: magunkról magunknak

Vészjelek és fékek

Az ördög nem alszik. A nacionalizmus ördöge sem. A II. világháborút a németek elvesztették, de a nacionalizmus nem szenvedett vereséget. Mélyen fekvő gyökereivel szerteágazott, és az úgynevezett internacionalizmus bőrében feltörve a felszínre, sikerült elkápráztatnia a világot. Az ördög nem alszik, céltudatosan fészkeli be magát a hatalomba, és uralmát biztosítja azáltal, hogy népeket, nemzeteket, vallásokat szembeállít, s elhinti köztük a gyűlölet magját. Nyomában a félelem halált teremt, mert a vészjelzők nem jelezhetnek, a fékek nem működhetnek. (Szabó Soós Lilla)
teljes cikk

Beszélgetés Nagy Dezsővel, Királyhelmec polgármesterével

„Engedek a józan ész határain belül“

Ebben a választási ciklusban Felső-Bodrogköz központjának, Királyhelmecnek Nagy Dezső személyében tizenkét év után új polgármestere lett. Túl megbízatási idejének felén arra kértem, értékelje az elmúlt két és fél évet.

Városunk irányításában négy tényező összehangolt munkája játszik szerepet: az önkormányzaté, a városi hivatalé, a városi rendőrségé és a lakásgazdálkodási vállalaté. Ha mind a négy tökéletesen működik, akkor a polgármestert is jónak minősítik. Ha valamelyik területen gondok lépnek fel, akkor a polgár azt látja: a polgármester rosszul dolgozik. Nos, Királyhelmecen e négy szegmens működése nem problémamentes.

teljes cikk

Felső-csallóközi Ifjúsági Üzleti Program Somorján

Segítenek érvényesülni a szülőföldön

Egy-egy nemes ügy önzetlen külföldi vagy itthoni támogatásáért hálás köszönettel tartozunk. Azért is például, amelyet a Tóth Zoltánnal, a Calasantius Ösztöndíj Alapítvány igazgatójával folytatott beszélgetésünkből ismerhetünk meg. A jeles akció, amelyet az amerikai–magyarországi alapítvány szponzorai, nevezetesen Lauer Edith és a Szlovákiai Magyarok Nemzeti Bizottmánya segítségével, valamint Pogány Erzsébet, a Szövetség a Közös Célokért irodavezetője és Somorja város önkormányzata hathatós közreműködésével valósítottak meg, a „Felső-csallóközi Ifjúsági Üzleti Program Somorján” nevet kapta.

teljes cikk

Felhívás

A beneši éra személyes tapasztalatai

Az utóbbi időben ismételten sok szó esik az 1945 és 1948 közötti időszakról, amely a szlovákiai magyarok számára a beneši dekrétumok formájában a jog- és vagyonfosztottság éveit hozta. Mivel a téma időről időre előkerül, s a mi, illetve elődeink megaláztatásai rendszeresen a napi politika politikai játékszerévé válnak, lapunk úgy döntött, megpróbálja összegyűjteni (majd feldolgozni és közzétenni) azokat az emlékeket, lassan feledésbe merülő történelmi részleteket, amelyek a tankönyvekből, egyszersmind a felvidéki magyarság nyilvános archívumából hiányoznak.

Tisztelt Olvasóink. Kérjük, osszák meg velünk, önök (szüleik, nagyszüleink és rokonaik) hogyan emlékeznek az 1945 és 1948 közti időszakra? Milyen emlékeik vannak a jogfosztottság éveiből? Főleg a személyes élményeket várjuk, és ha lehet, leveleikhez mellékeljenek dokumentumokat, fényképeket is.

A szerkesztőség

Autonómiák

Dél-Tirol – Európa példaértékűnek tartott autonómiamodellje

A kisebbségek védelme biztosított

„Az autonómiának köszönhetően Dél-Tirolban a kisebbségek védelme nemzetközileg biztosított” – mondja Pius Leitner, a dél-tiroli Szabadságpárt elnöke. „Az ún. védelmi határozatok formájában – melyek a római hatóságokkal folytatott hosszú és szívós tárgyalások után fokozatosan kerültek át a gyakorlatba – tartományunknak minden eszköze megvan arra, hogy megőrizze jellegzetességeit és biztosítsa a kisebbségek fennmaradását. Az autonómia működésének egyik alappillére az iskolarendszerünk, amely előteremti az anyanyelv védelméhez szükséges feltételeket.”
teljes cikk

Napjaink

Alapozó Terápia – megalapozza a gyermekek fejlődésben elmaradt idegrendszerét

Mozgással a könnyebb tanulásért

Napjainkban egyre több az olyan gyermek, akinél a beszéd vagy a mozgásfejlődés nem indult be időben, olvasási, írási zavarral vagy egyéb készséghiányos tünettel küszködik, magatartásbeli problémái adódnak, esetleg figyelemzavar és hiperaktivitás okoz a tanulásban nehézséget. Ha egy gyermek nem tud megtanulni olvasni, érdemes megvizsgálni, hogy mozgásfejlődésében nincs-e elmaradottsága.
teljes cikk

Kultúra

Beszélgetés a 75 éves Szeberényi Zoltán irodalomtörténésszel

Egy irodalom szolgálatában

Az öregedés egyik jellemző vonása, hogy visszafelé tekintget az ember. Bizony én is sokszor elgondolkodom azon, hogy az út, amit eddig megtettem, vajon milyen is volt? Van egy nagyszerű paradoxon, amely egy kissé humorosan hangzik, ám sok benne a bölcsesség. Az élet a tervszerű véletlenek sorozata, mondhatnánk. Lehet, hogy furcsán hangzik, de az én életemben minden jelentősebb változás ilyen „tervszerű véletlen” műve volt. Talán ez befolyásolta a pályaválasztásomat is, pontosabban azt, hogy a kacskaringós út végén mégiscsak a főiskola, a magyar nyelv és irodalom szak, a pedagógia állt, s ez vezetett végül ahhoz, hogy belőlem főiskolai, majd egyetemi oktató, docens lett. Ezeknek a „tervszerű véletleneknek” megvan a maguk története, de idő híján most eltekintenék a részletezésüktől.

teljes cikk

Búcsú Szanyi Józseftől

A magyar kultúra napszámosa volt

Életének 86. évében csöndesen átment az öröklétbe Szanyi József (1919–2005), okleveles erdőmérnök. Kassán – a magyarok körében – szinte mindenki ismerte, hiszen évtizedeken át hűségesen részt vett a Csemadok munkájában. Példátlan akaraterővel mindenütt ott volt, ahol valamilyen magyar rendezvény megvalósult.

teljes cikk

Beszélgetés Gál Jenő egyetemi tanárral, a budapesti Cseh Centrum igazgatójával

Két főváros vonzásában

Magyarországon szemmel láthatóan növekszik az érdeklődés a cseh kultúra iránt, legyen az irodalom, zene, színház vagy képzőművészet. Ezt a tényt erősíti meg Gál Jenő is, a Budapesten működő Cseh Centrum irányítója. Egyébként a központban jelenleg is megtekinthető egy, a II. világháború befejezésének 60. évfordulója alkalmából rendezett kiállítás, amely a Cseh-morva Protektorátus és a világháború időszakából származó háborús plakátokat mutatja be. A kiállítás a Cseh Centrumok és a prágai Katonai Történeti Intézet együttműködésével jött létre és egész nyáron, augusztus 31-ig megtekinthető. Erről persze csak „mellékesen” elöljáróban teszek említést, hiszen a Cseh Centrum vezetőjét nemcsak az intézményről, hanem eddigi életútjáról is kérdezem.

teljes cikk

Jakab István

Anyanyelv és magyarságtudat

Megértéssel fogadtam a találkozó szervezőinek felkérését, hogy itt is ejtsünk néhány szót a nyelvről. Pontosabban nem is a nyelvről, hanem anyanyelvünkről. Ugyanis az anyanyelv a legerősebb alapja magyarságtudatunknak. (Elhangzott a Komáromi Magyar Gimnázium Öregdiákjai és Tanárai Baráti Körének 1. nagytalálkozóján.)

teljes cikk