Genarációk Találkozása Pogrányban – Ladányi Lajos védnöksége mellett

Új szemléletre van szükségünk

Pogrányban mozgalmas (és zajos) lesz a hétvége. Ezúttal ugyanis ez a zoboralji község ad otthont a Generációk Találkozása elnevezésű rendezvénynek, melynek keretében megtartják az immár negyedik Zoboralji Rockfesztivált is. Az eseményről – és a Nyitra melletti falvak magyarságának helyzetéről – beszélgettünk a rendezvénysorozat fővédnökével, Ladányi Lajos parlamenti képviselővel.

Mikor három évvel ezelőtt „összehoztad” az első Zoboralji Rockfesztivált, azt még egy próbálkozásnak tekintetted. Ma már elmondhatjuk, hagyománnyá vált…
– Igen, és nagyon örülök neki, hogy szünetmentesen már negyedszer tarthatunk Zoboralján egy ilyen jelentős rendezvényt. Közismert, hogy az itt élő magyarság milyen körülmények között él, mondhatni egy szigeten, melyet minden oldalról szlovák többségű települések vesznek körül. El kell érnünk, hogy felfigyeljenek ránk, hogy bár fogyunk, de még vagyunk és tudunk olyan társadalmi csoportként működni, mely képes megszervezni az életét, érdekeit és iskoláit védeni. Mégpedig úgy, hogy ez az egész magyarság számára értékes legyen. Ebben is segíthet a Generációk Találkozása. Támogatóinknak köszönhetően most először ingyenes lesz a belépés a rendezvény valamennyi műsorára, melyen olyan közismert sztárok is szerepelnek, mint például a Beatrice, Bikini vagy Vikidál Gyula.

Zoboralján talán nincs is más ilyen „nagy kaliberű” kulturális rendezvény…
– Ez így van, sőt talán országos, versenyszerű magyar rockfesztivál sincs máshol a Felvidéken. Versenyfelhívásunk több sajtóorgánumban is megjelent, 18 amatőr rockegyüttes jelentkezett – Pozsonytól egészen Királyhelmecig –, a beküldött hanganyag alapján dőlt el, mely öt csapat fogja „összemérni (hang)erejét” egy szakmai zsűri előtt. Rendezvényünk jóval több egy zenei fesztiválnál, hiszen közéleti, társadalmi tartalma is van, számos kulturális programmal, szabadtéri istentisztelettel. Ennek a három napnak – akárcsak a télen tartott zoboralji bálnak – természetesen a szórakozás a jellemzője, a lényege viszont az, hogy mi, magyarok együtt legyünk és beszélgessünk.

Rendezőtársként Nyitra Megye Önkormányzata is megjelent. Összefüggésben van ez az idei megyei választásokkal?
– Csak annyiban, hogy reméljük, nagy tömeg lesz Pogrányban, akik érezhetik majd, hogy nem csak akkor van rájuk szükség, amikor a szavazatukat várjuk.

Hány község alkotja a zoboralji „magyar szigetet”?
– Ez nézőpont kérdése, azaz, hogy kiket sorolunk oda. Még 18 olyan település van Zoboralján, ahol beszélnek magyarul, 15-ben még olyan számarányú a magyarság (sőt mintegy a felében többséget is alkot), hogy szervezkedni is tud, ezek többségében a polgármester magyar vagy legalább beszél magyarul. E falvak egyébként már létre is hozták a Zoboralji Községek Regionális Társulását, melynek egyik célja a magyar identitástudat megerősítése térségünkben.

A hivatalos népszámlálási adatok szerint az 1991 és 2001 közötti időszakban a magyarság száma Szlovákiában 8%-kal csökkent. Ez így volt Zoboralján is?
– Sajnos, itt még kedvezőtlenebb volt az arány. Oda kell figyelnünk erre, mert ha ez túllép egy kritikus pontot, akkor a zoboralji magyarság asszimilálódása megállíthatatlan lesz. Minden erőnkkel tennünk kell ez ellen. Nézzük Nyitraegerszeg példáját. Az 50–60 évvel ezelőtt még színtiszta magyar község oda jutott, hogy tíz százalék alá esett a magyarok lélekaránya. Pedig egykor még Esterházy János kedvenc falui közé tartozott. Ma még mintegy tízezren tartozunk ehhez a közösséghez. A felvidéki magyarságnak egészében véve is nagy küzdelmet kell folytatnia az asszimiláció ellen, nekünk – elszigetelve – erre még nagyobb hangsúlyt kell fektetnünk.

Nevedhez fűződik az a kezdeményezés, hogy szülőfalud, Kálaz iskoláskorú gyermekeit mikrobusszal hordtátok a nagycétényi magyar iskolába. Még ma is tart ez?
– Igen, bár a sofőr szerepét a parlamenti képviselőség miatt már nem én töltöm be. Jelenleg tizenöt gyermek ingázik a mikrobusszal. Ezt még 1994-ben indítottuk, ma örömmel mondhatom, hogy azon diákok közül, akiket így hordtunk Nagycéténybe, vannak, akik ma már magyar középiskolák vagy a komáromi Selye Egyetem diákjai. Szerencsére a rendszerváltozást követően az iskolaügy terén kedvező változás is történt Zoboralján, hiszen megnyitotta kapuit és eredményesen működik az alsóbodoki vállalkozói magyar középiskola. Nagycétényen kívül még Pogrányban van önálló magyar igazgatóságú alapiskola, Gímesen pedig egy öszszevont szlovák–magyar alapiskola. Egyelőre ezekre kell építenünk, stabilizálni a helyzetüket. Olyan iskolákról van szó, amelyek nem helyettesíthetik egymást, mivel földrajzilag jelentős távolság van köztük, mindegyiknek megvan a maga „gyűjtőterülete”, Nagycéténybe Csehiről és Kálazról járnak még, Pogrányba Gesztéről és Alsóbodokról, Gímesbe Kolonból, Zséréről és Lédecből. Létükhöz foggal-körömmel kell ragaszkodnunk.

Nyitrán van a Zoboralji Kulturális és Információs Központ. Tulajdonképpen mit is takar ez az elnevezés?
– Nagy eredménynek tartom, hogy ezt létre tudtuk hozni, mégpedig a csaknem százezres Nyitrán, ahol ma már alig él magyar. Van egy biztos hely a városban, ahol létezhetünk, szervezkedhetünk! Ez egy „gyűjtőhely”, önálló magyar szervezetek, intézmények tevékenykednek egy helyen. És közben tájékoztatják egymást, ismerkednek és akár közös programokat is szervezhetnek. Itt dolgoznak, találkoznak és tájékoztatják egymást a Csemadok, a Szövetség a Közös Célokért, a Magyar Koalíció Pártja, a szülői szövetség, a cserkészek, a pedagógusszövetség képviselői. Fontos, hogy együtt vagyunk, különben alig tudnánk egymásról. Tulajdonképpen minden Nyitra környéki magyar társadalmi szervezetnek lehetősége van az információs központ adottságainak kihasználására, konferenciákra, előadásokra, kiállításokra, lakossági fórumokra is sor kerülhet itt. Segítségünkre volt egy amerikai hölgy, akinek támogatása révén egy 120 négyzetméteres irodaközpont áll bérmentve rendelkezésünkre.

Nyitra megyében vagyunk, ott, ahol a Magyar Koalíció Pártja abszolút többséget alkot a megyei parlamentben. Ma a szlovák pártok komoly szervezkedéseket fejtenek ki, hogy ezt a felállást az idei választások után megszüntessék. Amennyiben az MKP elveszíti többségét, valószínűleg az negatív hatással lehet a zoboralji magyarság jövőjének alakulására is…
– Ez természetesen így van, annak ellenére, hogy a Nyitrai járásból nem jutottak képviselői mandátumhoz MKP-s képviselők a megyei önkormányzatban. A Nyitrai Járásban ugyanis alig 7% csak a magyarok aránya, tehát itt esély sem volt olyan jó eredményt elérni, mint a Komáromi, a Vágsellyei, az Érsekújvári vagy a Lévai járásban. A Nyitra Megyei Hivatal adminisztrációs felállásában viszont már jelentős mértékben jelen vagyunk, ám egy rossz választási eredmény ezt is megszüntetheti. A hivatal több mint száz alkalmazottjának mintegy harmada ma magyar nemzetiségű. Azért, hogy ez így maradjon, nekünk, az MKP-nak nagyon felkészülten kell a megyei választások elé lépnünk. A jelenlegi többség margójára azért meg kell jegyeznünk, hogy annak eredményessége korántsem volt olyan egyértelmű és elsöprő, ahogy azt ma több szlovák párt is hangoztatja. Az elnök ugyanis nem a mi emberünk, neki sok esetben vétójoga van a testület döntéseivel kapcsolatban (ő írja alá például a munkaszerződéseket), ezért most is szükség van a kompromisszumkészségre.

A zoboralji magyarság körében milyen az MKP népszerűsége?
– A legutóbbi parlamenti választásokon 7400 szavazatot kapott a zoboralji választóktól az MKP. Ez azt jelenti, hogy az itteni magyarság számarányához képest Zoboralján meghaladta az országos átlagot az MKP támogatottsága. Ezt eredményezhette az erősebb magyar identitástudat, de akár az MKP kormánytagságával feltételezett lehetőségek is. A három magyar elődpárt egyesülésének is kedvező foganatja volt, kormányra jutása után pedig megélénkültek a szlovák–magyar kapcsolatok polgármesteri szinten is.

Véleményed szerint megállítható a zoboralji magyarság asszimilálódása?
– Bízom benne, hogy igen. Ez nem csupán puszta vágy, hanem úgy hiszem, reális elvárás. Persze, ez magától nem megy, tennünk kell érte. Vannak legitim eszközök, amelyekkel élnünk kell. Volt már lehetőségem máshová költözni, de akkor magam tettem volna az ellen, amit el akarok érni, és amit képviselek. Most léptünk be az Európai Unióba, az ezzel járó lehetőségek még csak tárulkoznak, de jönnek. És – remélem – ezt hamarosan követi a schengeni kapu megnyílása is, ami gazdasági szempontból az államhatárok jelentőségét nagyon lecsökkenti. Hiszen például Budapest alig van néhány kilométerrel távolabb, mint Pozsony, és a magyar fővárosban éppúgy munkához lehet majd jutni, mint a szlovák fővárosban. Magyarországi vállalatok kezdenek tevékenykedni Szlovákia déli részén. A remélhető gazdasági fellendüléssel párhuzamosan nekünk, politikusoknak, közéleti szereplőknek, egy új szemlélet megszületését kell minden erőnkkel elősegítenünk. Mit értek ez alatt? Sok magyar szülő például – még a rendszerváltozás előtt is – azt mondta: „azért adom szlovák iskolába a gyermekemet, hogy az majd jobban érvényesülhessen az életben.” Ez az, amit meg kell szüntetnünk, és ezt csak úgy érhetjük el, ha példák sorozata bizonyítja, hogy igenis, magyarként itt semmivel sincs kisebb esélyünk az érvényesülésre, mint szlovák polgártársainknak! És amikor ezt megérjük, talán akkor mondhatjuk majd el, hogy megállt a szlovákiai magyarság asszimilálódása.

A zoboralji magyarság ezt önerőből minden bizonynyal nem érheti el, csakis úgy, ha a magyar nemzet többi része is így akarja…
– így van, és ez nem csak a szlovákiai magyarság egységének a függvénye. Ez csak Magyarország és a határon túli magyarság felelős, összehangolt politizálásával valósítható meg egy közösen megfogalmazott stratégia mentén. Éreznünk és tudatnunk kell, hogy az egységes magyar nemzethez tartozunk. Pontosan erre teszünk próbát egyébként most a hétvégi rendezvényünkön is.

Oriskó Norbert


A Zoboralji Kulturális és Információs Központ, a Csemadok Nyitrai Területi Választmánya és Pogrányi Alapszervezete, az MKP Nyitra Járási Elnöksége, a Nyitra és Vidéke Célalap, az Érsekújvári Regionális Művelődési Központ és a Zoboralji Községek Regionális Társulása szervezésében:

2005. július 29–31-én
Generációk Találkozása
IV. Zoboralji Rockfesztivál
Nemzetközi kulturális fesztivál

A pogrányi (Pohranice) sportkomplexum területén

2005. július 29. (péntek)
Szabadtéri színpad
15.00 gyermekprogramok, játszóház, táncház, színi előadás, karaoke-show
18.30 A Felvidéki Rockszínpad előadása
19.30 Nosztalgiabuli
21.00 Vikidál Gyula koncertje

2005. július 30. (szombat)
Sportpálya
15.00 Szlovákiai magyar rockzenekarok versenye: Előtag (Galánta), Kerecsen (Komárom), Phoenix (Csallóközcsütörtök), Roxx Teddy (Dunaszerdahely), Sasszemmacska (Felsőszeli)
SID, Trrrrr…, Unicum
20.00 Bikini-koncert
22.00 Beatrice-koncert
Nosztalgiabuli hajnalig

2005. július 31. (vasárnap)
9.00 Túra a Zobor-hegyre. Túravezető: Vikidál Gyula
13.00 Szabadtéri istentisztelet
15.00 Zoboralji hagyományőrző csoportok és a zoboralji falvak magyarországi testvértelepülései hagyományőrző csoportjainak műsora.
Gulyásfőzőverseny, Gálaműsor

Támogatók: SZK Kulturális Minisztériuma, Illyés Közalapítvány, MK Kulturális Intézete, Nyitra Megye Önkormányzata.
Partnerek: Pogrányi Községi Hivatal, Szövetség a Közös Célokért
Médiapartnerek: Pátria Rádió, Szabad Újság, Új Szó, Vasárnap

A rendezvény teljes terjedelmében ingyenes!
Tájékoztatás: 037/741 3852, 0903 354 530. A rendezvény védnökei: Ladányi Lajos parlamenti képviselő és Fehér Miklós, Nyitra megye alispánja

 


Szabad Újság honlapja: www.hhrf.org/szabadujsag

A forráslap: Szabad Újság - 2005. július 27 – augusztus 10-i (30-32.) szám