Falunap a hajdan kitelepítettekkel

Mozgalmas az élet Hidaskürtön

Az ezerhatszáz lakosú Hidaskürt júliusban falunapokon ünnepelte első írásos említésének hétszázhatvanadik évfordulóját. A nagyszabású eseménysorozatra meghívást kaptak a község testvértelepüléseinek küldöttei és a településről hajdan kitelepített lakók is, hogy együtt ünnepeljenek földijeikkel.

Bár az időjárás elrontani látszott a jól előkészített ünnepséget, a hidaskürtiek a kellemetlen eső ellenére szép számban vettek részt a Kiss János szobrászművész – a falu szülöttje – által adományozott szobor leleplezésén.

– Alkotásom a 20-21. századi fejetlen hatalom szimbóluma – mondta a mester. Ő Anonymus, a névtelen irányító, aki kezében tartja a pénzvilágot, kirobbantja a háborúkat. A szobor kétoldalú, mivel a világ is kétpólusú – egyik felén egy trónon ülő alak fej nélkül és a Halotti beszéd és könyörgés végtelenbe vesző szövege ómagyar írásmódban. Másik felén a televízió, rádió, a számítógép – a kor butító eszközei. E szobor mementó földijeimnek: Vigyázat! Legyetek éberek! – figyelmeztet az alkotó.

Az avatást a képviselő-testület ünnepi ülése követte, ahol Rózsár Tibor, a község polgármestere köszöntötte a vendégeket. Beszédében kifejtette: „Sokan a jelenlévők közül átélték a kitelepítés borzalmait, a deportálásokat a szudéta területekre. A lakosságcsere következtében lakosaink egy részét a magyarországi Bikalra, Csanádalbertire, Tótkomlósra és egyéb helységekbe telepítették. Napjainkban, sajnos, tanúi lehetünk az újkori telepesek bevándorlásának községünkbe, ami tán veszélyesebb a 47-es telepítésnél is. Az történik ugyanis, hogy az ezzel foglalkozó szervezetek és személyek megveszik azon elszegényedett családok általában pozsonyi lakását, akik azt már nem tudják fenntartani. Helyette községünkben vásárolnak számukra öreg házat. Így mindenki jól jár egy darabig, de aki nem tudott megélni Pozsonyban, ahol volt munkahelye, az nem tud talpon maradni Hidaskürtön sem. Munka nélkül lassan, de biztosan elfogy a maradék pénzecske, és újra jönnek a gondok.”

A közelmúltról szólva a polgármester arra hívta fel a figyelmet, hogy a legfontosabb beruházásként a földgáz bevezetését értékeli. Sikerült a kétszázötven éves római katolikus templom átnedvesedett falait szakszerűen szigetelni, kívül-belül restaurálni, s így megőrizni az utókor számára. Az evangélikus templom felújítását is támogatta az önkormányzat.

A napokban adják át azt a kétszer hat lakásos bérházat, ami a fiatalokat segíti az otthonteremtésben. Elkészült a község fejlesztési terve tizenöt-húsz évre. Terveik közt szerepel a község csatornahálózatának kiépítése, melyet a jövő évben kezdenek megvalósítani. A munkalehetőségekről szólva nagyra értékelte a galántai Samsung gyár megépülését, amely rengeteg lakost juttat biztos megélhetéshez. Sajnos a helyi Vörös Csillag Szövetkezet a szakszerűtlen vezetés következtében tönkrement, de egy négytagú ifjú szakembergárda kivált a szövetkezetből, s ma legalább idénymunkát tudnak kínálni a dolgozni akaróknak.

A környéken teljesen egyedülálló, hogy a felnőtt önkormányzathoz hasonló szervezettségben működik a községben a gyermekek önkormányzata is. Kapnak egy bizonyos összeget a költségvetésből, és ezzel ők gazdálkodnak: kirándulásokat, rendezvényeket szerveznek, esetleg meghívják testvértelepüléseik fiataljait egy-egy kultúr- vagy sportrendezvényre. A községi önkormányzati üléseken is figyelembe veszik észrevételeiket.

A beszámolót követően Kiss Sándor Nyitrán élő szobrászművészt a falu díszpolgárává avatták, Durkovič Katalin, Horváth István, Kaprinai Nándor és Szabó Dénes pedig emléklapot vehettek át kulturális, oktató és gazdasági tevékenységük elismeréseként.

Az ünnepi ülés után a vendégek megtekintették a helyi Középfokú Magán Szaktanintézet és Kereskedelmi Akadémia épületét, melyet tavaly szeptemberben tornateremmel, étteremmel, konyhával, egy nagyobb előadó- és tantermekkel bővítettek. Az iskola az idén ünnepelte alapításának tizenötödik évfordulóját. Alapítója, Cservenka János szerint bár az iskolában minőségi oktatás folyik, tizenöt év után nincs sok ok a boldogságra:

– Sajnos a minisztérium igyekszik különbséget tenni állami és magániskola között. Tizenöt szakmát oktatunk, és gazdag az iskolán kívüli élet is. 2000-től nem szedünk tandíjat, mert nem tartottam jónak, hogy egy magyar iskolát választó diák nagyobb anyagi ráfordítással tudjon csak anyanyelvén tanulni. A távolabbról érkező tanulóinknak két iskolabuszt indítottunk, amihez szintén nem járul hozzá az állam egyetlen koronával sem, mint ahogy tavaly a tanulók étkeztetéséhez sem. A hidaskürti iskolát háromszáznegyven tanuló látogatja, de van kihelyezett tagozatunk Bátorkeszin és Nagymegyeren. Az érettségi megszerzésére is van mód iskolánkban, és a tanulók tíz-tizenöt százaléka él is ezzel a lehetőséggel. Arra nagyon büszkék vagyunk, hogy segédleveleink és bizonyítványaink az Európai Unióban honosítás nélkül érvényesülnek – mondta az alapító Cservenka. Majd hozzátette: iskolájuk célja, hogy a szlovákiai magyar fiatalok anyanyelven sajátíthassák el a korszerű ismereteket és felkészülten, felelősségteljesen lépjenek a munkaerőpiacra.

Másnap a Kürti kupáért folyt a küzdelem – Tiszakürt, Kürt, Csallóközkürt és Hidaskürt futballcsapatai között. A focisták az eső ellenére állták a sarat, és hogy másként történhetett volna, ismét a kürtieké lett a kupa – a hidaskürtieké.

Az esti fergeteges nosztalgiabulinak csak a hajnal vetett véget, vasárnap pedig ünnepi istentisztelettel zárultak a megemlékezés napjai.

Bokor Klára

Szabad Újság honlapja: www.hhrf.org/szabadujsag

A forráslap: Szabad Újság - 2005. július 27 – augusztus 10-i (30-32.) szám