Közvilágítás: A házunk a falutól 200 méterre van, és ez év elejétől nem működik a közvilágítás. Az adót minden évben rendesen fizetjük és mégsem javítják meg. Több esetben kértük a polgármestert, hogy cseréltesse ki az égőt, de nem hajlandó. Ha a falu kap támogatást az államtól a világításra, panaszunkkal kihez fordulhatunk, mert a képviselő-testülethez biztosan nem, azt tudjuk. Különben a faluban 23 órától hajnali 4 óráig ki van kapcsolva a közvilágítás, pedig a képviselő-testület tagjai nem járultak hozzá.
A 369/1990 tt. számú, a községi rendszerről szóló törvény és annak módosításai szabályozzák a községek mint önálló területi önigazgatási egységek működését. Mint köztudott, az utóbbi években a községek teljesen önálló jogi személyek lettek, amelyeket még az állami legfelsőbb ellenőrző szerveknek sincs joguk ellenőrizni, hát még büntetni.
A demokrácia lényege, hogy a lakosok által megválasztott képviselő-testület az a szerv, amely mindenről dönt, és annak döntését a polgármester valósítja meg. A község életének legfontosabb kérdéseiről a képviselő-testület ülésein dönt, és ugyanúgy a lakosok más egyéb javaslatairól, indítványairól és panaszairól. Döntésük lényegében a polgármester számára kötelező érvényű, és az elfogadott határozat végre nem hajtásáért felelősségre vonható.
A község lakosának joga van a megszokott módon használni és alkalmazni a
községi intézményeket és a község tulajdonát képező vagyont, amelyek közcélúak.
A lakosnak joga van indítványokkal és panaszokkal fordulni a község szerveihez
(polgármester, képviselő-testület). Más olyan szerv vagy intézmény nem létezik,
aminek joga lenne beleszólni a község életébe.
Önöknek sajnos nincs más lehetőségük, mint kizárólag írásban tenni panaszt a
polgármesternél, és külön a képviselő-testületnél. Panaszukat a legközelebbi
képviselő-testületi ülésen meg kell a képviselőknek tárgyalniuk, ahol ajánlatos
lenne önöknek is megjelenni (minden képviselő-testületi ülés nyilvános),
és szóban is ismertetni azt. Amennyiben az lenne az esetleges kifogás, hogy a
községnek nem áll olyan szakember a rendelkezésére, aki ki tudná javítani a
hibát, ragaszkodjanak ahhoz, hogy bizonyos határidőn belül a község hívja ki a
villamosműveket.
Ha ez nem történne meg, esetleg meg lehet reszkírozni azt, hogy önök maguk
jelentik be náluk a hibát, és kérnek szerelőt. Ennek az lehet a következménye,
hogy a villamosművek először beleegyezést kér a községtől, és ha azt nem kapja
meg, nem jönnek ki, vagy pedig szó nélkül kijönnek, a számlát pedig elküldik a
községnek. Akkor viszont jöhet majd az önök és a községi szervek közti huzavona,
hogy kinek kell fizetnie a számlát. Szerintem megéri ezt a próbálkozást, ha
egyszer a polgármester és a képviselő-testület nem áll a lakosok szolgálatában,
pedig ezért vannak.
Dr. Balla Éva
Egy elkeseredett férfi: 1995-1997 között magánvállalkozó voltam. Miután ezt abbahagytam, rendeztem a tartozásomat a szociális biztosító felé. Ott nekem azt mondták, hogy a fizetett összegekben benne van a beteg-, nyugdíj- és munkanélküliség esetére szóló biztosítás. Pár év múlva küldtek egy csekket, amit én azonnal meg is fizettem. Pár hónap múlva küldtek még egy csekket, amibe bele volt foglalva a végrehajtói díj is, ezt is kifizettem. Ezután személyesen bementem a biztosítóba, megkérdeztem, hogy most már minden rendben van-e. Közölték, hogy minden rendben van, most már nyugodtan alhatok. 2001-ben elköltöztem másik járásba, ahol automatikusan új egészségbiztosítási kártyát kellett csináltatnom az ÁEB-nál. Tudomásom szerint nem is adtak volna új kártyát, ha a biztosítóval szemben adósságom lett volna. A napokban (kb. 8 év után) felszólítást kaptam az előző járási betegbiztosítótól azzal, hogy van kb. 8 ezer korona tartozásom. Elküldtem nekik a szociális biztosítónak megfizetett csekkeket, erre ismét küldtek csekket 8000 Sk-ra és még 50 454,- Sk-ra penále címén. Én abban voltam, hogy a szociális biztosító átküldi az illető részt a betegbiztosítónak. Ez nem történt meg, és most még tőlem követelnek sok pénzt. Jelenleg munkanélküli vagyok, szociális segélyből élek. Mit tegyek?
Sajnos a kedves olvasó hoszszú éveken keresztül tévedésben volt. Teljesen más dolog a betegbiztosítás és a szociális biztosítónak fizetendő tételek.
Az egészségbiztosítási, 273/1994 tt. számú törvény arról a
biztosításról rendelkezik, amelyik mindenkinek kötelező, akinek állandó lakhelye
van Szlovákiában, és az egészségügyi gondoskodásra, orvosi ellátásra,
kezelésekre, gyógyszerekre, kórházi ápolásra stb. vonatkozik. A világon semmi
köze sincs és soha nem is volt ahhoz a biztosításhoz, amit a szociális
biztosítónak fizetünk. Sajnálatos, hogy ennek nem járt utána még akkor sem,
amikor vállalkozni kezdett, főleg pedig akkor nem, amikor a szociális biztosító
küldözgette önnek a fizetnivalókat. Tudni kell azt is, hogy az elévülési idő tíz
év, a késedelmi büntetés pedig az adós összeg 0,2%-a minden egyes késedelmi
napért. Így jött össze az évek alatt a 8 ezer koronáért 50 ezer korona büntetés.
A szociális biztosítóról szóló, 274/1994 tt. számú törvény szerint fizették a
biztosítottak a betegsegélyzői biztosítást és a nyugdíjbebiztosítást. Itt is 10
év az elévülés és 0,2% a késedelmi büntetés. Ezért fizetett ide is aránylag nagy
összegeket. Sajnos nem olvasta át rendesen azt a fizetési határozatot, amivel
ezeket az összegeket előírták önnek, mert akkor rájött volna, hogy nem
tartalmazza az egészségügyi biztosítást.
Jelenleg annyit tehet, hogy részlettörlesztési beleegyezést kér
az ÁEB-tól a 8 ezer és 50 ezer koronára, indokolva és igazolva, hogy a jelenlegi
státusa munkanélküli, és hogy mennyi az az összeg, amit havonta kap. Ezt a
kedvezményt (hogy nem kell egy összegben megfizetnie) a biztosítók mindig
megadják. Miután lefizette a biztosítási díjat, kérvényt nyújthat be arra, hogy
tekintettel szociális és anyagi helyzetére, engedjék el a késedelmi büntetés
megfizetését. Van arra esély, hogy sikerül. Ha ezt nem teszi meg, a biztosító
végrehajtóhoz fordul, akkor pedig már nagyobb összeget kell fizetnie és
rámehetnek vagyontárgyai, autója, esetleg lakása is, hiszen az egzekutor nem
jótékonysági intézmény.
Dr. Balla Éva
Egy tanácstalan édesanya: Csupán 9 év 8 hónapot dolgoztam, mert mentálisan sérült gyermekemet gondozom. Jogosult lehetek-e nyugdíjra? Reményét veszített anya: Munkanélküli, 59 éves férfi, aki agyvérzés után már nem képes dolgozni, jogosult-e rokkantnyugdíjra vagy nyugdíjra? A nyugdíjkorhatárhoz hiányzó éveket meg lehet venni? F.J.: A feleségem súlyos testi fogyatékos, én gondozom. Mindketten nyugdíjasok vagyunk. Ez év áprilisától lecsökkentették a gondozási segélyt azzal, hogy majd a jövő évtől újra átszámolják. Úgy tudom, hogy egy másik járásban másképp csinálják az újraszámolást. Hogy van ez?
A 461/2003 tt. számú, a szociális biztosításról szóló törvény szabályozza a
különféle nyugdíjak juttatásának feltételeit. Ez a törvény nagy gyakorisággal
módosul. A körzeti munka-, szociális- és családügyi hivatal dolgozói azonban
naprakész információkkal rendelkeznek, mégpedig minden járásban egyformán.
Sajnos a konkrét személyek konkrét nyugdíjainak kiszámolása, annak felülbírálása
nem oldható meg e rovat keretén belül. Főleg, hogy a levelek többnyire nem
tartalmazzák az ügyvéd számára legfontosabb és meghatározó információkat. Azon
kívül a rovat nem foglalkozhat konkrét személyek konkrét nyugdíjmeghatározásával.
A szociális hivatal minden juttatást írásos határozatban rögzít, amit
kézbesít az érintetteknek, akik a határozat ellen fellebbezhetnek, ha kifogásuk
van a tartalma ellen.
Minden hivatal köteles felvilágosítást adni az érintetteknek, hogy mire van
joguk és hogyan kell az ügyben eljárni. Ez egyebek mellett vonatkozik az
öregségi és rokkantsági nyugdíjra, azok feltételeire és összegére is. Éppen
ezért ez a hivatal tud pontos választ adni az egyes kérdésekre, persze az illető
személy összes körülményének ismeretében.
Amennyiben az érdeklődő nincs megelégedve az alkalmazottak esetleges nem
megfelelő hozzáállásával, írásban forduljon a hivatalhoz. Minden írásos
beadványra köteles a hivatal választ adni, amiben megindokolja döntését. A
hivatal – felkérésre – köteles kiszámolni az esetleges nyugdíj összegét, ami
szerint azután az illető dönt, hogy még a 62 éve előtt nyugdíjba megy-e. Van rá
ugyanis mód, de csak a törvény erre vonatkozó feltételeinek teljesítésével.
Nagyon sajnálom, de valóban nem áll módomban csupán a levelekben leírtak alapján
határozottan állást foglalni az egyes nyugdíjügyekben.
Ezért azt tudom tanácsolni, hogy érdeklődjenek az olvasók a hivatalnál,
nemtetsző határozatok ellen pedig fellebbezzenek. A tapasztalatom az ilyen
ügyekben az, hogy a hivatalok általában helyesen járnak el, de ha mégsem,
lehetőség van bírósághoz fordulni. Ilyen esetben pedig ügyvéd tud segíteni.
Dr. Balla Éva
Szabad Újság honlapja: www.hhrf.org/szabadujsag
A forráslap: Szabad Újság - 2005. július 27 – augusztus 10-i (30-32.) szám