Nagy Zsolt és Nagy Zsófia, két ipolynyéki vállalkozó bebizonyította: szinte minden hulladék ér még valamit, s még a látszatra hasznavehetetlen fűrészpor és gyalulék is hasznosítható.
A 35 éves Nagy Zsolt tavaly határozta el, hogy a fafeldolgozásnál visszamaradt „szemét” felhasználásába kezd, forgácsból, fűrészporból és fahulladékból adalékok hozzáadása nélkül fűtőanyag, úgynevezett bio fa brikett gyártásába fog. Majd feleségével közösen családi vállalkozást alapított.
A minap el is árulta, miért.
– Mivel a villanyáram és a gáz ára egyre magasabb, családi házunkban
kénytelenek voltunk áttérni a kandallófűtésre. Igen ám, de a kandallót csak 2-3
éves légszáraz nyalábfával vagy fa brikettel lehet igazán jól kifűteni. A
nyalábfa tárolására külön helyiségre lett volna szükség, ezért a fa brikett
mellett döntöttünk. Hamar megtapasztaltuk azonban, hogy mivel kevesen gyártják,
nehéz beszerezni.
– Az egyik nagyáruházban vettünk néhány kötegnyit – folytatta tovább felesége,
Zsófia asszony a történetet –, aztán idehaza tüzetesen átvizsgáltuk a vásárfiát.
S rájöttünk, hogy ilyet mi is tudnánk készíteni.
Azonban nem kapkodták el a döntést. Először csupán egy garamszentkereszti cég gyártmányait közvetítették külföldre, elsősorban Magyarországra. S csak pár hónap elteltével – amikor már meggyőződtek róla, hogy a fűtőagyag iránt mutatkozik kereslet – döntötték el, hogy saját céget alapítanak.
Bérbe vették az ebek harmincadjára jutott nyéki fafeldolgozó telep egy részét, beszerezték a szükséges gépeket és 2005. januárjában nekiláttak a termelésnek. Az alapanyagot a környékbeli fafeldolgozó üzemektől: asztalosműhelyektől, bútorkészítőktől, parkettagyártóktól szerezték be. Csak 20-25 kilométeres körzetben mozogtak, nem akarták ugyanis a gyártást a távolról beszállítással fölöslegesen és túlságosan megdrágítani.
– A feldolgozók eleinte ingyen adtak mindent – magyarázta a fiatalember –, sőt, még örültek is, hogy megszabadulnak hasznavehetetlen készleteiktől. Csak az elszállításért kellett fizetnünk, egy idő után azonban rájöttek, hogy a „haszontalan” területrabló fűrészpor, gyalulék, fahulladék külön jövedelmet hozhat a konyhájukra, s már pénzt kértek a hulladékukért. Azonban mindenkivel sikerült elfogadható árban megegyeznünk.
Nagyék célratörő, nyakas, ügyes emberek. Reggeltől estig lótnak-futnak,
szerveznek, újabb és újabb üzletek után járnak. Zsolt esténként meg a hétvégéken
még a feldolgozáshoz szükséges gépet is szerkesztett.
– Nem várhattunk a sült galambra – tárta szét a karját a felesége –, hisz minden
megtakarított pénzünket vállalkozásunkba fektettük.
A mini cég egyelőre egy műszakban üzemel. A két fiatalnak eleinte a családtagok,
rokonok segítettek a gyártásnál, hamarosan azonban már idegeneket alkalmaztak.
Megkérdeztem a családfőt:
– Zsolt, valójában mi is a fa brikett?
– A fa brikett tulajdonképpen természetbarát, tehát „bio” fűtőanyag. Gyártása semmi ördöngösséget nem igényel: a kellő mennyiségű fűrészport és gyalulékot az okos gépek magas nyomás alatt összepréselik és kész is a kiváló tüzelő. A hulladékokhoz semmilyen vegyi anyagot, ragasztót vagy más adalékot nem adunk, ezért is mond(hat)juk bátran környezetkímélőnek.
Elsorolta továbbá, hogy a 6x6 centi nagyságúra szabdalt brikett kályhák,
kemencék, fakazánok, katlanok és kandallók fűtésére egyaránt kiválóan alkalmas.
Az égéskor csak édeskevés melléktermék keletkezik. Huszonnégy órai fűtés után
mindössze egy kis tányérnyi szemét marad az égéstérben. A fa brikett emellett a
vízmentes csomagolás jóvoltából hosszú távú tárolásra is alkalmas…
Félbe szakítottam, mert kicsit akadékoskodni akartam.
– Minden cigány a maga lovát dicséri. Hasonlítsuk össze más tüzelőanyagokkal, milyen a fa brikett fűtési értéke?
– Örülök, hogy megkérdezte. Tehát: 1 kilogramm tűzifa fűtési értéke 14-17 megajoule, a barnaszéné 12-17 MJ, a fa briketté pedig 17,5-19 MJ. Ez tehát azt jelenti, hogy a fa brikettel egy harmaddal olcsóbban fűthetünk, mint a villanyárammal vagy a gázzal. Tehát komoly megtakarításról van szó, ami egy szezonban tízezreket jelenthet.
– Gondolom, veszik is, mint egyes szőlősgazdák szüret táján a cukrot?
– Is-is. Külföldön nagy a keletje. Magyarországon jóval több elfogyna, mint amennyit képesek vagyunk gyártani, idehaza azonban nem nagyon veszik. A környékünkön ugyanis eléggé szkeptikusak az emberek, s minden újtól idegenkednek. Szerencsénkre, a falunkban „modernebb” népek laknak.
Egy kazán egyszeri fa brikett feltöltéssel két hétig biztosítja a lakásban a
meleget. Csak a hamut kell rendszeresen a tárolóból kiszedni.
A Nagy család kis cége elsősorban azért érdemel említést, mert hulladékot
semmisít meg és hasznosít.
(Kép és szöveg: ZOLCZER)
Szabad Újság honlapja: www.hhrf.org/szabadujsag
A forráslap: Szabad Újság - 2005. július 27 – augusztus 10-i (30-32.) szám