2005. június 29-július 6. * 13. évfolyam * 26-27. szám

Nyugat-szlovákiai ügynöklista!!!

Címlap

Kérdéseinkre BUGÁR BÉLA, a parlament alelnöke, az MKP elnöke válaszol

Kínkeserves koalíciós együttműködés

Nem túl szórakoztató dolog, hogy a parlament ülésein folyamatosan az újra és újra előbukkanó koalíciós válságokat kell megoldanunk. Ez rengeteg időt és energiát vesz el mindannyiunktól, elsősorban az érdemi munka kárára. Nincsenek illúzióim, hogy ez a helyzet a 2006-os választásokig jelentősen javulna. Tartok tőle, hogy egy időre most a válságmenedzselésre kell berendezkednünk

Magyar vendég

Beszélgetés Kondor Katalinnal, a Magyar Rádió elnökével

„Valahogyan mégis talpon maradtam”

Riporterként rohangáltam. Nagyon sokat lehetett és kellett dolgozni, s előbb-utóbb egyszerűen belejöttünk. Több fiatal is kezdett ott velem egy időben, és a legtöbbjük meg is maradt a pályán. Onnantól már elvileg – amennyiben lehet ilyet mondani – „sima” volt a dolog, de valójában nem volt az, ami az egész életünkről elmondható. Magyarországon ma nagyon elszaporodtak a médiaiskolák, minden egyetemnek, egy csomó magánembernek van ilyen intézménye. Meggyőződésem, hogy a szakmát csak szerkesztőségben, élesben lehet megtanulni. Emellett természetesen vannak tanítható elméleti kérdések is, ezek technikai dolgok, mint a rádióban a vágás.
teljes cikkek

25 éves az Edda – interjú Pataky Attilával

Isten az úton

December ötödikén népszavazás volt, mely legalább lelki szempontból esélyt adott Trianon részleges revíziójára. Hogyan értékeled annak eredményét? – Röviden: gyalázat! Ez egyenes következménye volt annak, ami ma Magyarországon folyik, kezdve annak miniszterelnökének megnyilvánulásaitól. Már többször kijelentettem, most is megteszem, ő bármennyi magyar miniszterelnökének is tartja magát, számomra nem az. Én nem választottam, ahogy mások sem. Számomra ő egy szerencsétlen ember, és nem irigylem azt a pillanatot, amikor majd szembe kell néznie a lelkiismeretével.
teljes cikk

Kövér László, a Fidesz vezető politikusának lakossági fóruma Dunaszerdahelyen

Csak egy magyar ügy létezik

„Más szemléletet kell teremtenünk, el kell felejteni a lelkekben, hogy van határon túli magyar ügy és határon bévüli magyar ügy. Ilyen nem létezik, csak egy és közös magyar ügy lehet. Integráltan kell gondolkodni a nemzetpolitikáról a reményeink szerint egyre jelentéktelenebbé váló határok mindkét oldalán. Ez érvényes a gazdaság, a kultúr- vagy az oktatáspolitikára is. A határon túli magyarokra nekünk nem úgy kell tekintenünk, mint azokra, akiket támogatni kell, hanem akikkel együtt kell gondolkodnunk, élnünk. Például, egy magyar határőr vagy vámos ne úgy nézzen az Erdélyből Magyarországra utazókra, mint román turistákra, hanem mint magyarokra. Magyarországnak valamennyi magyar országának kell lennie.”
teljes cikk

Oktatásügy

Egy sikeres európai uniós pályázat értékelése

Információs hálózat építése

A Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége tavaly sikeres volt az Építési és Régiófejlesztési Minisztérium által kiírt európai uniós pályázaton. Támogatást nyert az Információs hálózat építése nevű program, amely idén májusban járt le. A szövetség elnökét, Pék Lászlót a megvalósítás tapasztalatairól kérdeztük.

teljes cikk

Régió

A peredi magyarok békében szenvedtek a legtöbbet

Változó idők krónikásai

1998 óta Borsányi Gyula a falu polgármestere. A település szinte napról napra csinosodik, gyarapodik. A községben állandóan épül vagy átépül valami. Az iskolaépületet például, az építésügyi minisztérium segédletével, uniós támogatásból, több mint 6 millió korona ráfordítással tatarozzák. Apropó, iskola. Ahol van iskola, a remény sem hal meg. Mert a jövőben, a fennmaradásban lehet reménykedni. Nos, Pereden van iskola. Sőt, kettő is van. Egy szlovák és egy magyar.

teljes cikk

Hamarosan talán állandó jelleggel működhet a határátkelő a település és Gönyű között

Kolozsnéma, az egykori hajósfalu

Kolozsnéma a Duna partján fekvő tipikusan régies, architektonikai és urbanisztikai szempontból figyelemre méltóan elhelyezkedő falu, amely egykor nagyon híres volt a kikötőjéről. Még a Duna-térképeken is jegyezték a falu nevét. Szoros kapcsolat fűzte – egykor és ez elmondható a jelenről is – a szomszédos magyarországi Gönyű településhez, amellyel egészen a II. világháború végéig közösen működtette a Duna két oldalán elterülő kikötőt.

teljes cikk

Jogi tanácsadó

Elvesztek a földjeim?

Örökség: Nagyszüleimet 1948-ban kitelepítették Magyarországra. Nagyapám 1953-an meghalt, hazai ingatlanait megörökölte az édesanyám, aki 1953 novemberében visszatelepült, de ingatlanait Magyarországon hagyta. 1955-ben elhunyt mint csehszlovák állampolgár, magyarországi földjeit nem vették be a hagyatékba, de az ittenieket sem, mert azokat konfiskálták a 104/1945 számú rendelet szerint. A Budapesti Pénzintézeti Központ kérdésemre közölte velem, hogy nagyszüleim magyarországi földjei állami tulajdonba kerültek. Azt is írták, volt a két állam között megegyezés arról, hogy Csehszlovákia kárpótolja azokat, akiknek a földjei Magyarországon maradtak. A pozsonyi Szlovák Vagyon- és Devizaigazgatóságon közölték, hogy ők ilyen ügyekkel nem foglalkoznak, és ha nem akarok kellemetlenséget, hagyjam annyiban az ügyet. Hol találhatom meg ezt a bizonyos államközi megállapodást, a törvény számát és mi módon juthatok elődeim ingatlanaihoz?

teljes cikk

Müvészet

Sokszínű zenei világ a 11. Borostyán Fesztiválon

Élményekkel gazdagodva

Az idén már 11. alkalommal rendezték meg Komáromban a Borostyán Fesztivált, amely tartalmas, színvonalas koncertjeivel zenei életünk egyik színfoltja. A fesztivál nyitónapján Huzella Péter budapesti előadóművész gyereknapi műsorával ajándékozta meg a legkisebbeket. Az óvodásokkal és kisiskolásokkal megtelt művelődési házban remek hangulat uralkodott. A gyerekek nagyon élvezték a mesés történetté formált előadást, amelybe az előadó aktív énekléssel vonta be őket kiváló pedagógiai érzékkel.
teljes cikk

Villáminterjú Gál Sándorral

Számvetés a múló időben

Gál Sándor költőt, prózaírót és szerkesztőt eddigi munkásságáért a közelmúltban Posonium Életműdíjjal tüntették ki. A fésületlen interjú a díjátadáskor készült vele. – Kedves feleségeddel érkeztél Kassáról a díjátadásra. Hogyan érintett meg ez a kitüntetés? – Ha az embernek sikerül megöregednie, viszonylag épen és egészségben elérni a hatvan, vagy hetven közeli kort, akkor – ha író és írt is valamit –, egy idő után elkerülhetetlen, hogy ne részesüljön valamilyen méltányos kitüntetésben.
teljes cikk

Gombaszög, 2005. július 9-10.

A hétvégén már 47. alkalommal kerül sor a Gombaszögi Kulturális Fesztiválra. A festői szépségű völgybe látogatókat 650 szereplő és rengeteg kultúrműsor várja. A rendezvény idei sztárvendége az élő rocklegendának számító Omega együttes.

Az Omega együttes lesz a sztárvendége a Gombaszögi Fesztiválnak

A kultúra ünnepe

A hétvégén rendezik meg a szlovákiai magyarok országos kulturális ünnepét. A Gombaszögi Fesztiválra immár 47. alkalommal kerül sor. Miben különbözik ez az előzőektől és milyen programok várják a festői szépségű gombaszögi völgybe látogatókat? Erről tájékoztatott bennünket a fesztivál műsorrendezője, Papp Sándor.

teljes cikk

Felhívás

A beneši éra személyes tapasztalatai

Az utóbbi időben ismételten sok szó esik az 1945 és 1948 közötti időszakról, amely a szlovákiai magyarok számára a beneši dekrétumok formájában a jog- és vagyonfosztottság éveit hozta. Mivel a téma időről időre előkerül, s a mi, illetve elődeink megaláztatásai rendszeresen a napi politika politikai játékszerévé válnak, lapunk úgy döntött, megpróbálja összegyűjteni (majd feldolgozni és közzétenni) azokat az emlékeket, lassan feledésbe merülő történelmi részleteket, amelyek a tankönyvekből, egyszersmind a felvidéki magyarság nyilvános archívumából hiányoznak.

Tisztelt Olvasóink. Kérjük, osszák meg velünk, önök (szüleik, nagyszüleink és rokonaik) hogyan emlékeznek az 1945 és 1948 közti időszakra? Milyen emlékeik vannak a jogfosztottság éveiből? Főleg a személyes élményeket várjuk, és ha lehet, leveleikhez mellékeljenek dokumentumokat, fényképeket is.

A szerkesztőség

Olvasóink írták!

A jogfosztottság éveinek emlékezete – Olvasóink visszaemlékezései a beneši éra (1945–1948) meghurcoltatásaira

• Fájó emlék, avagy: Kinek mit vétettünk?

• Nagykéri újrakezdés

• Pofonok a magyar szó miatt

teljes cikkek

Napjaink

Magas állami kitüntetést vett át a budapesti szlovák nagykövetség távozó tanácsosa

Az emberi nyitottság megtestesítője

Magas állami kitüntetést vett át Máté László, Szlovákia budapesti nagykövetségének tanácsosa szerdán Szabó Vilmostól, a Miniszterelnöki Hivatal külkapcsolatokért és nemzetpolitikáért felelős politikai államtitkárától. A Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztjét Mádl Ferenc adományozta a diplomatának, aki a közeljövőben távozik állomáshelyéről. A kitüntetést Máté László a szlovákiai magyar közösség nemzeti önazonosságának megőrzését szolgáló pedagógiai, kulturális és közéleti tevékenysége, valamint a magyar-szlovák kapcsolatok fejlesztése terén végzett munkássága elismeréseként kapta.

teljes cikk

Külföld

Csáky Pál Dél-Tirolban

Két napos látogatást tett Dél-Tirolban Csáky Pál szlovák miniszterelnök-helyettes. A Magyar Koalíció Pártjának politikusát a bozeni Widmann palotában Luis Durnwalder dél-tiroli tartományfőnök fogadta. A megbeszélésen elsősorban a dél-tiroli autonómiamodellről, az EU és Dél-Tirol viszonyáról, illetve a turizmusról és a dél-tiroli szlovák vendégmunkásokról esett szó. „Bízom benne, hogy Szlovákiában is lehetséges lesz megteremteni a népcsoportok közti békés együttélést, amihez Dél-Tirol mintaként szolgálhat.” – nyilatkozta a Dolomiten című napilapnak Csáky, aki nemcsak a helyi autonómiamodell, hanem a dél-tiroli oktatáspolitika felől is tájékozódott. Mint a Dolomitennek elmondta, nemrégiben Dél-Szlovákiában is nyílt egy – a bozenihoz hasonló – kisebbségi egyetem, melynek célja elsősorban az, hogy megakadályozza a magyar kisebbség „elvándorlását”. (Kaszás Péter)

Holland lap a nevesítetlen földekről

Terjedelmes cikkben, csaknem négy teljes oldalon foglalkozott a nevesítetlen földek problémájával az amszterdami egyetem tudományos folyóirata, az ABLAK. Az írás szerint „a szlovák kormány igyekezete, hogy az ügyet a lehetséges legnagyobb csendben tartsák, finoman szólva szokatlanul eltér az unió régi tagállamainak politikai kultúrájától, ahol a magántulajdon olyan mélyen gyökerezik, hogy hasonló esetekben a kormányzat részéről érkező felvilágosítás magától értetődő”. A cikkíró megjegyzi, amennyiben az államosítás megtörténne, az az EU történetében „jogi unikum” volna. (Dolomiten)

Kultúra

Buzás Kálmán történelmi előadása Pozsonyban

Volt egyszer egy kaszinó?

Valahogy véletlenszerűen jött össze a dolog. Vagy mégsem? Egy régi görög bölcs szerint a véletlen valójában ismeretlen törvényszerűség. Ha jobban utánanézünk ennek, rájövünk: van ebben valami. Fölfedezünk például bizonyos ciklikusságot: előfordulnak dolgok, amelyek mintha tőlünk függetlenül törvényszerűen visszatérnének. Némileg megváltozva, módosulva, de mégis.
teljes cikk

Határon túli lapok bemutatására készül a Magyar Televízióban

Tájékoztatás, szórakoztatás és művelődés

Jelképszerű, hogy a Magyar Televízió sajtótájékoztatóját a Kultúrház című műsor stúdiójában tartotta. A határon túl is népszerű műsor – a kettes csatorna megújításának egyik szimbóluma- bebizonyította, hogy kulturális műsorokat is lehet színvonalasan, érdekesen elkészíteni, úgy hogy az értékek ne sérüljenek. A műsor nagy népszerűségre tett szert a magasabb iskolai végzettséggel rendelkezők, és a fiatalok körében, és alternatívát jelent az akció filmek tengerében.

teljes cikk

A felnőtté vált Operafesztivál

„Legközelebb a Metropolitan-ben Donizetti: Lammermoori Lucia címszerepét éneklem”-fejezte be a vele készült interjút Rost Andrea. A beszélgetést 1999 márciusában New Yorkban, a híres opera előtt B. Walkó Györggyel, a Magyar Televízió főszerkesztőjével közösen vettük fel, akkor még egy más televízió színeiben. A művésznő aznap este Gilda szerepében lépett fel a Metben, s a személye iránti páratlan érdeklődést mutatja, hogy táblás ház volt, és még protekcióval sem sikerült az előadást megtekinteni.
teljes cikk

Beszélgetés Csehy Zoltánnal

Zengjenek a lantok, a hárfák

A Kalligram kiadó tavaly jelentette meg Csehy Zoltán fordításkötetét Orpheusz lantja, Dávid hárfája címmel, amely a hétszáz éve született Francesco Petrarca latinul írt költeményeinek magyar nyelvű válogatása. A könyv a szakmai bizottság döntése alapján az év legjobb műfordításkötete lett Magyarországon. Beszélgetésünk a kötet megjelenése előtt készült a fordítóval.

teljes cikk