Pázmány
Péter Dunaszerdahely polgármester és vendége Kövér László, a Fidesz alapító
tagja és országos választmányának elnöke a múlt hét kedden lakossági fórumot
tartottak a helyi kultúrházban. Pázmány Péter reményét fejezte ki, hogy a most
ellenzéki magyarországi politikust, amelynek pártja a december 5-i népszavazás
előtt egyértelműen a kettős állampolgárság megadása mellett kampányolt, jövőre
már kormánypártiként üdvözölhetik városukban.
Kövér László felvezető beszédében először rövid tájékoztatást nyújtott a magyarországi politikai helyzetről, és ismertette a legfrissebb közvélemény-kutatásokat. „A politikai azonban olyan háború, amelyben az győz, aki több embert mozgósít, nem pedig az, aki nagyobb szimpátiával rendelkezik.” – figyelmeztetett Kövér.
A médiaharcra vonatkozóan úgy vélte, nem könnyű a dolguk, mivel a mai
médiapiacot mintegy 80–20% arányban politikai ellenfeleik uralják. A témához
kapcsolódva Pázmány Péter tájékoztatott, hogy Szlovákiában sem kedvezőbb a
helyzet. Mint mondta, a most tartott fórumról a napi magyar sajtón keresztül
próbálták értesíteni a lakosságot. Az egyetlen magyar napilapban viszont úgy
eldugták az erre vonatkozó hirdetést, hogy még azok is nehezen bukkantak rá,
akik tudták, hogy ott kell lennie a lapban.
Népességfogyás
Kövér László szerint a legégetőbb problémát a népességfogyás jelenti. „Ez a probléma ugyan nem kizárólag magyar jelenség, más nemzetek is küszködnek vele, de az, hogy más is beteg, minket, magyarokat nem vigasztalhat. Elég nekünk a magunk baja. Statisztikai számítások szerint 50 év múlva akár már csak 7,5 millió magyar lehet Magyarországon.” – mondta Kövér. Az Európai Unió esélyt jelenthet ez ügyben is az egyetemes magyarság számára, ám sajnos, ez még nem vonatkozik a Magyarországtól elszakított valamennyi területen élő magyarra.
A fórum egyik résztvevője a szlovákiai Magyar Koalíció Pártról kérdezte Kövér
Lászlót. Vajon az egységesnek tűnik-e? „Nekem úgy tűnik, hogy az” – hangzott a
válasz. Kövér szerint az MKP nem kis feladattal birkózott meg, hiszen a
parlamenti–matematikai logika elvárásai szerint alakult meg a három elődpártból,
és úgy kell politizálnia, hogy gyakorlatilag a teljes szlovákiai magyarság előtt
hitele legyen, a volt kommunistáknál éppúgy, mint a radikális jobboldal
híveinél. A fő cél döntött, össze kellett fogni, mert különben a felvidéki
magyarság elveszíthette volna érdekérvényesítő képességét.
Támogatások
A hallgatóság közül volt, aki annak a véleményének is hangot adott, hogy a magyarországi támogatásokat gyakran nem a legmegfelelőbb helyre irányítják, van, mikor olyanok jutnak hozzájuk, akik azt nem a nemzet érdekében, hanem saját egyéni céljaikra használják fel. Kövér szerint a jövő feladatai közé tartozik az is, hogy a magyar-magyar tájékozódás minél inkább objektívvá váljon.
„Ha ezt a választást nem nyerjük meg, akkor befellegzett. Nem elsősorban nekünk, mint ellenzéki politikusoknak, hanem azon értékek képviseletének, amit fontosnak tartunk. Ezek között van a határon túli magyarság ügye, érdekképviselete is. – mondta a Fidesz politikusa. A célok megvalósításához azonban körültekintően, a szakmai és társadalmi háttér alapos feltérképezése alapján kell nekivágni, és nem fejetlenül. „Mindig a reális viszonyok között kell programot hirdetni. Ha ugyanis több konfliktusmegoldást vállalunk fel, mint amit meg tudunk oldani, abba belebukhatunk” – fogalmazott a Fidesz-politikus.
A december 5-i népszavazásnak máris láthatóak a negatív következményei. A statisztikák is egyértelműen mutatják, hogy például csökkent a magyar–magyar turistaforgalom Magyarország és Románia között. „Ezt okozza persze a rossz gazdasági helyzet is, de főleg a kiábrándultság, csalódás érzése miatt van ez így. És történt mindez amiatt, hogy a Trianont okozók szellemi leszármazottai irányítják most is az országot. „Más szemléletet kell teremtenünk, el kell felejteni a lelkekben, hogy van határon túli magyar ügy és határon bévüli magyar ügy. Ilyen nem létezik, csak egy és közös magyar ügy lehet. Integráltan kell gondolkodni a nemzetpolitikáról a reményeink szerint egyre jelentéktelenebbé váló határok mindkét oldalán. Ez érvényes a gazdaság, a kultúr- vagy az oktatáspolitikára is. A határon túli magyarokra nekünk nem úgy kell tekintenünk, mint azokra, akiket támogatni kell, hanem akikkel együtt kell gondolkodnunk, élnünk. Például, egy magyar határőr vagy vámos ne úgy nézzen az Erdélyből Magyarországra utazókra, mint román turistákra, hanem mint magyarokra. Magyarországnak valamennyi magyar országának kell lennie.” – mondta zárszóként Kövér László.
(oriskó)
Hogy ítéli meg a december 5-i népszavazás eredményét?
– Tragikusnak tartom. Nem csupán a végeredményt, hanem leginkább az azt megelőző kampányt, amelyben a magyar politikai elit egyik fele szembefordult a saját népével. Ilyen esetre a világtörténelemben nincs másik példa. A következmények ma még fel sem mérhetőek. Ha 2006-ban sikerül is Magyarországon kormányváltást véghezvinnünk, sajnos nem lehet ott folytatni a nemzetpolitikát, ahol 2002-ben abbahagytuk, vagy akár ahol tavaly december 5-e előtt tartottunk.
Hogyan próbál fellépni a Fidesz a várható negatív ellenpropaganda ellen?
– Az elmúlt kampányidőszakkal szemben most van egy alapvető különbség. Most mi vagyunk ellenzékben, mindig könnyebb a kormányon lévőkkel szemben kampányolni. Továbbá Magyarország gazdasági helyzete olyan rossz lett, hogy politikai ellenfeleinknek nagyon nehéz ma már hihető ígéretekkel előállniuk.
A Fidesznek nem csak a baloldallal, hanem a jobboldali radikálisok támadásaival szembe kell néznie. Köztük azzal, hogy Sólyom László államfőnek történő megválasztása egy formálódó Fidesz–SZDSZ koalíció kezdetét jelenti.
– Ez természetesen nem igaz. Ezzel a híresztgetéssel a Fideszt próbálják hitelteleníteni. A tőlünk jobbra álló radikálisabb pártok úgy gondolják, hogy ilyen híresztelésekkel szavazóbázisunkból egy-két százalékot le tudnak faragni. Ami pedig az SZDSZ-t illeti, nincs párt a magyar politikai palettán, amelynek értékrendje, jövőképe, politikai elképzelései, programja távolabb állna tőlünk, mint az övék.
Ha kormányra jutnak, sor kerülhet-e még egy állampolgárságról szóló népszavazásra a közeljövőben?
– Erre a kérdésre határozottan nemmel tudok válaszolni. Részben, mert a decemberi népszavazást is végiggondolatlan, elhamarkodott, rossz ötletnek tartottuk. Ennek a népszavazásnak az eredménye előrelátható volt. Bíztunk ugyan a csodában, hogy nem az történik, ami történt, de igazából ez volt a „papírforma”. Ha lesz akkora többségünk a parlamentben, hogy a kétharmados tárgykörbe tartozó törvényeket módosíthassuk, akkor ezt meg fogjuk tenni. Ha ez a többség nem lesz meg, akkor más módon kell megadnunk azt a lehetőségeket a határon túl rekedt nemzetrész tagjainak, amelyet ők a kettős állampolgársághoz fűztek.
Az ön által hangoztatott szóhasználattal élve, kormányra kerülésük esetén meddig tart majd a „romeltakarítás”?
– Ez nem csak tőlünk függ, hanem a nemzetközi gazdasági helyzettől is. Magyarország kis ország, ki van szolgáltatva a világpiaci mozgásoknak. A jelenlegi kormány olyan mértékben adósítja el az országot, árusítja ki a nemzeti vagyont, köti le előre a forrásokat, hogy a következő kormánynak nehéz lesz önálló gazdaságpolitikát folytatnia. A helyzet viszont nem reménytelen. Orbán Viktor szavait idézve: „nem tudják olyan mértékben tönkre tenni az országot, hogy azt mi ne tudnánk együttes erővel újraépíteni”. Ha tíz-tizenkét éven keresztül egy nemzeti elkötelezettségű politika folyna Magyarországon, akkor valóságos korszakváltást tudnánk elérni.
Andrássy László
Szabad Újság honlapja: www.hhrf.org/szabadujsag
A forráslap címlapja: 2005. június 29 – július 26-i (26-27.) szám