Mikloško budapesti bocsánatkéréssének visszhangja

Visszafogott értékelések

Lapunk előző számában hírt adtunk arról, hogy František Mikloško, a Szlovák Kereszténydemokrata Párt parlamenti képviselője és a szlovák parlament volt elnöke Budapesten – magánemberként – bocsánatot kért a szlovákiai magyarok Csehszlovákiából történő erőszakos kitelepítése miatt. Szlovákiában meglehetősen vegyes visszhangot váltott ki az esemény. Mikloško többek között kijelentette, „az 1945 és 1948 között a kollektív bűnösség alapján sok igazságtalanság érte a magyar kisebbséget.”

A szlovákiai politikusok többsége visszafogottan értékelte Mikloško nyilatkozatát. Bugár Béla, a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) elnöke emlékeztetett arra, hogy Mikloško az utóbbi években több mindent tett a szlovák–magyar viszonyban egymás kölcsönös jobb megértéséért. Bugár szerint Mikloško megfogalmazta már egy hivatalos bocsánatkérés szövegét, de tekintettel a körülményekre, annak hivatalos felolvasása nem valósult meg, mert hozzá jelenleg nincs meg a kellő politikai akarat.
Magánvéleménynek tartja a kereszténydemokrata politikus kijelentéseit Michal Dyttert, Kereszténydemokrata Párt elnökének szóvivője. A szóvivő megjegyezte, hogy a hétvégén Budapesten tartott Fidesz kongresszuson pártjuk nem vett részt, bár az Európai Unióban egymás partnereinek számítanak.
Pavol Kubovič, a Szlovák Demokratikus Koalíció politikusa szerint a kijelentés a volt házelnök magánvéleménye csupán.
Jirko Malchárek a kormánypárti ANO politikusa a kitelepítést a háború utáni helyzetben született válasznak tartja. Szerinte a kitelepítés összefüggésben van az 1940 előtti Magyarországnak Szlovákiához fűződő viszonyával mondta.
Milan Urbáni, a HZDS alelnöke nem tartja „az ilyen egyéni kezdeményezéseket túlzottan szerencsésnek”. A HZDS éppen ezért nem bolygatná a múltat, mert az kölcsönös tragédiák egész sorát rejti.
A Smer képviseletében Dušan Čaplovič csak akkor tartja elfogadhatónak Mikloško szavait, ha a kereszténydemokrata képviselőnek közvetlen felmenői részt vettek a magyarok kitelepítésében. Szlovákiának azonban nincs arra oka, hogy bocsánatot kérjen. A képviselő megkérdezte: „Mit csinált a magyar kormány 1938 és 1945 között Dél-Szlovákiában?” – utalt az első bécsi döntés során Magyarországhoz került területekre, ahol a mai szlovákság közfelfogása szerint a magyar katonaság és csendőrség kegyetlenül bánt az ott élő szlovák népességgel.
Időpocsékolásnak nevezte Ivan Gašparovič elnök a Beneš-vitát, amely amúgy sem érdekli az embereket – jelentette a Slovensko.com hírügynökség. A dekrétumok a múltban betöltötték szerepüket a fasizmus elleni harcban – mondta. Gašparovič kijelentette, hogy Mikloško személyes véleményét mondta Budapesten, és elutasította a Magyar Koalíció Pártjának azt a javaslatát, hogy részesítsék pénzbeli kárpótlásban a kárvallott magyarokat.
Ján Slota, a Szlovák Nemzeti Párt elnöke szerint a TASR tájékoztatási irodának kijelentette: „Mikloško halálos halálos sebet ejtett a szlovák nemzet lelkén.”
***
Németh Zsolt a magyar parlament külpolitikai bizottságának elnöke ugyanakkor meg van győződve, hogy František Mikloško „szlovákok és magyarok hosszútávú együttműködésének megingathatatlan képviselője”.
(mno.hu, mti, Magyar Hírlap)

MKP: milliók a Tátrának

3,4 millió értékű segélyről szóló jelképes utalványt nyújtott át Bugár Béla, a Magyar Koalíció Pártja elnöke a Csorba-tónál a szélvihar sújtotta erdők tulajdonosainak. A pénzsegélyt az MKP felhívását követően adományozták az emberek. A Fák a Tátrának elnevezésű polgári társulás összesen 5 és félmillió koronát gyűjtött e célra. A Csorba-tónál rendezett találkozón Zsolt Simon földművelésügyi miniszter és Miklós László környezetvédelmi tárcavezető, valamint az adományozók is részt vettek.

Az államtitkár miniszter lett

Új kulturális minisztere van a szlovák kormánynak: František Tóthot múlt hét szerdán nevezte ki a miniszterelnök, Mikuláš Dzurinda. Tóth, az Új Polgár Szövetsége (ANO) embere korábban az oktatási tárca államtitkára volt, ahonnan a matematika-érettségik kényszerű megismétlését kísérő botrány miatt megpróbálták eltávolítani, de ő nem volt hajlandó lemondani.

Nőhet a titkosszolgálat hatalma

A titkosszolgálatok jogköreinek bővítéséről szóló törvénytervezet megvétózását fontolgatja a Magyar Koalíció Pártja - közölte Gyurovszky László építésügyi és régiófejlesztési miniszter. A magyar kormánypárt azt szeretné elérni, hogy a kormány előtt a Koalíciós Tanács is foglalkozzon a tervezettel. A Védelmi Minisztérium műhelyéből származó törvénytervezet szerint a titkosszolgálatok a jövőben szabad kezet kapnának, és a szervezett bűnözés, illetve a terrorizmus elleni harc jegyében kontroll nélkül gyűjthetnének személyes adatokat származásra, nemzetiségre, vallási és politikai meggyőződésre, világnézetre, párt- és szakszervezeti tagságra, nemi irányultságra, egészségi állapotra tekintet nélkül. A javaslat értelmében a titkosszolgálati embereknek lehetőségük lenne fegyver- és kényszerítőeszköz-használatra, nem vonatkoznának rájuk a közlekedési szabályok, sem a sebességkorlátozás, sem a biztonsági öv használata, és akadály nélkül ellenőrizhetnék a bankszámlákat is. Köteles László MKP-s parlamenti képviselő szerint ha valóban elrendelik az átvilágítást, akkor lehetővé kellene tenni azt is, hogy a képviselők betekintést kapjanak a biztonsági szervek működésébe, és megismerhessék eredményeiket, egyes konkrét ügyeiket. A magyar politikus szerint ezzel csökkenteni lehetne a visszaélések száma az egyébként nehezen ellenőrizhető szervezetnél. (Hídlap)

A községekről szóló törvény ellen

A Szlovákiai Városok Uniójának kibővített elnöksége Besztercebányán egyhangúlag elfogadta azt a határozatot, amelyet a Nemzeti Tanács képviselőihez címeztek. Ebben arra szólítják fel a parlament tagjait, utasítsák el a községekről szóló törvénymódosítást. A felhívás megállapítja, hogy a törvény nem következetes, ellentétben áll a korábban elfogadott törvénnyel és más jogszabályokkal. Az unió tagjai úgy vélik, a törvényhozás által elfogadott változat rosszabb, mint az eredetileg beterjesztett módosító javaslat.

Gašparovič egy éve

Egy éve lépett hivatalba Ivan Gašparovič köztársasági elnök. Eddigi tevékenységét a közvélemény-kutatások alapján a lakosság pozitívan értékeli. A Szlovák Rádió médiakutató intézetének felmérése azt mutatja, hogy az elnök intézményében a lakosság 70 százaléka bízik meg. A politikai pártok is kedvezően ítélik meg tevékenységét, kivételt képez a Magyar Koalíció Pártja, amely szerint a kisebbségi kérdés megítélésében, mint fogalmaztak, egyedi álláspontot képvisel. Az államfő június 22-én ismertette a parlamentben az országról szóló jelentését.

Vélemények az EU jövöjéről

Az Európai Unió költségvetését meg kell változatni, közölte Eduard Kukan külügyminiszter a közszolgálati Szlovák Rádió vitaműsorában. A hatékonyabb pénzügyvitelre elsősorban a mezőgazdasági szektornak van szüksége, amely a legnagyobb vitákat váltotta ki a hétvégi csúcstalálkozón. Kukan szerint a válság ellenére még van idő arra, hogy az unió tagállamai megegyezzenek a 2007—2013 közti költségvetés alapszámaiban. A mostani kudarc hatással lehet az euróra, és megnehezítheti Szlovákiának az euróövezetbe történő belépését, közölte a szlovák külügyminiszter.
A brüsszeli csúcstalálkozót követően az unió válságba került, de a lelassult fejlődés ellenére tovább működik majd, jelentette ki Ivan Gašparovič államfő a közszolgálati televízió vitaműsorában. A további fejlődés azonban nem lesz olyan forradalmi, mint korábban. Gašparovič emlékeztetett arra, hogy az unió alkotmányos szerződésével kapcsolatban fenntartásai voltak, de nem akarta megakadályozni annak elfogadását. Európa sohasem lesz egy nemzet, vagy egy államközösség, de mint mondta, bízik a Nemzetek Európájában. (pátria)

Szabad Újság honlapja: www.hhrf.org/szabadujsag

A forráslap címlapja: 2005. június 22-i (25.) szám