Pozsony fogyózik! címmel az utóbbi hetekben egy hagyományteremtő kezdeményezés zajlik, melynek lényege, hogy az embereket rávezesse a helyes életmódra és arra, hogyan lehet egészségesen fogyni. Akik sikeresen leadnak 4-5 kilót, értékes díjakat nyerhetnek. Ennek kapcsán beszélgettünk dr. Peter Minárik gasztroenteorológussal, aki a kezdeményezés egyik fő támogatója és rendelőjében testre szabott diétákkal, valamint életmód-változtatási tanácsokkal segít lefogyni azoknak, akik szeretnének megszabadulni fölös kilóiktól. Jól tudja, mit jelent ez, hiszen saját maga is több mint 20 kiló súlyfeleslegtől szabadult meg. A kövérség ugyanis nemcsak, hogy nem divatos, de egyenesen életveszélyes is lehet. A szívbetegek, a rákosok és a cukorbetegek döntő többsége az elhízott emberek közül kerül ki.
Doktor úr, először tisztázzuk, mi a különbség a túlsúlyosság és a kövérség
között. Sokan ugyanis nem tartják magukat kövérnek, csupán túlsúlyosnak.
– Mindenkinek van ideális testsúlya, amely mindig a magasság függvénye.
Tehát egy 190 centiméteres ember nem lehet 50 kiló, de egy 150 centiméter magas
sem nyomhat 80 kilót. Ha a testsúlyt a testmagasság kétszeresével (méterben
megadva) elosztjuk, megkapjuk a testsúly indexét (nemzetközi nyelven a BMI-t). A
normális BMI 18,5 és 25 között mozog (18,5 alatt már alultápláltságról
beszélünk). Ha a BMI 25-30 között alakul, akkor beszélünk túlsúlyról. A 30-as
érték fölött már elhízásról van szó. Ennek három fokozata ismeretes. Az első
fokozat BMI-je 30-35, a másodiké 35-40, a harmadiké pedig 40 fölött. Ez a
legsúlyosabb forma, és bizony, aki idáig eljutott, annak a legnehezebb
lefogynia. Sokszor megelégszünk azzal, ha legalább a túlsúly egy részét sikerül
leadni, hisz már az is óriási könnyebbséget jelent az agyonterhelt, már beteg
szervezet számára. Akik az első fokán vannak az elhízásnak, általában még nem
veszik komolyan kilóikat, hiszen ízületeik még nem fájnak, vérnyomásuk még
normális, szívük is rendben van. A kövérség ugyanis azért alattomos, mert nem
fáj. Évekig, évtizedekig nem okoz problémát, de aztán csőstül jön a baj.
Hogy konkrét példával is éljünk, mondjuk, mennyi lenne az ideális súlya
egy 165 cm magas nőnek?
– Semmiképpen sem ajánlatos 65 kilónál többet nyomnia. Fontos tudni, hogy
nem az a kövér ember, akinek sok a víz a szervezetében, hanem az, akinek a
zsírból van sok. Kivételes esetnek számítanak még a sportolók, a testépítők,
akik hatalmas izmokat növesztenek, és ezért gyakran sokkal többet nyomnak, mint
amenynyit a testmagasságuk megengedne. Esetükben azonban magasabb lehet a BMI,
mivel kifejezetten izomtömegről, nem pedig zsírról van szó. Az sem mindegy, hogy
hol rakódik le a zsír. A legveszélyesebb, ha a hason, jobban mondva a
hasüregben. Ezt nevezik androgén kövérségnek, elsősorban a férfiakra jellemző.
Ez a tipikus sörhas. A nők főleg a csípőtájékon terebélyesednek el, innen az
ismert körte alak. Minden hozzánk érkező páciensnek éppen ezért megmérjük a
derék- és csípőbőségét. Ha a férfi derékbősége több mint 94 cm, akkor magasabb a
kockázata a sörhas kialakulásának, ha viszont több mint 102 cm, akkor már nagyon
nagy az esélye rá. Akik hozzánk járnak, azok derékbősége egyébként meghaladja a
110 cm-t is! Nőknél már a 80 centiméteres derékbőség komoly kockázati tényező,
88 cm felett pedig már kifejezetten magas a rizikó. Az elhízásra való hajlam
örökölhető, de csupán ezzel megmagyarázni a súlygyarapodást nem lehet. Tenni
kell valamit azért, hogy ne hízzunk el, ne járjunk úgy, mint édesapánk,
édesanyánk. A legrosszabb, ha nem csupán a hajlamot, hanem a helytelen
életmódbeli, főzési szokásokat is örököljük tőlük. Nem árt tudni, hogy mindenki
képes lefogyni, de ehhez életmódváltásra lesz szükség. A diéta azonban sosem
jelenthet éhezést! Mindig csak reális célokat szabad tűzni magunk elé.
Hogyan kezeli ön a rendelőjébe érkező lefogyni vágyó beteget, aki eddig
már számtalan „bevált” fogyókúrát kipróbált, de egyik sem vezetett a várt
eredményhez?
– Nem ígérek neki semmit. Inkább tájékoztatom őt arról, mit lehet tenni
annak érdekében, hogy leolvadjanak azok a fránya kilók. Ide tartozik a diéta,
amely azonban sosem rövid időre, hanem egy életre kell, hogy szóljon, hiszen
sokszor könnyebb leadni a pluszkilót, mint megtartani az elért súlyt. Ez tehát
nem csodakúra, hanem egy komoly változás. A második pillér a mozgás. Mindenki
számára meg kell találni a megfelelő mozgásfajtát. Akik nagyon kövérek, azok
például nem erőltethetik túl ízületeiket. Eleinte untig elég a rendszeres gyors
járás is. A legsúlyosabb esetekben gyógyszeres kezelésre is szükség van.
Havi 2 kiló fogyás az, ami ily módon elérhető. Ha tehát egy 20 kilós
súlyfelesleggel küszködő embert veszünk, akkor 10-12 hónap alatt lefogyhat. De
mivel minden ember más, van, aki ennél többet is képes leadni. Általában eleinte
több, akár 4 is lemegy havonta. Természetesen még mielőtt bármilyen fogyókúrába
kezdenénk, endokrinológus ellenőrzi a beteget, hogy pajzsmirigyműködése rendben
van-e. 5-10 százalékos testsúlycsökkenés már szép eredmény. Jómagam 15
százalékot szoktam javasolni a betegeimnek. Aki megtanul egészségesen
táplálkozni, az időnként megengedhet magának egy kis vétkezést is. Gondolok itt
olyasmire, hogy mondjuk vendégségbe hivatalos, ahol elég furcsán adná ki magát,
ha semmit se fogyasztana. Természetesen ezzel nem szabad visszaélni, mert a
kilók könyörtelenül visszajönnek.
Mire érdemes figyelni az élelmiszer-vásárláskor?
– Érdemes figyelni, mennyi a tápértéke egy-egy élelmiszernek. A baj csak az,
hogy viszonylag kevés csomagoláson olvashatók ilyen adatok. A joghurtokon, a
kenővajakon kívül nem nagyon találni olyat, amin ezek az adatok megtalálhatók.
Sokan felteszik a kérdést, hízunk-e a kenyértől. Le kell-e mondanunk róla, hogy
lefogyjunk stb.? Nem kell, de kevesebbet és a megfelelőt kell fogyasztani
belőle. Kaphatók már olyan egészséges teljes őrlésű kenyerek, zsemlyék, amelyek
hozzáadott rostanyagot is tartalmaznak, és kitűnően csillapítják az éhséget.
Egyetlen hátrányuk, hogy drágábbak, mint a fehér kenyér. Nagy probléma nálunk,
hogy kevés a biobolt, ahol egészséges élelmiszereket lehet kapni, de a
hipermarketekben általában már fellelhetőek. Aki redukciós diétát folytat, annak
tilos a disznóhús, és minden olyan húsféleség, amely sok zsírt tartalmaz. Annak
el kell felednie a rántott húst, a zsírban, olajban sülteket. Többször és
keveset kell, akár naponta hatszor is, táplálkoznia. Nem vagyok híve annak a
nézetnek, hogy este hat után már semmit sem szabad enni. Igenis, ha valaki éhes,
egyen, de már csak keveset és valami könynyűt. Nem jó taktika, ha az ember
kiéhezteti magát olyannyira, hogy a végén már felfalná a hűtőszekrény egész
tartalmát. Ha jelentkezik az éhségérzet, csillapítsuk, de ne tömjük tele
magunkat pukkadásig.
Brogyányi V. Júlia
Szabad Újság honlapja: www.hhrf.org/szabadujsag