Dobos László

A kultúra útja

Változás lesz a pozsonyi Magyar Kulturális Intézetének élén. Lejárt Czimbalmos Éva meghosszabbított ötéves megbízatása. Elődei Kiss László, Sunyovszky Szilvia, majd Kelemen Gertrúd – az alapozók. Az intézmény 1988-tól fokozatosan terebélyesedett. 1988 januárjában foglalta el mostani székházát a valamikori Védcölöp – Palisády – utcában. Czimbalmos Éva 2000 szeptemberében vette át az intézet kormányzását. Az elmúlt öt évben rangos nemzeti fórummá nőtt a pozsonyi Magyar Kulturális Intézet. A Kárpát-medence térségében méltó küldetéséhez, méltó a térség, a magyar kultúra értékeihez.

Az intézet küldetése nyilvánvalóan a magyar nemzeti kultúra felmutatható értékeinek terjesztése és a kultúra kapcsolatainak bővítése. Az intézmény programja nagy területet fog be. Kiállítások, irodalmi, zenei, tudományos rendezvények, a színház, filmművészet, tánc nemzetközi fesztiváljai. A Magyar Kultúra Napjai Pozsonyban című rendezvénysorozatban a zenei, színházi, irodalmi, képzőművészeti programok mellett helyet kapott a magyar filmkultúra is... Tudományos tárgyú rendezvények, oktatási tevékenység, nyelvtanfolyamok, nagy érdeklődés mutatkozik a magyar nyelv iránt... A magyar kortárs irodalom bemutatkozása során számos magyar írót ismerhetett meg Pozsony... Magyar Kulturális Napok Kassán, Pozsonyban... A kiadói koraesték., a szlovákiai magyar könyvkiadókat bemutató rendezvénysorozat, vendégelőadások ...

Az intézet jelentős mértékben kivette s kiveszi részét a szlovákiai magyar társulások által szervezett szinte valamennyi országos programból – Rimaszombat, Martos, Jókai Napok, Duna Menti Tavasz...

Évi 120-200 rendezvényen vesz részt saját programokkal... Jelen van a nemzetközi fesztiválokon, a felvidéki magyar szervezetek országos jelentőségű rendezvényein. A 90-es évektől kezdődően, ahogy gyengítették és rombolták a Csemadokot, a Magyar Kultúra Intézménye szinte párhuzamosan haladva próbálta pótolni a veszteséget. Tudatosítva, hogyha szétszórtan is, de egy magyar kultúra van. S a regionális rendezvények, a kapcsolatrendszerek az ország szlovák intézményeivel és területeivel... Ez a sokféle tevékenység felerősíti, gazdagítja, színezi a szlovák szellemi életet is.

A kultúra természete nem ismeri el az alárendeltséget, másodrendűséget. Csak az egyenrangúsággal, az egyenjogúsággal képes élni, létezni s építkezni. A kultúra képes jó szomszédi kapcsolatot, viszonyt alakítani. Csak a saját földjéről, udvarából, saját nyelvére épülve képes humánumot, szépet, emberi egyenlőséget, szabadságot pártolni s alkotni. Igen, a saját ész, a saját történelem, a lélek, az erkölcs alkotta kultúra képes maradandó ösvényt taposni.

A pozsonyi Magyar Kulturális Intézet Czimbalmos Éva és munkatársai, s környezete ezt az utat járták. Új utat tapostak. S elértek a felvidéki magyar kultúra magaslatára is. S ezáltal felmagasodott a szlovákiai (felvidéki) magyar kultúra önállósulásának, autonómiájának pontjához. Megszenvedett múlt, megérdemelt jövő.

Az elmúlt öt esztendő válaszolt a tennivalókra: felismerte a szétdarabolt nemzeti kultúra részeit egy útra kell terelni. Önrendelkezést, autonómiát adni s ezt törvényileg intézményesíteni. Az önállóság, a szolidaritás, a másokat tisztelő életérzés pozitív emberi cselekvések irányába hat. A kultúra nem ismer határokat, nem ismeri el az elfogult nacionalista megkülönböztetéseket és tiltásokat. Az igazi kultúra szabadságot lehel és áraszt. A kultúra autonómiájával partnerség alakul, egyenlőség, a hivatalos másodrendűség és alázat helyett.

Tisztelet Czimbalmos Évának ezért a bő termésű, öt esztendős küzdelméért. És tisztelet mindazoknak, akik kívánják, akarják, munkálják a felvidéki magyar kultúra autonómiáját.
 

 


Szabad Újság honlapja: www.hhrf.org/szabadujsag

A forráslap címlapja: 2005. június 15-is (24.) szám