Az Ünnepi Könyvhétre megjelent Duray Miklós új könyve Ne félj, csak higgy!
címmel a Szabad Tér kiadó gondozásában Duray Miklós új könyve. A kötet alcíme is
beszédes: Ki bitorol bennünket, avagy Szavazás a nemzetről? Az Ünnepi Könyvhétre megjelent Duray Miklós új könyve Ne félj, csak higgy!
címmel a Szabad Tér kiadó gondozásában Duray Miklós új könyve. A kötet alcíme is
beszédes: Ki bitorol bennünket, avagy Szavazás a nemzetről?
Az előszót Koltay Gábor jegyzi, aki az indító bekezdésben egy, a Magyar
Igazolványát büszkén mutató erdélyi idős asszonyt idéz: „… ha ránézek, eszembe
jut, hogy maguk, odaát nem felejtettek el engem.” A könyv borítóján pedig egy
1920-ban készült fotóról hattagú család néz velünk szembe elszántan, és a leány
kezében egy tábla: „Ne félj, csak higgy!” Koltay Gábor Durayról ezt írja: „Azon
kevés hiteles magyar személyiségek egyike, aki a földindulásszerű társadalmi
változások közepette is megőrizte arca tisztaságát, egykoron kimondott szavai,
gondolatai hitelességét. Több mint negyven éve élő nemzeti lelkiismeretként
igyekszik érvelni, magyarázni, kérni, ha kell veszekedni, de leginkább szívós
következetességgel feltárni a múltat, értelmezni a jelent, s megtisztítani a
jövőbe vezető utat.”
A kötetben Duray Miklósnak a népszavazás, a MÁÉRT kettészakadása és az elmúlt év
más érdekfeszítő eseményei kapcsán született írásai, értekezései és beszédei
jelentek meg, emellett a könyv több érdekes interjút, dokumentumot is tartalmaz.
Duray Miklós nevéhez fűződő korábbi gyűjteményes kötetek után – mint a Kettős elnyomásban, Önrendelkezési kísérleteink, a Változások küszöbén valamint a Hazától a nemzetig – most nem több év termését, hanem csupán egyetlen év eseményeire reagáló dokumentumokat rendezett kötetbe a szerző, és tegyük hozzá, a szerkesztő is, aki nagyon alapos munkát végzett, és az írások sorrendje, fejezetekbe szerkesztése jó dramaturgiai érzékről tanúskodik. A kötet szerkesztője, Maleczki József írta a könyv zárszavát is.
Az első írás a Kossuth Rádió nagy sikerű Egy csepp emberség című műsorában elhangzott vallomás, amelyben Duray Miklós az édesanyjától kapott útravalót idézi, s a rádióban elhangzott gondolatait most fiának, Áron Bálintnak ajánlja.
A Himnusz születésének százhatvanadik évfordulója kapcsán Kölcsey Ferenc szülőfalujában, a sződemeteri református templomban mondott beszéddel indul a Nemzet és emlékezet fejezet. Figyelemreméltó Duray sokoldalúsága, és alapos felkészültsége egy-egy témakörben. Helyet kapott Szervátiusz Tibor szobrászművész életmű-kiállítására készült nyitóbeszéd, amelynek címe egyetlen mondatba sűríti Szervátiusz életútját: „A legszörnyűbb börtön az idegenek bitorolta szülőföld”. A Selye János Egyetem megnyitása, a királyhelmeci Millenniumi dísztér, a március 15-i ünnepségek, a Szép Felvidékünk képeskönyv megjelenése is mind-mind megszólalásra ösztönözte a szerzőt.
A következő fejezet az Európai Unióban nyíló új lehetőségekről, megoldatlan gondokról, a nemzet útkereséséről szól. A Párkány-Esztergomban tartott konferencián mondott előadás, a Szabad Újságban közölt, a Pátria Rádióban elhangzott interjúkat és a Hídlapban megjelent cikkeket is tanulságos újra elolvasni. A prágai Beneš szobor felállítása idején született írásában Edvard Benešről summásan azt írja Duray: „Szabadkőműves volt, fasiszta lett belőle!”.
A december ötödikei népszavazásról, annak tanulságáról több értekezést találunk a könyvben. A legnagyobb érdeklődést minden bizonnyal a Gyurcsány Ferenccel folytatott emlékezetes televíziós vita szövege váltja majd ki, mert a leírt szövegét olvasva, a népszavazás kudarcának ismeretében, még elkeserítőbb újra átélni a 64 percet, amit a televízió képernyője elé szegezve töltöttünk a népszavazás előtt két nappal.
„Miért szakadt ketté a MÁÉRT?”, ezt a kérdést próbálja megválaszolni Duray egy tanulmányában. S a függelékben olvashatjuk a MÁÉRT ülést követő rádióinterjúk szövegét, és azt is, hogyan vélekednek a HTMH és a Miniszterelnöki Hivatal meg nem nevezett hivatalnokai Duray Miklós alapos elemzéséről.
Végül Koltay Gábor alkotásának, A velünk élő Trianon televíziós filmsorozat két epizódjának – a Felvidékkel kapcsolatos történelmi tényekről, tendenciákról szóló fejezetnek, és a rendszerváltozás időszakát összegző fejezetnek – a teljes szövegét találjuk a könyv végén.
Tisztábban látnak majd mindazok, akikhez eljut Duray Miklós új kötete. Annyira frissek még az élmények, amelyek e könyv megjelenését ihlették, hogy minden mondata az elevenünkbe vág.
Pogány Erzsébet
Szabad Újság honlapja: www.hhrf.org/szabadujsag