Megyei választások. Pavol Hrušovský, a parlamenti elnöke november 26-ra írta ki az önkormányzati kerületi regionális választásokat A megyefőnök-választás második fordulóját december 10-én tartják
Szlovákia Kommunista Pártja jelezte, beterjeszti a regionális és az előrehozott parlamenti választások együttes megtartására vonatkozó javaslatukat is. Vladimír Ďaďo, a parlamenti frakció elnöke úgy véli, a mostani politikai helyzetben az előrehozott választások megtartása lenne a legjobb megoldás. A kommunisták szerint a kormánykoalíció nem hivatkozhat heterogén összetételére, mert egy jobboldali koalícióról van szó, amelynek teljesítenie kellene választási programját. Továbbá Ľudovít Kaník munka-, szociális és családügyi miniszter lemondását is kezdeményezik majd a parlament júniusi ülésszakán.
Fronc perel. Martin Fronc oktatási miniszter személyiségvédelmi pert indít Katarína Tóthová HZDS-képviselő ellen. A tárcavezető szóvivője azt nyilatkozta, hogy Tóthová a parlamentben elhangzott állításaival az állami intézmény jó hírét is megkérdőjelezte, a feljelentést ezért a tárca nevében teszik meg. A HZDS képviselője azzal gyanúsította meg a minisztert, hogy 15 millió koronát adományozott a Szlovák Műszaki Egyetemnek, ahol fia posztgraduális tanulmányait végzi.
Születési segély. Ľudmila Mušková HZDS és Róbert Madej Smer-képviselők a
gyermek megszületésekor járó egyszeri segély támogatás emelését indítványozzák.
A jelenlegi törvény kiegészítéseként ennek értelmében plusz hatezer koronát
kapnának a szülők, tehát a segély 10 320 korona lenne. A törvényjavaslat
előterjesztői úgy vélik, az első gyermek születésénél a legnagyobbak a kiadások.
Mindenki fizesse a tévé- és a rádióilletéket? A közszolgálati Szlovák Rádió
vezetősége továbbra is arra törekszik, hogy a parlament ismételten napirendre
tűzze az előfizetői illetékekre vonatkozó javaslatot, amelyet Dušan Jarjabek és
Dušan Čaplovič Smer-képviselők terjesztettek elő. Az új javaslat értelmében
minden háztartásnak konceszsziós illetéket kellene fizetnie, mivel a
Statisztikai Hivatal kimutatása szerint a hazai háztartások 99%-a rendelkezik
rádióval, 98%-a pedig televízióval. Jaroslav Rezník, a közszolgálati rádió
vezérigazgatója szerint a törvényjavaslat elfogadása után megkétszereződne a
rádió és a televízió bevétele. A jelenlegi nehézségek ellenére nem tervezik sem
a a műsoridő , sem a személyi állomány csökkentését, mondta a rádió
vezérigazgatója.
Mikuláš Dzurinda miniszterelnök arra kérte fel a KDH-t és az ANO-t, kerüljék az elvi konfliktusokat, amelyek a kormánykoalíció felbomlását idézhetnék elő. Most lecsillapodott a helyzet, a múlt hét szerdai koalíciós ülésen sikerült megoldani a költségvetésre vonatkozó kérdéseket is. A KDH kijelentését, miszerint ha az ANO még egyszer megszegi a szerződést, akkor viszszahívják a gazdasági minisztert, Dzurinda már egyoldalú múltbeli kijelentésnek tartja. A kormányfő úgy véli, még ebben a választási ciklusban esély van arra, hogy elfogadják a felsőoktatási tandíj bevezetésére vonatkozó törvényt.
A kormány jóváhagyta Ivan Mikloš pénzügyminiszter beterjesztését, aki visszahívta az Eximbank felügyelőtanácsából Hideghéty Árpádot. Helyére Bolemant Lilla, az építésügyi és régiófejlesztési hivatal igazgatója kerül. Az Eximbank 2004-ben csaknem 67 millió koronával támogatta a szlovák árukivitelt. A hazai export tavaly 2003-hoz viszonyítva 22,7%-kal nőtt.
A kormány tudomásul vette a 2004-es év költségvetési zárszámadását. Eredetileg a múlt évben 4 százalékos bruttó nemzeti össztermék- deficittel számoltak, jelentette ki Peter Papanek pénzügyminisztériumi szóvivő. Az államháztartás deficitje a múlt évben 48 milliárd 800 millió koronát tett ki, ez a bruttó nemzeti össztermék 3,3%-a.
A kormány jóváhagyta Daniel Lipšic igazságügyi miniszter javaslatát, hogy a külföldön élő szlovákok ügyeivel egy kormányhivatal mellett létesülő főtitkárság foglalkozzon. Ennek értelmében nem hoznak létre külön hivatalt. A kérdésről a végső döntést a parlament hozza meg, közölte Vilma Prívarová, a külföldi szlovákok biztosa.
Eduard Kukan külügyminiszter úgy vélte, az elutasító szavazások ellenére is
folytatni kell a ratifikációs folyamatot a további 13 tagállamban. Szlovákia
határozottan, minden erejét latba vetve kiáll amellett, hogy ez a folyamat
minden országban végbemenjen. „Úgy vélem, hogy ezt a folyamatot a tagállamok
többsége támogatja” – nyilatkozta a szlovák sajtóirodának a külügyminiszter.
Tárcaközi egyeztetés folyik a szlovákiai anyakönyvi törvényről is. Mint azt
Alena Koišová, a belügyminisztérium sajtóosztályának munkatársa elmondta: a
módosítás megszünteti azt a lehetőséget, hogy a nem szlovák nemzetiségű nőnemű
állampolgárok az –ová szlovák nőinév-képző nélkül anyakönyveztessék
vezetéknevüket. A jelenleg hatályos rendelkezés ugyanis egyrészt ellentmond az
államnyelvről szóló törvénynek, másrészt: diszkriminálja azokat a szlovák
nemzetiségű nőket, akik külföldivel lépnek házasságra, mégis kizárólag ovásított
formában kerülhetnek be az anyakönyvbe.
Ezerkétszáz személyt kérdeztek meg nemrég Szlovákiában a Beneš-dekrétumokkal kapcsolatban egy közvélemény-kutatás során. Az eredmény a készítőket is megdöbbentette, hiszen a válaszolók 25,9%-a helyesli, hogy a kollektív bűnösség elve alapján kitelepítették és csehországi kényszermunkára hurcolták a magyarokat.
A megkérdezettek nemzetiségi megoszlását vizsgálva a felmérés eredménye szerint a szlovákiai magyarok 13,3%-a teljesen, további 16%-a pedig inkább egyetért azzal, hogy a magyarokat a II. világháborút követőn meghurcolták. A választói pártreferencia alapján is vizsgálták a kérdést. Ebből kiderült, hogy a kommunista párt, a Szlovák Nemzeti Párt és a Smer választóinak nagy hányada ért egyet a Beneš-dekrétumokkal, de a Magyar Koalíció Pártjának támogatói közül is 10,4% dokumentumot helyeslők aránya.
Duray Miklós, az MKP ügyvezető alelnöke szerint a Beneš-dekrétumok ügyében nem lehet legitim felmérést végezni, mivel a polgárok nem rendelkeznek megfelelő információkkal. Szerinte a magyar kisebbség képviselői nem válaszolnak őszintén, ha a közvélemény-kutatást nem magyarok végzik. Ezért a felmérésből nem lehet végső következtetéseket levonni.
A szlovákoknak meg kell érteniük, hogy a magyarok fájdalma jogos, amit Trianon miatt éreznek. A magyaroknak viszont azt kellene megérteniük, hogy a szlovák nemzetnek joga volt az önrendelkezésre – nyilatkozta a SME napilapban Szarka László szlovákiai származású történész, a Magyar Tudományos Akadémia Kisebbségkutató Intézetének igazgatója. „Mindkét esetben nélkülünk döntöttek rólunk” – mondta a történész. – „A döntéshozó nagyhatalmak eleve kizárták a kölcsönös megegyezés lehetőségét, mert különbség van a között, ha a felek a válást megelőzően meggyeznek, vagy úgy mennek szét, hogy az egyik dicsőségként, önálló nemzetállama megalakulásaként, a másik fél pedig rákényszerített döntésként éli meg az eseményeket.” Ezt a megközelítést szorgalmazza Szarka László a szlovák és magyar történészek vegyesbizottságában is.
Karel Gott, a cseh könnyűzene világhírű személyisége úgy véli, hogy Edvard
Beneš nem tartozik a cseh nemzet nagyjai közé, mert tevékenységével többet
ártott a cseheknek, mint segített. „A kitelepítés rendezetlen szakaszára
gondolok, amikor szinte terrorizálták a civileket. Nem ismerem el a kollektív
bűnösség elvét, az emberek elűzetését, akik családjai évszázadokon keresztül
velünk éltek együtt, függetlenül attól, hogyan viselkedtek a (náci) megszállás
alatt. Ezek olyan dolgok, amelyek Benešnél kezdődtek.” – mondta a népszerű
prágai „aranycsalogány” a Magazín Dnesben, a Mladá Fronta Dnes című lapban
megjelent terjedelmes interjújában.
Mint ismeretes Karel Gott neve újabban a politikai berkeiben is felbukkan. Sokan
vannak, akik azt szeretnék, hogy ő legyen a következő cseh államfő. (MR, mno.hu,
mti)
---
Vizsgálati fogságban van Gál László, mivel másfél millió koronás csúszópénz elfogadásával gyanúsítják. A kormány azonnali hatállyal visszahívta őt a Nagyszombati Kerületi Földhivatal éléről, ahol 2004. január 15-től töltötte be a vezetői tisztséget. Helyét Vladimír Benčat foglalja el. Az MKP galántai járási elnöksége párttagsága megszűnéséről is döntött. Gál 15 napon belül fellebbezhet ez ellen az MKP országos etikai bizottságánál.
A községekről szóló törvény elfogadott módosítása értelmében a kormány
dönthet a községek felosztásáról. A módosítás alapján elválaszthatók a községek
egyes részei, ha a népszavazáson a szavazóknak legalább 75 százaléka emellett
voksol. Ennek azonban az a feltétele, hogy az elszakadó területrészben ne legyen
olyan központi létesítmény, amelytől a község teljes működése függ. A különváló
résznek külön kataszteri bejegyzéssel kell rendelkeznie. Az eddig érvényes
törvény értelmében az újonnan keletkező községnek 3000 lakossal kellett
rendelkeznie, ezt a cikkelyt az új törvény módosítja, és nem írja elő a lakosság
létszámát.
A Szlovákiai Városok és Falvak Társulása felkérte Ivan Gašparovič köztársasági
elnököt, hogy küldje vissza a parlamentnek a községekről szóló törvény
módosítását. A május 25-én elfogadott törvény Michal Sýkora szerint sérti az
önkormányzatok alapvető jogait, mivel a kormánynak adja meg a jogot, hogy a
község szétválásáról az önkormányzat beleegyezése nélkül döntsön. A ZMOS úgy
véli, a törvénymódosítás ellentétben áll az Európai Önkormányzati Chartával és a
szlovák alkotmánnyal is, amely az önkormányzatokat önálló közigazgatási
egységnek tekinti.
A trianoni békeszerződés 85. évfordulóján Rozsnyón felvonuló szlovák neonácik közül többen meggyalázták Kossuth Lajos szobrát. A Szlovák Közösség (SP) és az Új Szabad Szlovákia (NSS) több száz hívei (nem voltak száznál többen az egykori fasiszta Hlinka-gárda fekete egyenruháit utánzó öltözetben vonultak szlovák és román zászlók alatt, „Álljuk útját a magyar sovinizmusnak !” feliratú transzparens alatt vonultak végig a városon. Főszónokuk, Marián Kotleba kijelentette: eredményesen fognak küzdeni azért, hogy „a magyar keselyű, Kossuth” szobra eltakarodjon a városból. Ennek érdekében a szobor felállítói ellen, bűncselekmény gyanújával feljelentést tesznek a rendőrségen.
Misszió 21—Új Keresztény Demokrácia néven új pártot alapít Ivan Šimko független képviselő. Az alakuló konvent ülését június 25-én tartják Pozsonyban. A pártot május 27-én jegyezték be a belügyminisztériumban. A Misszió 21 a modern európai keresztény demokrácia érvényre juttatását tűzte ki célul, nyilatkozta a szlovák sajtóirodának Ivan Šimko. Az új neokonzervatív párt mérsékelni kívánja a politika hatását a polgári társadalomban. Programja alapján a KDH és az SDKÚ között helyezkedne el.
Eperjesen ülésezett a Néppárt—Demokratikus Szlovákiáért mozgalom országos
közgyűlése. Felszólalásában Vladimír Mečiar azt hangsúlyozta, hogy a néppártnak
a következő, 2006-os parlamenti választásokon legkevesebb 20%-ot kell szereznie.
Saját koalíciókötési esélyeit jónak tartja, választóinak elvesztését azonban a
kormányzási esély növelése érdekében sem fogja kockáztatni. A párt középtávú,
2013-ig terjedő programot, illetve hosszú távú, 2040-ig szóló stratégiát fog
megfogalmazni, a választások után pedig a reformok olyan megváltoztatását hajtja
végre, amely segíteni fogja a lakosságot az uniós életszínvonal mielőbbi
elérésében. Az oktatásügyben és egészségügyben csökkentett, legfeljebb 8
százalékos áfa-kulcsot kíván bevezetni, és olyan külföldi beruházásokra helyezi
majd a súlyt, amelyek több mint tíz évig maradnak az országban. A Néppárt átfogó
alkotmánymódosítást tervez, kétkamarás parlamentet szeretne és össze akarja
vonni az államfő és a kormányfő tisztségét. „Ez a kormánykoalíció hasonló
összetételben már soha nem ismétlődhet meg” – mondta Mečiar. Hozzátette, hogy a
HZDS nem kínál a választóknak sem parttalan liberalizmust, sem szociális
kuruzslást. A pártot nyugtalanítja az MKP-nak a világháború után kialakult
hatalmi helyzetre vonatkozó változtatási szándéka, mint fogalmazott, a párt az
etnikai kártyával játszik. A HZDS azonban nem fogja az állam építésében az
etnikai elvet érvényesíteni, szögezte le az elnök.
A közgyűlés Ismét Vladimír Mečiart választotta a párt elnökévé. A módosított
párt-alapszabályzat értelmében hat helyett csak két alelnöke lesz a DSZM-nek,
most Viliam Veteška és Milan Urbáni tölti be a tisztséget. (pátria)