Pár nappal azután, hogy a francia népszavazás elutasította az Európai Unió alkotmányát, Hollandiában is hasonló eredményt hozott a referendum. A különbség csak annyi, hogy a holland népszavazás nem volt ügydöntő erejű. A kialakult helyzetről Duka Zólyomi Árpádot, a Magyar Koalíció Pártja EP-képviselőjét kérdeztük.
Milyen a hangulat most az Európai Parlamentben?
– Általában tanácstalanság és bizonytalanság jellemzi az EP képviselői többségének hangulatát. Mindazonáltal némelyek – még a néppárti frakción belül is – örömmel fogadták az elutasítások hírét, pl. a brit képviselők, a cseh ODS és a szlovák KDH képviselői. Annak ellenére, hogy szinte mindkét eredmény előre borítékolható volt, meglepő, hogy azok az országok utasították el az EU működését összefoglaló és leegyszerűsítő dokumentumot, amelyek több mint 50 éve az európai közösséget alapították.
Milyen üzenete van a két népszavazás eredményének?
– A két negatív eredmény komoly politikai figyelmeztetés, nyilvánvalóan nagy
befolyást gyakorol a közösség további működésére és a tagállamok kölcsönös
együttműködésére. Bizonyos értelemben Franciaország és Hollandia a kibővített
európai közösség megbízhatatlan tagjává vált.
Válságban van az EU?
– A kialakult bonyolult és feszült helyzet ellenére nem beszélhetünk súlyos válságról, nem kell tartanunk az EU szétesésétől. Az továbbra is rendelkezik hatályban lévő és a saját működését biztosító alapszabállyal. Az évtizedek alatt bejáratott mechanizmus nem eshet szét egyik pillanatról a másikra.
A kialakult nehéz helyzetből mi jelentheti a kiutat?
– Az Európai Tanács feladata, hogy kiutat találjon, s ez feltehetőleg már a júniusi csúcson téma lesz. Az EU eddigi fejlődése is azt valószínűsíti, hogy a kialakult helyzet kezelhető, például úgy, hogy az alkotmányos szerződés legfontosabb részeit fokozatos implementációval mentik át – akár parlamenti jóváhagyások nélkül. (oriskó)