Heteken át késő estig dolgozott a szőgyéni tájház tetőjén a mester.
Egyedül – legalábbis én úgy láttam, ha időnként arra jártam. ,,A jó nádtető
titka a precíz munka“ – szólt le a magasból, mikor észrevette, hogy kíváncsian
figyelem.
Itt az ideje, hogy megmozgassuk elgémberedett ízületeinket – jött le a tetőről
hívásomra. Józsi, a társa is előkerült a padlástérből, aki ,,láthatatlanul“
segítette a mester munkáját.
Nem mindennapi foglalkozást űz. Kitől sajátította el a nádtetőkészítést? –
kérdeztem Novák Iván kisújfalusi mestert.
– Újfalura nősültem, és mint tudvalévő, a falu melletti mocsarakban bőven
terem a nád. A különleges növény- és állatvilágú láp azonban természetvédelmi
terület, így a nádnak csak az egyharmadát termelhetjük ki. Télen nádvágással
foglalkozom és ezt az alapanyagot használom a tetők készítéséhez. A
nádtetőkészítés fortélyait magyarországi mesterektől lestem el, amikor a múlt
század nyolcvanas-kilencvenes éveiben itt, Szlovákiában tolmácsként kísértem
őket. Nagyon érdekelt ez a munka. Kezdetben cégnél dolgoztam, de nem fizettek
rendszeresen, ezért úgy gondoltam, a saját lábamra állok.
Mi a jó nádtető titka?
– Bele kell tenni azt a nádmenynyiséget, amennyit kíván, és alapos munkát
kell végezni: megfelelően rögzíteni és erősen beverni. Lazán dolgozva ki lehet
spórolni belőle az alapanyagot, mert szemre úgy látszik, megvan a vastagsága. Én
lassan dolgozom, és sokat foglalkozom azzal, hogy jó minőséget adjak ki a kezem
közül. Ahogy gyűlik a tapasztalatom, sok mindent újítok a munkán. A tető
szegésére egy teljesen új megoldást találtam. A húszcentis tetőt nem ismerem el.
Igaz, szép, de egyáltalán nem tartós. Remélem az általam készített hatvancentis
nádtetők – némi közbülső javítással – kibírnak egy emberöltőt, vagy akár többet
is.
Fontos a nád minősége?
– Sajnos nálunk kevés a nád és gyengébb minőségű, mint a magyarországi –
ezért behozatalra szorulunk. Tapasztalatom szerint azonban a tető élettartama
nem a nád minőségétől, hanem az elvégzett munka lelkiismeretességétől függ.
Van igény az effajta tetőfedésre?
– Egyre nagyobb. Környékünkön két brigád dolgozik és fél évre előre el
vannak látva megrendelésekkel. Készítettem már nádtetőt templomra, múzeumra,
tájházakra, ravatalozóra, családi házakra. Rengetegen rendelnek napernyőket
nádból is. Az építészek egyre kreatívabbak, különleges tervekkel rukkolnak elő.
Mindig próbálom a megrendelő elképzeléseit maradéktalanul megvalósítani.
Éjjelenként a megoldáson gondolkodom, de a munkatársaimtól is tanácsot kérek.
E tetőtípusnak hátránya szinte nincs. Régen a parasztnak a nádtető került a
legolcsóbba, manapság viszont pont fordítva működik a világ, hiszen annak
ellenére, hogy mindenki megengedhetné magának, csak a pénzesebbek rendelnek
ilyet. Négyzetmétere a vastagságtól függően úgy ezer korona körül lehet. Télen
melegen tartja a házat, nyáron pedig hűvösen. Csatornára sincs szükség, az
esővizet a földön vezetik el.
Milyen karbantartást igényel a tető?
– Jó, ha kétévenként megnézetjük szakemberrel, mert jobb megelőzni, mint
orvosolni a bajt. Az általam készített tetőkön az első javítás úgy tíz év múlva
esedékes. Ekkor új náddal pótoljuk a korhadt részeket, és az egész tetőt
bekeményítjük. Fontos még az évenkénti permetezés a darazsak és a bogarak ellen.
Ha a tető szakszerűen le van verve, a madarak se fészkelnek bele.
Bokor Klára