Hírek - röviden

Már utalják a támogatásokat

Két részletben utalják a Magyarországról érkező oktatási-nevelési támogatásokat. Azon iskolák diákjai számára, akik még március 20-ig benyújtották a pályázatokat, a napokban már megérkezik a pénz a számlájukra, míg azok, akik az április végi határidővel pályáztak, várhatóan két héten belül kapják meg a támogatást. Erről Zsille Béla, a Pázmány Péter Alapítvány ügyvezetője tájékoztatta lapunknak, aki azt is elmondta, hogy a kuratórium egy pályázatot sem utasított el.

Az Amnesty International bírálatai

Az Amnesty International kiadta a 2004-es évet vizsgáló országjelentéseit. Szlovákiával szemben is merültek fel kifogások, elsősorban amiatt, hogy az ezidáig nem vizsgálta ki pártatlanul és hitelesen a roma nők sterilizálásának ügyét, ám az ország megjelent a durva bánásmódot alkalmazott országlistán is. A jogvédő szervezet egyébként Pozsonyban tartotta az EU-államokban működő tagjainak közgyűlését. (A Magyarországot ért kifogásokat lapunk 14. oldalán ismertejük)

Brüsszelben járt az KMP-delegációja

Bugár Béla, a Magyar Koalíció Pártjának elnöke Bárdos Gyula frakcióvezető és Bara Zoltán külügyi titkár kíséretében 2005. május 31-én látogatást tett Brüsszelben, az Európai Parlamentben. A delegáció többek között megbeszéléseket, egyeztetéseket folytatott Szájer Józseffel, a Fidesz európa parlamenti képviselőjével; Lorenzo Cezaval, az EPP-ED frakció alelnökével, Ján Figeľlel, az EU szlovák biztosával, Elmar Brokkal, az EP Külügyi Bizottságának elnökével és Hans-Gert Poetteringgel, az EPP-ED frakció elnökével is.

Kukan csalódott a franciák miatt

Nagy csalódásnak nevezte Eduard Kukan külügyminiszter a franciaországi népszavazás eredményét. Sajtóértekezleten kijelentette, hogy teljes mértékben tiszteletben tartja a francia választók véleményét, és most a kormányon múlik, hogyan fogadja ezt. Kukan hangsúlyozta, hogy a választók gyakran másról savaznak, mint ami a népszavazás tétje. Úgy vélekedett, helytelen volt az, hogy a franciaországi kampány során többet beszéltek a gazdaságról és a belpolitikáról, mint az európai alkotmányról. A külügyminiszter reményét fejezte ki, hogy a hollandok szerdán támogatni fogják az alkotmány elfogadását.

A községek felosztásának lehetőségei

A községekről szóló törvény elfogadott módosítása értelmében a kormány dönthet a községek felosztásáról. A módosítás alapján elválaszthatók a községek egyes részei, ha a népszavazáson a szavazóknak legalább 75 százaléka emellett voksol. Ennek azonban az a feltétele, hogy az elszakadó területrészben ne legyen olyan központi létesítmény, amelytől a község teljes működése függ. A különváló résznek külön kataszteri bejegyzéssel kell rendelkeznie. Az eddig érvényes törvény értelmében az újonnan keletkező községnek 3000 lakossal kellett rendelkeznie, ezt a cikkelyt az új törvény módosítja, és nem írja elő a lakosság létszámát.

Slota háborog Attila miatt

Dzsingisz kánhoz, Napóleonhoz, Hitlerhez és Sztálinhoz hasonló kegyetlen zsarnoknak nevezte Attila hun vezért Szlovák Nemzeti Párt (SNS). A nacionalistákat feldühítette, hogy Csicsón szobrot állítottak a hun vezérnek. Az SNS nyilatkozatában a szoboravatón beszédet mondó Csáky Pált „az európai integráció fogalmával gyalázatosan visszaélő” politikusnak nevezte. Jan Slota a SITA hírügynökség fizetett sajtószolgálatánál közzétett tiltakozásában „az őspogány életmód szlovákiai népszerűsítésének, az egyes irredenta magyar önkormányzatok és szervezetek céltudatos provokációja folytatásának” nevezte, hogy Attila szobrát szlovák földön merészelték felállítani.

Apolló híd Pozsonyban

Pozsony városi képviselőtestülete döntése értelmében valószínűleg Apolló hídnak nevezik majd az új Duna hidat. Végső döntés még nem született, de a képviselők megismételt szavazással is úgy határoztak, hogy ezt az elnevezést terjesztik elő júniusi ülésükön. Többen azzal érveltek, hogy a lakosság körében sokan II.János Pál pápáról vagy Jozef Murgašról szeretnék elnevezni a hidat, a testület azonban kikötötte, hogy személyiségről nem lehetvelnevezni. Az eddig Kassai úti hídként ismert építményt valószínüleg szeptemberben adják át a forgalomnak. A képviselőtetsület megszavazta azt is, hogy mintegy 200 millió koronával hozzájárul a hiányzó költségekhez. Körülbelül még ugyanennyi pénzre lenne szükség a híd befejezéséhez. (pátria)