Eseményekben dús volt a szlovák törvényhozás múlt heti ülésszaka. A számos második olvasatba utalt törvényjavaslat mellett néhány „rázós” jogszabály sorsa is eldőlt. A kormánypártok és az ellenzék sem beszélhet teljes sikerről vagy kudarcról.
Két héttel ezelőtt a parlament nem szavazta meg a Martin Fronc ellen
benyújtott bizalmatlansági indítványt, az oktatási miniszter további
sikersorozata azonban megszakadt. A diákhitelekről és a felsőoktatási
intézményekben bevezetendő tandíjról szóló törvény szavazásánál csaknem telt ház
volt az ülésteremben, a 146 képviselő jelentős többséggel (79-en) elutasították
a reformtörvényt. A kormánypártok közül MKP, az SDKÚ és a KDH támogatták a
törvény-tervezetet, az ANO viszont nemmel szavazott, és ez döntött.
Mečiar amnesztiájáról
Kudarcba fulladt az az igyekezet, hogy utólag hatálytalanítsák Vladimír Mečiar egykori kormányfő azon amnesztiarendeletét, melyet Michal Kovác volt köztársasági elnök fiának elrablása ügyében bocsátott ki. A KDH által kezdeményezett javaslat elfogadásához alkotmányos többségre lett volna szükség, azaz 90 szavazatra, ám még a jelenlévők többsége sem támogatta azt. Nem volt egységes az MKP képviselőinek szavazása sem, tizenheten igennel szavaztak, Bastrnák Tibor és Kvarda József közvetlenül a szavazás előtt elhagyta az üléstermet, Duray Miklós maradt, és nemmel szavazott. Vladimír Mečiar az amnesztiarendeletekre vonatkozó parlamenti szavazás után kijelentette, hogy a választások előtt nem fognak koalíciós tárgyalásokat folytatni a kereszténydemokratákkal.
A nyugdíjak valorizációjáról is döntött a törvényhozás. Eszerint idén a kisebb nyugdíjak július elsejétől arányukban nagyobb mértékben emelkednek. Az átlagbérnél, azaz 15 825 koronánál magasabb nyugdíjak most egyáltalán nem növekednek, ezért lehetett az alacsonyabb nyugdíjakat az érvényes jogszabály szerinti összegnél jobban emelni, és ezt anélkül, hogy a szociális tárcának erre külön pluszpénzt kellett volna előteremtenie. A mostani változás a nyugdíjakat 400 és 1105 korona közötti összeggel emeli. A törvényt hatályba lépéséhez még az államfőnek is alá kell írnia
A negyvenéves büntetőkódexet felváltó új törvényt minden nehézség nélkül elfogadta a törvényhozás. A 139 jelen lévő képviselő közül 117-en megszavazták azt. Daniel Lipšic igazságügyi miniszter elégedettségét fejezte ki, mondván, ezentúl szigorúbb büntetéseket kapnak a bűnözők, a törvénytisztelők pedig nagyobb védelmet. Az új kódex legfontosabb pontjai között tartják számon az alternatív büntetések (házi őrizet, közmunka) bevezetését, a maffia által elkövetett gyilkosságok életfogytiglani szabadságvesztéssel sújtását, a büntethetőség alsó korhatárának 14 évben való megállapítását, kényszerkezelés bevezetését a szexuális indíttatású bűncselekmények elkövetői számára és a ”kétszer és elég” elv beültetését a jogrendbe (azaz a második gyilkosságok után életfogytiglannal büntetnek).
A képviselők második olvasatba utaltak több törvénymódosítási javaslatot, így a szolgálati utakra járó étkezési pótlék szabályozásának módosítását és a szociális alap felhasználását szabályozó norma módosítását. Ez utóbbi szerint utazási hozzájárulásra lennének jogosultak azok, akik havi bére nem haladja meg a minimálbér kétszeresét. Ugyancsak második olvasatba került a pénzügyi szolgáltatók ügyfeleinek részleges kártérítéséről szóló javaslatot és a Nemzeti Emlékezet Intézetéről szóló jogszabály módosítására tett javaslat, amelyet Jozef Banáš képviselő terjesztett elő azzal a céllal, hogy írásszakértő is megvizsgálhassa a kommunista titkosrendőrség aktáinak eredeti példányait, ha az érintettnek kételyei vannak a benne szereplő aláírások hitelességével kapcsolatban. A plénum elutasította az építésügyi törvény és a nyugdíjbiztosításról szóló törvény módosítására tett képviselői javaslatokat.